Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk első részében Szajbély Mihályt, az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék emeritus professzorát, az MTA doktorát, a szegedi…
Tovább
Budapest Nagyregény, szerk. Péczely Dóra, Szeder Kata, Tasnádi István, Valuska László Ez persze nem regény. Nagynak ugyan nagy. Buda, Pest és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját több kulturális és közösségi projekttel is igyekezett megünnepelni a főváros (és annak kultúrügyekkel foglalkozó cége, a Budapest Brand Nonprofit Zrt.). Volt többek között Budapest-torta, voltak fesztiválok, gálaestek, drámapályázat, kiállítás a…
Tovább
Fejben a jég János Az a partizánépp tenyerelt egy ember arcán,úgy beszélt velem, közbennézett a szemembe,mint aki nyugodt.A hangja is egészen csendes volt,a tenyere alatt meg ott feküdtaz az ember. Aki félt, láttam rajta,amennyi látszott az arcából,a partizán tenyere alól,az mindrángott és rettegett.Én meg hangosan kérdeztemaz ő nyelvén,hogy hol a feleségem. Valahol, még az ajtó…
Tovább
Sopotnik Zoltán: Cigányvég „Egy ilyen nyom, vajon / milyen irányba tudja elvinni a környéket? Milyen / mondatokat súg ezután a föld?” (Fáradt nyomok, 9.) A recenzens is tépelődik, vajon melyik szövegnyomból induljon ki, és milyen értelmezési irányba rendezze ezeket. Hiszen – üdítően zavarba ejtő módon – Sopotnik Zoltán hatodik verseskötete rendkívül sokrétűen törmelékes, sejtelmesen játszat…
Tovább
A nászmenet Ha a világ kagyló, Irán benne a gyöngy. Hát, most, hogy a nyakamba vettem, már nem mondanám, hogy mindenütt fénylik. Pedig az árusok Iszfahánban, a Majdánon mind ezt hajtogatják. Meg azt is rávágják mindjárt: ha a világ gyűrű, Irán rajta az ékkő. Én persze Iszfahánban mindent elhittem nekik.Egy kislánynak egy ekkora város maga…
Tovább
Ladányi István: Megújuló befejezetlenség. Az Új Symposion folyóirat arculata, szerkesztési gyakorlatai és műfajai Az 1965 és 1992 között megjelent Új Symposion folyóirat irodalom- és társadalomtörténeti jelentőségét nehéz és kár is lenne vitatni. Ezt bizonyítják a róla sorra megjelenő monográfiák is, melyek szerzői a lap más-más aspektusát emelik vizsgálódásaik középpontjába. A kisebb terjedelmű, egy-egy irodalomtörténeti koncepció…
Tovább
Hetvenévesen a jól ismert kutya gubbasztutcánk elejénfejét lefelé húzzaa vénség gravitációja életemben előszörgyík szalad át biciklim előttösszehordok egy kertnyi szénaillatotfürödni látom a barátposzátátsikló keresztezi úszásomat megint hátország lettédesanyám szülővárosa a kerítés mellé ültetema sarkantyúka magvait mint beregszászinagyszüleim kertjébenúgy nyíljanakmájustól novemberig nem szabadulunka Rettegett árnyékától ahogyan elmúlik a fájdalomkét éticsiga fénylő testeolyan lassan közelíts tapad egymáshoz…
Tovább
Régi cívisházak mai fotográfiákon Az 55 éve született Térey János emlékére Debrecen – Pairidaeza: Vigh Levente cívis életképei, kurátor Süli-Zakar Szabolcs,MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, Debrecen, 2025. április 17. – június 7. „Szeretem a szárazkapus, nagy polgárházakat. Szárazkapu, így hívják azokat a magas, boglyaívű boltozat alatt nyíló, vastag kapukat, amelyek egytől egyig téglával kövezett…
Tovább
2025/6. Júniusi lapszámunkban lírát Marno Jánostól, Tőzsér Árpádtól, Komor Marcelltől, Kállay Esztertől, Petőcz Andrástól, Szabolcsi Viktóriától, Horváth Imre Olivértől, Terék Annától, Vörös Istvántól, prózát Jász Attilától, Bruria Zsuzsától és Nagy Gerzsontól közlünk. Kilátó rovatunkban Tillmann J. A., Benedek Szabolcs, Háy János, Kiss Tibor Noé és Kollár-Klemencz László idézik fel emlékeiket egy zenetörténeti utazás során. Tanulmány…
Tovább
A kilencven éves Gömöri Györggyel Juhász Tibor beszélget Juhász Tibor: Az Alföld egyik legrégebbi és legidősebb szerzője vagy, először az 1956/3-as lapszámban jelentél meg, az akkori szerkesztőség lengyel műfordításokat publikálhatott tőled, Tuwim és Gałczyński verseit ültetted át magyarra. Úgy tűnik számomra, hogy a folyóirat kiemelten fontos a pályád alakulása szempontjából, hiszen az Alfölddel ápolt kapcsolatodnak…
Tovább
Emlékeimben megmarad 1 Emlékezetemben megragadtaz a gyűlés a tornateremben,ahol eldőlt: holnap tüntetünka Varsóba szorult lengyelek mellett. 2 Emlékeimben megmaradlengyel nevem vokatívusza,és az is, ahogy azt kimondták. 3 És az a perc is megmarad,amikor Árpád Windsorbanmegörült nekem, magyarulüdvözölt és rám mosolygottErzsébet királynő. Egy szerelem alakváltozásai 1 (A bełzi palatina) A hosszú hajú száműzött magyarherceg, aki jól…
Tovább
Minden azzal kezdődött, hogy száz gömbölyűfejű delfin Ausztrália nyugati partja felé vette az irányt. A furcsa jelenségre először egy halászhajón figyeltek fel. A delfinek a parttól mintegy három-négy kilométerre gyülekeztek. Szorosan összebújva, egy helyben úszkáltak egymás körül, és farkuszonyaikkal a vizet csapkodták. A gomolygó csoport lassan közeledett a part felé. Egy óra elteltével már Dav…
Tovább
Ekloga az aggodalomról Vergilius és Radnóti Miklós emlékére Első pásztor Aggodalom, mi a lényedet adja, barátom, a nyáronés a hideg teleken, de miért van ez így, ki tudója?Nyájad az itt legelészget a réten, a fűben, a csendesRákos vízénél, a patak partján, amikor kell,s hallgatod ott a patak csobogását lantodat áldva,és dalolásod az ősi patak viszi…
Tovább
„…most aztán nézhetek magam után…”. Levelek Tar Sándorhoz, szerk. Lakner Lajos; Deczki Sarolta: Tar Sándor; „Az vagyok, aki vagyok. Úgyse lehetek más: miért féljek hát felfedezni, ki vagyok?”. Tar Sándor Az utóbbi évtizedben azt tapasztalhattuk, hogy mind Tar Sándor élettörténete, mind pedig szövegei élénken foglalkoztatják az utókort. A 2005. január 30-án elhunyt szerző több kötete…
Tovább
Edward Munch: Sikoly Ne figyelj a halálfejet szorító kéz-satuabroncstalan holdívére, figyeld inkábba fehér elkenődéseket az arcomon, avulvaszájat, fölötte a konnektornyi orr,miféle villanyos sugárzás a vágy és aziszony közös tere, a türkizkék és narancssárgasávok örvény-ideje? S a távozó két gótikusalak csak azért van ott, hogy a szélenkettős felkiáltójellel hagyjon magamra. Az égnarancs lepedőhullámzás, a korlát három…
Tovább
Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk első részében Szajbély Mihályt, az SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék emeritus professzorát, az MTA doktorát, a szegedi…
Tovább
Budapest Nagyregény, szerk. Péczely Dóra, Szeder Kata, Tasnádi István, Valuska László Ez persze nem regény. Nagynak ugyan nagy. Buda, Pest és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját több kulturális és közösségi projekttel is igyekezett megünnepelni a főváros (és annak kultúrügyekkel foglalkozó cége, a Budapest Brand Nonprofit Zrt.). Volt többek között Budapest-torta, voltak fesztiválok, gálaestek, drámapályázat, kiállítás a…
Tovább
Nem olyan könnyű feldarabolni egy emberi testet. Ritkán sikerül egy csapásra levágni a végtagokat, a combról nem is beszélve. Ráadásul, amikor a darabolóbárd végre áttör a csonton meg az inakon, végleg elszakítva a végtagot a törzstől, az utolsó, türelmetlenebb csapásoknál kicsorbulhat az éle. Ilyenkor meg kell állni, letakarítani és fenni rajta. Időigényes munka. Anyám először…
Tovább
Baluja Petra: A sűrített nő. Sikerek és életpályák vizsgálata a kőszínházakban Baluja Petra első könyve, A sűrített nő 2023-ban jelent meg a Napkút Kiadó gondozásában. A kötet a hazai színésznők helyzetének interjús vizsgálatán keresztül közelíti meg a női egyenjogúság, a nemek közötti egyenlőtlenség kérdéskörét. Újdonságértékét az adja, hogy a színházak nemi egyenlőtlenségeit még nem vizsgálták…
Tovább
Fejben a jég János Az a partizánépp tenyerelt egy ember arcán,úgy beszélt velem, közbennézett a szemembe,mint aki nyugodt.A hangja is egészen csendes volt,a tenyere alatt meg ott feküdtaz az ember. Aki félt, láttam rajta,amennyi látszott az arcából,a partizán tenyere alól,az mindrángott és rettegett.Én meg hangosan kérdeztemaz ő nyelvén,hogy hol a feleségem. Valahol, még az ajtó…
Tovább
Sopotnik Zoltán: Cigányvég „Egy ilyen nyom, vajon / milyen irányba tudja elvinni a környéket? Milyen / mondatokat súg ezután a föld?” (Fáradt nyomok, 9.) A recenzens is tépelődik, vajon melyik szövegnyomból induljon ki, és milyen értelmezési irányba rendezze ezeket. Hiszen – üdítően zavarba ejtő módon – Sopotnik Zoltán hatodik verseskötete rendkívül sokrétűen törmelékes, sejtelmesen játszat…
Tovább
A nászmenet Ha a világ kagyló, Irán benne a gyöngy. Hát, most, hogy a nyakamba vettem, már nem mondanám, hogy mindenütt fénylik. Pedig az árusok Iszfahánban, a Majdánon mind ezt hajtogatják. Meg azt is rávágják mindjárt: ha a világ gyűrű, Irán rajta az ékkő. Én persze Iszfahánban mindent elhittem nekik.Egy kislánynak egy ekkora város maga…
Tovább
András érkezésére 2019 pedig több okból is fontos esztendő volt Iancu Laura számára. Egyrészt megjelent a fent jelzett verseskötete, másrészt munkásságáról is szól egy tanulmánykötet: Halmai Tamás Isten peremén címmel írt Iancu Laura költői világáról. (Érdekesség, hogy mindkét kötet portréfotóját a székesfehérvári író, Nehrer György készítette a szerző királykúti estjén.) Az Isten peremén cím természetesen…
Tovább
Ladányi István: Megújuló befejezetlenség. Az Új Symposion folyóirat arculata, szerkesztési gyakorlatai és műfajai Az 1965 és 1992 között megjelent Új Symposion folyóirat irodalom- és társadalomtörténeti jelentőségét nehéz és kár is lenne vitatni. Ezt bizonyítják a róla sorra megjelenő monográfiák is, melyek szerzői a lap más-más aspektusát emelik vizsgálódásaik középpontjába. A kisebb terjedelmű, egy-egy irodalomtörténeti koncepció…
Tovább
Simon Attila: Affektív megértés. Hermeneutikai határmezsgyék az atnik esztétikában, retorikában és poétikában Az Iliász utolsó énekében a nagy Priamos király útnak indul, hogy fia holttestét kiváltsa az akháj táborból. Hektór már tizenkét napja fekszik temetetlenül Akhilleus sátra mellett, aki a tetemet dühében harci szekere után ráncigálja körbe barátja, Patroklos sírhalmánál. Patroklos temetése után furcsa bénulás…
Tovább
Agócs Péter „Esztétika, etika, politika” című recenziója az Alföld című irodalmi és irodalomtudományi folyóirat 2025. márciusi számában jelent meg. A tizenhárom oldalas, nagyszabású „review essay”, mely Simon Attila Affektív megértés. Hermeneutikai határmezsgyék az antik esztétikában, retorikában es poétikában (Ráció, Bp., 2022) című könyvéről szól, már a címével is sokat elárul magáról, hiszen a címbe emelt…
Tovább
Szabolcs is fél, persze. Az ásványvízben lebegő mikroműanyagoktól, melyek befurakodnak belső szerveibe. A hebrencs főnökétől, akinek mind egy szálig kipotyogtak a kokain miatt elülső fogai. Attól, hogy a felesége méhe lakatlan marad. Az új építésű társasházban vásárolt közös lakás törlesztőrészleteinek megugrásától. Vasárnapi ebédek alkalmával a hosszúra nyúló szótlanságtól. Egypárszor megkörnyékezte a halál Szabolcsot, mégsem rémítette…
Tovább
Kellerwessel Klausszal Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Két interjúban is arról mesélsz, hogy nem tudsz egy helyben maradni: cikázó ember vagy. Ahogy ezt olvastam, olyan érzésem támadt, mintha ezzel a dinamikával magát az ihlet belső mechanikáját testesítenéd meg. Pszichológus és programozó is vagy, most ősszel pedig elkezdted a filozófia mesterképzést. A különböző pólusok…
Tovább
Hetvenévesen a jól ismert kutya gubbasztutcánk elejénfejét lefelé húzzaa vénség gravitációja életemben előszörgyík szalad át biciklim előttösszehordok egy kertnyi szénaillatotfürödni látom a barátposzátátsikló keresztezi úszásomat megint hátország lettédesanyám szülővárosa a kerítés mellé ültetema sarkantyúka magvait mint beregszászinagyszüleim kertjébenúgy nyíljanakmájustól novemberig nem szabadulunka Rettegett árnyékától ahogyan elmúlik a fájdalomkét éticsiga fénylő testeolyan lassan közelíts tapad egymáshoz…
Tovább
Új líra Gúnyos kritika jelent megsztárköltőnk új könyvéről, erre rögtönbehívták a rádióba, hogy magyarázkodjon„tragikusan rosszul sikerült” verseiről.Kiadója felmondott vele mindenegyüttműködést, a honoráriumát sefizették ki, így nem tudta törleszteni hitelét,és hajléktalan lett. Miután meghaltakgyerekei a szegénységben,már annyira nem volt önmaga, hogy sokankutyába se nézték. Na, akkor végremagához tért. Forrt benne a düh, és megalapította a Szegény…
Tovább
(1968) Egy vasárnapi ebéd alkalmával mesélt anyjának a követségi fogadásról, amit Ella Fitzgerald pesti koncertje tiszteletére adtak. Meghívásában neki is volt egy kis szerepe, mert összekötötte az Erkel Színházat az amerikai nagykövetség kultúrattaséjával, aki közvetlen támogatást ígért, így sikerült elhárítani a bürokratikus akadályt, és az Országos Rendező Iroda lépéskényszerbe került. Büszke volt, hogy összejött a…
Tovább
Régi cívisházak mai fotográfiákon Az 55 éve született Térey János emlékére Debrecen – Pairidaeza: Vigh Levente cívis életképei, kurátor Süli-Zakar Szabolcs,MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központ, Debrecen, 2025. április 17. – június 7. „Szeretem a szárazkapus, nagy polgárházakat. Szárazkapu, így hívják azokat a magas, boglyaívű boltozat alatt nyíló, vastag kapukat, amelyek egytől egyig téglával kövezett…
Tovább
Az alanyi költő halála Elég sok végtelen van a világban, hogy bennükéljünk. Ugyanakkor az irigyek száma még nagyobb,akik halandóként nem tudnak megbocsátaniaz isteneknek. Senki nem hal meg egyedül, ahogy nem egyedülszületünk, ezért az ÖNGYILKOSSÁG sosemmagányos. Ha megérzik benned a végtelen lehetőségét,sereggel jönnek és letáboroznak falaidnál.Először csak ételáldozatot kínálnak fel, de aztán megakarják nézni, hogy milyen…
Tovább
2025/5. Portré rovatunk középpontjában Tandori Dezső életműve áll: a nagyközönség számára eddig ismeretlen verseket adunk közre, Tóth Ákos filológusi jegyzetével. Tandori A földi pálya című verséről Marno János, Sipos Balázs és Szabó Marcell beszélget. Jánosa Eszter Tandori költészetének autobiografikus vonásairól értekezik. Lírát Tóth Krisztinától, Nagy Márta Júliától, Bándi Mátétól, Pál Dániel Leventétől, Nyerges Gábor Ádámtól,…
Tovább
Címsorok a megtestesülésről Ideje átmenetileg bevallani,eszkortként a legjobb csillognia Nagykörúton és vidéken, félrészben itt, ott majdnem egészben.Ha eltűnt a polcokról egy kapósgyógykrém, a kezed ragadós, az ajkon nyálad a félfény.Sorsjegybe fektess, van a kaparós,az ötös, a hatos és a takaros, a bronzos, az ezüstös, az aranyos.Calibribe olvad a New Roman,napi sajtóban légy te a legsovány-…
Tovább
Milbacher Róbert: Keserű víz Milbacher Róbert legújabb szépirodalmi alkotása tartalmi és formai vonatkozásaiban egyszerre nevezhető az eddigi életmű személyesebb tónusú, de egyenes ágú folytatásának, illetőleg szintetizáló szándékú regénynek is, amennyiben a Keserű vízig ívelő szerzői praxis valamennyi tematikai-poétikai karakterisztikumát epikai játékterébe sűríti. A visszatérő szereplők és motívumok játékából adódóan a rövidprózák nagyobb műformát stimuláló törekvésének,…
Tovább
Várady Szabolcs: Alkalmi Amikor e verseskötet lánglelkű szerkesztője, Kőrizs Imre megkeresett, hogy szeretne olvasni tőlem egy lelkes és méltató kritikát Várady Szabolcs alkalmi verseiről, természetes volt számomra, hogy igent mondok. Pedig más dolgaim közepette voltam, Esterházy híres mondását kicsit átalakítva, „benne ültem a prózában”, mégse haboztam egy pillanatig sem, mi több, nyomban kutatni kezdtem az…
Tovább
Mintha csak Istenét I. Úgy tapintani ki az arcodat,ahogy a hóesés egy almafát,köd a reggelt, testet a szalmazsák,V betű szárait a vadludak, hordani, mint súlyát a hajfonat,folyót a kő, titkot a balladák,kibírni, mint terhet a fűzfaág,bőr az időt, acél a karcokat. Most épp apám halotti maszkja vagy,most a fiam könnyű magzatmáza,most szétszórnak, akár a magvakat,…
Tovább