Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Áfra János: Kitakart anyám – Balogh Kristóf József és Imreh Sándor kiállítása Kitakart anyám – áll Áfra János új kötetének címlapján, egyben e kiállítás fő paratextuális mozzanataként. Azt már eddig is megszokhattuk Áfra János könyveit olvasva, hogy nála a címadás gesztusának (legyen szó egy kötet, egy ciklus vagy egyetlen vers címéről) nem puszta mellékes vagy…
Tovább
Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk első részében Szajbély Mihályt, az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék emeritus professzorát, az MTA doktorát, a szegedi…
Tovább
Budapest Nagyregény, szerk. Péczely Dóra, Szeder Kata, Tasnádi István, Valuska László Ez persze nem regény. Nagynak ugyan nagy. Buda, Pest és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját több kulturális és közösségi projekttel is igyekezett megünnepelni a főváros (és annak kultúrügyekkel foglalkozó cége, a Budapest Brand Nonprofit Zrt.). Volt többek között Budapest-torta, voltak fesztiválok, gálaestek, drámapályázat, kiállítás a…
Tovább
Fejben a jég János Az a partizánépp tenyerelt egy ember arcán,úgy beszélt velem, közbennézett a szemembe,mint aki nyugodt.A hangja is egészen csendes volt,a tenyere alatt meg ott feküdtaz az ember. Aki félt, láttam rajta,amennyi látszott az arcából,a partizán tenyere alól,az mindrángott és rettegett.Én meg hangosan kérdeztemaz ő nyelvén,hogy hol a feleségem. Valahol, még az ajtó…
Tovább
Sopotnik Zoltán: Cigányvég „Egy ilyen nyom, vajon / milyen irányba tudja elvinni a környéket? Milyen / mondatokat súg ezután a föld?” (Fáradt nyomok, 9.) A recenzens is tépelődik, vajon melyik szövegnyomból induljon ki, és milyen értelmezési irányba rendezze ezeket. Hiszen – üdítően zavarba ejtő módon – Sopotnik Zoltán hatodik verseskötete rendkívül sokrétűen törmelékes, sejtelmesen játszat…
Tovább
A nászmenet Ha a világ kagyló, Irán benne a gyöngy. Hát, most, hogy a nyakamba vettem, már nem mondanám, hogy mindenütt fénylik. Pedig az árusok Iszfahánban, a Majdánon mind ezt hajtogatják. Meg azt is rávágják mindjárt: ha a világ gyűrű, Irán rajta az ékkő. Én persze Iszfahánban mindent elhittem nekik.Egy kislánynak egy ekkora város maga…
Tovább
Ladányi István: Megújuló befejezetlenség. Az Új Symposion folyóirat arculata, szerkesztési gyakorlatai és műfajai Az 1965 és 1992 között megjelent Új Symposion folyóirat irodalom- és társadalomtörténeti jelentőségét nehéz és kár is lenne vitatni. Ezt bizonyítják a róla sorra megjelenő monográfiák is, melyek szerzői a lap más-más aspektusát emelik vizsgálódásaik középpontjába. A kisebb terjedelmű, egy-egy irodalomtörténeti koncepció…
Tovább
Hetvenévesen a jól ismert kutya gubbasztutcánk elejénfejét lefelé húzzaa vénség gravitációja életemben előszörgyík szalad át biciklim előttösszehordok egy kertnyi szénaillatotfürödni látom a barátposzátátsikló keresztezi úszásomat megint hátország lettédesanyám szülővárosa a kerítés mellé ültetema sarkantyúka magvait mint beregszászinagyszüleim kertjébenúgy nyíljanakmájustól novemberig nem szabadulunka Rettegett árnyékától ahogyan elmúlik a fájdalomkét éticsiga fénylő testeolyan lassan közelíts tapad egymáshoz…
Tovább
2025/6. Júniusi lapszámunkban lírát Marno Jánostól, Tőzsér Árpádtól, Komor Marcelltől, Kállay Esztertől, Petőcz Andrástól, Szabolcsi Viktóriától, Horváth Imre Olivértől, Terék Annától, Vörös Istvántól, prózát Jász Attilától, Bruria Zsuzsától és Nagy Gerzsontól közlünk. Kilátó rovatunkban Tillmann J. A., Benedek Szabolcs, Háy János, Kiss Tibor Noé és Kollár-Klemencz László idézik fel emlékeiket egy zenetörténeti utazás során. Tanulmány…
Tovább
Hansági Ágnes: Irodalmi kommunikáció és műfajiság. A Jókai-próza narrációs eljárásai a romantikától a korai modernségig Hansági Ágnes könyve Előszavában két kérdésfelvetést fogalmaz meg munkája koncepciójaként: az első, hogy „miként ragadható meg Jókai elbeszélő szövegeinek viszonya a romantikához, de méginkább a modernséghez”, a második pedig, hogy „a magyar elbeszélőpróza milyen hagyományrendjébe illeszkednek Jókai szövegei” (7.). A…
Tovább
Mikszáth Kálmán emlékezete, szerk. Császtvay Tünde A bicentenáriumi Petőfi-év keretében az Osiris Kiadónál több kötet jelent meg a klasszikus magyar irodalomról az utóbbi pár évben, mint az azt megelőző tíz esztendő teljes magyar könyvtermésében. Az igényes kivitelű monográfiák, szövegkiadások és gyűjteményes tanulmánykötetek mellett külön sorozat indult a legnagyobb írói-költői életművek értelmezéstörténetének bemutatására, melynek részeként a…
Tovább
esők után zsúfolt a tér, s a tegnap esti járdánnagy tócsákban remeg a volt vihar.kerülgetve bosszankodsz, bármi hajt,átsasszézol a szombat déli lármán. nem bódít csók, ital már hetek óta,nincs buli, szédítő fellángolás.de hajtod, ahogy mézre jön darázs,emléked mind cukros, kiömlött kóla. a világot megváltó sörözések,barátaidnak fontos dolga van…bár szólhatnál, de nincs hozzá szavad, hol kellenél,…
Tovább
Mást mér fel, mint amire felmérés közben gondol Van itthon fél kenyér.Doboz tojás. Majdnem üresmustárosüveg, félig teli ás- ványvíz-űrállomás.Nem sok minden van itthon voltaképp.Már nem megy sehova. Havazik ráadásul.2 zsemle, tejszín, 2 doboz sör.Ember, aki elfásul. Vízszintesen zuhog a hó. Akarján, a vállánál pirosló hullafolt.Úgy látszik, elfeküdtem, gondolja. Vagy valami volt.Vagy meghaltam. Pedig nem.Hanem a…
Tovább
Haza I. Az utca végén felázott földút,a sár az alvázra felverődik.Száraz időben ki lehet sétálnia kertek alatt a szántóföldig. Itt harminc éve megállt az idő.A szomszéd gyanakodva kémlel,mikor begördülünk a ház eléaz aranyszínű erőgéppel, anyám szemében megbocsátás,de érzem, hogy még neheztel.Csontjaimban bujkál a gyerekkor,amint előcsoszog a járókerettel. Dörög, villámszag leng,gyors esők áztatják a földet.Felbúg egy…
Tovább
Fél hatot beszéltünk meg Ákossal. Ez pont az az idő, amikorra kényelmesen odaérek a munkahelyemről, és ha iszunk két sört, meg eszünk egy zsíros kenyeret, utána otthon lehetek anélkül, hogy feltűnne, kocsmában voltam. Mondjuk nem tudom, miért rejtegetem. Igazából nincs már rá semmi okom. Azért zsíros kenyér helyett mégis inkább melegszendvicset szoktam enni, az nem…
Tovább
Mozaikok Palermóból Barátkozás a párduccal Attól még, hogy valamiről évekig tanul az ember, az nem feltétlenül válik valóban kézzelfoghatóvá számára. A táj egészen biztosan ilyen dolog: elementáris tapasztalatokból érthetjük meg. Szicília talán az egyik legkézenfekvőbb hely arra, hogy átengedjük magunkat egy sajátos világnak, és sodródjunk benne. Csak töredékekben vesszük észre, mikor válunk egyetemi hallgatóból utazóvá,…
Tovább
Ság hegyi Pietà 1. Ramadán tizenötödik napja volt,pészah előtti órák, nagypéntek.Nemrég temettük el Anyát,és e különös évben a Könyv népeiegy időben ültek ünnepet. Krisztust már megfeszítették:gyűltek a felhők, de a Ság hegyenmég nem állt be a húsvéti sábát.Arab barátaink böjtöltek Pesten.A spájzban sonka várta a vasárnapot. Ebédre halat ettünk. Kezdettkiengedni az esti bárány a csap alatt.…
Tovább
Tisztelt Olvasók! Egy nyári emlékkel kezdem: Liptószentmiklóson az Illésházy-palotában berendezett múzeumban az idegenvezető leemelt egy régi könyvet a polcról. Emberbőrbe van kötve, mondta, majd a meghökkenést kiélvező, ügyesen begyakorlott hatásszünet végén fahangon folytatta: a püspök úr úgy érezte, hogy halála után az örök evangéliumokat az ő halandó hátáról kihasított bőrbe kellene kötni. Hittük is, nem…
Tovább
Áfra János: Kitakart anyám – Balogh Kristóf József és Imreh Sándor kiállítása Kitakart anyám – áll Áfra János új kötetének címlapján, egyben e kiállítás fő paratextuális mozzanataként. Azt már eddig is megszokhattuk Áfra János könyveit olvasva, hogy nála a címadás gesztusának (legyen szó egy kötet, egy ciklus vagy egyetlen vers címéről) nem puszta mellékes vagy…
Tovább
Lackfi Jánossal Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Ezt a beszélgetéssorozatot többek között azért indítottam el, mert észrevettem, hogy az emberek a hétköznapokban még mindig a romantikából vagy az ókorból ismert jelentésekkel átitatva használják az ihlet fogalmát, amelyet így elhomályosít egyfajta misztikusság. Milyen kérdéskörökbe, nehézségekbe ütközhetünk, amikor megpróbáljuk definiálni az ihletet? Lackfi János: Először…
Tovább
Fel(eség)tételesmód Ha öregasszony lennél, azt mondanám:„a világ legcsodásabb öregassznya”– ez még vicces is lenne (kinek?!), deTe nékem sosem leszel összeaszva.Az én szememen, tudd, nem fog a korki – bár dioptria számos:szerelmem, látod (rágalom!),a vaksággal határos.Lelkesülnék ráncaidért,ha látnám egyszer őket,de hol van énnekem képzelmem annyi,mely mámikát csinálhatna belőled?Csak elnyúlik a szív kávéhabon, demegmarad (csak ne kavard)…
Tovább
Meghasonlás Véget értek a zsoltáros évek, kiszáradttorokból csikorog a dal: hallass örömetés táncos vigasságot vélem, Uram, hogyörvendezzenek csontjaim, amelyeketösszetörtél – mondja, aztán csak bomlottanbámul a semmibe, égő szemmel, mertnapok óta nem aludt, mígnem valahogyfeleszmél, mintegy öntudatra ébred,de csalódnia kell, hiszen ez nem egyörömóda, csak bámul maga elé, minttemetésen az üres sírgödörbe, és rájön,hogy az egész…
Tovább
Kupihár Rebeka: A heterók istenéhez Kupihár Rebeka debütkötete, A heterók istenéhez már a megjelenése után néhány hónappal jelentős recepcióval bírt, ami a körülötte kialakult diskurzus alapján nagyrészt annak köszönhető, hogy a queer közösséggel kapcsolatos kérdések az utóbbi időben mind hazánkban, mind a világ más részein a figyelem középpontjába kerültek az egyenlőségért folytatott küzdelem, az ennek…
Tovább
Jó éjt, szülőhonom Katáng Mihály gyermekévei(1948 szeptemberétől 1956 novemberéig) I. Katáng Mihállyal egyidős vagyok. Együtt kezdhettük el az iskolát:olajos padló, farigcsált padok,amelyeket hány évig hány diákkarcolgatott, míg négy osztályt kijárt?!A döntött írólapján fönt kereklyukba tehette kalamárisát(mi már úgy mondtuk: tintásüveget),s egy mélyedésbe tollat, vágott tollszemet. II. Alatta még egy polc, egy keskenyebb,tarisznyáknak. – Kettőnknek iskola-táskája volt,…
Tovább
A kilencven éves Gömöri Györggyel Juhász Tibor beszélget Juhász Tibor: Az Alföld egyik legrégebbi és legidősebb szerzője vagy, először az 1956/3-as lapszámban jelentél meg, az akkori szerkesztőség lengyel műfordításokat publikálhatott tőled, Tuwim és Gałczyński verseit ültetted át magyarra. Úgy tűnik számomra, hogy a folyóirat kiemelten fontos a pályád alakulása szempontjából, hiszen az Alfölddel ápolt kapcsolatodnak…
Tovább
Emlékeimben megmarad 1 Emlékezetemben megragadtaz a gyűlés a tornateremben,ahol eldőlt: holnap tüntetünka Varsóba szorult lengyelek mellett. 2 Emlékeimben megmaradlengyel nevem vokatívusza,és az is, ahogy azt kimondták. 3 És az a perc is megmarad,amikor Árpád Windsorbanmegörült nekem, magyarulüdvözölt és rám mosolygottErzsébet királynő. Egy szerelem alakváltozásai 1 (A bełzi palatina) A hosszú hajú száműzött magyarherceg, aki jól…
Tovább
Minden azzal kezdődött, hogy száz gömbölyűfejű delfin Ausztrália nyugati partja felé vette az irányt. A furcsa jelenségre először egy halászhajón figyeltek fel. A delfinek a parttól mintegy három-négy kilométerre gyülekeztek. Szorosan összebújva, egy helyben úszkáltak egymás körül, és farkuszonyaikkal a vizet csapkodták. A gomolygó csoport lassan közeledett a part felé. Egy óra elteltével már Dav…
Tovább
Ekloga az aggodalomról Vergilius és Radnóti Miklós emlékére Első pásztor Aggodalom, mi a lényedet adja, barátom, a nyáronés a hideg teleken, de miért van ez így, ki tudója?Nyájad az itt legelészget a réten, a fűben, a csendesRákos vízénél, a patak partján, amikor kell,s hallgatod ott a patak csobogását lantodat áldva,és dalolásod az ősi patak viszi…
Tovább
„…most aztán nézhetek magam után…”. Levelek Tar Sándorhoz, szerk. Lakner Lajos; Deczki Sarolta: Tar Sándor; „Az vagyok, aki vagyok. Úgyse lehetek más: miért féljek hát felfedezni, ki vagyok?”. Tar Sándor Az utóbbi évtizedben azt tapasztalhattuk, hogy mind Tar Sándor élettörténete, mind pedig szövegei élénken foglalkoztatják az utókort. A 2005. január 30-án elhunyt szerző több kötete…
Tovább
Edward Munch: Sikoly Ne figyelj a halálfejet szorító kéz-satuabroncstalan holdívére, figyeld inkábba fehér elkenődéseket az arcomon, avulvaszájat, fölötte a konnektornyi orr,miféle villanyos sugárzás a vágy és aziszony közös tere, a türkizkék és narancssárgasávok örvény-ideje? S a távozó két gótikusalak csak azért van ott, hogy a szélenkettős felkiáltójellel hagyjon magamra. Az égnarancs lepedőhullámzás, a korlát három…
Tovább
Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk első részében Szajbély Mihályt, az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék emeritus professzorát, az MTA doktorát, a szegedi…
Tovább
Budapest Nagyregény, szerk. Péczely Dóra, Szeder Kata, Tasnádi István, Valuska László Ez persze nem regény. Nagynak ugyan nagy. Buda, Pest és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját több kulturális és közösségi projekttel is igyekezett megünnepelni a főváros (és annak kultúrügyekkel foglalkozó cége, a Budapest Brand Nonprofit Zrt.). Volt többek között Budapest-torta, voltak fesztiválok, gálaestek, drámapályázat, kiállítás a…
Tovább
Nem olyan könnyű feldarabolni egy emberi testet. Ritkán sikerül egy csapásra levágni a végtagokat, a combról nem is beszélve. Ráadásul, amikor a darabolóbárd végre áttör a csonton meg az inakon, végleg elszakítva a végtagot a törzstől, az utolsó, türelmetlenebb csapásoknál kicsorbulhat az éle. Ilyenkor meg kell állni, letakarítani és fenni rajta. Időigényes munka. Anyám először…
Tovább
Baluja Petra: A sűrített nő. Sikerek és életpályák vizsgálata a kőszínházakban Baluja Petra első könyve, A sűrített nő 2023-ban jelent meg a Napkút Kiadó gondozásában. A kötet a hazai színésznők helyzetének interjús vizsgálatán keresztül közelíti meg a női egyenjogúság, a nemek közötti egyenlőtlenség kérdéskörét. Újdonságértékét az adja, hogy a színházak nemi egyenlőtlenségeit még nem vizsgálták…
Tovább
Fejben a jég János Az a partizánépp tenyerelt egy ember arcán,úgy beszélt velem, közbennézett a szemembe,mint aki nyugodt.A hangja is egészen csendes volt,a tenyere alatt meg ott feküdtaz az ember. Aki félt, láttam rajta,amennyi látszott az arcából,a partizán tenyere alól,az mindrángott és rettegett.Én meg hangosan kérdeztemaz ő nyelvén,hogy hol a feleségem. Valahol, még az ajtó…
Tovább
Sopotnik Zoltán: Cigányvég „Egy ilyen nyom, vajon / milyen irányba tudja elvinni a környéket? Milyen / mondatokat súg ezután a föld?” (Fáradt nyomok, 9.) A recenzens is tépelődik, vajon melyik szövegnyomból induljon ki, és milyen értelmezési irányba rendezze ezeket. Hiszen – üdítően zavarba ejtő módon – Sopotnik Zoltán hatodik verseskötete rendkívül sokrétűen törmelékes, sejtelmesen játszat…
Tovább
A nászmenet Ha a világ kagyló, Irán benne a gyöngy. Hát, most, hogy a nyakamba vettem, már nem mondanám, hogy mindenütt fénylik. Pedig az árusok Iszfahánban, a Majdánon mind ezt hajtogatják. Meg azt is rávágják mindjárt: ha a világ gyűrű, Irán rajta az ékkő. Én persze Iszfahánban mindent elhittem nekik.Egy kislánynak egy ekkora város maga…
Tovább
András érkezésére 2019 pedig több okból is fontos esztendő volt Iancu Laura számára. Egyrészt megjelent a fent jelzett verseskötete, másrészt munkásságáról is szól egy tanulmánykötet: Halmai Tamás Isten peremén címmel írt Iancu Laura költői világáról. (Érdekesség, hogy mindkét kötet portréfotóját a székesfehérvári író, Nehrer György készítette a szerző királykúti estjén.) Az Isten peremén cím természetesen…
Tovább