Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Alföld folyóirat - Tanulmány, kritika
51
archive,paged,category,category-alfold-tanulmany-kritika,category-51,paged-2,category-paged-2,ajax_fade,page_not_loaded

Tanulmány, kritika

  • Bolvári-Takács Gábor:
    A szépirodalom felelőssége

    2012-ben vaskos kötet jelent meg az Európa Könyvkiadónál, Vaszilij Grosszman Élet és sors című regénye, kiegészítve Hetényi Zsuzsa műelemző, életrajzi és kiadástörténeti tanulmányával (A vesztes győztesek és túlélő áldozatok könyve). Az eredetileg 1960-ban befejezett és szinte azonnal betiltott, először

  • Gesztelyi Hermina:
    A liftben kritikát írni tilos!

    Első pillanatban meghökkentőnek tűnhet, hogy egy egész könyv szól egyetlen lift­útról, Dániel András legújabb kötetének azonban alapélménye, hogy rendkívül szórakoztató módon ejti egyik ámulatból a másikba olvasóit.

  • Szemes Botond:
    Abszurdisztán az abszurdisztániaké

    Nehéz az elején kezdeni Szijj Ferenc Növényolimpia című regényét, mivel az első fe­jezet címe (Álomszerű tisztánlátás) után csupán egyetlen szó található szögletes zárójelben: „” (7.)  Ám ez a nyitány is sokat elárul az ábrázolt világról és a benne tévelygő

  • Kun Árpád:
    Egy olvasás története

    A Boldog Észak egyik norvég jeleneténél tartottam. Aimé Billion, két ápolt meglátogatása között, benn ül a szolgálati kocsijában, egy kis flakonból fertőtlenítő szert nyom a tenyerére, majd gondosan szétdörzsöli. Részletekbe menően elkezdtem le­írni a mozdulatot a tárgyi környezettel együtt,

  • Sipos Márton:
    Az ismerős ismeretlen

    2008 és 2014 között minden évben új Cormac McCarthy-fordítás került a közönség elé. Pár év kihagyás után, mivel a legfrissebb művek már olvashatók magyarul, a szerző egy viszonylag korai, 1973-as regényét adta ki a Magvető. A könyvek megjelenése mel­lett

  • Hansági Ágnes:
    Megrajzolt történet, elbeszélt kép

    Bár a Dettikéről és más istenekről és A Völgy, írta Tárkony szinte mindenben kü­lön­böznek, mégis előszeretettel emlegetjük párban a két könyvet. Ennek nem csak az az oka, hogy mindkettő a Csimota innovatív, bátran kísérletező kiadói programjának köszönhette a megszületését.

  • Alföld Szerkesztőség:
    Hitvallás és irodalom

    Szirák Péter: Jó estét kívánok, nagy öröm számunkra, hogy ilyen sokan eljöttek. Úgy látszik, az irodalomnak jót tesz, ha szövetkezik valamivel, például a hittel és an­nak megvallásával. Ez nem is amolyan puszta szövetkezés persze, mert – ahogy ezt az

  • Mohácsi Balázs:
    „örökké fogunk élni mint az elektromos hullám”

    (bev) Noha a köztudatban (a közoktatásból is következően) Kassák az egyetlen ma­gyar avantgárd költőnk-írónk, szakmai berkekben egyáltalán nem meglepő és nem új keletű, ha valaki arra törekszik, hogy többszereplőssé tegye a magyar avantgárd történetét. Számosan dolgoztak és dolgoznak ez

  • Ureczky Eszter:
    A túlsó part emlékezete

    Henry James egyszer állítólag azt írta, nem szabadna olyan korokról regényt írni, melyek több mint ötven évvel a szerző jelene előtt játszódnak, hiszen nem rendelkezhetünk kellően hiteles tudásról egy emberöltővel korábbi világról. Ezt a gondo­latot azonban először egy ausztrál

  • Baranyák Csaba:
    A lét a tét

    Négy elbeszéléskötetet – Vonalkód (2006), Hazaviszlek, jó? (2009), Pixel (2011), Pil­lanatragasztó (2014) – követően jelent meg 2017-ben Tóth Krisztina Pár­duc­pom­pa című, tárcanovellákat tartalmazó könyve. A négy korábbi kötet szerkezete egyaránt szigorú logikát követ. A Vonalkód 15 történetét a zárójeles

In Internet Explorer versions up to 8, things inside the canvas are inaccessible!

Archív bejegyzések