Tóth Kinga verse

Elveszett lány Mint a halál Velencében megérkezik a csomagokkal ő is egy fiatal fiút keres vagy valaki máshelyezze kényelembe magát a csíkos napernyők alatt a balbech beach megfogja a szoba kék hajó világítja meg kürtölés az éjszakában a világítótorony nem fog ennyit kacsintani húzódnak vissza a vendéglátóembereka fagyizásba gyerekek hatolnak be átugranaka turistákon hangos-hangos család…

Tovább
„Végül csak az emlékek ultrahangja marad”

Acsai Roland: Góré A Górét túlnyomórészt az élőbeszédben tapasztalható csupaszság jellemezi, amelyet még hangsúlyosabbá tesz a szleng nyelvi regiszterének használata, mintha a versek élő és alkalomszerűen aktuális nyelvhasználati mozzanataira reflektálna. A kötet nagyobb része kevésbé él a költői eszközök sűrítő funkciójával, így gyakran alig jutunk túl az elsődleges jelentéseken, a nyelv konceptuális keretein. Bizonyos verseknél…

Tovább
Megjelent az Alföld 2023. augusztusi száma

Alföld 2023/8. Augusztusi lapszámunkat hagyományosan a nemzetközi irodalom köré szervezzük. Fordításokat közlünk Elizabeth Willis, Szerhij Zsadan, William D. Ehrhart, Chinua Achebe, Julian Barnes, Dean Young, Gabriele Galloni, V. Leac, Steve Sem-Sandberg, Sonya Kelly, Michael Donhauser, Richard Siken, C. K. Williams és Eavan Boland műveiből – Gyukics Gábor, Nagy Tamás, Sebők György, Biernaczky Szilárd, Katona Dávid,…

Tovább
Mezei Gábor versei

l.1. a vízsziget vonzásában a kipakolt épületben egyetlen, éles fényű, a plafonrólkét lánccal belógatott lámpa, egyenletes, átlátszó leplea rozsdamentes asztalon, szélein pontos metszés, beterítés felfed, átüt rajta a verejték, márkajelzés nélküli póló, hátánnyárvégi sórajz, ábrándos skicc a szabadulásról, a kiterjedésakarása, felette, figyelmeztetésképp, kulccsomó, négykopottfejű kulccsal, biztonsági zárhoz, közepes értékhatárig,garancia állandó szorongásra, mellette asztmapipa, egy USB-kábel…

Tovább
Sosemvolt emlékek ködében

Jaroslav Rudiš – Jaromír 99: Alois Nebel, ford. Petovská Flóra Az Alois Nebel az ezredforduló utáni cseh képregény kiemelkedő darabja, amely az amerikai alternatív képregényes hagyomány eszközeit és tipikus formátumát felhasználva eredményez valami nagyon is közép-európait. A gyűjteményes kötetben megjelent képregény-trilógia szerzői, Jaroslav Rudiš író és Jaromír 99 rajzoló azt mutatják be, miként rétegződnek egymásra…

Tovább
Dmitrij Danyilov versei

Az élet megy tovább (Жизнь продолжается) Van úgyHogy egyszer csak puffElkezdődik valamiValami olyanAmi még nem voltVagyishogy voltDe nem mostHanem egyszer régen Félelmetes dolgokTörténnekKatonai hadműveletIndul meg példáulAz egyik ország csapataiÁtlépikA másik ország határátÉs akkor aztán nincs megállásLövöldözés légitámadásokHadüzenetekMindkét oldalrólEgyesek támadnakMások védekeznekMind fenyegetik egymástA felek üzengetnek a világnakElőrenyomultunkEnnyi és ennyi kilométertKilőttünkGyerekes egy szóEz a kilőttünkMint a játszótérenKilőttünkEnnyi…

Tovább
Szerző a műben vagy mű
a szerzőben?

Gerevich József: Szemfényvesztő művészet. Utazás szerzők és művek körhintáján Gerevich József új könyve arra csábít, hogy rögtön belelapozzunk. Látni akarjuk: mi van a címlapon megjelenő körhinta mögött? Máris van Gogh üres székének gyönyörű reprodukciójára bukkanunk, és ha tovább engedve kíváncsiságunknak az utolsó fejezet végére ugrunk, ott láthatunk egy másik üres széket, mégpedig a Gauguinét, ugyancsak…

Tovább
Turi Tímea verse

Egy irodalmi tábor reggelén Tegnap mindenki táncolt, hideg esténmelengetett a megfeledkezés:és úgy tűnt, mintha nem lett volna túl rég,hogy ott voltam a másik oldalon. Pedig rég volt. És már megöregedtem.Vártam is rá, most már bevallhatom.A tapasztalat, az sokat segít,mert nem áll le a zsúfolt forgalom. Ezért mondtam, és mégsem értitek:a kétség nem kinőhető darab.Egy irodalmi…

Tovább
Farkas Arnold Levente versei

madarak röpte mintha egy hang azt mondaná,negyvenhét templomkert vonjaezüstbe a tájat, némaoltár fölött táncol az ősz,brácsahúr térdel távolabb,vonósnégyesből tépte kihajnalban a szél álmaita valóság neve, halottmadarak röpte karcoljaaz árnyék emlékezetét negyvennyolc valóság tévedősszel a templomkertbe, szedvalami gyógyszert a lényeg,oltár fölött madárfészek,vonósnégyesre két jegyetkeresztrejtvénnyel nyerhetek,háromszögekből teremtettkerek világot a kezdet,brácsahúr sebe az ének negyvenkilenc, a színészekidőnként azt…

Tovább
Gál Ferenc versciklusa

Járóföld Ezek a meghívások leleményesmesélővé tesznek. Legutóbb isláttattam a szirupontó fákattömörülni, le a sótlan vízig.Két vagy három alakot az orrban,ahogy más és más irányba néznek,míg a bárka nesztelenül siklik.Nem maradtam adósuk a döccenéssel,ahogy mindez cirkuszkocsi oldalárafestve mozdult. Kőhajításnyira a háztól,hová előző nap utánfutón érkeztem,a szülők baljós előjelnek vették.Kakast vágtak, én meg visszavonultam,hogy rendbe szedjem magam,a…

Tovább
Panelházak, buszmegállók és népmesék

Zalka Csenge Virág: Nagyvárosi népmesék, illusztrálta Orosz Annabella Zalka Csenge Virág 2019 óta minden évben legalább egy mesekötettel jelentkezik a könyvpiacon. Az idén sincs ez másképp. A Nagyvárosi népmesékben egyfelől rutinszerűen nyújtja mindazt, amit korábbi köteteiben megszokhattunk tőle – találunk itt kevéssé ismert magyar népmesét, többféle hagyományt és vándormotívumokat felmutató népmeséket a világ minden tájáról,…

Tovább
Arc és kereszt

In memoriam Borbély Szilárd (Tamus István grafikái. Graphics by István Tamus), Debrecen, 2021. Mnemosyne körül A könyvborító paratextusának és ikonográfiájának együttese megrendítő. A cím és az alcím pontosan közli, mi fog történni a belső lapokon, azaz hogy Borbély Szilárd emléke Tamus István grafikái révén idéződik és elevenedik meg. A cím és alcím fekete-fehér inverziói szépen…

Tovább
A (ki)tagadások kora

Vass Tibor: Mondanom sem kell: húsz év Berekfürdő Mondanom sem kell, Vass Tibor az egyik legkarakteresebb, legegyénibb hangon szóló magyar költő Tandori óta. (Ezt ő talán úgy pontosítaná, hogy a legkakteresebb…) Versei – amellett, hogy sziporkázó szójátékok (néhol tréfás, humoros fordulatok, máshol nagyon is húsba és lélekbe maró találatok) – az élőbeszéd közvetlenségét idéző elevenséggel…

Tovább
Marno János verse

Vannak pillanatok            Rubásov, alias Szijártó Csaba emlékének Vannak illatozó pillanatok,mikor megszólalnak a békák, holéjjel, hol még az esti szürkületmohó békéjében, vacsoraidőben,a védett madarak vacsoraidejében,nem számít, hol, azért te ne lankadj,átkelsz éjjel egy viadukt alatt,a mezőn, az égen, tücsökhadzengi, visszhangozza a csillagokat,vannak, vannak, illatozó pillanatok,nem számít, hol, kint, hol? Odakinta régi tónál, mióta nem jártál…

Tovább
Kertész

Nagypapáék góréjában élt Kertész. Így hívtuk. Úgy nézett ki, mint egy növény. Csupa bütyök volt, mint egy túlburjánzott bonszáj, képtelen helyeken nőttek a bütykei, az orrán, a nyakszirtjén, az állán. Ezektől a körvonala ellenfényben girbegurba volt. Így mondta mama, girbegurba, mint a szentbékkállai kőtenger. A nagyszüleim háza egy régi temetőre épült, ez akkor derült ki,…

Tovább
Alig egy kiló

Simon Balázs: Összegyűjtött versek Érdemes az első mondatban kijelenteni: Simon Balázs nagyon jelentős és nagyon jó költő volt, nevének és munkáinak a közelmúlt olyan életművei mellett van a helye, mint Borbély Szilárdé vagy Térey Jánosé. De ahhoz, hogy erről meggyőződhessünk, tudni kell, hol érdemes kinyitni összegyűjtött verseinek vaskos kötetét. Ha ugyanis valaki az első oldalokon…

Tovább
Békeburok

Mint Zsoldos az Iskolában a Boráros téri lakásukat, én is meg tudnám rajzolni Debrecent most már. Zöldfa utca, Burgundia utca, Csapó utca, Piac utca. Be tudom járni ezeket a vonalakat, otthon tudom érezni magamat bennük. Macskávézó, Nagytemplom, Karakter könyvesbolt, Kollégium, Wellington, Egymalom antikvárium. Épülne a rajz, s belőle az életünk egy darabja. Irodalom Háza, Reskontó,…

Tovább
„Látjátok, feleim: sosem volt nagyobb gyilok…”

Töprengések egy kalandozáskorabeli óangol hősköltemény fordítása közben Annak ellenére, hogy a kalandozó magyarok nyugati irányú portyái-hadjáratai a 933-as merseburgi vereség után megritkultak, alig néhány évvel az említett vesztes ütközet után egy magyar sereg a hun Attilán is túltéve egészen az Atlanti-óceán partjáig eljutott. A 937-es esztendő történéseiről számos európai forrás beszámol, ám egyetlen hazai írott…

Tovább
Visszapillantó előretekintés

Gyurász Marianna: Már nem a mi völgyünk A költői indulás tétje, hogy kiderüljön, a szerző vajon már az első kötetében képes-e művészi karakterének főbb vonásait felmutatni. Érzékeltetni, hogy szöveggenerálási technikái révén miként válogat a különféle kultúrtörténeti irályok között, s hogy melyikkel milyen viszonyba kíván lépni. Hogy formálódó poézisébe például milyen mértékben engedi beszüremleni a hagyomány,…

Tovább
Megjelent az Alföld 2023. júliusi száma

Alföld 2023/7. A júliusi Alföld középpontjában a Petőfi 200 emlékév áll: közreadjuk a „De lenn a földön van az ég” című meghívásos költőversenyünk nyertes pályaműveit Falcsik Maritól, Kukorelly Endrétől, Markó Bélától és Nádasdy Ádámtól, továbbá a pályázatra beérkezett verseket: Szlukovényi Katalintól, Simon Mártontól, Villányi Lászlótól, Csobánka Zsuzsa Emesétől, Láng Orsolyától, Buda Ferenctől, Tőzsér Árpádtól és…

Tovább
„Szinte újra pályakezdő lettem”

Új, Látható munka című sorozatunkban arra teszünk kísérletet, hogy egy-egy friss könyvről a szerzővel és a kötetszerkesztővel egy térben beszélgetünk: hasonló kérdésekről kétféle nézőpontból. Célunk ezzel az is, hogy ráirányítsuk a figyelmet a szerkesztői munka jellegére és fontosságára, valamint az, hogy a könyvek két „első olvasóját” párbeszédre hívjuk. Szálinger Balázs És most kelletlen elrugaszkodom című…

Tovább
„Míg szívverésem nem igazolta…”

Keats olvasása közben E lapszámban olvasható szonettek Keats rövid életének különböző alkotói periódusaiban keletkeztek, de összekapcsolja őket közös témájuk: az intenzív élmény, amit egy nagy műalkotással való szembesülés kiválthat. A verseket valós események ihlették.[1] 1816 októberében Keats meglátogatta Cowden Clarke-ot, aki néhány napra kölcsönkapta egy ismerősétől George Chapman 17. századi Homérosz-fordítását.Az éjszakát a szöveg olvasásával…

Tovább
Ismeretlen szerző verse

A brunanburhi csata (The Battle of Brunanburh) 1. Ezesztendőben Athelstan király, harcosok ura,főség-adó fejedelem, szintúgy fivére,Edmund herceg, örök-idős hírtnyertek hadakozásban kardok élével5. Brunanburh mellett. Pajzs-falakat rontottak,véd-palánkot vertek vasak csapásaivalEdward fiai. Ezen kiválóságotőseiktől örökül kapták, hiszencsatában gyakran vertek idegeneket,10.      védtek hazát és hont. Veszett az ellen,felföldiek és hajó-úsztatók   holtan hulltak. Hadfiak vérefolyt a földön, napkeléstől   reggel-időben,…

Tovább
William Carlos Williams verse

A veréb (THE SPARROW) Apámnak Ez a veréb aki idejön, hogy az ablakomnál üljön, inkább egy költői,mint természeti igazság. A hangja, a mozdulatai,a szokásai – az, hogy mennyire szeret a szárnyával verdesnia porban – mind ezt bizonyítják; persze, csak a bolhákmiatt csinálja, de a megkönnyebbüléstől vággyal telitüdőből felkiált – ez inkább a zenére jellemző,mint bármi…

Tovább
John Keats versei

Amikor először pillantottam Chapman Homéroszába (On First looking into Chapman’s Homer) Beutaztam a dúsgazdag világot,s megnyílt előttem sok szépséges állam,megfordultam több sziget-tartományban,hol Apolló-hű költők a királyok.Hatalmas tájról jöttek híradások,hol vak Homérosz trónol birtokában;tiszta derűjére mégsem találtam,míg Chapman bátor szóval nem kiáltott.Én meg – mint aki égre néz s befogegy új bolygót a távcső-optikán;vagy mint Cortez,…

Tovább
Georgi Mickov versei

Amikor sírunk (Когато плачем) Amikor Patrokloszt siratjukaz Íliász olvasásakor,és megrendülve nézzük„a halál kegyetlen művét”,(ez a verssor Kavafiszé),aki el nem ismer semmit, nem fogad elváltságdíjat, nem tűr halasztást,saját kifürkészhetetlenségében rejtezik,és mi csak nézzük, nézzük,ahogy holtan fekszik a talajon,mert még mindig vonzó és szép,nemcsak az ő halálát siratjuk,akaratlanul magunkat is elsiratjuk benne,azt, ahogy a halál Akhilleusz nélkül…

Tovább
A. K. Ramanujan versei

Egy folyó (A River) Maduraiban,a templomok és költők városában,akik városokról és templomokról énekeltek, nyarantaegy folyó kis patakká apada homokban,lecsupaszítva annak bordáit,szalmát és női hajat,ami eltömíti a zsilipkapukata rozsdás rudaknála hidak alatt, rajtuk mindenholjavítások foltjai,a nedves kövek csillognak, mint álmoskrokodilok, a száraz köveknapon ejtőző, borotvált vízibivalyok. A költők csak az árvízről énekeltek. Ő ott volt egy…

Tovább
Acsai Roland versciklusa

Az új carmenekből Horatius és Radnóti Miklós emlékének „Míg én voltam a kedvesed,S felfénylő nyakadat még nem ölelte más…”(Horatius – Radnóti Miklós fordítása) 21. / Képernyőre Képernyőre a porszemekhullnak rá, ahogyan száll le a hóesés.Zsebkendő letörölni kell,ráfújok levegőt, hogy kavarogjanak. Bolygóként atomok soka,apró légi lakók, más a dimenzió.Így szállnak kavarogva ők,szívünkben kihagyott éveik égnek el.…

Tovább
„S vigasza minden árvaságnak…”

Görömbei András halálának 10. évfordulójára Tíz év az életből se kevés, hát még a halálból. Vagy inkább nevezzük hiánynak. Görömbei András – vagy ahogyan bizalmasai nevezték: Görömbei Andor – 2013. június 30-án tért meg Mennyei Atyjához. Azon a nyári napon mindketten utazni készültünk: én a családommal a Bükkbe, ő az Örökkévalóságba. Azóta eltelt egy teljes…

Tovább