Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Clara Royer: Kertész Imre élete és halálai; ford. Marczisovszky Anna Több mint egy évtizede majdnem minden egyetemi szemeszterben szóba kerül valamelyik kurzusomon Kertész Imre egy-egy műve – leggyakrabban, „természetesen”, a Sorstalanság. Az utóbbi években egyre feltűnőbb egy furcsa, talán kicsit riasztó tapasztalat. Ha egyetlen szóval kellene jellemeznem e tapasztalatot, amelyet a hallgatók felől (nem mindenki…
Tovább
Bereményi Géza – Vető János: Antoine és Désiré. Fényképregény az 1970-es évekből „A patetizmust pontos arányban kell keverni az iróniával”, olvashatjuk Bereményi Géza és Vető János fényképregényének első fejezetében, nem sokkal azután, hogy színre léptek a címszereplők. Minden bizonnyal az elbeszélő hangját halljuk, gondolnánk elsőre, de ez korántsem ilyen egyszerű. Vajon a fényképsorozat odaértett narrátorát,…
Tovább
Prae 2019/1. (Betegség) Amikor 2019 őszén a Prae folyóirat legújabb, a betegség témája köré rendeződő szövegeket tartalmazó lapszáma megjelent, még nem kezdődött minden online folyóirat összes cikke a koronavírus-járvány előtti idők nosztalgikus felidézésével. Ehhez hasonlóan még az sem volt tendencia, hogy minden művész, gondolkodó, kulturális szereplő metareflektív módon írjon a betegségről, metaforikájának lehetséges hatásait taglalja,…
Tovább
1939. június 11., vasárnap, 15 óra 50 perc. A párizsi Louvre történetének egyik legnagyobb botránya, amikor fényes nappal, a teremőrök szeme láttára ellopták az épületből a 18. századi francia festő, Antoine Watteau egyik mesterművét, a L’Indifférent-t. A műkincslopás annál is inkább a figyelem középpontjába került, mivel a Louvre-ban akkor már 28 éve – a Mona…
Tovább
A magyar irodalomtudomány figyelme csak a legutóbbi időben fordult az állat sokrétű, irodalom- és kultúrtörténeti, egyúttal pedig teoretikus szempontokból is különösen jelentősnek mutatkozó témája és vizsgálati iránya felé. Az itt szereplő tanulmányok sok esetben a hazai tudományosságban is egyre több figyelmet érdemlő biopoétika által felnyitott horizonttal létesítenek kapcsolatot, hol alkalmazva vagy akár továbbgondolva az annak…
Tovább
A tenger virágai Rogi Wieg emlékére Ezt a vidéket egykor tenger borította,de amikor újra víz árasztja el,már elhangzott a végső harsonaszó,kiürült az utolsó kehely,nem született új Noé, nem épített bárkát.Nézd a padlás ablakából inkábba repce- és kukoricaföldeket,a hullámzó sárga égen a vörös napot,a napraforgók melletti pipacsos rétet,szívd ki a pitypangból a kutyatejet,dörzsöld bele vérző szívedbe.Verseidben…
Tovább
Júniusi lapszámunk letölthető innen. Tartalomjegyzék – 2020. június Szépirodalom ORAVECZ IMRE: Alkonynapló (kisprózák)KRUSOVSZKY DÉNES verse: Áttetsző viszonyokG. ISTVÁN LÁSZLÓ versei: Tigris; FarkasNYÍRI KATALIN: Lélegzet; Cukrászda (novellák)GEREVICH ANDRÁS verse: Sikertelenül Francis Bacon nyomábanHALMOSI SÁNDOR versei: Annyi gyümölcsfát; Dobogó kő; Aztán szétszéledünk; JustieJENEI GYULA verse: HelyzetekVERÉB LÁSZLÓ: Jean Val Jean (novella)NAGY LEA versei: Elhullott madár; The shiningFODOR…
Tovább
Vigilia, 2020/4. Az emberi élet vége, az elmúlás poétikája alighanem az egyik leggyakrabban olvasott és legélénkebben dolgozó területe a mindenkori kultúra- és irodalomértésünknek. A halál szükségszerű jelenléte a vele ellentétes értékűnek gondolt életünkben szorongással tölt el, minden percünket elkíséri, ez az állandó feszültség pedig talán nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a művészet csúcsteljesítményei megszülessenek. Az elmúlás kreatív…
Tovább
Csillagszálló – Tükör, 2020/1. A Csillagszálló legfrissebb száma csak részben tudja teljesíteni misszióját a koronavírus miatt. Az utcalapot eddig hajléktalanok terjesztették aluljárókban, és most, hogy ezt egy időre felfüggesztették, közülük is sokan veszíthették el bevételi forrásukat, hiszen online formában jelent meg a májusi szám. (Letölthető a Drót oldaláról. – A szerk.) Emellett viszont a megszokott…
Tovább
Clara Royer: Kertész Imre élete és halálai; ford. Marczisovszky Anna Több mint egy évtizede majdnem minden egyetemi szemeszterben szóba kerül valamelyik kurzusomon Kertész Imre egy-egy műve – leggyakrabban, „természetesen”, a Sorstalanság. Az utóbbi években egyre feltűnőbb egy furcsa, talán kicsit riasztó tapasztalat. Ha egyetlen szóval kellene jellemeznem e tapasztalatot, amelyet a hallgatók felől (nem mindenki…
Tovább
fonákságaink csak az éjszakákat tartod fönn nekem szigorú számadásban – így van ez mióta elbillent szívünkben a merőleges – emlékszem: lábaid magad alá húzva gubbasztottál a fotelben a kandallóban száraz fahasáb ropogott vártam hogy megtörd a csöndet közben a számokat soroltam némán – kilencvennégyig jutottam: lám másfélpercnyi hallgatásban elfért az életünk – kilenc és négy……
Tovább
Bereményi Géza – Vető János: Antoine és Désiré. Fényképregény az 1970-es évekből „A patetizmust pontos arányban kell keverni az iróniával”, olvashatjuk Bereményi Géza és Vető János fényképregényének első fejezetében, nem sokkal azután, hogy színre léptek a címszereplők. Minden bizonnyal az elbeszélő hangját halljuk, gondolnánk elsőre, de ez korántsem ilyen egyszerű. Vajon a fényképsorozat odaértett narrátorát,…
Tovább
Irodalomtörténeti szempontból a kortárs Jókai-recepció egyik legizgalmasabb tulajdonsága, hogy az életművel szinte mindenki foglalkozik a szakmából (és persze a szakmán kívül is). Hogy pontosítsunk kicsit: kevés olyan magyar kutatóhelyet vagy iskolát ismerünk, amely az utóbbi két évtizedben ne bővítette volna jelentősen a Jókai-szakirodalmat színvonalas munkákkal. Az ebből fakadó sokszínűség a legkoncentráltabban talán a hagyományosan kétévente…
Tovább
Májusi lapszámunk letölthető innen. Tartalomjegyzék – 2020. május Szépirodalom TAKÁCS ZSUZSA verse: Esküvői ebédNYIRÁN FERENC versei: Jugó; Bakancslista; Az írástudó üldözéseMÁRTON LÁSZLÓ: Olvadás (novella)FALCSIK MARI versei: Újév reggelére; A szomjúhozók; Az utolsó nyíregyi nyárDEMÉNY PÉTER verse: ProspektusBÁNDI MÁTÉ versei: Nosztalgia hibákkal; Közepesek elégiájaMÁTYÁS GYŐZŐ: Képrapszódia (novella)GÖMÖRI GYÖRGY versei: 1615, újév: Molnár Albert Rimaynál; Békássy elindul…
Tovább
Prae 2019/1. (Betegség) Amikor 2019 őszén a Prae folyóirat legújabb, a betegség témája köré rendeződő szövegeket tartalmazó lapszáma megjelent, még nem kezdődött minden online folyóirat összes cikke a koronavírus-járvány előtti idők nosztalgikus felidézésével. Ehhez hasonlóan még az sem volt tendencia, hogy minden művész, gondolkodó, kulturális szereplő metareflektív módon írjon a betegségről, metaforikájának lehetséges hatásait taglalja,…
Tovább
Bartók Imre: Jerikó épül Bartók Imre Jerikó épül című regénye az utóbbi időszak egyik legkülönösebb sorsú alkotása, melynek eddigi, röpke egy esztendőt felölelő fogadtatástörténete ugyanakkor nagyon is szimptomatikus, amennyiben felmutatja a kortárs irodalmi nyilvánosság működésének több törvényszerűségét. A mű megjelenését felfokozott várakozás övezte, amely egy, a születési idejét tekintve még mindig a „fiatal” prózaírók nemzedékéhez…
Tovább
Paloznak overdrive # Újra az úton,pereg a film, a road movie.A vízparton a Canned Heat játszik,Woodstock legendái. Csak ketten vannak a régi csapatból:a dobos Adolfo Fito de la Parra és Larry Taylor basszusgitáros.A többiek új fiúk.Nem értik a régi időket,persze a mát sem nagyon.On the Road Again – Woodstock dallama.A Canned Heat csörömpöl.Volt virág a…
Tovább
Kukorelly Endre: Pálya, avagy Nyugi, dagi, nem csak a foci van a világon 1986–2018, bő három évtized különböző műfajú írásaiból (tárca, novella, szonett, naplórészlet, nekrológ, hozzászólás, kvázi-interjú stb.) áll össze Kukorelly Endre új kötete – ennyi idő alatt meglehetősen sokat változott az az átláthatatlanul sokrétű kulturális jelenség, amit sportnak hívunk (a szabálymódosításoktól az olimpiai sportáglistákon…
Tovább
Hajnali betűminták Amíg kócolja szétrezeg terítőna bor Bőre pergamen Hieroglifáiismeretlen röpülést mímelővadlibák Tapintja és emlékezika verejték éjjeli üzenetére Reggeli barangolás Nyelve végigsiklik forró tájakonÉdes dinnyelé és elfáradt mentaElidőzik Meglódul ÖsszegyűjtiÖsszekeveri S akár a nyári borvégzetesen szétömlik a szájában A dél rombolása A lépés elnyeli az árnyékátFüggönyként hull alá a kék a sárgaA Műhely falára festett…
Tovább
Elég sűrű egymásutánban jelennek meg a Közelképek írókról sorozat kötetei, a Szilágyi Istvánról szóló monográfia (MMA Kiadó, 2018) mégis fokozott figyelmet érdemel az író kivételes művészi rangja s az életművéhez kapcsolódó elvi dilemmák folytán. Ugyanis a magyar és a romániai magyar széppróza történetét meghatározó lehetőségek és kívánalmak hasonlóképpen szabták meg az 1960-as években „beérkezők” útkeresését.…
Tovább
álló nap szíves türelmünket és megértésünket kérték, a késések voltak menetrendszerűek, a debreceni nagyállomáson több vonat vesztegelt, mint egy kezemen megszámolni;a másik foglalt ismét – hibáival kecses ez a nap. „engem az érdekel, ami szépség nélkül tetszik” – írtam egyszer, hogy mára belássam, ez talán merőben személyes szépségtulajdonítás,de a saját élmény megosztható. akár egy szemsarokban…
Tovább
Áprilisi lapszámunk letölthető innen. Tartalomjegyzék – 2020. április Szépirodalom TORNAI JÓZSEF versei: Ősz közelít; Ballada; Kakukk; Weöres SándorhozSZLUKOVÉNYI KATALIN versei: Hóember; Nincs mit tenni; Analízis; PupillaGÉCZI JÁNOS: Hazugságok (novella)GÁL ANDRÁS: Félelemről csendesen (novella)HARTAY CSABA versei: Nélkülük; El nem küldött; Ők ébredjenek bennemFILIP TAMÁS versei: Nem látják rajtad; Milyen küldetés?MOLNÁR ILLÉS versei: Páraének; Tengerszint; Mélyebbre süppedZSEMBERY…
Tovább
Végig Végül is vállalhatatlan, tette még hozzá. Megnyugvást érzett abban a pillanatban. Úgy ment le róla az egésznek a terhe, mint korty tiszta víz a nyelőcsövén futás után. Végiggondolta újra életét, pillanat alatt állt össze, gömbvillámszerűen, bár utóbbit csak olvasmányaiból ismerte, úgy-ahogy. Épp erről van szó. Úgy-ahogy vállalhatatlan. Kortyonként fogta fel, nem dolga, ne tegye.…
Tovább
A Monostori negyed lepusztult házai között süvítő szélben öt fokkal hidegebb van télen, mint Kolozsvár belvárosában. András sűrű hóesésben veszi ki a borítékot a postaládából, ott tépi fel és olvassa Maia levelét, miközben a szél az arcába vágja a havat. Elnézést kér, hogy csak most ír részletesebben, de eddig a hivatalos ügyintézés, a lakáskeresés és…
Tovább
milyen rettenetes vagy milyen gyönyörű dologról írjak, hogy akkor is megértsd, ha ott a mozdulatlan vizet és a csendes erdőt elnézve már semmit nem akarnál megérteni az itteni életünkből: én ilyen messziről könnyen elhiszek bármit, csak írjál majd részleteket, hogy jobban el tudjalak képzelni ott a tó partján vagy inkább a vízben, hiszen nyár van,…
Tovább
1939. június 11., vasárnap, 15 óra 50 perc. A párizsi Louvre történetének egyik legnagyobb botránya, amikor fényes nappal, a teremőrök szeme láttára ellopták az épületből a 18. századi francia festő, Antoine Watteau egyik mesterművét, a L’Indifférent-t. A műkincslopás annál is inkább a figyelem középpontjába került, mivel a Louvre-ban akkor már 28 éve – a Mona…
Tovább
Megjelent márciusi lapszámunk, amelyben közreadjuk az őszi Debreceni Irodalmi Napok előadásainak és kerekasztal-beszélgetésének szerkesztett anyagát: ezekben a paródia jelenségét járták körül meghívottjaink (Balogh Gergő, Bényei Tamás, Reményi József Tamás, Szirák Péter), s közöljük az Alföld-díjasokkal folytatott beszélgetés leiratát is (Herczeg Ákos kérdezte Bengi Lászlót és Németh Zoltánt).Kritikákat világirodalmi kötetekről és Böndör Pál verses elbeszéléséről olvashatnak, az újvidéki költő könyvét…
Tovább
Képregény és irodalom kapcsolatának problematizálása évtizedek óta tartó folyamat. A külföldön különböző színtereken, például terjesztésben, könyvtárakban, frissen induló képregényes képzések keretében előtérbe kerülő, és leginkább a szóhasználatban (angolul: comics? commix? graphic novel?; itthon: képregény? grafikus regény? album?) megnyilvánuló legitimációs törekvések célja nem az, hogy az irodalmi kánonból a képregény számára is kimetsszenek egy szeletet, hanem…
Tovább
Jonathan Franzen az egyik legjobban jegyzett kortárs amerikai szerző: terjedelmes regényeinek megjelenését kitüntetett kritikai és olvasói figyelem övezi, kialakult rajongótábora mellett számos ellenséget is sikerült szereznie az amerikai kultúra és média kurrens állapotára tett megjegyzései révén, és korábbi esszéi is kitüntetett hivatkozási pontnak számítanak a kortárs irodalmi és kulturális összefüggések tárgyalásakor. Franzen 2018-as esszékötetében, a…
Tovább
A ghánai születésű, Alabamában felnevelkedett Yaa Gyasi 2016-os, monumentális debütáló regénye, a Hazatérés tizennégy nézőpontot megszólaltatva, három évszázadon, kontinenseken, polgárháborúkon és bevándorlási hullámokon átívelve öleli fel hét egymás utáni generáció történetét, a tizennyolcadik századi Ghánától egészen a huszadik századi Harlemig. Eszünkbe juthat Kate Atkinson Fénykép Ezüstkeretben című családregénye, amely hat generáció életét mutatja be, azonban…
Tovább
A költő és a képzőművész, akik különböző nyelveken szólították meg és bírták szóra egymást, kísérleti párbeszédük során megalkottak egy újat, elkezdtek beszélni egy közöset is. A kontinenseken átívelő, szerkesztőprogramok platformjain folytatott interakcióik közben létrehoztak egy olyan koncentrált kifejezésmódot, amely mediális átlépésekkel, eltérő kódrendszerek váltakozásával és keveredésével, szabályok felülírásával és határok megnyitásával tesz szert rendkívüli közlőerőre.…
Tovább
Februári számunkban izgalmas és fajsúlyos 19. századi tanulmányblokkal jelentkezünk: Eisemann György, Milbacher Róbert, S. Varga Pál, Vaderna Gábor és G. István László dolgozataival. A szemle rovatunkba Dobos István Szerb Antal magyar irodalomtörténetéről ír, Balogh Gergő Kulcsár-Szabó Ernő könyvéről, Zelei Dávid Keresztesi József kritikáiról, Szabó Bernadett Schein Gábor regényéről, Papp Máté Sütő Csaba Andrásról. Verseket Csobánka Zsuzsa Emesétől, Villányi Lászlótól, Lackfi Jánostól, Olty Pétertől, Nyerges Gábor Ádámtól, Fellinger Károlytól, Tábor Ádámtól és…
Tovább
A magyar irodalomtudomány figyelme csak a legutóbbi időben fordult az állat sokrétű, irodalom- és kultúrtörténeti, egyúttal pedig teoretikus szempontokból is különösen jelentősnek mutatkozó témája és vizsgálati iránya felé. Az itt szereplő tanulmányok sok esetben a hazai tudományosságban is egyre több figyelmet érdemlő biopoétika által felnyitott horizonttal létesítenek kapcsolatot, hol alkalmazva vagy akár továbbgondolva az annak…
Tovább
2020. január 21-én bemutattuk a januári Alföldet, s egyben a lap megújult külcsínét – hosszú idő után döntött úgy a szerkesztőség, hogy a folytonosság és változás jegyében új dizájn kialakításába fogunk, amelyben egy korszerűbb vizuális elrendezésben a hagyományos képi elemek és megoldások is visszatükröződnek és átértelmeződnek. Bízunk benne, hogy olvasóink az új külsőben is szeretni…
Tovább
Hosszú idő után megváltozott az Alföld külcsíne, s a megújult folyóiratot ezen alkalommal veheti először kézbe a közönség. Bemutatjuk januári lapszámunkat, amelyben a 20 éve elhunyt Petri Györgyre emlékezünk: értelmezéseket, kritikákat közlünk az összegyűjtött versekről és az életműről, valamint Várady Szabolcs közreadásában kötetben eddig meg nem jelent, diákkori Petri-verseket is megjelentetünk. A szépirodalmi rovat Petri-hommage-okkal…
Tovább
