Megjelent az Alföld 2022. decemberi száma

Alföld 2022/12. Decemberi lapszámunk középpontjában Tar Sándor életműve áll: Márton Lászlótól esszét közlünk, Fenyő D. György Tar Sándor Daliák című novelláját elemzi, Szilágyi Márton pedig A Vén Ede köré épülő tárcák jelentőségét értelmezi az életműben. Szépirodalmi anyagaink között verset Kiss Tibor Noétól, Csobánka Zsuzsa Emesétől, Zalán Tibortól, G. István Lászlótól, Horváth Evetől, Toroczkay Andrástól, Szabados…

Tovább
„De hiszen te is más vagy, mint én.”

Egy mesekönyv, nem csak a barátságrólMichael Engler – Joëlle Tourlonias: Mi ketten – Mesék a barátságról, ford. Perczel Enikő „A nyúlnak tetszettek a tüskék. A sünnek tetszett a sima bunda.” – így kezdődik a két teljesen ellentétes karakter barátsága, ezzel együtt pedig egy cselekményes és érzelemgazdag történet a kapcsolatok dinamikájáról. Az alaptörténet szerint a nyúl…

Tovább
„Mintha egy ősi szó lennék az igazságra”

Závada Péter: Gondoskodás „A gondoskodás az, ahogy a hétköznapokban / vagyok” – olvashatjuk Závada Péter legújabb verseskötetének egy kulcsfontosságú helyén (Karavánok). De mégis, miről gondoskodhat az, aki pusztán csak létezik („vagyok”), ráadásul a „hétköznapokban”? Gondoskodás ez még? Egyáltalán, miként értelmezhető a gondoskodás mint mindennapi létmód – és mint költői praxis? És megint csak: praxis ez…

Tovább
Csobánka Zsuzsa Emese versei

Végtelen nyolcas                                 Holik Tündének köszönettel a sorokért Hányingerrel kezdődött hajnalban.Talán az étel miatt forgolódtam kényszeresen,egyik irányban sem találva nyugtom.Mindig a csinálás, a teljesítménnyel mért létezés,az egyre pöffeszkedő határidőnaplóban a listakényszer.A feladatok, a kredenc, a szennyes és a por,és ablakot sem ártana végre,hogy tisztábban lássak át a dolgokon.Újabb és újabb ajánlatok a jóllétre,hirdetések a Facebookon,a…

Tovább
Kiss Ottó versei

Lebontják a házunk Lebontják a házunk,látod, apa,már csak a falak állnak. Az volt a szobám, nézd,és mi vagyunkazok az árnyak. Ott volt az ágyam,ott tanultam járni,ott nevelkedtem. Apa, állj mostide mellém,és fogd meg a kezem. Látod, most dől le a fal,most borul leaz emlék. Tudod, apa, idemég most ishazamennék. Kapu az égre Éjjel olyan helyen…

Tovább
Poetica compositum

Sebők György: Az éggel egyenlővé Ha megfogom, könnyű és színes, ha kinyitom, súlyos és fekete-fehér. Mi lehet ez? Sebők György Az éggel egyenlővé című kötete, mely egyszerre hordozza a kinti (természetközeli) és a benti (személyiségközeli) világot. Első kötet esetén kérdésessé válik némileg a kritikus feladata: mennyiben kíván szigorú, de egyben empatikus is lenni? Szimpátiáját mennyire…

Tovább
Lulu az álmairól beszél

Azt mondja, álmában képtelen megenni a csirkeszárnyat. A panír alatti bőrös hús belecsomósodik a szájába, a hányinger kerülgeti. De nem ébred fel rá, a kukába köpi az egészet. A panírmorzsák kopognak a sörösüvegeken. Az apja dobja oda a betétdíjas üvegeket, amelyeket neki kell reggel kihalászni, és a CBA mögötti visszaváltóig elcipelni. Fütyül a szél a…

Tovább
A körtefakorszak vége

A körtefakorszak Ferike nagyapja halála előtt kezdődött, és akkor borult virágba, mikor Anyuka már az anyósát is elföldelte, és csak ők ketten éltek a nagy házban. Azaz volt egy kutyájuk is, kis fekete, Sutyinak hívták. Ferike módszeresen tanítgatta: kergetőzött vele, beterelte az óljába, Sutyi engedelmesen a helyére forgolódott, kilógatta a fejét egy kis fülvakarásra, és…

Tovább
Villányi László versei

Árvíz Debrecenen, Mátészalkán át Jánkmajtisra vitt vonatunk,az Isten áldjon meg benneteket, rebegték felénkaz összeomlott házak közül a fejkendős nénikék,egy félénk kisfiú, Borbély Szilárd, olyan kíváncsisággalállt az út porában, mint tíz év előtt én a beregszászi utcán,tizenhét évesen kalandosnak tűnt katonaruhát viselni,még sapkát is adtak hozzá, kevertük a maltert, hordtuka téglákat, olyan büszkeséggel, mintha mi építenénkaz…

Tovább
A foltok besatírozásának esetlegességéről

Ferdinandy György: Tambo Fiktív pihenőhely megvalósítására ad alkalmat Ferdinandy György Tambo című kötete, melynek címe a kecsua indián nyelvből származik, pihenőt és raktárt jelent. A különböző nyelvek és kultúrák közti átjárhatóságban létrehozott (szöveg)tér teremti meg az emlékezés, az újraolvasás, a kiegészítés és az írás folyamatára való reflexió alkalmát. Az emlékezés egy centrális szereplő életéből villant…

Tovább
Géczi János verse

Vers egy Aczél-sor töredékével A rózsák színe sosem tűnt el.A piros rózsák pirosak maradtak,a fehér rózsák fehérek maradtak,a sárga rózsák sárgák.Fogyatkoztak előlünk a sivár bakterházak. A sor fölé görnyedtenfolytattam a munkát, szaggattam a gyepet,a lósóskát, s eszembe jutott,hogy 1997-ben, avagy korábban,1983-ban tűnt fel,majd évre rá el.Olykor így, s olykor úgy,félévekkel váltva. Időnként darabokban bukkant elő,…

Tovább
Háy János verse

Öregkori líra Aczél Gézának születésnapjára szeretettel, gondolva sok-sok jókedvű vagy épp szomorkodó együttlétre 1. Az öregkori líra akkor születik, amikor a költő öreg, vagy nem öreg, de az olvasó szempontjából régen meghalt, esetleg fiatalon. Így válnak öregkori vagy kései versekké az életkorban még idősnek egyáltalán nem tekinthető költők versei is. Az első versszak erről a…

Tovább
Ha angyal jár a Földön

Ruxandra Cesereanu: Angelus, ford. Karácsonyi Noémi A kolozsvári Ruxandra Cesereanu egy verses- és egy rövidprózakötet után idén regénnyel jelentkezik a magyar könyvpiacon, és ezzel bővíti az elmúlt években igencsak népszerű román szórakoztató irodalom remekeinek sorát. És valóban, nagy igény mutatkozik a könnyed nyelvezetű, olvasmányos, és főként igényes humorral szórakoztató prózára, amelyben keleti szomszédaink nagyon is…

Tovább
Csehy Zoltán verse

Ezek a furcsa kockák Variációk Aczél Géza-verskockákra Ezek a furcsa kockák, a bedobozolható létezés,az örökös küzdelem a kockacukrokba csempészhetőédességdózissal a keserűség ellen. Instant leveskockák,a forróvíz permanens hiánya. A költő az ízekköltöztetési szolgáltatója. Persze, geometriailagezek legfeljebb „csak” négyzetek, téglalapok, négyszögek,bár az egyik oldaluk még így is reménytelenül cakkos.Ha viszont a kockás füzetből indulunk ki, akkor térképzeteknélkül…

Tovább
„Gyakran már csak az ismétlés a jó”

Aczél Géza: (szino)líra 3. – torzószótár – Ama – Asztalterítő A tavaly megjelent harmadik (szino)líra-kötettel – a fülszöveg tanulsága alapján – lezártnak tekinthető Aczél Géza indulásakor is csak abbahagyhatónak, de nem befejezhetőnek tervezett torzószótárprojektje: a kötet utolsó, asztalterítő című darabjának elvágott zárlata és az utána következő megjegyzés („A kézirat itt megszakad. A szerk.”) is erre…

Tovább
Idegen állatok nyomai

Taródi Luca: Egyszer végre fiatalok leszünk Magány, idegenség, vad, szomorú kutakodás – így lehetne összefoglalni Taródi Luca költészetének világát. A kötet két mottóval indul, az egyik a Galaxisoktól, a másik Kovács András Ferenctől származik, s mindkettőben a létezés mint nem-létezés az egyik legfontosabb probléma: „egyre nehezebben tudom beleképzelni magam az életembe / egyre nehezebben tudom…

Tovább
Buda Ferenc verse

Köszöntő Aczél Gézának Lám csak: az első 75 lepergett!Sok más ilyenkor csöndben elseperget,Te meg tempósan szántasz, vetsz s aratsz.Irigyelhet sok (párt)munkás, műparaszt,ki a rizsát ontja ránk félfövetlen.Győzd hát e klímasokkot is töretlen,s hanyatt ne lökjön semmiféle szél.Maradj, Gézám, mindvégig jó acél! (Megjelent az Alföld 2022/3-as számában, a borítókép a lapszám illusztrációit készítő művész, Toró József…

Tovább
Az örököreg

Aczél 75 Már öreg volt fiatalon is. És persze nagybeteg. A fél város gézabácsizta, holott még be sem töltötte a negyvenet. Itt fájt, ott fájt, itt szúrt, ott szúrt, sokat sejtető, jelentőségteljes arckifejezéssel nyomogatta a hasát. Felszisszenve jelezvén környezetének, amikor – s ez meglehetősen sűrűn előfordult – fájó pontra, beteg szervre talált, netán egyenesen egy…

Tovább
Teológiai paradigmák határán

Görföl Tibor: A kritika hangja és a valóság szeretete. A kereszténység korunk európai kultúrájában Ha létezik az európai keresztény tradíciót hordozó írásbeliségnek és szóbeliségnek olyan retorikai és pragmatikai állandója, amely a társadalmi-politikai értelemben vett keresztény világ megszűnése után, a hagyományközvetítő intézmények hatás- és hatókörének fokozatos szűkülése közepette is mintegy szükségképpen meghatározza a hitről való beszédet,…

Tovább
A múltat nem kell eltörölni…

Lajta Erika: Kivezetés a szépirodalomból (Riportregény Szerdahelyi István irodalomtörténész életéről) A rendszerváltás előtt működött az irodalmi életben számos olyan tudós és professzor, akik nagy tudásukkal kétségtelenül sokat tettek le az egyetemes magyar kultúra asztalára, ám politikai szerepvállalásukban voltak ma már megkérdőjelezhető mozzanatok is. Elég talán, ha Király István, Szabolcsi Miklós, Pándi Pál vagy Szerdahelyi István…

Tovább
Győri László versei

Csokonai Vitéz Mihály ébresztése Csokonai Vitéz! Versnek őt vedd elő,olyan gazdag mező, olyan tág mézelő,tele virágokkal a nektárt úgy ontja,máshová röpülni világnak porontya,édességet ont ránk, mely az ember ínyétúgy tölti el jóval, ma már el se hinnénk,hogy régidejéből még ma is eláraszt,únott világunkra fölfrissítő kontraszt. Egy sor tizenkét szótag. Beméri mindet,majd páronként raggat a sorokra…

Tovább
Az emlékezet kitérői

Lanczkor Gábor: Sarjerdő „Nem a saját halálomra való fölkészülés jegyében írom ezt a könyvet.” – áll Lanczkor Gábor legújabb kötetének Rókusi temető című szövegében. Mégis, a halál, a számvetés, az alapos megfigyelés és megértés, ami e könyvet jellemzi, feltételezhetné azt is, hogy a kötetben az elbeszélő én saját sírfelirata is megjelenik végül, és ha így…

Tovább
Sirokai Mátyás versei

Két szempár között a legrövidebb út Mikor újra felnéznék,a jobb szemhéjam zárvamarad. Vannak napok,amikből nem szégyenmár délelőtt elmenekülni. Átkelés egy másik életbe,tizenöt méter magasan,egy kifeszített drótona háborgó beton felett.Két szempár közötta legrövidebb út. Mi történt, amígsötétben voltam,és mire gondoltam,mielőtt lehunytama szemem? Rád, és hogykönnyeddé.Könnyűvé. A legvékonyabb ágak végén is Ahogy megérintem a törzsét,mint egy hosszúra…

Tovább
A középgeneráció képviseleti szólamai

Nem lövöm fejbe magam, szerk. Gerevich András A 2022-es könyvfesztiválra jelent meg az 1749-könyvek sorozat legújabb tagja, a Nem lövöm fejbe magam című, kortárs amerikai költők verseit bemutató antológia a Petőfi Kulturális Ügynökség kiadásában, Gerevich András szerkesztésében. Az 1749-könyvek különböző országok, régiók költészetét bemutató válogatások, rajtuk keresztül cseh vagy éppen kolumbiai költők verseit ismerhetjük meg.…

Tovább
Természetes hang

Győri László: Éjszakai híd A tisztaság akarása. Ez volt Győri László egy korábbi verseskötetének a címe. Akkor ezt írtam róla: „…jó a cím és annak tartalma akkor, amikor annyi a mocsok és a tisztátalanság a világban (persze mikor nem volt ez így?…), és ugyanakkor a normális ember (és költő) mindig arra vágyik, hogy ez ne…

Tovább
Az idei Alföld-díjasok: Ladik Katalin, Ureczky Eszter és Mezei Gábor

Az Alföld szerkesztősége 2022-ben is odaítélte három kiváló szerzőjének az Alföld-díjat. Ladik Katalin költő, performer, Ureczky Eszter irodalomtörténész és Mezei Gábor költő, szerkesztő, irodalomtörténész kapja idén a rangos kitüntetést. Az Alföld szerkesztősége 1978 óta kiemelkedő szerzőit nívódíjban részesíti. 1993-tól a díjazottak a pénzjutalom mellé E. Lakatos Aranka szobrászművész emlékplakettjét is megkapják. 1978 és 2021 között…

Tovább
Megjelent az Alföld 2022. novemberi száma

Alföld 2022/11. Novemberi lapszámunk középpontjában Szabó Magda írásművészete áll: Osztroluczky Sarolta Szabó Magda lírai ars poéticáit, Nagy Csilla a Szüret című versesregényét, Gintli Tibor A Danaidák című regényét, Szilágyi Zsófia pedig Szabó Magda iskolaregényeit értelmezi. Szépirodalmi anyagaink között verset Marno Jánostól, Nagy Márta Júliától, Márton Ágnestől, Harcos Bálinttól, Lövétei Lázár Lászlótól, Kürti Lászlótól, Fellinger Károlytól,…

Tovább
Az igazság Bébé Donge-ról

Georges Simenon: A mérgezés, ford. Ertl István Georges Simenon életműve Franciaországban is hosszú és kalandos utat járt be addig, amíg az irodalmi instanciák kanonizálták. A magyar befogadástörténet szintén érdekes, s ebben e sorok írójának is volt némi része. Először Simenon irodalmi ambíciójú regényei jelentek meg magyar nyelven az 1930-as és 1940-es években, majd jóval később,…

Tovább
A fáradtság dicsérete

Byung-Chul Han: A kiégés társadalma, ford. Miklódy Dóra, Simon-Szabó Ágnes Minden bizonnyal elmúltak már azok az idők, amikor társadalomfilozófiai témájú könyvek egyik napról a másikra bestsellerré váltak, és komoly olvasói tömeget mozgattak meg. Az évtizedek óta Németországban elő és németül író koreai filozófus Byung-Chul Han eredetileg 2016-ban megjelent könyvét azonban néhány hét alatt elkapkodták, és…

Tovább
Poós Zoltán verse

A tenger Örülni olyan, mint amikor besüt a nap,mégis felkapcsolva hagyod a villanyt.Egy régi fotót nézel, családi ebéd – az eszcájgon most élesebb a fény.Feltűnik egy tekintet is, ami képeskisimítani a tengert, de nem bír ela gyűrött asztalterítővel. Örülni olyan, mint nyugtázni a kertenátvonuló rovarok forgalmát. Felismernia fát az erdődben, amely elsőkéntküzdötte fel magát a…

Tovább