Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Poptechnikák. Komplexitás a népszerű kultúrában, szerk. H. Nagy Péter, L. Varga Péter Írás előtt azon tanakodtam, érdemes-e még álmélkodni azon, hogy a populáris kultúrát is lehetséges olyan eszközökkel vizsgálni, mint bármely más, intézményes(edett) háttérből érkező terméket. Van-e (még) helye azoknak a magyarázatoknak, amelyek úgy láttatják a popkultúrát, mint ami fel akarja törni a kánon elefántcsonttornyának…
Tovább
Prae 2021/3. – Disztópia A Prae folyóirat 2014 utáni látványos vizuális arculatváltása (a valószínűleg financiális okokra visszavezethető képes tartalom kivonása) után talán még aktuálisabban köthető az 1968-ban Ray Browne által alapított The Journal of Popular Culture negyedéves periodikához. Az erőteljes tipológiai és tartalmi rokonság nemcsak azért fontos, mert a magyar folyóirat-kultúrában még mindig inkább csak…
Tovább
Nemes Z. Márió: Barokk Femina Nemes Z. Márió új verseskönyve a költői életmű eddigi legjelentősebb darabja. A Barokk Femina egyszerre értelmezhető egy, a költői világ immanenciáját tételező, valamint egy a nagyon is valóságos félmúltbéli eseményekkel és a szerzői életúttal párbeszédre lépő alkotásként. Ez utóbbi vonatkozást, még mielőtt az explicit történeti-politikai dimenzió jelenlétéről megbizonyosodhatnánk, már pusztán…
Tovább
Észrevételek a Negyed folyóirat III / 4 / 1 lapszámáról A Negyed az irodalmi nyilvánosságban relatíve fiatalnak számít, ugyanis 2017 óta jelenlévő lapról van szó, így érdemes lehet először a folyóirat őstörténetéről és egyedinek mondható szerkesztési eljárásairól szót ejtenünk. Bár a Negyed hagyományosan az online térben jelenik meg, azonban az első „őslapszám” még papíralapú volt,…
Tovább
Prae 2020/4., Tempevölgy 2020/4. (Bevezetés) Többször jártam úgy korábban, hogy lett volna lehetőség a fantasyről, a szerepjátékról, vagy a videójátékokról írni konferenciákra, magazinokba, de egész egyszerűen nem volt hozzá kritikai distanciám és eszközkészletem. Viszont amikor nemrégiben felkérést kaptam az Alföldtől, hogy írjak a Tempevölgy és a Prae folyóiratok 2020/4-es számairól, akkor már több okból sem…
Tovább
Horváth Márk – Lovász Ádám – Nemes Z. Márió: A poszthumanizmus változatai. Ember, embertelen és ember utáni „A poszthumanitás a 21. század alapvető kulturális, társadalmi és tudományos kérdései köré szerveződik.” (7.) Ezzel a mondattal kezdődik Horváth Márk, Lovász Ádám és Nemes Z. Márió közös kötete, és A poszthumanizmus változatai valóban komolyan is veszi ezt az…
Tovább
extrodaesia. Enciklopédia egy emberközpontúságot meghaladó világhoz, szerk. Horváth Gideon, Süveges Rita, Zilahi Anna Nem véletlen, hogy ma Magyarországon nem a hivatalos, akadémiai keretek között zajlik a bölcsészettudomány legújabb fordulata. A különböző poszthumán megközelítések ugyanis éppen a tudomány hagyományos és csak lassan változni képes működését (az antropocentrikus előfeltevésektől a hétköznapi praxisig) kezdi ki. Így az elmúlt…
Tovább
Májusi lapszámunk letölthető innen. Tartalomjegyzék – 2020. május Szépirodalom TAKÁCS ZSUZSA verse: Esküvői ebédNYIRÁN FERENC versei: Jugó; Bakancslista; Az írástudó üldözéseMÁRTON LÁSZLÓ: Olvadás (novella)FALCSIK MARI versei: Újév reggelére; A szomjúhozók; Az utolsó nyíregyi nyárDEMÉNY PÉTER verse: ProspektusBÁNDI MÁTÉ versei: Nosztalgia hibákkal; Közepesek elégiájaMÁTYÁS GYŐZŐ: Képrapszódia (novella)GÖMÖRI GYÖRGY versei: 1615, újév: Molnár Albert Rimaynál; Békássy elindul…
Tovább
Létezik az a kicsit édeskés közhely, hogy az ember sosem felejti el az elsőt. Nos, Simon Márton Dalok a magasföldszintről című 2010-es debütáló kötete volt az első kortárs verseskötet, amelyért besétáltam a könyvesboltba, és saját pénzemből, gondolom, a nem kifejezetten busás egyetemi ösztöndíjamból megvettem. De nem csak emiatt emlékezetes ez a kötet. Annak a mindenekelőtt…
Tovább
Parti Nagy Lajos költészete kimerült. Az, hogy e költészet elveszítette hatóerejét, azonban nem magyarázható csak és kizárólag az „újkomolyság” gyűjtőnév alá sokszor meglehetősen könnyű kézzel besorolt, nagyon is különböző, a 2010-es évektől megerősödő szövegalkotási gyakorlatok és a Parti Nagy-féle versnyelv szembetűnő feszültségéből kiindulva. Habár Parti Nagy Lajos költészete, ahogy például Mohácsi Balázs szokatlanul nagy nyilvánosságot…
Tovább
Valami egészen megrendítőt állít a keresztény emberképről, jóllehet magáról az emberről az, aki a gondviseléssel együtt elvonja a történelemtől a metafizikai vonatkozásokat. Arról az emberről, aki nem tud megszabadulni a transzcendencia utáni honvágytól, hiszen már pusztán azzal, hogy halandóságát valamiképp elgondolni képes, „metafizikára kárhoztatott lény” (Leszek Kołakowski: Metafizikai horror, Osiris–Századvég Gond, 1994, 23.). Érdemesnek látszik…
Tovább
A zene szelleme Teslár Sámuel honvédszázados lábait a rosszemlékű segesvári csatában tépte le egy ágyúgolyó. A százados gyanútlanul haladt embereivel egy csalitoson át, amikor hirtelen ólomba merült a világ. Teslár orra vére eleredt a légnyomástól, először azt hitte, megsüketült, aztán elkezdte hallani és tapintani a zajt. Csodálatos volt. A század katonái teljesen megzavarodtak, az egyik…
Tovább
Kulcsár Szabó Ernő egy jelentős tanulmányában József Attila 30-as évekbeli nagy verseinek (köztük az Eszméletnek) egyik meghatározó poétikai nóvumaként nevezi meg a modernista humánideológia és líraesztétika közti antropocentrikus szövetség zálogaként értelmezett organikus kód feltörését: „A versnek ugyanis mindenekelőtt abban a változássorban mutatkozik meg a folyamatszerűsége, amely a beszélő szubjektum hangjának eltüntetése irányában halad, mintegy megszüntetve…
Tovább
A Tilos az Á! Kiadó kötetei eddig is üde színfoltot jelentettek a magyar könyvkiadás palettáján, az idei könyvhétre szánt „16+-os” kötetük azonban úgy újszerű, hogy közben a szó legnemesebb értelmében konzervatív, „értékőrző” vállalkozás. Péczely Dóra szerkesztésében ugyanis egy olyan versgyűjteményt adtak közre, amely a kortárs költészet világába vezeti be a fiatal olvasót – „kapudrog a…
Tovább
Egyes számú döntés: nem fogok Závada Péter pályájának korábbi vagy párhuzamosan futó rétegeiben viszonyítási pontokat keresni a Mész című verseskötethez. A kötetborító egy befelé vezető utat kínál fel – a bejárat, a felfelé induló lépcsők még látszanak, az, ahová visznek, nem: engem persze az érdekel, ami odabent van.
Tovább
Elsőkötetes szerzők esetében mindig él a remény, hogy valami igazán új, frappáns, eleddig ismeretlen univerzum teremtődik meg, a korábbi hagyományokra valamilyen módon reflektáló, mégis sajátos megszólalásmód révén. Papp-Zakor Ilka Angyalvacsora és Urbán Ákos Egy helyben című prózakötete mindenképp igazolni látszik ezt az elvárást, mégpedig nem az útkeresés, a szárnybontogatás, hanem az erős, kiforrott próza jeleit…
Tovább