Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Szabó T. Annával Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Az egyik veled készített beszélgetésben említed Weöres Sándor A vers születése című doktori dolgozatát, melyben Weöres Németh Lászlót idézi az ihletet értelmezve: az ihletet, akár egy zseblámpáját, képesek vagyunk ki- és bekapcsolni. Ezt a gondolatot azzal egészítetted ki, hogy az elemeket fel is kell tölteni,…
Tovább
2024 májusában, a hetvenedik születésnapja alkalmából készítettem Géczi Jánossal egy interjút. Mindketten szívesen folytattuk volna a beszélgetést, és kerestük a kiterjesztés lehetőségeit. Aztán télen, hosszas morfondírozás után azt vázoltam fel neki, hogy összeállíthatnánk egy asszociációkra sokat bízó, rendhagyó napsorolót. A vállalásunk, hogy az év minden napján küldök Jánosnak egy kérdést, ami lehetőség szerint az adott…
Tovább
Visky Andrással Prontvai Vera beszélget a Kitelepítés című regényéről „Én is te vagyok érted / Én nem egy másik / te vagyok / és te én vagy / nem egy másik”[1] Prontvai Vera: Juhász Anna irodalmi estjén Vecsei H. Miklós az édesanyád és az édesapád szerelme felől közelítette meg nemrég megjelent, Kitelepítés című regényed. Azt…
Tovább
A fenevad önfeláldozása „kegyetlen bika fölött saskeselyűárva fecskék letiporva a porbanhajánál fogva vonszolja az asszonytpestisen dögvészen mocsáron át”Hervay Gizella: Európa elrablása Megvadult bikák portyáznakAz utakon. A dübörgés belőled indul És benned hal el. Szemhéjad az éjszaka.Szúrós, nehéz, finoman remeg. Úgy hallgatsz, Hogy belerendül a föld. Szavad tisztítószer.Bőröm fehérre marja. Utódaid öröklik majd A gyönyörű állatot…
Tovább
Eső A trópusi eső hangjaithallgatom a YouTube-on, aludnom kellene,de megállíthatatlanul szakad, egy idegen súly megakadt bennem, és sehogyan sem akar átbillenni végre,négy órás a felvétel,és még a felénél sem járunk, nem hiányozhatsz, azt hiszem, hiszen itt vagy te is,az állatokat nem zavarja az eső,boldogan áznak a dzsungel mélyén, csak mi vacogunk ilyen leverten a nyirkos…
Tovább
Református múzeumok a Kárpát-medencében, szerk. P. Szalay Emőke, Veress Dániel A magyar református kulturális örökség összefoglaló bemutatására először az 1934-ben Budapesten megrendezett Országos Református Kiállítás alkalmával került sor Csikesz Sándor debreceni teológusprofesszor kezdeményezésére. A ma ugyanezen örökséget őrző intézményeket felvonultató kötet 90 évvel később, 2024-ben jelent meg P. Szalay Emőke és Veress Dániel szerkesztésében, akik…
Tovább
Jelen dolgozat címe egy nyári írótáborból ihletődött: a marosvásárhelyi Látó folyóirat arra kérte idei táborának néhány résztvevőjét, hogy tartson előadást az irodalom vége főcím köré rendeződve valamely aktuális témából. Én is tartottam akkor az olvasáskultúráról egy expozét, szerencsémre jó előre megadtam a címet. Történt ugyanis, hogy az egyik előadó ott a helyszínen, a plakátról tudta…
Tovább
Bocsik Balázst, Codău Annamáriát és Pál Sándor Attilát Radnai Dániel Szabolcs kérdezi Mennyiben tud újat mondani egy alanyi-biografikus megszólalású, vallomásos hangvételű debütáló verseskötet 2024-ben? Új, autonóm nyelvet hoz létre a társadalmi érzékenység és a közösséghez tartozás vágya? Visszahozza a költészet egyetemességigényét a szépség iránti nosztalgia? Milyen költészeti nyelv alkalmas az egyéni traumatapasztalatok megfogalmazására? Utóbbi kérdéseket…
Tovább
Alföld 2025/3. A márciusi lapszámunk középpontjában a Debreceni Irodalmi Napok A levél című szimpóziumának előadásai és beszélgetései állnak: közre adjuk Bódi Katalin, Szilágyi Zsófia és Guld Ádám (utóbbit online) tanulmányait, a velük folytatott panelbeszélgetés leiratát, valamint a 2024-es Alföld-díjasokkal, Gergely Ágnessel, Juhász Tiborral és Korpa Tamással készült beszélgetést is. Lírát Gergely Ágnestől, Závada Pétertől, Pintér…
Tovább
A szarajevói evliják nyomában A titkos türbe szelleme A legkülönösebb evlijákról szóló szarajevói történet a Magribija dzsámihoz, és meglepő módon Buda városához kötődik. A Magribija dzsámi már helyzetét tekintve is különös környezetbe illeszkedik: kő minaretje az egyik oldalról a Monarchia idején kiépült Marijin Dvor régi, ütött-kopott munkás-társasházai fölé emelkedik, a másik oldalon pedig az azt…
Tovább
Szálinger Balázs: És most kelletlen elrugaszkodom. Válogatott versek Zsebbe csúsztatható, kicsinyke kötetet adott közre Szálinger Balázs 2023-ban. Ha ráteszem a mobilom, csak széltében lóg ki alóla néhány centit, máskülönben nincs méretbeli eltérés a kettő között. Ez a kötet is a szerző magánkiadásában jelent meg, de ami ennél jóval fontosabb, hogy a költő maga válogatott 51…
Tovább
Szervraktár „elsoroljatesténekkimeríthetetlen gazdagságáta máj kopár hegyeitaz étkek fehér szurdokaita tüdők zúgó ereitaz izmok édes halmaitaz epe és vér tavait s hullámzásaita csontok hideg szelétaz emlékezet sója felett”(Zbigniew Herbert – Weöres Sándor:Apollo és Marsyas) Bevezetés: 1,1-3 1 1 Ezek annak a könyvnek az igéi, melyeketLászló, Lőrinc fia – ő Dénesnek volt a fia,ő meg Dánielnek volt…
Tovább
Ozsváth Zsuzsa: A kötelező letérőnél forduljon Ozsváth Zsuzsa második verseskötetének címe, A kötelező letérőnél forduljon az olvasásához mellékelt útmutató egy elemeként, a befogadónak címzett jelzésként is értelmezhető. Ezt erősíti meg a különböző turistajelzésekről (sáv, kereszt, kör, háromszög) elnevezett, a könyv struktúráját kialakító négy versciklus is. Felmerülhet a kérdés: honnan, hová és milyen úton vezet az…
Tovább
Beszélgetés az Alföld-díjasokkal Herczeg Ákos: Szeretettel üdvözlöm a 2023-as esztendő Alföld-díjasait! Elsőként arra kérnélek benneteket, meséljetek arról, ki hogyan emlékszik az együttműködés kezdeteire, pályája alakulásában kinek mit jelentett a folyóirat! Bednanics Gábor: Az Alföld közölte első publikációim jó részét, fontosabb induló tanulmányaimat, majd jöttek a felkérések kritikaírásra, utána pedig az Alföld Stúdió munkájába kapcsolódhattam be.…
Tovább
Ilia 90: Szövegmunkák egy tápai diplomatának, szerk. Klajkó Dániel és Szilasi László 2010 környékén egy közeli ismerősöm Újvidékre látogatott, az onnan származó barátját kísérte. Egy este megkérdezték tőle, hova valósi. Szegedi – válaszolta. – Akkor te is alföldi gyerek vagy. Az Ilia Mihály 90. születésnapjára összeállított kötet (Ilia 90: Szövegmunkák egy tápai diplomatának) szinte pontosan…
Tovább
A nyugalom itt pont olyan volt, mint ahogy az ember elképzeli a toszkán falvakat Budapesten az erkélyén ülve: rebbenő, nyárközépi napsütés, szűk utcák, olajfák, a csendet finom ütemmé dolgozó kabócazaj. Merész képzeletünk csalódás nélkül jelent meg előttünk, s létezését, ha akartuk, ki is tapinthattuk a barnára öregedett mészköves házfalak vénányi fugáiban. Ha még mindig a…
Tovább
Főnix Napokig nem aludtam jól, csakjött, jött belőlem a feszültség, mint akibevalamilyen sáros áramot dugtak, hirtelenfelébredtem fél háromkor, minthareggel lett volna, nem értettem,mi történik, hallgattam az éjszakátizgatott kíváncsisággal, de ilyenkornem érkezik válasz, csak újabbrövidzárlatok, valahogy visszaaludtam,így éltem akkoriban, elmúlt, de a sármég ott van, csak az áramot várja, akkormajd megint felkölt, iszapos főnixmadár,aki lettem, vajon…
Tovább
Pálma Reggel beszívtam ifjú parazsak szagát,most indulok lármátlan távolok felé,még a tenger is gyönyörködik hajómban.Szigetek ígéretét keresem, gyermekkoromtart még. Milyen gazdag ez a délelőtt,annyi tűnődés belefér, annyi gyors mozdulat.Még a kitömött madarat is megetettem,és letörölgettem a sócsillagos ablakokat.Hibátlan minden, a korsó repedése istökéletes, a csorbák, szálkák, görbeségek,csak idő kell nekik. Hajómra földethoztam egy cserépben, beleteszema…
Tovább
Papp-Sebők Attilával Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Amikor kapcsolatot teremtünk egy műalkotással, akkor pszichológiai szempontból mi történik a befogadás folyamatában? Papp-Sebők Attila: Bevallom, nehéz röviden összefoglalni – de azt mindenképp fontos hangsúlyozni, hogy a kognitív- és művészetpszichológia területéről beszélünk. Amikor ránézünk például egy festményre, igyekszünk dekódolni a látványt: ehhez ún. mentális reprezentációk szükségesek…
Tovább
Mátyus Melinda: Inkább az enyém „a fundamentalista tanítás ócska és penészes gúnyája, melyet egész addigi életemben viseltem, hirtelen lehullott rólam, le a csatornába, és végleg ott is maradt”(Northrop Frye) A kritikus állítólag helyetted olvas, előolvas, királyok ételkostolója, lenyeli vagy kiköpi, átrágja magát a kásahegyen, aztán ha van hozzá kanalad, kikotorhatod a neked valót.Ki helyett olvasok…
Tovább
Nádasdy Ádám: Hordtam az irhámat. Beszélgetés, írások, naplók 1994–2022 Nehéz annál jobban érzékeltetni Nádasdy Ádám kötetének zavarba ejtő heterogenitását, egyúttal pedig vidám fésületlenségét, ahogyan azt az alcím teszi: „Beszélgetés, írások, naplók”. A huszonhat szöveg között tárcák, tárcanovellák, valamint két egyetemi évzáróbeszéd is szerepel, vagyis az „írások” sajtó- és szépirodalmi műfajok mellett az ünnepi szónoklat sajátos…
Tovább
Smid Róbert: Az ökokritika dilemmái. Kortárs ökológiák az irodalom és a technológia diszkurzív metszéspontjaiban A magyar irodalomtudomány közönségének nagy valószínűséggel nem kell bemutatni az ökokritikát. Ami számomra a jelen kötet kapcsán is kiemelendő, hogy a posztstrukturalizmus és a dekonstrukció hagyományán alapulva erőteljesen hatottak rá a ’60-as és ’70-es évek angolszász ökológiai mozgalmai, ugyanakkor ebben a…
Tovább
Burgonyaevők A nueneni festő tizenharmadszor is elpróbáltattaa De Groot-családdal a vacsorajelenetet. Úgy sze-rette volna lefesteni őket, hogy a képen ne lehes-sen megkülönböztetni: az ember eszi-e a krumplit,vagy a krumpli az embert. Próbálkozása mind a ti-zenhárom esetben eredménytelen volt, a krumpli-vacsora újra és újra valamiféle ősi, komor szertar-tásba csapott át. Végül engedett a téma önmoz-gásának: a…
Tovább
Pauljucsák Péter: Halálod nulladik évfordulóját ünnepeljük Pauljucsák Péter első kötetének versei egy másik világban játszódnak. Pontosabban több másikban. Egy korántsem veszélytelen expedícióra hívják az olvasót: a bőr alá, a szemek mögé, bányatavak, beltengerek és a tudat mélyére, lángoló városokba, sétáló erdőkbe, rémálmok körfolyosóira, miközben bárhonnan felbukkanhat egy szörny, egy vérszomjas égitest, egy anya, egy apa,…
Tovább
Feldolgozás Pár nappal a haláleset utánfelhívta Bizonyos Há, családi barát.A családi barát, Bizonyos Há, felhívta. [KÖZBEVETÉS: családi barát, szókapcsolat, e helyütt való jelentése: kölcsönös érdekszövetségen alapuló, elrendezett viszony vadidegenek között, a „barát” a családdal csupán áttételesen, közvetlenül egyetlen taggal áll kapcsolatban. Ld. még további konnotációkért: familiáris ~ vazallus.] Az Elhunyt Hozzátartozójánakhogyléte felől érdeklődött Bizonyos Há.…
Tovább
Szabó T. Annával Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Az egyik veled készített beszélgetésben említed Weöres Sándor A vers születése című doktori dolgozatát, melyben Weöres Németh Lászlót idézi az ihletet értelmezve: az ihletet, akár egy zseblámpáját, képesek vagyunk ki- és bekapcsolni. Ezt a gondolatot azzal egészítetted ki, hogy az elemeket fel is kell tölteni,…
Tovább
Megérdemelné még a Monarchiában születettannak összeomlásakor huszonöt éves életvidám fiatalasszonyAmerikát is megjárt helybeli férfi feleségetíz év múlva megfáradt özvegy négy kisgyerekkelküszködött hogy életben maradjanaktenyerét véresre törte a kapanyélmeg az ekeszarv nyomorogtakhalni járt beléjük a lélekaz évek barázdát vájtak egykor szép arcábakilúgozták szeméből a kéketfiatalon megöregedettlegkisebb fiát torokgyík vitte elgyerekkoromban láttam is azt a förtelmesállatot ahogy…
Tovább
Bújócska-zsoltárok Ki tudja Zsolt 77,4–5.7–8; Jn 14,27 Nem tudok elaludni,szememet nyitva tartod,és vetíted a képeket,ahogy a mentőkutyákegy kinyúló karra találnak,ahogy öreg néni görnyeda ledőlt házfalak közt,ahogy a hullámok hátánpiros hátizsák úszik, ésnem kapaszkodik bele senki,ahogy partra vetődik egycsuromvíz barna mackóés egy csíkos tornazokni.Vége a viharnak, de erősszél rázza még a fákat,csitulnak a hullámok,mára csak szelíd…
Tovább
Fakultások közt – Tudomány, tudás, alkalmazás, szerk. Angyalosi Gergely, Valastyán Tamás Immanuel Kant 1794 és 1798 között (három szakaszban) vetette papírra A fakultások vitáját. Olyan korban, amelyben a maihoz hasonlóan meghatározó szerepet töltött be a fakultások (karok, tudományágak) hierarchiája, alkalmazhatóságuk szempontja. Egyszóval a hatalom már Kant korában is előszeretettel vindikálta magának a jogot, hogy ellenőrizze,…
Tovább
Búcsú Fecske Csabától Az ember, ha gyermekkorában idős barátokra tesz szert, az évek elpergésével egyre jobban érzi, hogy árvább lesz az árvánál: ifjúságának hősei a túlvilágon vizitálnak, ő pedig itt marad – a biztosnak vélt világ halványul – az emlékek, a felelősség és a megoszthatatlanság súlyaival. De ezek az én komor terheim. Akire viszont emlékezni…
Tovább
Bakos Gyöngyi: Nixon nem tud lépcsőzni „Ha Korim tudta volna, hogy a döntés, és éppen ez, megszületett, ha észrevette volna ezt az odabólintást, akkor persze semmi sem úgy történik, ahogy történt […]” Krasznahorkai László: Háború és háború „1. Az apámat láttam reggel, mondta Hoffman, majd hosszú csend után az asztal felé mutatott: – A csirkeszárnyat…
Tovább
KÉPISÉG ÉS DIGILEKTUS GENERÁCIÓS MEGKÖZELÍTÉSBEN A kortárs médiakörnyezetben a képiség előretörése hosszú idő óta jól megfigyelhető folyamat. A digitális kommunikációban, elsősorban a közösségi médiában és az instant üzenetküldő rendszerekben használt emotikonok nemcsak a tartalom árnyalására, a jelentés gazdagítására és pontosítására alkalmasak, hanem a generációk közötti nyelvi és kulturális különbségek érzékeltetésének hatékony eszközei is. Míg az…
Tovább
Isznak a holtak Csak az alvás, ami tárlatokkal vár.Előtte lassú biciklizés a temető mellett.Kihozzák mögöttem az összegyűrt lepedőket,és mind lobog mélybarnán-véresen a hűlő éjben.Törött kancsók, szilánkos, utolsó kortyok.Tiéd ez a kulcs, biztosan elveszítetted. Mennyi esőt isznak a holtak,és mennyi torony dőlugyanabba a lépésnyomba.Harangkehely süpped sáros némaságba.Gyerekkori orvosaink hideg fémspatulái,hogy még nagyobbra tátsd a szád. Egy…
Tovább
Mircea Cărtărescu: Szolenoid, fordította: Koszta Gabriella A nyelv könnyebben teremt világot, ha szoktatva van ahhoz, hogy nem a „különbség”, hanem az együttlét eszköze. Ahol a mese mindennapi műfaj, ott könnyű mesélni.(Demény Péter: Világmese[1]) Valószínű, hogy Mircea Cărtărescu eredetileg 2015-ben, magyar fordításban pedig 2023-ban megjelent regényét az életmű más könyveivel szoros viszonyban érdemes vizsgálni. A szószerinti…
Tovább
Kerekasztal-beszélgetés Kulcsár-Szabó Zoltán, Márton László, Nádasdy Ádám és Szirák Péter részvételével Szirák Péter: Nádasdy Ádámmal és Kulcsár-Szabó Zoltánnal a klasszikusról szóló előadása után beszélgetünk, ekképpen mód van arra is, hogy reagáljunk a két előadónk által elhangzottakra, vagy akár, hogy újabb szempontokat hozzunk szóba. A kerekasztal-beszélgetés résztvevője még Márton László író, főleg régi német szövegek –…
Tovább
Töredékes útirajz Calgarytól a Rocky Mountainsig Agnes & Eldon Dahlnak,Hegedűs Orsinak és Marcinakköszönettel és hálávalCalgary; 2023. július 23. Calgary felé tartunk Zürichből. Kedvesem ötödször, magam negyedszer, kisfiunk másodszor repül Kanadába. Mi leszünk ennek az útirajznak a névtelen hősei; pontosabban a fókuszunk, a perspektívánk vagy a csoporttudatunk, mert – nagyon is kiszámíthatóan – lesz mit a…
Tovább
Gerőcs Péter: Szembenézni a tehetségtelenségünkkel „Önmagammal beszélek – félek, megsiketültök belé, ha idefigyeltek; másokkal halkabban szoktam beszélni.”(Karinthy F.: Előszó, magamhoz) Ha jól emlékszem, Harmos Ilona írja (Kosztolányi Dezsőné néven) a férjéről szóló „életrajzi regény”-ben, hogy Kosztolányi gondolkodott egy írók által íróknak írt szaklapon: ha már mindenkinek, még a fodrászoknak is van, miért pont az íróknak…
Tovább
Fel kell hívnom a Schlágmüllert. El ne felejtsem! Az igazat megvallva kettős érzésem van a dologgal kapcsolatban. Erőt kell gyűjteni hozzá, hogy tárcsázzam, ugyanakkor egy kicsit hiányzik is: rég hallottam a hangját. „A Schlágmüller. A Schlágmüller! – így a feleségem. – Már megint a Schlágmüller”. Azt egyébként, hogy fel kell hívnom, onnan tudtam, hogy jelzett…
Tovább