„Közelebb kerülni a minél távolabbhoz”

Kemenes Henriette: Odú; Ozsváth Zsuzsa: Előző részek Kemenes Henriette és Ozsváth Zsuzsa egyazon költőnemzedékhez tartoznak, és hasonló irodalmi körökben mozognak: mindketten az Élő Várad Mozgalom tagjai, és kötetüket is ugyanazon szerkesztő, Antal Balázs gondozta. Ahogy Codău Annamária és Demény Péter is rámutatott a Látó 2020. októberi számában, ennek a közös indulásnak megvannak a nyomai a…

Tovább
Az eszmélés redői

Székely Örs: Ostinato Nem tagadom, hogy a Román Írószövetség debütdíját, valamint a Makói Medáliák-díjat elnyerő Székely Örs első kötetét olvasván sok emlékem fölmerült a szerzővel kapcsolatosan, akivel legalább tíz éve ismerjük egymást: elsősorban a magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyekről gimnazista éveinkből, másodsorban a BBTE folyosóiról. Mindez a szerző debütkötetére kíváncsiak számára mit sem jelent, ám…

Tovább
Félhomályos, félszabad

Juhász Márió: A konyhában meg Elmore James szól „csak megyek, mintha választásom volna” „meg akarták írni az összes giccses hazaút-verset” Juhász Márió tehetséges, pályakezdő szerző. Ritkásan, rendszertelenül publikál, nem nyomul – inverz módon ezzel tűnik ki a debütálás kapujában tolongó-toporgó, mind népesebb mezőnyből, az úgynevezett fiatalokéból (ez esetben: első kötetük előtt állókéból). Verseit, pályája megfontolt…

Tovább
„két kiló lisztet ér / az én fejem”

Tóbiás Krisztián: A mikulás rakétája, Turi Lilla rajzaival Könnyű úgy olvasni, ha az ember nem kritikus. Ha nem tetszik egy könyv már az elején, inkább belelapozok a közepébe, a végébe. Aztán ha azok a részek sem tetszenek, egyszerűen nem olvasom tovább a könyvet. Rövid az élet. Minek olyasmit olvasni, ami nem tetszik? Ehhez képest vannak…

Tovább
Milyen állat? Az állatok irodalmi és nyelvelméleti reprezentációjáról

A magyar irodalomtudomány figyelme csak a legutóbbi időben fordult az állat sokrétű, irodalom- és kultúrtörténeti, egyúttal pedig teoretikus szempontokból is különösen jelentősnek mutatkozó témája és vizsgálati iránya felé. Az itt szereplő tanulmányok sok esetben a hazai tudományosságban is egyre több figyelmet érdemlő biopoétika által felnyitott horizonttal létesítenek kapcsolatot, hol alkalmazva vagy akár továbbgondolva az annak…

Tovább
A falu hozzáférhetőségének kísérlete

A magyar falu poétikái című, a Fiatal Írók Szövetsége 2016-os falu-tematikájú konferenciájának előadásaiból szerkesztett tanulmánykötet kérdésfelvetése – hogyan hozzák létre az irodalmi szövegek a falut, és milyen ábrázolási hagyományok alakultak ki az elmúlt két évszázadban – azért izgalmas, mert egyúttal arra is rákérdez, hogy mi a falu, és létezik-e még. S miközben a szövegekből e…

Tovább