Mese a kertről

Azt gondolhatnánk, a könyvillusztrátor kényelmes foglalkozás, mert sosincs egyedül, nyugodtan hátradőlhet, hiszen mindig ott áll mögötte az író, aki bizonyosan elkapja, ha túl magasra szállna. Aki szöveg nélküli képeskönyv (képkönyv) rajzolására vállalkozik, az eloldja magától az előre megírt szöveg stabil bázisát. Olyan kicsit ez, mint a zenekari kíséret nélküli énekhang vagy a szöveg nélküli filmetűd:…

Tovább
Egyetemes reménytan

Alfa. Takács Zsuzsánál azonban a vég van a kezdeteknél, ami az Összegyűjtött és új versek alcímmel megjelent kötetet illeti. Tehát – a teljesen érthető szerzői-szerkesztői döntés következtében – a könyv elejére kerültek az életmű legfrissebb da­rabjai a máskülönben időrendet tartó és időmegjelölésekkel ellátott gyűjte­mény­ben. Erre az elrendezésre azért érdemes felfigyelni, mert a három ciklusba rendezett…

Tovább
„Pórnépből sose lesz pitykés” – útkeresés a másikhoz

A minőségi magyar young adult irodalom lassan duzzadó listáján figyelemre méltó alkotásként látott napvilágot Majoros Nóra Pityke és prém című ifjúsági fantasyje, amely a napjaink kamaszirodalmát elárasztó – társadalmi szolidaritásra időnként meglehetősen didaktikus módon ösztönző, referenciálisnak mutatkozó antiautoriter és tabufeltáró (Lovász Andrea: Felnőtt gyermekirodalom, Cerkabella, 2015, 197–198.) – problémacentrikus könyveivel szemben egy alternatív birodalom ré­tegzettségén…

Tovább
Az (át)változások regénye

Márton László új regénye Karl Kraus bécsi publicista életrajzából építkezik, középpontjában azonban nem az újságíró és a korabeli politikai vagy kulturális közeg állnak, hanem Karl és Sidonie N cseh bárónő sírig tartó szerelme. Mindezt azonban olyan emblematikus évszámok keretezik, mint 1914 és 1936, és olyan történelmi kulcstérségek szolgálnak háttérként, mint a széthulló Osztrák–Magyar Monarchia, az…

Tovább
Mihez kezdjünk Arany örökségével?

Az Arany-bicentenáriumot – legtöbbször kimondatlanul – jelentékeny mértékben a címben foglalt kérdés hatotta át, hisz a művészi és szellemi értékek megmutatása, szakszerű leírása, értelmezése funkcionálásának felismerésében nyeri el értelmét. E folyamat szempontjából éppen nem lebecsülendő feladatra vállalkoznak a kötet szer­kesztői (Górász Péter, Hansági Ágnes, Kiss A. Kriszta), mert rokonok, közeli barátok, ismerősök megnyilatkozásait, illetve a…

Tovább
Nyelvautomata

Parti Nagy Lajos költészete kimerült. Az, hogy e költészet elveszítette hatóerejét, azonban nem magyarázható csak és kizárólag az „újkomolyság” gyűjtőnév alá sokszor meglehetősen könnyű kézzel besorolt, nagyon is különböző, a 2010-es évektől megerősödő szövegalkotási gyakorlatok és a Parti Nagy-féle versnyelv szem­be­tű­nő feszültségéből kiindulva. Habár Parti Nagy Lajos költészete, ahogy például Mo­hácsi Balázs szokatlanul nagy nyilvánosságot…

Tovább
„Az én sűrű ködében a világ”

Egy irodalmi műnek sokféle hatása lehet. Szerencsésebb esetben egy kezünkbe ke­rült, úgynevezett „jó könyv” képes formálni ízlésünket, gondolkodásunkat. Az em­ber életében azonban csak néhány alkalommal adódik olyan olvasmányélmény, amely egész világlátást, hitet, meggyőződést tud megrengetni. Az Elégia lakói az utóbbiak közé tartozik. De miben áll a kötetnek ez a kivételes elbizonytalanító ereje? A versek beszélője…

Tovább
Az idegenség árnyalatai

Idegenek-idegenség-gyűlölet-ellenségkép. Gyűlölök, tehát vagyok, odi ergo sum. Mindezt Racskovszkij, Umberto Eco A prágai temető című művének egyik szereplője bővebben is kifejti: „Ha nincs ellenség, mivel biztassuk a népet? […] A hovatar­tozás-érzés […] a gyűlöletből fakad, annak a gyűlöletéből, aki máshová tartozik. A gyűlölet ápolandó polgári eszmény. Az ellenség a népek barátja. Mindig kell va­laki, akit…

Tovább
Kések, férgek, mosógép

Bordóba hajló vörös betűkkel áll a kötet címe a szürkésbarna képen, melyen egy hatalmas jószágot, egy elefántot látunk, amint éppen egy daru a magasba emeli. El­ső pillantásra szürreális látomásnak tűnik, ám a hátsó borító információi szerint egy 1916-ból származó fotóról van szó, melynek címe: Mary, a gyilkos elefánt ki­végzése. Vagyis egy gyilkosság dokumentációjával van dolgunk,…

Tovább
Ismerős újszerűség

Noha Marno János új kötete terjedelmét tekintve az életmű többi darabjától eltér (jóval meghaladja azokét), a benne megjelenő versformák a korábbi művek jól is­mert tendenciáit idézik fel. Például a Szereposzlás egy marnói 14 sorossal indít. A Fel­legjárásban (1994) megjelenő 12 soros, versszakokra nem tagolódó költemények, amelyek a Daiadalban (2001) és a semmi esélyében (2010) válnak…

Tovább
Modern Ezeregyéjszaka

A következő kritika tárgyát egy eddig Magyarországon ismeretlen külföldi szerzőnek egy talán még kevésbé ismert kiadó által gondozott, ám annál nevesebb fordító által magyarra átültetett szövege képezi. Rafik Schami Szofia, avagy minden tör­ténet kezdete című regénye az alig három éves Lábnyom Kiadó gondozásában jelent meg ez év márciusában. Kézbe véve a csaknem ötszáz oldalas könyvet,…

Tovább
Látogatók és házigazdák a cívisvárosban

Hogy hányféle szempontból közelíthető meg egy nagyobb, a magyar kultúrában többször is központi szerepet betöltő település irodalmi élete, arra az elmúlt bő négy évtizedből a debreceni vonatkozású kiadványok szolgálnak szép példával. Az Alföld folyóirat helyi érdekeltségű cikkei, tanulmányai évtizedek alatt könyvvé for­málódtak (Fülöp László – Juhász Béla – Bényei József szerkesztésében: Szá­za­dok szelleme – Tanulmányok…

Tovább
Kik volnánk akkor

„Akik már nem leszünk sosem, épp annyira mi vagyunk, mint akiknek hisszük ma­gunkat.” – ezzel a megállapítással zárul Krusovszky Dénes első regénye. A kritikus pedig talán nem téved, ha szövege kezdetéül a regény zárlatából vett idézetet hoz. Egyrészt, mert Krusovszky írásának, bátran állíthatjuk, hogy ez az egyik té­tel­mon­data, másrészt, mert – felrúgva jó néhány konvenciót…

Tovább
Hol rasszizmus van, ott rasszizmus van

Nők és férfiak születésnapot ünnepelnek, kiskertet gondoznak, olvasgatnak, or­vos­hoz mennek, egyik városból a másikba utaznak – csupa hétköznapi, ismerős esemény, kivéve, ha a rabszolgaság kontextusába helyezzük őket. Colson White­head 2016-ban megjelent, azóta számos díjjal elismert afrofuturista regénye kiválóan világít rá a 19. századi Amerika ellentmondásosságára és a rabszolgaság borzalmaira. Whitehead (1969–) nem történelmi regényeiről ismert,…

Tovább
Befejezetlen történetünk

Egyre kockázatosabb vállalkozás az elmúlt évszázad történelméről írni. Ezt Rom­sics Ignác az utóbbi időben igazán megtapasztalhatta, hiszen olyan témákhoz nyúlt hozzá ismételten, amelyek nap mint nap indulatokat kavarnak nemcsak a történettudósok vagy politikusok között, hanem akár a kocsmaasztaloknál is. Meg­le­het, Mohácsról is szívesen vitatkozunk, de minden bizonnyal nem jövünk már düh­be tőle. Ezzel szemben Trianon…

Tovább
Egy véletlen keletkezés körülményei

A fotós, egyben társszerző Ornan Rotem szavainál aligha lehet pontosabban körülírni, milyen anyagokból áll is össze a Krasznahorkai László által is jegyzett kötet, A Manhattan-terv. Mint a könyvtervező Rotem megjegyzi, egy adott környezetet, tá­jat bejárni szükségszerűen valaki mással való együtt-járást jelent, egy olyan úton haladást, melyen már valaki más is járt előttünk – feltéve, ha…

Tovább
Posztapokaliptikus road movie

Az olyan, az olvasóközönség és a kritika körében egyaránt kedvező fogadtatás után, mint amilyenben a Holtverseny – méltán – részesült, a második regény tétjei és kétségei talán még súlyosabbak vagy jelentőségteljesebbek, mint a debütáló kötet esetében. Mi az, ami folytatható, mit lehet továbbgondolni, mennyiben ol­vassuk más előfeltevések alapján egy immár kétségkívül befutott, sikeres szerző szövegét,…

Tovább
Gondolatkísérlet forradalommal

Potozky László 2017 végén megjelent második regénye, az Égéstermék egy jól kö­rülhatárolható tendenciát követ, illeszkedik az elmúlt években megjelent azon kö­tetek sorába, amelyek negatív jövőképet rögzítenek a társadalom drámai hanyatlásán keresztül. Potozky politikai disztópiája egy rövid időn belül eszkalálódó, véres forradalom vízióját láttatja egy fiktív, de evidens referenciákkal bíró, így könnyedén azonosítható kelet-európai országban. Sok…

Tovább
Mutáns történelem

Fredric Jameson a posztmodernről szóló kötetének (A posztmodern, avagy a kései ka­pitalizmus kulturális logikája, Noran Libro, 2010) Nosztalgia a jelenért című fe­jezetében hosszas fejtegetésbe bonyolódik történelem, történelmi regény és tudományos-fantasztikum viszonyáról a Kizökkent idő című Philip K. Dick-regény kapcsán. Jameson számára azért bizonyult hasznos példának az eredetileg 1959-ben megjelent mű, mert rajta keresztül remekül illusztrálható…

Tovább
Ipiapacs egy, kettő, három…

Utazáskor valahogy mindig elmozdulnak bennünk a hangsúlyok. Az újonnan megismert tájak, emberek és közösségek mellett önmagunkról is újabb és újabb dolgokat tudunk meg. Így valójában nemcsak a szuvenírként vagy a trófeaként be­gyűjtött tárgyak révén vagy az új élmények, ismeretek és kapcsolatok által vá­lunk gazdagabbá, hanem azon keresztül, hogy ilyenkor valamennyire mindannyiszor kény­telenek vagyunk újra/átgondolni a…

Tovább
Al Berto: Tűzvészkert, ford. Urbán Bálint

Valami egészen megrendítőt állít a keresztény emberképről, jóllehet magáról az emberről az, aki a gondviseléssel együtt elvonja a történelemtől a metafizikai vo­nat­kozásokat. Arról az emberről, aki nem tud megszabadulni a transzcendencia utáni honvágytól, hiszen már pusztán azzal, hogy halandóságát valamiképp elgondolni képes, „metafizikára kárhoztatott lény” (Leszek Kołakowski: Metafizikai horror, Osiris–Századvég Gond, 1994, 23.). Érdemesnek látszik…

Tovább
A mezőgazdálkodás vége

Oravecz Imre „faluregény”-folyama, a sorozat harmadik, úgy tűnik, befejező da­rab­jával, amely a (talán nem igazán megkapó) A rög gyermekei változatot rögzítette végleges főcímként, majdnem szimmetrikus szerkezetet tár fel a mintegy száz évet felölelő cselekmény, az Árvai- (illetve egy időre, minthogy Amerikában lehull az ékezet, Arvai-)család története mögött. Míg az Ondrok göndre (2007) az Ame­rikába való…

Tovább
A szorongás és félelem legkedvesebb meséje

Abban az évben, amikor életbe lép az atomrobbantási kísérletek betiltását tartalmazó szerződés, amikor Valentyina Tyereskova Föld körüli pályára áll a Vosztok-6 űrhajóval, amikor a Szabolcs-Szatmár megyei Aporliget rákapcsolódik az országos elektromos hálózatra, és ezzel befejeződik Magyarország villamosítása, amikor a Móra Ifjúsági kiadóban megjelenik Gergely Márta A mi lányunk című könyvének újrakiadása (az 1918-19-es évek idején…

Tovább
Vadernisztikus

Elkéstem, ketten már megelőztek. Borovácz Tünde és Pataki Viktor publikált már ugyanis egy-egy jó tollú, inkább review, illetve inkább analizáló, de mindkét esetben szelídebb, rekapituláló jellegű recenziót Vaderna Gábor új könyvéről, A költészet születéséről (Verso, 2018/1.; It, 2018/1.). Könnyű nekik, fiatalok, nem többgyerekesek, (még) nem kell olyan sokat vizsgáztatni, adminisztrálgatni. Sokat vizsgáztat, ráadásul két fiúgyermek…

Tovább
Csempék és panelek sorsa

„Nem kedveltem a családon belüli ügyeket. Túl jól ismertem már a szeretetnek ál­cázott gyűlölködést, mégsem voltam képes átlátni a hazugságok és elhallgatások szö­vevényén.” (25.) Mint sok más bűnügyi történet, Molnár T. Eszter Szabadesés cí­mű regénye is egy elhívatással kezdődik. Peter Brennert, egy jól menő ügyvédi iroda állandó alkalmazottját keresi főnöke kora hajnalban telefonon. Egy fiatal,…

Tovább
A neoviktoriánus állatorvosi szörny

Sarah Perry azon kortárs brit szerzők sorát gyarapítja, akik előbb voltak irodalomtudósok, mint regényírók, s szövegeik gazdag történelmi hátterét rendszerint doktori disszertációjuk témája és későbbi kutatásaik inspirálják. Néha remekművek szü­­letnek az akadémiai és a nagyepikai írásmódok keveredéséből, mint például A. S. Byatt (Mindenem, 2006) vagy Sarah Waters (A szobalány, 2016) esetében; néha pe­dig olvasmányos, sikerre…

Tovább
Egy madárgrófkisasszony emlékiratai

„[S]enki nem olyan lett volna, amilyennek leírom, ha nem velem történik meg mind­az, ami megtörtént” (97.) – mondja emlékiratában Demény Péter Vadkan­ra­gyo­gás című regényének narrátor-főszereplője, Katerina. Hasonlóan önreflexív gondolatok szövik át a teljes művet, ahogy az események között sorrendiséget és ok-okozati viszonyokat próbál felállítani az elbeszélő, egy őrgróf lánya valahol egy németek lakta vidéken, miközben…

Tovább
„Kedves V.!”

Kilenc év anyagát, verseit rendezte kötetbe a szerző Nevezd csak szeretetnek című könyvében, amelynek címe – bár nem Visky javaslata volt, ahogy egy interjúból ki­derül – nyitottságával, viszonylagosságával, megengedő gesztusával csalogat és párbeszédre invitál. Bátor cím, mivel nem fél a szeretet elkoptatott és veszélyes sza­vát a könyv élére tenni, mi több, a szövegek a későbbiekben…

Tovább
Tőzsér Árpád verse

Világ-advent Várakozunk. Megszoktuk. Mindig várunk valamit. A gyermek a felnőttkort, a felnőtt a megunt kormány bukását, s az öregember a Lét nevű kávézóban ül, s várja a Főurat, hogy lukas életét kifizethesse. Mosta- ni várakozásunkról csak ennyit: valahogy immár túl hosszúra nyúlik. Vergilius fél évszázadig várta Satur- nus eljövetelét, s már csak kétszer tíz évet…

Tovább
Alternatív történelem a társadalmi trauma feldolgozására

A hatalom mint szükséges és elkerülhetetlen rossz minden közösség természetes velejárója. A hatalmi viszonyok között pedig a legfontosabb az ellenállás, mert ahol jelen van a hatalom, ott jelen van az ellenállás is. Az irodalom közvetlen és közvetett lehetőséget nyújt az ellenállás kifejezésére, mely hatásosan és kíméletlenül szembeszegül a politikai túlkapásokkal, megmutatja a társadalmi visszásságok éles…

Tovább