Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Számtan a holdas estékre Werdiewend ismét a pályaudvar csarnokában. Zsebében ott voltaz engedély; hánykolódott, mint egy rosszul alvó vadállat. Álmombanis éppen ilyen hirtelen tűnt fel az a szekrény, mint most az állomás. Egy rosszfejbillentés, és ugyanazt az ingert érzem. Vagy mintha a múlt hetem ismétlődnemeg. Már nem látom, mi merre épül, csak jön egy kép,…
Tovább
A 80 éves Imre Lászlóval Radnai Dániel Szabolcs beszélget – 1. rész Imre László Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, az MTA rendes tagja és az Alföld kuratóriumának korábbi elnöke november 17-én töltötte be 80. életévét. Születésnapján az Alföld folyóirat egy kétrészes életútinterjúval köszönti a 19. századi magyar és orosz irodalom kiemelkedő, nemzetközi rangú…
Tovább
A négykezesként James Joyce Kamarazenéjét (1958), önállóan pedig Dylan Thomasnak Az író arcképe kölyökkutya korából (1959) című önéletrajzi novellafüzérét már az 50-es években lefordító Gergely Ágnes költőként valamivel később, harmincévesen debütált. Az Ajtófélfámon jel vagy (1963) értékeire – „ökonomikus szigorral válogatott” voltára, formai érzékenységére, dialogicitására – egy, az Alföldben közölt kritika is rámutatott (Maros László,…
Tovább
Balaskó Ákossal Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: A harmadik verseskötetedet, A perceptron gyermekeit a mesterséges intelligenciával együtt írtad, 16,74%-ához járult hozzá a számítógép. Izgalmassá teszi ezt a kérdéskört az is, hogy te nemcsak költő vagy, hanem programtervező matematikus is. Szerinted milyen programokat érdemes használnia egy költőnek, ha az MI-t is be szeretné vonni…
Tovább
Vida Kamillát, Purosz Leonidaszt és Mohácsi Balázst Radnai Dániel Szabolcs kérdezi Mennyiben tud újat mondani a generációs és felnövésnarratívákról egy debütáló verseskötet 2024-ben? Új, autonóm nyelvet hoz létre a társadalmi érzékenység és a közösséghez tartozás vágya? Visszahozza a költészet egyetemességigényét a szépség iránti nosztalgia? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Locker Dávid Beszédkényszer (Prae Kiadó)…
Tovább
Závada Péterrel Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Ahogy haladsz a poétikai utadon, a verseidben egyre több teoretikus témát vetsz fel, és utalásokat alkalmazol, amelyek játékba hívják a műveiden túli szövegeket is. Ezek olykor még felül is íródnak ebben az alkotói játéktérben a befogadás során. Ha hiányzik a befogadóból a verseken túli többlettudás, akkor…
Tovább
Kemény Lilit, Görcsi Pétert és Visky Andrást Juhász Tibor kérdezi Az autofikcióra irányuló figyelem az elmúlt évek egyik legjellemzőbb világirodalmi tendenciája. Magyar nyelvterületen is számos olyan kiemelkedő alkotás születik, amelyek sajátosságait a recepció ezzel a műfaji kategóriával véli leírhatónak. Ugyanakkor maguk a szépirodalmi szövegek világíthatnak rá arra, hogy a besorolás korántsem egyértelmű, hiszen általa elkülönböződő…
Tovább
Alföld 2024/11. Novemberi lapszámunkban lírát Tóth Krisztinától, Ágh Istvántól, Géczi Jánostól, Gellén-Miklós Gábortól, Pollágh Pétertől, Horváth Evétől, Acsai Rolandtól, Demény Pétertől, Oláh Andrástól és Szijj Mártontól, prózát Gurubi Ágnestől közlünk. Kilátó rovatunkban a gyerekirodalomról Fekete Richárd és Gesztelyi Hermina értekezik. Tanulmány rovatunkban Mezei Gábor a lírában létrejövő mozgást és immanenciát vizsgálja, Pataky Adrienn a ciklikusságról…
Tovább
Nagy Gerzson: Meddig él egy anya Nagy Gerzson harmadik kötete a Meddig él egy anya címmel azt sugallja, hogy egy anyaregényt tartunk a kezünkben, viszont a könyvet olvasva inkább egy szétesett család múltbeli és jelenlegi életébe nyerhetünk bepillantást. Az elbeszélő, Ágota, egy harmincas éveinek a közepén járó tanár- és írónő, aki kénytelen egyedül ápolni az…
Tovább
Számtan a holdas estékre Werdiewend ismét a pályaudvar csarnokában. Zsebében ott voltaz engedély; hánykolódott, mint egy rosszul alvó vadállat. Álmombanis éppen ilyen hirtelen tűnt fel az a szekrény, mint most az állomás. Egy rosszfejbillentés, és ugyanazt az ingert érzem. Vagy mintha a múlt hetem ismétlődnemeg. Már nem látom, mi merre épül, csak jön egy kép,…
Tovább
Bográcsozós, eutanáziás Jegyzetvers felnőttek, nincs már szükségük ránk. meg is halhatunk.a bográcsban étel fő majd. a társaság csoportokraválik. bomlik. a gyerekek is összevissza. valóban,többségük félig-meddig felnőtt. gimnazista. apáinkhalottak. mi vagyunk a következők a sorban. közhely,közhelyek. de ezeket legalább kapizsgáljuk, nem úgy,mint Einsteint vagy Hawkingot. középiskolás korombanutóbbiról még nem is hallok, ám a relativitáselméletteltudálékosan dobálózunk óraközi…
Tovább
Száztíz éve, szegény napszámos fiaként Debrecenben született Tóth Endre költő, szerkesztő. (1914. nov. 17. – 2011. aug. 16.) A háborúban megsebesült édesapját rövidesen elveszítette. Az iskolában szorgalmasan tanult, három gimnáziumi osztályt is végzett, de a sokgyermekes család anyagi erejéből többre nem tellett. A fiatalember, megízlelve a kultúra, a művészet bűvös világát, a fizikai munka mellett…
Tovább
A 80 éves Imre Lászlóval Radnai Dániel Szabolcs beszélget – 1. rész Imre László Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, az MTA rendes tagja és az Alföld kuratóriumának korábbi elnöke november 17-én töltötte be 80. életévét. Születésnapján az Alföld folyóirat egy kétrészes életútinterjúval köszönti a 19. századi magyar és orosz irodalom kiemelkedő, nemzetközi rangú…
Tovább
Amikor fiatal oktatóként a magyar szakot akkoriban elkezdő, már sok tekintetben érett, addig többféle – irodalmi, kereskedelmi, zenei – képzésbe belekóstoló, vagy csak belekóstolni vágyó Juhász Tiborral találkoztam, első benyomásom a komoly, figyelő tekintete volt. Az órán keveset jegyzetelt, de senki nem tudott úgy figyelni, mint ő. Egy évtized távlatából azt kell mondjam, hogy a…
Tovább
Ha megkísérelnénk definiálni ezt a négykötetnyi, gyakorta megzabolázhatatlannak tűnő, az érzékszerveinket folytonosan stimuláló-összekuszáló nyelvi áradást, azt mondhatnánk, Korpa Tamást költőként a határ, az átmenetiség metapoétikai kérdése izgatja, különféle nyelvi-nyelven túli jelenségek, emberi és nonhumán, urbanizált és természeti képződmények találkozását, érintkezését, egymásba fonódását tapogatja le, hallgatja ki, egyszersmind teszi láthatóvá verseiben. Az iménti megfogalmazás túlburjánzó metaforikussága…
Tovább
A négykezesként James Joyce Kamarazenéjét (1958), önállóan pedig Dylan Thomasnak Az író arcképe kölyökkutya korából (1959) című önéletrajzi novellafüzérét már az 50-es években lefordító Gergely Ágnes költőként valamivel később, harmincévesen debütált. Az Ajtófélfámon jel vagy (1963) értékeire – „ökonomikus szigorral válogatott” voltára, formai érzékenységére, dialogicitására – egy, az Alföldben közölt kritika is rámutatott (Maros László,…
Tovább
Két összeillő ember Az egyik olvasó azt szerette volna megkérdezni, hogy akkor ezt úgy kell érteni, az írónak akkor is jókedve van, amikor az írásaival elcseszi mások kedvét, de nem mert megszólalni, félt a nyilvános szerepléstől, mindig a férje szokta az ilyeneket csinálni, ügyvéd volt, neki lett kenyere a nyilvános megszólalás. Nem szólt, csak nézte…
Tovább
Balaskó Ákossal Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: A harmadik verseskötetedet, A perceptron gyermekeit a mesterséges intelligenciával együtt írtad, 16,74%-ához járult hozzá a számítógép. Izgalmassá teszi ezt a kérdéskört az is, hogy te nemcsak költő vagy, hanem programtervező matematikus is. Szerinted milyen programokat érdemes használnia egy költőnek, ha az MI-t is be szeretné vonni…
Tovább
Pál Sándor Attila: Daloskönyv Pál Sándor Attila Daloskönyv című kötetét nem tudom egyszerűen megközelíteni. A jelenlegi gyűjtemény a korábbi köteteihez képest sokkal szabadabb, kevésbé konceptuális. Olvasom, és kapkodom a fejem, mennyi fölkínált olvasói útvonal tűnik fel előttem. A következőkben ezekből fogom a legmarkánsabbakat felvázolni. Az egyszerű kötetcím máris értelmezői játékra hív, megidézi Petrarcát (a versek…
Tovább
Mekkora Mekkora házat kell rendelnie az építtetőnek,engedélyeznie a hivatalnak,terveznie az építésznek,építeniük a munkásoknak,kerülgetniük a járókelőknek,hogy minden este kigyulladhassanakgeometrikus pontfényfeladványaiaz anyám ablakára kívülről vetített kis maketten! Hány száz tonnát kell a hideg gőzből feltorlaszolniés megtartani az égen, egy másik megyében,hogy ha felér a lifttel,a hungarocelltáblákba pólyált vasbeton házszalag fölöttmeglássa a felhők barokk karfiolzását! És ezeken anyám…
Tovább
Vincze Ferenc és Csillag István: Ahol a hegyi hódok Csillag István képzőművész, grafikus, könyvillusztrátor, képregényrajzoló és Vincze Ferenc író, irodalomtörténész, képregénykutató és képregényíró kötetének alapját azok a közösen alkotott képregényeik adják, amelyek a kolozsvári Helikon irodalmi folyóiratban jelentek meg 2015 óta, és amelyek pár évvel később egy kolozsvári és egy pécsi kiállítás anyagát is képezték.…
Tovább
ajtónyikorgás halk suttogás sodorja az álmoda vörösen hullámzó végtelenbenyugtató szavakat mormol anyádkésve eszmélsza gyerekágy rácsai közt nemér el hozzá a karodbebugyolálva is vacogszidőnként hidegvízbe mártottszivaccsal törli az arcoda homlokod s folytatódik avégtelenített mesemintha szellemidézés volnabelesimulsz a történetbea kemencepadkán felejtettrongymaci nyitja rád az éjszakátcsatakosan ébredszcsak az ajtónyikorgás emlékezteta halálra [akkor még] akkor még szigorúan ellenőriztékaz utakat…
Tovább
Vida Kamillát, Purosz Leonidaszt és Mohácsi Balázst Radnai Dániel Szabolcs kérdezi Mennyiben tud újat mondani a generációs és felnövésnarratívákról egy debütáló verseskötet 2024-ben? Új, autonóm nyelvet hoz létre a társadalmi érzékenység és a közösséghez tartozás vágya? Visszahozza a költészet egyetemességigényét a szépség iránti nosztalgia? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Locker Dávid Beszédkényszer (Prae Kiadó)…
Tovább
Márkus Béla: Cseres Tibor Cseres Tibor szépprózája (akár az újvidéki „vérengzés”, akár a szovjet és román csapatok által megtámadott Erdély „védelme” a tárgy) egy jó darabig „került”, sőt „elhallgatott” téma gyanánt keltett érdeklődést, ám tudományos, egyszersmind olvasmányos feldolgozására Márkus Béla tett kísérletet 2022-ben megjelent monográfiájával. Cseres méltányló fogadtatásban részesült ugyan több évtizeden át lírikusként, prózaíróként…
Tovább
Krusovszky Dénes: Levelek nélkül Mit tehet nemzedékének kritikailag elismert költője, miután első regénye valóságos közönségsikert arat? Például folytathatja a költészetét, és mellette írhat egy újabb sikergyanús regényt. Legalábbis Krusovszky Dénes így járt el: a 2019-as regény, az Akik már nem leszünk sosem után 2020-ban megjelentette Áttetsző viszonyok című ötödik verseskötetét, idén pedig előrukkolt a második…
Tovább
A búcsúzásról Nem egy ház volt,hanem egy sátor,vagy egy termés üreges belseje,ahol egyszer már megfeledkeztekrólad, mert nem hitted el,hogy csak azoknak az árnyékahagy nyomot a falakon,akik mernek odabent meztelenül élni. Te a mozdulatlanságra vágysz,mint aki egy taxiban született,és amikor végre elkezdesz létezni, először újra puha vagy,mint a beszéd és a járás előtti időkben,felveszed a formáját annak, aki…
Tovább
New York-i útinapló 2. Dolgok, melyeket itt nem csináltam: Céltalanul bóklászni a városban.Langyos nyárestén teraszon fröccsözve ráérősen nézni az embereket, nőket, férfiakat, milyen évszaknak öltöztek ma, mi járhat a fejükben.Városon kívülre kirándulni autóval.Irigykedni az itt lakókra.Lakóautóval bejárni az Államokat.Színházba vagy koncertre menni.Meglepődni, ha valaki nem heteronormatívan öltözködik. Dolgok, melyeket először próbáltam ki New Yorkban: Kagylós…
Tovább
Krusovszky Dénes: Levelek nélkül Talán még sokan emlékszünk rá, de azért felidézem, hogy 2019-ben Krusovszky Dénes első regénye, az Akik már nem leszünk sosem nyerte a Libri irodalmi közönségdíját, tehát az előző év könyvterméséből összeállított tízes rövidlistáról e mű kapta a legtöbb olvasói szavazatot. A regény irodalmi recepciója viszont ambivalensen alakult. Rekordgyorsasággal vált konferenciaelőadások tárgyává,…
Tovább
Makó Ágnes: Lobogni fog Makó Ágnes író, társadalomtudós, kutató első verseskötete a Lobogni fog című alkotás. Nádasdy Ádám nyelvész és költő ajánlójában kiemeli a könyv verseinek kendőzetlenségét, nyerseségét, erős, önálló hangját. Valóban egy igencsak sűrített, tömény anyagot tartunk a kezünkben, amely 8 hirtelen fellobbanó ciklusában 60 impulzív szabadverset ölel fel. A témaválasztásban látható, hogy a…
Tovább
Nyerges Gábor Ádám: Vasgyúrók Nyerges Gábor Ádám Vasgyúrók című kötete a Prae Kiadó gondozásában jelent meg, közösségi finanszírozás segítségével. A kiadó 2018 óta ad otthont a szerző műveinek. Az öt verseskötetet és két regényt jegyző író-költőnek ez az első novelláskötete. A gyűjtemény összesen húsz novellát tartalmaz, amelyek 2011 és 2022 között keletkeztek. Elbeszéléskötetek esetében adódik…
Tovább
Jókai Mór emlékezete, szerk. Margócsy István Ha a 19. századi magyar olvasókat megkérdeznénk, ki a magyar irodalom legismertebb alakja, Petőfi Sándor neve mellett valószínűleg a legtöbben Jókai Mórt említenék meg. A mai átlagos olvasó azonban jó, ha az iskolapadban felszedeget néhány rá vonatkozó információmorzsát, melyeket felnőttkorára vagy elfelejt, vagy – ha kedvet is kap –…
Tovább
[A nyárra várok] A nyárra várok – még nyáron is, veled,sugárkezelés, mosolygó lombok, zöldösszejövetel. Mindenki ott van: a kerti szék,egy újság, macskák csontvázai a földben,aranyosan fekszenek, a hús lesimogatva. És az élők: a pillangóval táncolók, fehérhasukat az égnek mutogatók. Én pedighátradőlök az emlékezésbe, tegnaphalott anyámmal boroztam, és néztema filmet. Őrülten erőltetett volt a gyilkos,egy kicsit…
Tovább
Szabó Imola Juliannával Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Nyolc éve a város szívéből, az Astoriáról a családoddal kiköltöztél vidékre egy természetközeli otthonba, ahol lovakkal, kutyákkal és macskákkal éltek együtt. Ez az életmód hogyan hat az alkotói folyamataidra? Szabó Imola Julianna: Bensőségesebb és kegyetlenebb viszonyba kerültem a valósággal. Jelenidejűség határozza meg a hétköznapokat is.…
Tovább
Az idén hatvanéves, József Attila-díjas költő, író, drámaíró első verseskötete, a Só, kenyér 1988-ban jelent meg, s az elmúlt évtizedekben ezt számos más könyv követte. Sok műfajban alkot, egyéni látásmódú költeményein érződik, hogy úgy ismeri a versírás minden csínját-bínját, ahogy ma már csak kevesen. Vörös Istvánnal a születésnapja apropóján Acsai Roland beszélgetett. Hatvanéves lettél. Egy…
Tovább
Titi úgy néz ki, mint egy agár. Úgy is közlekedik, hanyagul veti előre cingár lábait, míg vékony teste imbolyog a célja felé. A segge is olyan, mintha állandóan összeszorítaná és be is húzná, ettől a medencéje mindig előre mered egy kicsit. Kari szerint hátul olyan neki az egész terület, akár munkagödrökben a tömörített altalaj. Talán…
Tovább
Kovács Krisztina: Táj- és térképzetek Hunyady Sándor prózájában Sokféle módon, sokféle eszközzel lehet rálátni valamely lezárt írói életműre, és ebből kifolyólag különféle megfontolások vezethetik az irodalmár tollakat, ha átfogó elemzésbe, értelmezésbe fognak. Születhetnek életrajzok, az életrajz keretében megvalósuló, az életmű belső összefüggéseit föltáró monográfiák, poétikai vagy írásmódelemzések kortársi összehasonlítással, és folytatható a sor a különféle…
Tovább
Never Forget Valaha a rapszövegek visszatérő panelje volt,függetlenül attól, hogy amcsi gengszterek,vagy magyar panelcsávók nyomták,hogy én, én, én,én nem felejtettem el, honnan jöttem,és soha nem is fogom, persze, evidensen,de arra nem gondoltak ezek a kemény MC-k,hogy azért vannak pillanatok,amikor az ember mégiscsak elfelejti, honnan jött,elengedi magát, magabiztos lesz,bizonyos időre, percekre, esetleg órákra,ne adj’ Isten, napokra,a…
Tovább