Aktualitás felső fokon

Celler Kis Tamás: A mérgezett gyalog Ahogy egy mai versnek kell szólnia az örökkévalóságról, Celler Kiss Tamás versei úgy szólnak a máról. Szerzőnk legújabb, A mérgezett gyalog című verseskötetét lapozgatva az olvasó nyomon követheti, hogy a versekben miként és hogyan épülnek fel a szövegek finom árnyalatai, hogyan erősödnek meg az egyéni és az általános, a…

Tovább
2021 emlékezetes könyvei magyar női szerzőktől – A kritikusok szerint (4.)

Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…

Tovább
2021 emlékezetes könyvei magyar női szerzőktől – A kritikusok szerint (2.)

Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…

Tovább
2021 emlékezetes könyvei magyar női szerzőktől – A kritikusok szerint (1.)

Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…

Tovább
Kolozsvárok, Házsongárdok nyomában

Kolozsvár-dialógusok. Tanulmányok, szerk. Korpa Tamás A Kolozsváros szépirodalmi antológia 2019-es megjelenése után 2020-ban a Szamos-parti város újabb könyvnek került a középpontjába, ezúttal két irodalmi konferencia („árdeli tűnt Athén” – Kolozsvár-dialógusok 1., 2017. május 22–23. és a „Házsongárd-légió” – Kolozsvár-dialógusok 2., 2019. május 22–23.) anyagát egybegyűjtő, Kolozsvár-dialógusok címmel megjelent tanulmánykötetbe. A „tanulmány” műfaji megjelölés tágabban értendő,…

Tovább
Mozgásban maradni

Kormányos Ákos: Töredezettségmentesítés Vajon releváns, egyáltalán illendő felütés-e, hogy a Töredezettségmentesítés egy mozgássérült férfi mozgássérültségről szóló verseskötete? Dokumentarista színházi előadásokba szokás bevonni civileket, leglátványosabb formában éppen testi fogyatékossággal élőket, akiknek az élettapasztalatához nem férhet hozzá egészen a színész. A nyomtatott szöveg elviekben – papíron! – megengedné, hogy ne lássuk mögé a szerzőt, hogy az életrajzi…

Tovább
Le a nyúlüregbe

Ferentz Anna-Kata: Nyúlcipő Ferentz Anna-Kata 2021 őszén, a Fiatal Írók Szövetsége elsőkönyvesek sorozatában, Pollágh Péter szerkesztői és Szabó Imola Julianna tervezői közreműködésével megjelentetett verseskötete, a Nyúlcipő a trauma nyúlüregébe, a nőket és gyermekeket ért erőszak sötét mélységeibe taszítja az olvasót. Itt semmi sem az, aminek látszik – erre hamar rájövünk. A címben és a borítón…

Tovább
Hervay-triptichon

György Alida: Hármasszabály, Mărcuțiu-Rácz Dóra: Már minden nő hazament, Sztercey Szabolcs: Plüssbolygó 2020. szeptember 1-jén valami történt Kolozsváron. Megjelent a Címtelen föld antológia, a hervay könyvek (vagy hervay könyvek) első darabja, és olyan hangokat hozott, amelyeket még nem hallottunk. Jóllehet, nem pontosan így történt, mi megesett, ugyanis a sorozat szerkesztői (André Ferenc és Horváth Benji)…

Tovább
Plüssbolygó szabályai

Sztercey Szabolcs: Plüssbolygó A megbomló szerepkörök okozta zavar meséje ez, játékosan hagy elborzadva, meglepődve, de legfőképpen valamiféle megértés tapasztalatával. Sztercey Szabolcs Plüssbolygó című kötetében látszólag A-tól Z-ig bárminemű családi traumát elszenvedett individuum megtalálja a maga versét, a maga feloldozását, vagy csak az „én is ezt érzem!” élményét. Megfogni a mindenkori és minden formájú székely családokra…

Tovább
„Közelebb kerülni a minél távolabbhoz”

Kemenes Henriette: Odú; Ozsváth Zsuzsa: Előző részek Kemenes Henriette és Ozsváth Zsuzsa egyazon költőnemzedékhez tartoznak, és hasonló irodalmi körökben mozognak: mindketten az Élő Várad Mozgalom tagjai, és kötetüket is ugyanazon szerkesztő, Antal Balázs gondozta. Ahogy Codău Annamária és Demény Péter is rámutatott a Látó 2020. októberi számában, ennek a közös indulásnak megvannak a nyomai a…

Tovább
Az eszmélés redői

Székely Örs: Ostinato Nem tagadom, hogy a Román Írószövetség debütdíját, valamint a Makói Medáliák-díjat elnyerő Székely Örs első kötetét olvasván sok emlékem fölmerült a szerzővel kapcsolatosan, akivel legalább tíz éve ismerjük egymást: elsősorban a magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyekről gimnazista éveinkből, másodsorban a BBTE folyosóiról. Mindez a szerző debütkötetére kíváncsiak számára mit sem jelent, ám…

Tovább
Félhomályos, félszabad

Juhász Márió: A konyhában meg Elmore James szól „csak megyek, mintha választásom volna” „meg akarták írni az összes giccses hazaút-verset” Juhász Márió tehetséges, pályakezdő szerző. Ritkásan, rendszertelenül publikál, nem nyomul – inverz módon ezzel tűnik ki a debütálás kapujában tolongó-toporgó, mind népesebb mezőnyből, az úgynevezett fiatalokéból (ez esetben: első kötetük előtt állókéból). Verseit, pályája megfontolt…

Tovább
„két kiló lisztet ér / az én fejem”

Tóbiás Krisztián: A mikulás rakétája, Turi Lilla rajzaival Könnyű úgy olvasni, ha az ember nem kritikus. Ha nem tetszik egy könyv már az elején, inkább belelapozok a közepébe, a végébe. Aztán ha azok a részek sem tetszenek, egyszerűen nem olvasom tovább a könyvet. Rövid az élet. Minek olyasmit olvasni, ami nem tetszik? Ehhez képest vannak…

Tovább
Milyen állat? Az állatok irodalmi és nyelvelméleti reprezentációjáról

A magyar irodalomtudomány figyelme csak a legutóbbi időben fordult az állat sokrétű, irodalom- és kultúrtörténeti, egyúttal pedig teoretikus szempontokból is különösen jelentősnek mutatkozó témája és vizsgálati iránya felé. Az itt szereplő tanulmányok sok esetben a hazai tudományosságban is egyre több figyelmet érdemlő biopoétika által felnyitott horizonttal létesítenek kapcsolatot, hol alkalmazva vagy akár továbbgondolva az annak…

Tovább
A falu hozzáférhetőségének kísérlete

A magyar falu poétikái című, a Fiatal Írók Szövetsége 2016-os falu-tematikájú konferenciájának előadásaiból szerkesztett tanulmánykötet kérdésfelvetése – hogyan hozzák létre az irodalmi szövegek a falut, és milyen ábrázolási hagyományok alakultak ki az elmúlt két évszázadban – azért izgalmas, mert egyúttal arra is rákérdez, hogy mi a falu, és létezik-e még. S miközben a szövegekből e…

Tovább