Az égbolt válaszol
(Under the Answering Sky)
Megbirkózom az egyedülléttel,
lépést tartok a joviális reménnyel
talpalatnyi földemen.
Talán majd valaki hív, később.
Vajon mit gondolnak rólunk a holtak,
hogy így sanyargatjuk magunkat, csak
hogy válaszoljanak, talán sóhajtoznak
is az efféle kísérletező közeledésre.
Rajtakapnám, nem visszhangom,
de garanciájuk, hogy ez
a fényes, lapos kék egy száj.
A világé, mely visszaszól.
Nincs mélysége e kéknek.
Nem „hozza magával a sötétség
princípiumát”, csak hümmög
nyugalomban, sugárzóan statikusan.
Talán igen, talán nem
(Maybe; maybe not)
Amikor gyerek voltam, úgy szóltam, mint a rigó, úgy
gondolkodtam, mint a rög, úgy értettem, mint a kő,
majd férfivá érve az egyszerűt csillogóra cseréltem,
de máig paták alatt kucorgok kedvességért ott,
ahol a csüd mélyen a sárba merül – ezt már soha
nem tisztázhatom, ott lent a zavarosban.
Santung
(Shantung)
Igaz, bárki bármikor
bárkibe beleszerethet.
Aztán már nem. Huhh-huhh.
Mennyi szempillaspirál mosódik el nap mint nap
világszerte, és ami kéklik, elfeketül.
Rajta, mindenki. Főleg ti, lányok.
Mindennap eszembe jut valami a halálról.
Mindenki így van ezzel? Úgy értem, mindenki ezen töpreng?
Barátaim! Válaszoljatok. Finoman csatoljátok
le karórámat. Fektessétek arccal lefelé.
Kínos dalszöveg
(An awkward lyric)
Önmagával karöltve ül. És szégyenének
legmélyéről, torkában zendülve egyszerre
felénekli tiszta szégyenhimnuszát.
Egy hosszan kitartott, igaz hang lehetne minden.
Talán, ha beletanulna önmagába, az megoldaná.
Little Eva
(Little Eva)
Az idő elrabolta kedvesed – most az idő még megállni sem siet.
„Rajta, mozdulj!”, fél füllel hallod, de miféle kongó űrbe, mondd?
A holtak otthona hívogatóbb, ahol magabiztos mozdulatlanságban
henyélhetsz, talpra állni is kedvtelen.
Mélyelemző szomorúságban szüntelen, megmaradsz,
sőt, még boldogabb vagy, amikor szomorú vagy.
Egy lépést előre. Egyet vissza. Engedd el magad.
De kétlem, hogy a „haladás”mindenre orvosság.
Járd a loco-motion ritmusát a nappalimban.
LEHÓCZKY ÁGNES FORDÍTÁSA
(Megjelent az Alföld 2025/8-as számában. A borítókép a lapszám illusztrációit készítő művész, Gallai Judit Ágnes cianotípiája.)
Hozzászólások