Nyárutó
(Später Sommer)
Ez a nyár végső hálaimája:
Hol fülledt álmokkal telve most a lég,
Halk pírba fordul lombkarimája,
Habár az erdő még déli tűzben ég.
Ezüstfelleg gomolyog a tájon
S bukik a nap bűvkörébe boldogan –
Fáradt kezünk nyugtatjuk egymáson,
S szívünkön a szűk földi lét súlya van.
Sirám
(Klage)
A mai nap is elszaladt hát,
S hogy nem hozta üdvözlésed,
Most titkos félve virrasztom át
A hideg, álmatlan éjjelt.
De reggel a nap újra felkél,
S kiönt reményem folyója. –
Add, Uram, hogy oszoljon az éj,
Mint álom a kakasszóra.
KISS DÁVID FORDÍTÁSA
(Megjelent az Alföld 2021/8-as számában, a borítókép a lapszám illusztrációit készítő művész, Stark István munkája.)
Hozzászólások