Megjelent az Alföld 2025. márciusi száma

Alföld 2025/3. A márciusi lapszámunk középpontjában a Debreceni Irodalmi Napok A levél című szimpóziumának előadásai és beszélgetései állnak: közre adjuk Bódi Katalin, Szilágyi Zsófia és Guld Ádám (utóbbit online) tanulmányait, a velük folytatott panelbeszélgetés leiratát, valamint a 2024-es Alföld-díjasokkal, Gergely Ágnessel, Juhász Tiborral és Korpa Tamással készült beszélgetést is. Lírát Gergely Ágnestől, Závada Pétertől, Pintér…

Tovább
A szentek városa

A szarajevói evliják nyomában A titkos türbe szelleme A legkülönösebb evlijákról szóló szarajevói történet a Magribija dzsámihoz, és meglepő módon Buda városához kötődik. A Magribija dzsámi már helyzetét tekintve is különös környezetbe illeszkedik: kő minaretje az egyik oldalról a Monarchia idején kiépült Marijin Dvor régi, ütött-kopott munkás-társasházai fölé emelkedik, a másik oldalon pedig az azt…

Tovább
Haladni a végső beismerésig

Szálinger Balázs: És most kelletlen elrugaszkodom. Válogatott versek Zsebbe csúsztatható, kicsinyke kötetet adott közre Szálinger Balázs 2023-ban. Ha ráteszem a mobilom, csak széltében lóg ki alóla néhány centit, máskülönben nincs méretbeli eltérés a kettő között. Ez a kötet is a szerző magánkiadásában jelent meg, de ami ennél jóval fontosabb, hogy a költő maga válogatott 51…

Tovább
Lövétei Lázár László versciklusa

Szervraktár „elsoroljatesténekkimeríthetetlen gazdagságáta máj kopár hegyeitaz étkek fehér szurdokaita tüdők zúgó ereitaz izmok édes halmaitaz epe és vér tavait s hullámzásaita csontok hideg szelétaz emlékezet sója felett”(Zbigniew Herbert – Weöres Sándor:Apollo és Marsyas) Bevezetés: 1,1-3 1 1 Ezek annak a könyvnek az igéi, melyeketLászló, Lőrinc fia – ő Dénesnek volt a fia,ő meg Dánielnek volt…

Tovább
Utak a versszöveg erdejében

Ozsváth Zsuzsa: A kötelező letérőnél forduljon Ozsváth Zsuzsa második verseskötetének címe, A kötelező letérőnél forduljon az olvasásához mellékelt útmutató egy elemeként, a befogadónak címzett jelzésként is értelmezhető. Ezt erősíti meg a különböző turistajelzésekről (sáv, kereszt, kör, háromszög) elnevezett, a könyv struktúráját kialakító négy versciklus is. Felmerülhet a kérdés: honnan, hová és milyen úton vezet az…

Tovább
Olvasni még mindig mást jelent

Beszélgetés az Alföld-díjasokkal Herczeg Ákos: Szeretettel üdvözlöm a 2023-as esztendő Alföld-díjasait! Elsőként arra kérnélek benneteket, meséljetek arról, ki hogyan emlékszik az együttműködés kezdeteire, pályája alakulásában kinek mit jelentett a folyóirat! Bednanics Gábor: Az Alföld közölte első publikációim jó részét, fontosabb induló tanulmányaimat, majd jöttek a felkérések kritikaírásra, utána pedig az Alföld Stúdió munkájába kapcsolódhattam be.…

Tovább
Tápé, a világ közepe

Ilia 90: Szövegmunkák egy tápai diplomatának, szerk. Klajkó Dániel és Szilasi László 2010 környékén egy közeli ismerősöm Újvidékre látogatott, az onnan származó barátját kísérte. Egy este megkérdezték tőle, hova valósi. Szegedi – válaszolta. – Akkor te is alföldi gyerek vagy. Az Ilia Mihály 90. születésnapjára összeállított kötet (Ilia 90: Szövegmunkák egy tápai diplomatának) szinte pontosan…

Tovább
Ildebrando felszabadul

A nyugalom itt pont olyan volt, mint ahogy az ember elképzeli a toszkán falvakat Budapesten az erkélyén ülve: rebbenő, nyárközépi napsütés, szűk utcák, olajfák, a csendet finom ütemmé dolgozó kabócazaj. Merész képzeletünk csalódás nélkül jelent meg előttünk, s létezését, ha akartuk, ki is tapinthattuk a barnára öregedett mészköves házfalak vénányi fugáiban. Ha még mindig a…

Tovább
Demény Péter versei

Főnix Napokig nem aludtam jól, csakjött, jött belőlem a feszültség, mint akibevalamilyen sáros áramot dugtak, hirtelenfelébredtem fél háromkor, minthareggel lett volna, nem értettem,mi történik, hallgattam az éjszakátizgatott kíváncsisággal, de ilyenkornem érkezik válasz, csak újabbrövidzárlatok, valahogy visszaaludtam,így éltem akkoriban, elmúlt, de a sármég ott van, csak az áramot várja, akkormajd megint felkölt, iszapos főnixmadár,aki lettem, vajon…

Tovább
Filip Tamás versei

Pálma Reggel beszívtam ifjú parazsak szagát,most indulok lármátlan távolok felé,még a tenger is gyönyörködik hajómban.Szigetek ígéretét keresem, gyermekkoromtart még. Milyen gazdag ez a délelőtt,annyi tűnődés belefér, annyi gyors mozdulat.Még a kitömött madarat is megetettem,és letörölgettem a sócsillagos ablakokat.Hibátlan minden, a korsó repedése istökéletes, a csorbák, szálkák, görbeségek,csak idő kell nekik. Hajómra földethoztam egy cserépben, beleteszema…

Tovább
Mi az ihlet? 8. — Van ihlet a borzongásban?

Papp-Sebők Attilával Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Amikor kapcsolatot teremtünk egy műalkotással, akkor pszichológiai szempontból mi történik a befogadás folyamatában? Papp-Sebők Attila: Bevallom, nehéz röviden összefoglalni – de azt mindenképp fontos hangsúlyozni, hogy a kognitív- és művészetpszichológia területéről beszélünk. Amikor ránézünk például egy festményre, igyekszünk dekódolni a látványt: ehhez ún. mentális reprezentációk szükségesek…

Tovább
A végére valahogy mindig összeérünk

Mátyus Melinda: Inkább az enyém „a fundamentalista tanítás ócska és penészes gúnyája, melyet egész addigi életemben viseltem, hirtelen lehullott rólam, le a csatornába, és végleg ott is maradt”(Northrop Frye) A kritikus állítólag helyetted olvas, előolvas, királyok ételkostolója, lenyeli vagy kiköpi, átrágja magát a kásahegyen, aztán ha van hozzá kanalad, kikotorhatod a neked valót.Ki helyett olvasok…

Tovább
Wunderkammer

Nádasdy Ádám: Hordtam az irhámat. Beszélgetés, írások, naplók 1994–2022 Nehéz annál jobban érzékeltetni Nádasdy Ádám kötetének zavarba ejtő heterogenitását, egyúttal pedig vidám fésületlenségét, ahogyan azt az alcím teszi: „Beszélgetés, írások, naplók”. A huszonhat szöveg között tárcák, tárcanovellák, valamint két egyetemi évzáróbeszéd is szerepel, vagyis az „írások” sajtó- és szépirodalmi műfajok mellett az ünnepi szónoklat sajátos…

Tovább
Az ökokritika irodalomelméleti gondolkodásának határai, határátlépései

Smid Róbert: Az ökokritika dilemmái. Kortárs ökológiák az irodalom és a technológia diszkurzív metszéspontjaiban A magyar irodalomtudomány közönségének nagy valószínűséggel nem kell bemutatni az ökokritikát. Ami számomra a jelen kötet kapcsán is kiemelendő, hogy a posztstrukturalizmus és a dekonstrukció hagyományán alapulva erőteljesen hatottak rá a ’60-as és ’70-es évek angolszász ökológiai mozgalmai, ugyanakkor ebben a…

Tovább
Tőzsér Árpád versei

Burgonyaevők   A nueneni festő tizenharmadszor is elpróbáltattaa De Groot-családdal a vacsorajelenetet. Úgy sze-rette volna lefesteni őket, hogy a képen ne lehes-sen megkülönböztetni: az ember eszi-e a krumplit,vagy a krumpli az embert. Próbálkozása mind a ti-zenhárom esetben eredménytelen volt, a krumpli-vacsora újra és újra valamiféle ősi, komor szertar-tásba csapott át. Végül  engedett  a  téma  önmoz-gásának: a…

Tovább
Itt a lélegzetet venni nem, csak visszafojtani szokás

Pauljucsák Péter: Halálod nulladik évfordulóját ünnepeljük Pauljucsák Péter első kötetének versei egy másik világban játszódnak. Pontosabban több másikban. Egy korántsem veszélytelen expedícióra hívják az olvasót: a bőr alá, a szemek mögé, bányatavak, beltengerek és a tudat mélyére, lángoló városokba, sétáló erdőkbe, rémálmok körfolyosóira, miközben bárhonnan felbukkanhat egy szörny, egy vérszomjas égitest, egy anya, egy apa,…

Tovább
Nyerges Gábor Ádám verse

Feldolgozás Pár nappal a haláleset utánfelhívta Bizonyos Há, családi barát.A családi barát, Bizonyos Há, felhívta. [KÖZBEVETÉS: családi barát, szókapcsolat, e helyütt való jelentése: kölcsönös érdekszövetségen alapuló, elrendezett viszony vadidegenek között, a „barát” a családdal csupán áttételesen, közvetlenül egyetlen taggal áll kapcsolatban. Ld. még további konnotációkért: familiáris ~ vazallus.] Az Elhunyt Hozzátartozójánakhogyléte felől érdeklődött Bizonyos Há.…

Tovább
Mi az ihlet? 7. — Kinyerni az ihlet esszenciáját a világból

Szabó T. Annával Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Az egyik veled készített beszélgetésben említed Weöres Sándor A vers születése című doktori dolgozatát, melyben Weöres Németh Lászlót idézi az ihletet értelmezve: az ihletet, akár egy zseblámpáját, képesek vagyunk ki- és bekapcsolni. Ezt a gondolatot azzal egészítetted ki, hogy az elemeket fel is kell tölteni,…

Tovább
Fecske Csaba versei

Megérdemelné még a Monarchiában születettannak összeomlásakor huszonöt éves életvidám fiatalasszonyAmerikát is megjárt helybeli férfi feleségetíz év múlva megfáradt özvegy négy kisgyerekkelküszködött hogy életben maradjanaktenyerét véresre törte a kapanyélmeg az ekeszarv nyomorogtakhalni járt beléjük a lélekaz évek barázdát vájtak egykor szép arcábakilúgozták szeméből a kéketfiatalon megöregedettlegkisebb fiát torokgyík vitte elgyerekkoromban láttam is azt a förtelmesállatot ahogy…

Tovább
Miklya Zsolt versciklusa

Bújócska-zsoltárok Ki tudja Zsolt 77,4–5.7–8; Jn 14,27 Nem tudok elaludni,szememet nyitva tartod,és vetíted a képeket,ahogy a mentőkutyákegy kinyúló karra találnak,ahogy öreg néni görnyeda ledőlt házfalak közt,ahogy a hullámok hátánpiros hátizsák úszik, ésnem kapaszkodik bele senki,ahogy partra vetődik egycsuromvíz barna mackóés egy csíkos tornazokni.Vége a viharnak, de erősszél rázza még a fákat,csitulnak a hullámok,mára csak szelíd…

Tovább
Mit remélhetünk (ma)a fakultásoktól?

Fakultások közt – Tudomány, tudás, alkalmazás, szerk. Angyalosi Gergely, Valastyán Tamás Immanuel Kant 1794 és 1798 között (három szakaszban) vetette papírra A fakultások vitáját. Olyan korban, amelyben a maihoz hasonlóan meghatározó szerepet töltött be a fakultások (karok, tudományágak) hierarchiája, alkalmazhatóságuk szempontja. Egyszóval a hatalom már Kant korában is előszeretettel vindikálta magának a jogot, hogy ellenőrizze,…

Tovább
Derű, albatrosz és aszkézis

Búcsú Fecske Csabától Az ember, ha gyermekkorában idős barátokra tesz szert, az évek elpergésével egyre jobban érzi, hogy árvább lesz az árvánál: ifjúságának hősei a túlvilágon vizitálnak, ő pedig itt marad – a biztosnak vélt világ halványul – az emlékek, a felelősség és a megoszthatatlanság súlyaival. De ezek az én komor terheim. Akire viszont emlékezni…

Tovább
Várakozásra ítélve

Bakos Gyöngyi: Nixon nem tud lépcsőzni „Ha Korim tudta volna, hogy a döntés, és éppen ez, megszületett, ha észrevette volna ezt az odabólintást, akkor persze semmi sem úgy történik, ahogy történt […]” Krasznahorkai László: Háború és háború „1. Az apámat láttam reggel, mondta Hoffman, majd hosszú csend után az asztal felé mutatott: – A csirkeszárnyat…

Tovább
Vigyorkódok, hangulatjelek, smiley-k

KÉPISÉG ÉS DIGILEKTUS GENERÁCIÓS MEGKÖZELÍTÉSBEN A kortárs médiakörnyezetben a képiség előretörése hosszú idő óta jól megfigyelhető folyamat. A digitális kommunikációban, elsősorban a közösségi médiában és az instant üzenetküldő rendszerekben használt emotikonok nemcsak a tartalom árnyalására, a jelentés gazdagítására és pontosítására alkalmasak, hanem a generációk közötti nyelvi és kulturális különbségek érzékeltetésének hatékony eszközei is. Míg az…

Tovább
Hartay Csaba versei

Isznak a holtak Csak az alvás, ami tárlatokkal vár.Előtte lassú biciklizés a temető mellett.Kihozzák mögöttem az összegyűrt lepedőket,és mind lobog mélybarnán-véresen a hűlő éjben.Törött kancsók, szilánkos, utolsó kortyok.Tiéd ez a kulcs, biztosan elveszítetted. Mennyi esőt isznak a holtak,és mennyi torony dőlugyanabba a lépésnyomba.Harangkehely süpped sáros némaságba.Gyerekkori orvosaink hideg fémspatulái,hogy még nagyobbra tátsd a szád. Egy…

Tovább
A koponyámról lefejtem a bőrt, és beterítem vele Bukarestet

Mircea Cărtărescu: Szolenoid, fordította: Koszta Gabriella A nyelv könnyebben teremt világot, ha szoktatva van ahhoz, hogy nem a „különbség”, hanem az együttlét eszköze. Ahol a mese mindennapi műfaj, ott könnyű mesélni.(Demény Péter: Világmese[1]) Valószínű, hogy Mircea Cărtărescu eredetileg 2015-ben, magyar fordításban pedig 2023-ban megjelent regényét az életmű más könyveivel szoros viszonyban érdemes vizsgálni. A szószerinti…

Tovább
A klasszikust magunknál tartjuk

Kerekasztal-beszélgetés Kulcsár-Szabó Zoltán, Márton László, Nádasdy Ádám és Szirák Péter részvételével Szirák Péter: Nádasdy Ádámmal és Kulcsár-Szabó Zoltánnal a klasszikusról szóló előadása után beszélgetünk, ekképpen mód van arra is, hogy reagáljunk a két előadónk által elhangzottakra, vagy akár, hogy újabb szempontokat hozzunk szóba. A kerekasztal-beszélgetés résztvevője még Márton László író, főleg régi német szövegek –…

Tovább
Posztwestern hangulatszilánkok Kanadában

Töredékes útirajz Calgarytól a Rocky Mountainsig Agnes & Eldon Dahlnak,Hegedűs Orsinak és Marcinakköszönettel és hálávalCalgary; 2023. július 23. Calgary felé tartunk Zürichből. Kedvesem ötödször, magam negyedszer, kisfiunk másodszor repül Kanadába. Mi leszünk ennek az útirajznak a névtelen hősei; pontosabban a fókuszunk, a perspektívánk vagy a csoporttudatunk, mert – nagyon is kiszámíthatóan – lesz mit a…

Tovább
Régimódi blogbejegyzések

Gerőcs Péter: Szembenézni a tehetségtelenségünkkel „Önmagammal beszélek – félek, megsiketültök belé, ha idefigyeltek; másokkal halkabban szoktam beszélni.”(Karinthy F.: Előszó, magamhoz) Ha jól emlékszem, Harmos Ilona írja (Kosztolányi Dezsőné néven) a férjéről szóló „életrajzi regény”-ben, hogy Kosztolányi gondolkodott egy írók által íróknak írt szaklapon: ha már mindenkinek, még a fodrászoknak is van, miért pont az íróknak…

Tovább
A Schlágmüller

Fel kell hívnom a Schlágmüllert. El ne felejtsem! Az igazat megvallva kettős érzésem van a dologgal kapcsolatban. Erőt kell gyűjteni hozzá, hogy tárcsázzam, ugyanakkor egy kicsit hiányzik is: rég hallottam a hangját. „A Schlágmüller. A Schlágmüller! – így a feleségem. – Már megint a Schlágmüller”. Azt egyébként, hogy fel kell hívnom, onnan tudtam, hogy jelzett…

Tovább