Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Kállay Eszter: Vérehulló fecskefű Kállay Eszter kötete nem előzmények nélküli. Maga a szerző többször hivatkozott Hollie McNish angol költő Nobody Told Me című naplószerű verses memoárjára. McNish kendőzetlen őszinteséggel lépi át az anyasággal kapcsolatos nyelvi tabukat. Az intimszféra határait felszámolva (saját maga irányítja a rávetülő tekintetet) használja testi, lelki, szellemi tapasztalásait, melyek segítségével kilép a…
Tovább
Tar Sándor verseiről Nem költő. Hanem egy nyilvánvalóan tehetséges ember, aki keresi a kifejezési formát a tehetségéhez, és akiből később kiváló elbeszélő lett. Ezt gondoltam két évtizeddel ezelőtt, kevéssel Tar Sándor elhunyta után, amikor néhány verse bekerült az Alibi-almanach Titok számába. Nemrég végigolvastam a hagyatékban fennmaradt összes Tar-verset, és most is ezt gondolom. Csak egy…
Tovább
Bényei Péter – Bodrogi Ferenc Máté: Prózaelméleti ismeretek Az idén, 2024 nyarán megjelent Debreceni Irodalom- és Kultúratudományi Tankönyvek immáron ötödik darabja a prózai szövegek – ezen belül is legfőképpen a regények –„strukturáltságának, poétikájának, történeti alakulásának” (7.) különféle mintázatait kísérli meg feltérképezni. Rögtön azt is érdemes hozzátenni, hogy e pusztán elméletinek tűnő orientáltságon, a prózaelmélet legfőbb…
Tovább
Nemes Z. Márió: Irgalom és számonkérés Kritikát írni Nemes Z. Márió verseskötetéről mindig kockázatos vállalkozás. Nem a megértés komfortzónájába invitálja az olvasót, hanem annak tudatos felszámolására hívja ki. Bár a szövegek (számomra) valamivel barátságosabb arcukat mutatják, mint a Barokk femina idején, rutinszerű olvasásnak itt sincs helye. A kötet szándékosan hoz létre értelmezői bizonytalanságot: elmozdítja a…
Tovább
Zudor Boglárka: Engem kérdezz a hallgatásról; Szenderák Bence: csendrendelet Az Erzsébetváros Önkormányzata által 2024-ben kiadott – és egységesen Miklya Emese Sára tervezte és illusztrálta – chapbook-sorozatban első kötetükkel jelentkező szerzők írásait olvashatjuk. A kis alakú, karcsú kiadványok közül Zudor Boglárka Engem kérdezz a hallgatásról és Szenderák Bence csendrendelet című kötete képezi kritikám tárgyát. Zudor Boglárka…
Tovább
Karl Ove Knausgård: Az öröklét farkasai, ford. Kúnos László Izgalmat semmi esetre sem okoz Karl Ove Knausgård Hajnalcsillag-sorozatának második része, a magyarul tavasz óta olvasható Az öröklét farkasai, és meglepetést sem. Azonban aki azzal a türelemmel ül le hozzá, amely egy ekkora lélegzetvételű vállalkozásnak kijár, az stabil, sőt, kellemes, apróságokból felépülő valódi nagyprózai olvasmányélményt tárhat…
Tovább
Acsai Roland: Gerlefény Acsai Roland legújabb verseskötetében – a 2025 márciusában megjelent Gerlefényben – nem kevesebbre vállalkozik, mint a lét megértésére, illetve e megértés közvetítésére. Ebből adódóan e szövegekben az idő kereke forog és kattog különböző, de feszes ritmusban. A költői bűvésztrükk (valójában: tekhné poétiké) abban áll, hogy áthaladva a kilenc verscikluson (verskörön?) mégiscsak eljutunk…
Tovább
Szabó Róbert Csaba: Pokoltó Jelen írás a kolozsvári BBTE Bölcsészkarának kritikaíró műhelyében készült, a műhely és az Alföld Online régebb óta tartó együttműködésének köszönhetően. Bevezetőként az irányító tanár, Balázs Imre József gondolatait közöljük: „Jó krimi lenne-e Bognár Péter Elmész, visszajössz, sose halsz meg című regénye, ha krimi lenne? Mi a Lovag Dulcinea című kötetet összefűző elv, amennyiben…
Tovább
Doina Gecse-Borgovan: Haza: úton, ford. Vallasek Júlia Jelen írás a kolozsvári BBTE Bölcsészkarának kritikaíró műhelyében készült, a műhely és az Alföld Online régebb óta tartó együttműködésének köszönhetően. Bevezetőként az irányító tanár, Balázs Imre József gondolatait közöljük: „Jó krimi lenne-e Bognár Péter Elmész, visszajössz, sose halsz meg című regénye, ha krimi lenne? Mi a Lovag Dulcinea című kötetet…
Tovább
Michael Haas: Gustav Mahler, Julius Korngold and the Neue Freie Presse Michael Haas Gustav Mahler, Julius Korngold and the Neue Freie Presse című kötete első pillantásra feszesen szerkesztett, elegáns Routledge-kiadásnak tűnik, valójában azonban ennél jóval többet vállal: a bécsi modernitás egyik legnagyobb kulturális-történeti vakfoltját igyekszik kitölteni. A kötet – amely jellegét tekintve nem monografikus életrajz,…
Tovább
Polgár Anikó: Fordított Gorgó „Ma már mindenki lehet Eurüdiké. / Használhatja a nevem, / fel- vagy letöltheti a fényképeim. / Helyén csak a csont s a rászáradt bőr marad, / a többi – jelzőim, történetem – / könnyen széthordható” – olvasható az Eurüdiké letöltve című versben (97.), amely a Fordított Gorgó utolsó ciklusának, a Fehér…
Tovább
Fiatal életek indulója, szerk. Turi Tímea Márciusban jelent meg a Turi Tímea által szerkesztett Fiatal életek indulója című antológia, amely kortárs, valamint klasszikus versek és novellák segítségével mutatja be az életszakaszváltásokkal járó érzelmek és tapasztalatok sokszínűségét: tervezésbe vetett hitet és az attól való félelmet, elmúlás és elkezdés nehézségét és a nosztalgia fájdalmát. A különböző időszakban…
Tovább
Győri L. János: Az ország iskolája. A Debreceni Református Kollégium rövid története, illusztrálta Orosz Judit Kevés olyan iskola dicsekedhet hazánkban akkora kulturális lábnyommal, mint a Debreceni Református Kollégium. A vele baráti rivalizáló viszonyban álló protestáns iskolák közül is kiemelkedik, még ha Pápához vagy Sárospatakhoz képest az alapításként számontartott 1538-as évszámmal lemaradt egy kissé. Ám némi…
Tovább
Takács Zsuzsa: Átkelés a Szuezi-csatornán. Beszélgetések Wirth Imrével* Beszélgetést elindítani a legnehezebb; különösen, ha egy olyan kötettel folytatott párbeszéd láthatóvá tétele a feladat, mint amilyen Takács Zsuzsa és Wirth Imre beszélgetőkönyve. A középpontban álló szerző életművének ismerői számára az Átkelés a Szuezi-csatornán több egyszerű interjúközlésnél: az olvasónak minden oka megvan feltételezni, hogy az új kiadvány…
Tovább
Mohai V. Lajos esszéírói munkásságáról Bevezetés Mohai V. Lajos sokrétű munkásságának legállandóbb és talán legjellemzőbb részét is a „szekunder irodalom” teszi ki, vagyis azok az írások, melyekben a szerző – egyszerűen fogalmazva – mások műveiről ír. A kifejezéssel azért kell óvatosan bánni, mert műfaji szempontból némileg széttartó szövegkorpuszról van szó, mely az objektív, filológiai jellegű…
Tovább
Helikon: Irodalom- és Kultúratudományi Szemle 2023/4 A Helikon folyóirat „Ökodiskurzusok”című száma árnyalt képet mutat egy olyan témakörről, amely nemzetközi vonatkozásban több évtizedes múltra tekint vissza, itthon azonban viszonylag újnak mondható. Az emberi együttélésről és a környezetről való gondolkodás megkerülhetetlen minden, a világra tekintő, az élővilág iránt felelősséget érző ember számára. A témát nem lehet mellőzni,…
Tovább
Kovács András Ferenc: Névtelen cserépdarab Kovács András Ferenc Névtelen cserépdarab című kötete a szerző életében megjelent utolsó könyve. A tragikus hirtelenséggel elhunyt KAF több mint negyven magyarul megjelent kötetből álló életművének váratlan lezárása. Ha az irodalomkritika a műfordításokat, idegen nyelven megjelent könyveket, interjúkat és folyóiratközléseket nem veszi figyelembe, akkor is kijelenthető: óriási és hatását tekintve…
Tovább
Hans Ulrich Gumbrecht: Szépség a sportban / Tömeg a stadionban Amikor 2005 januárjában megjelent a Lob des Sports című könyv, inkább csak az okozott meglepetést, hogy a német fordítás megelőzte az angol eredetit (az In Praise of Athletic Beauty csak bő egy évvel később vált olvashatóvá). Arra, hogy Gumbrecht sportkötettel fog jelentkezni, akkoriban több ok…
Tovább
Szűcs Teri: Visszatért hozzám az emlékezet. Demencia és Óperencia A demencia ma az egyik legszélesebb körben tárgyalt egészégügyi téma a nyugati világban, és a hozzá – illetve elsősorban a leggyakoribb kiváltó okához, az Alzheimer-kórhoz – kapcsolódó önéletrajzi könyvek is tucatszámra jelentek meg az elmúlt években. Az Amazon tanúsága szerint csak 2024-ben több mint 30 olyan…
Tovább
A Dohány utca lakói Amikor 1847. november 4-én Szendrey Júlia és Petőfi Sándor beléptek első közös pesti otthonukba, a huszonkét éves Jókai Mór fogadta őket. A három fiatalt különleges és szövevényes kötelék fűzte össze. Jókai és Petőfi ismeretsége öt évvel korábban, Pápán kezdődött, Szendrey Júlia azonban ekkor látta először férje barátját, aki nemcsak új lakótársa,…
Tovább
Fabiny Tamás: Júdás, az elveszett tanítvány „Mit tettél, Júdás?” – ezt súgta a kísértő a fülembe. Személyesen nekem, pedig az én nevem… Keresztény. Miként fonódhat össze a „krisztusi” neve az Iskáriótessel? Talán Jézus megbocsát Júdásnak. Ugye? Mit műveltél, Júdás? Kérdezem én, és velem együtt nyöszörgi ugyanezt a kérdést rengeteg ember, aki nyújtózkodik Jézus ruhájának szegélye…
Tovább
Rékai Anett: Menetiránynak háttal Kifejezetten érdekes lendülettel indul a Petri-díjas Rékai Anett első verseskötete, majd folytatódik precízen komponált, motivikus kapcsolatokra épülő, tükörszimmetriákkal, érzelmi intenzitás fokozódásával is járó szerkezeti ívvel. A retrospektív vershelyzetek a fájdalom kibeszélésének, ezáltal az értelemadás szükségességének, majd pedig az illúzióvesztésnek a szólamait adják. A gyerekkorból származó lelki sebek és abúzusok tanúsága, a…
Tovább
Biró Zsombor Aurél: Visszatérő álmom, hogy apám vállán ébredek Habár az önéletrajzi műfajokhoz sorolható szövegekkel kapcsolatban hagyományosan fennáll az elvárás, hogy szerzőjük már kiterjedt élettapasztalattal rendelkezzen (azaz a tekintélyes életkor mintegy legitimálja az önéletírásra való vállalkozást), az elmúlt évtizedek memoár-boomja ezt az elképzelést is felülírta. Nemcsak a populáris kultúrában találhatunk példát arra, hogy egy húszas…
Tovább
Horváth László Imre: Rosseb Horváth László Imre regénye a katonák káromkodása nyomán elnevezett somogyi „Rosseb-ezred” történetét dolgozza fel, annak egy tagját, Kis Jánost követve egész életén át, végigkísérve a két világháborún és az 1956-os forradalmon. A nevét Móricz Zsigmond művéből öröklő Kis János a nyitójelenetben Zsukov marsallal vodkázik, mielőtt az átadná őt a magyar hatóságoknak, hogy…
Tovább
Péntek Imre: Viaszrózsák egy szerelemre A könyvheti kiadványok között több meglepetéssel is találkoztam. Az egyik ilyen mű Péntek Imre drámakötete, amely a költőnek egy számomra eddig ismeretlen arcát mutatta meg. Bár a címadó darabot – Viaszrózsák egy szerelemre – már 2005-ben publikálta, a 70-es években pedig egy gyermekeknek szánt színpadi művét a veszprémi színházban elő…
Tovább
Emlékezés Kiss Tamásra (1912–2003) Az elmúlt bő két évtizedben sokféleképpen emlékeztünk meg Kiss Tamásról itt, a debreceni Gambrinus közben, az Alföld szerkesztőség egykori bejáratánál állított emléktábla alatt, Tamás bácsi Garai utcai lakóházánál, vagy a Debreceni Református Kollégiumban, a Fazekas és a Kossuth Gimnáziumban, valamint szülővárosában, Kisújszálláson, ahogyan írásban is több visszatekintés és elemzés látott napvilágot…
Tovább
Szávai Géza: Az élet és Mészöly Miklós – a templom és kilincse Szávai Géza Az élet és Mészöly Miklós – a templom és kilincse című kötete 2022-ben jelent meg, egy évvel Az életed, Polcz Alaine – Asszony a hátországban ikerkönyveként, szintén a Szávai vezette PONT Kiadó gondozásában. A szerzői intenció szerint a két kötet együtt…
Tovább
László Noémi: Pulzus László Noémi legutóbbi kötetének versei személyessé tett tereket mutatnak be, miközben erősen érződnek rajtuk a számvetés, a létértelmezés változatai, az önreflexiók pulzálásai. De mit is jelent személyessé tenni egy teret? A korpusz első része erdélyi és partiumi településekre, Bukarestre és a Duna-deltára, második része Budapest közterületeire és a Balatonra, utolsó része pedig…
Tovább
Oravecz Imre: Alkonynapló Oravecz Imre Alkonynaplója újra – vagy még mindig – szembesít minket a véggel, amely írói aktus már önmagában arra figyelmezteti az olvasót, hogy talán nem is olyan egyszerű azokhoz a bizonyos utolsó alkalmakhoz elérni, amelyeket a Távozó fa kötet Utoljára (99.) című szövege is taglal. Noha Oravecz Imre költészete A megfelelő nap…
Tovább
Karádi Zsolt: „a mélyben él az emberfájdalom”. Portrék, művek, mesterek Higgadtan körültekintő téma- és modorválasztás jellemzi szerzőnket, ahogy például Karinthyról Móricz Zsigmondot idézi: „Franci nem volt fiatal, ő mindig öreg volt és gyermek.” (91.) Vagy ahogy Nagy Endrét, a „magyar kabaré atyját” minősíti, aki önként jelentkezett a frontra az első világháború kezdetén. Karádi Zsolt szenvedéllyel…
Tovább