Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Orcsik Roland: Az ismeretlen tükre. Magyar és délszláv irodalmi metszéspontok A könyv címében és alcímében – a magyar és a délszláv irodalom mellett – több jól ismert hívószó van: az ismeretlen, a tükör és a metszéspontok. A könyv maga túlmutat ezeken. A magyar és a délszláv kultúrák nem különállókként kerülnek egymással viszonyba Orcsik szövegeiben, hanem…
Tovább
Reményi József Tamás: Mindig volt egy szigetem. Darvasi Ferenc életútinterjúja Azon gondolkozom, vajon mit tenne Reményi József Tamás a helyemben: miféle kritikát írna egy jól ismert pályatársa végtelenül személyes könyvéről annak váratlan halála után? Mondana-e egyáltalán bármit is? Bizonyára nem szeretne nekrológot írni kritika helyett, nem szeretne „siratóasszonyként” szerepelni az irodalmi nyilvánosságban, miközben gyásza mély…
Tovább
Tove Ditlevsen: Gyerekkor; Ifjúkor; Függőség. Koppenhága-trilógia, ford. Kertész Judit Tove csak író akart lenni, és szeretetre vágyott, ha pedig ezt a kettőt csak részlegesen kaphatta meg, akkor extázisban akart elszakadni a valóságtól – ez a Koppenhága–trilógia szerzői önarcképe. Tove Ditlevsen dán költő-író már életében ikonná vált, memoárjai az öngyilkosságát megelőző évtizedben jelentek meg (1967-ben és…
Tovább
Kulcsár Szabó Ernő: Mi a műalkotás? – Az irodalmi olvasás kérdései „Érdekes még egyáltalán, hogy »mi a műalkotás«? Vetődnek még fel kérdések az »irodalmi olvasással« kapcsolatban? Nem haladtuk meg ezeket a témákat?” – merülhet fel a kétség az irodalom- és kultúratudomány kurrens diskurzusainak hozzáértőiben Kulcsár Szabó Ernő legújabb könyvének problémafelvetését illetően, hiszen az irodalomtudomány (talán…
Tovább
Ray Nayler: Az óceán szeme, ford. Sepsi László Az idegen lények iránti érdeklődés újra és újra befészkeli magát az emberek tudatába, és a mítoszokban, a mesékben vagy a fantasztikus irodalomban talál otthonra. A mitológiák hibrid állatai, az évszázadok során kialakult szörnyfigurák vagy a science fiction űrlényei mind valamiképpen erről az érdeklődésről tanúskodnak, és arról, hogy…
Tovább
Szilágyi István: Távolodó jégtáblákon. Válogatott publicisztikák, szerkesztette és az utószót írta Márkus Béla Az utóbbi ötven év magyar prózájának egyik legkiemelkedőbb alakját gyászoljuk a márciusban elhunyt Szilágyi Istvánnal. Bár az irodalomtörténeti értékelés nyilván nem egy ilyen rövid írás dolga, de annyi talán megkockáztatható, hogy a Kő hull apadó kútba megkerülhetetlen darabja az elmúlt fél évszázad…
Tovább
Szöllősi Mátyás: Fóbia Szöllősi Mátyás új regényciklusának első kötete, a Fóbia 2024-ben jelent meg. A történet főszereplője egy kiemelkedő, a tudományos életben is aktív értelmiségi nő, akinek a perspektíváján keresztül kirajzolódik a koronavírus-járvány megjelenésének időszaka, illetve annak nyomasztó légköre Magyarországon. Ez azonban csupán háttérkontextusként érvényesül a regény nagyobb részében. A főhős ugyanis egy véletlenül kihallgatott…
Tovább
Borbély Szilárd: „Nyugszol a’ nyárfáknak lengő hívesében”. Tanulmányok Csokonairól Készül az életműsorozat, még mindig nehéz elfogadni, hogy készülhet, hogy textológiai-filológiai döntéseket kell hozni a szövegek megjelentetésének módjáról, a kérdéses helyekről másoknak, szakembereknek kell döntenie, talán más jellegű, de olyan szövegfilológiai problémákat kell megoldaniuk, mint egykor a költők-írók-drámaírók szövegeit sajtó alá rendező Borbély Szilárdnak. Ugyanakkor az…
Tovább
Lénárt-Muszka Zsuzsanna: Lehetetlen választások. Kortárs afroamerikai anyaszövegek és a rabszolgaság utóélete „A teljesen lehetetlenre specializálódunk.” A lehetetlen fogalma a Nannie Helen Burroughs-idézet mellett Lénárt-Muszka Zsuzsanna könyvének számos pontján megjelenik. A figyelemfelkeltő cím olyan élethelyzetekre és -történetekre utal, melyek korlátozott lehetőségei, hatalmi igazságtalanságai, kényszerítő adottságai a valós és fiktív afroamerikai anyáktól megvonják a szabad döntés opcióját.…
Tovább
Hansági Ágnes: Irodalmi kommunikáció és műfajiság. A Jókai-próza narrációs eljárásai a romantikától a korai modernségig Hansági Ágnes könyve Előszavában két kérdésfelvetést fogalmaz meg munkája koncepciójaként: az első, hogy „miként ragadható meg Jókai elbeszélő szövegeinek viszonya a romantikához, de méginkább a modernséghez”, a második pedig, hogy „a magyar elbeszélőpróza milyen hagyományrendjébe illeszkednek Jókai szövegei” (7.). A…
Tovább
Mikszáth Kálmán emlékezete, szerk. Császtvay Tünde A bicentenáriumi Petőfi-év keretében az Osiris Kiadónál több kötet jelent meg a klasszikus magyar irodalomról az utóbbi pár évben, mint az azt megelőző tíz esztendő teljes magyar könyvtermésében. Az igényes kivitelű monográfiák, szövegkiadások és gyűjteményes tanulmánykötetek mellett külön sorozat indult a legnagyobb írói-költői életművek értelmezéstörténetének bemutatására, melynek részeként a…
Tovább
Áfra János: Kitakart anyám – Balogh Kristóf József és Imreh Sándor kiállítása Kitakart anyám – áll Áfra János új kötetének címlapján, egyben e kiállítás fő paratextuális mozzanataként. Azt már eddig is megszokhattuk Áfra János könyveit olvasva, hogy nála a címadás gesztusának (legyen szó egy kötet, egy ciklus vagy egyetlen vers címéről) nem puszta mellékes vagy…
Tovább
Kupihár Rebeka: A heterók istenéhez Kupihár Rebeka debütkötete, A heterók istenéhez már a megjelenése után néhány hónappal jelentős recepcióval bírt, ami a körülötte kialakult diskurzus alapján nagyrészt annak köszönhető, hogy a queer közösséggel kapcsolatos kérdések az utóbbi időben mind hazánkban, mind a világ más részein a figyelem középpontjába kerültek az egyenlőségért folytatott küzdelem, az ennek…
Tovább
„…most aztán nézhetek magam után…”. Levelek Tar Sándorhoz, szerk. Lakner Lajos; Deczki Sarolta: Tar Sándor; „Az vagyok, aki vagyok. Úgyse lehetek más: miért féljek hát felfedezni, ki vagyok?”. Tar Sándor Az utóbbi évtizedben azt tapasztalhattuk, hogy mind Tar Sándor élettörténete, mind pedig szövegei élénken foglalkoztatják az utókort. A 2005. január 30-án elhunyt szerző több kötete…
Tovább
Budapest Nagyregény, szerk. Péczely Dóra, Szeder Kata, Tasnádi István, Valuska László Ez persze nem regény. Nagynak ugyan nagy. Buda, Pest és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját több kulturális és közösségi projekttel is igyekezett megünnepelni a főváros (és annak kultúrügyekkel foglalkozó cége, a Budapest Brand Nonprofit Zrt.). Volt többek között Budapest-torta, voltak fesztiválok, gálaestek, drámapályázat, kiállítás a…
Tovább
Baluja Petra: A sűrített nő. Sikerek és életpályák vizsgálata a kőszínházakban Baluja Petra első könyve, A sűrített nő 2023-ban jelent meg a Napkút Kiadó gondozásában. A kötet a hazai színésznők helyzetének interjús vizsgálatán keresztül közelíti meg a női egyenjogúság, a nemek közötti egyenlőtlenség kérdéskörét. Újdonságértékét az adja, hogy a színházak nemi egyenlőtlenségeit még nem vizsgálták…
Tovább
Sopotnik Zoltán: Cigányvég „Egy ilyen nyom, vajon / milyen irányba tudja elvinni a környéket? Milyen / mondatokat súg ezután a föld?” (Fáradt nyomok, 9.) A recenzens is tépelődik, vajon melyik szövegnyomból induljon ki, és milyen értelmezési irányba rendezze ezeket. Hiszen – üdítően zavarba ejtő módon – Sopotnik Zoltán hatodik verseskötete rendkívül sokrétűen törmelékes, sejtelmesen játszat…
Tovább
András érkezésére 2019 pedig több okból is fontos esztendő volt Iancu Laura számára. Egyrészt megjelent a fent jelzett verseskötete, másrészt munkásságáról is szól egy tanulmánykötet: Halmai Tamás Isten peremén címmel írt Iancu Laura költői világáról. (Érdekesség, hogy mindkét kötet portréfotóját a székesfehérvári író, Nehrer György készítette a szerző királykúti estjén.) Az Isten peremén cím természetesen…
Tovább
Ladányi István: Megújuló befejezetlenség. Az Új Symposion folyóirat arculata, szerkesztési gyakorlatai és műfajai Az 1965 és 1992 között megjelent Új Symposion folyóirat irodalom- és társadalomtörténeti jelentőségét nehéz és kár is lenne vitatni. Ezt bizonyítják a róla sorra megjelenő monográfiák is, melyek szerzői a lap más-más aspektusát emelik vizsgálódásaik középpontjába. A kisebb terjedelmű, egy-egy irodalomtörténeti koncepció…
Tovább
Simon Attila: Affektív megértés. Hermeneutikai határmezsgyék az atnik esztétikában, retorikában és poétikában Az Iliász utolsó énekében a nagy Priamos király útnak indul, hogy fia holttestét kiváltsa az akháj táborból. Hektór már tizenkét napja fekszik temetetlenül Akhilleus sátra mellett, aki a tetemet dühében harci szekere után ráncigálja körbe barátja, Patroklos sírhalmánál. Patroklos temetése után furcsa bénulás…
Tovább
Milbacher Róbert: Keserű víz Milbacher Róbert legújabb szépirodalmi alkotása tartalmi és formai vonatkozásaiban egyszerre nevezhető az eddigi életmű személyesebb tónusú, de egyenes ágú folytatásának, illetőleg szintetizáló szándékú regénynek is, amennyiben a Keserű vízig ívelő szerzői praxis valamennyi tematikai-poétikai karakterisztikumát epikai játékterébe sűríti. A visszatérő szereplők és motívumok játékából adódóan a rövidprózák nagyobb műformát stimuláló törekvésének,…
Tovább
Várady Szabolcs: Alkalmi Amikor e verseskötet lánglelkű szerkesztője, Kőrizs Imre megkeresett, hogy szeretne olvasni tőlem egy lelkes és méltató kritikát Várady Szabolcs alkalmi verseiről, természetes volt számomra, hogy igent mondok. Pedig más dolgaim közepette voltam, Esterházy híres mondását kicsit átalakítva, „benne ültem a prózában”, mégse haboztam egy pillanatig sem, mi több, nyomban kutatni kezdtem az…
Tovább
Petőcz András: Az öregasszony, aki valamikor kislány volt Petőcz András kötetében sajátosan felépített tükörtörténetek jelennek meg, bennük „a férfi, aki” és „a lány, aki” az embereket, mindannyiunkat megtestesít. Emberközeli és mítoszt teremtő elbeszélések körvonalazódnak, ahol az emberi – nagyon is emberi – történik meg. A kötet fülszövegében olvasható, hogy „az elbeszélések hangvétele a klasszikus magyar…
Tovább
Shakespeare/37 – Az első évad, szerk. Magács László „Shakespeare eredeti szövege az erdő, és mi bujkálunk a fák között.”(Kemény Zsófi) A Kemény Zsófi költőtől kölcsönvett, fülszövegen is szereplő idézet esszenciálisan mutat rá a Shakespeare/37 – Az első évad című drámagyűjtemény legfőbb vállalására. A Prae Kiadó és a Webszínház közös kiadványában egy rendkívül izgalmas, modern kreáció…
Tovább
Fabiny Tibor: Túl a literalizmuson. Gondolkodó párbeszéd a teológiai hermeneutikáról A Túl a literalizmuson. Gondolkodó párbeszéd a teológiai hermeneutikáról című kötet már nem sokkal megjelenése után visszhangot keltett, ami több okkal is magyarázható. A kitüntetett érdeklődés szól mindenekelőtt a szerzőnek, Fabiny Tibornak, aki az elmúlt három évtizedben jelentős érdemeket szerzett a bibliai és teológiai hermeneutika…
Tovább
Szolcsányi Ákos: Dávid családjai „A nehezebbet kell vállalni, reménytelen fogni az igazság térdét […].” (Németh László: A mítosz emlőin) Jó pár napja egyetlen szerző és annak első regénye köti le az érdeklődésemet, szakadatlanul. Szolcsányi Ákos Dávid családjairól van szó. A mindössze 161 oldalas, viszonylag kisalakú, a maga műfaji minőségét kisregényként meghatározó szöveg olyan, mint a…
Tovább
Lövétei Lázár László: Zákeus fügefája Lövétei Lázár László legújabb kötetének címe és borítója egyaránt komolyságot sugall: a Zákeus jelölte bibliai tematika – a (füge)fa mély szimbolikájának kiemelésével –, a fekete borítón a Bibliát olvasó idős asszony reneszánsz festményeket idéző ábrázolásmódjával egy mély, klasszikusabb hangoltságú kötetet előlegez meg. A könyv elolvasása után azonban világossá válik, hogy…
Tovább
Nagy Zalán: Atlasz vállára veszi a holdat Az Atlasz vállára veszi a Holdat (továbbiakban Atlasz) 2023-ban jelent meg a Fiatal Írók Szövetsége és az Erdélyi Híradó Kiadó közös gondozásában, a Hervay Könyvek sorozat részeként. Komoly kihívás elé állt első verseskönyvével Nagy Zalán, ugyanis a 84 oldalnyi szövegkorpusz rengeteg témával foglalkozik. Az alapkoncepció szerint a versbeszélő…
Tovább
A holland nyelvű irodalom története, szerk. Gera Judit–Pusztai Gábor–Réthelyi Orsolya–Daróczi Anikó Mai világunkban különösen nagy szükség van arra, hogy más népek kultúrájával és irodalmával ismerkedjünk. Legtöbben talán fogékonyak is vagyunk erre, különösen, ha úgy gondoljuk, hogy az a bizonyos kultúra nem is annyira ismeretlen. Ki ne tudna Hollandiáról néhány dolgot? Mélyföldek, szélmalmok, tulipánok. Ennél azért…
Tovább
Madách Imre: Az ember tragédiája. Eredeti szöveg Nádasdy Ádám prózai fordításával Látens hiányérzet támadna az emberben, ha Madách Imre születésének bicentenáriuma új Tragédia-kiadás nélkül telt volna el. A Madách-évfordulók rendre „kitermelik” a maguk reprezentatív Tragédia-edícióit, amelyek – kialakításukban, külalakjukban, szövegfelfogásukban, filológiai apparátusukban – valamilyen módon eltérnek, jó esetben kiemelkednek a korábbi évek-évtizedek kiadásrengetegéből. Bevezetésként hadd…
Tovább