Polgárőr pácban

Bognár Péter: Minél kevesebb karácsonyt Meghökkentő Bognár Péter második regényének címe: Minél kevesebb karácsonyt. Jókívánságként inkább többre számítunk, főleg, ha a hirdetési piac szlogenjei is a fülünkben csengenek. Csakhogy a regényhős, az öregedő polgárőr fél az ünneptől. Mióta Oktáv elvált, és se kutyája, se macskája, nem szívesen szemez a sarokban a fenyővel. Annak sem tud…

Tovább
Jász Attila versciklusa

Amikor te magad vagy a hely szereted a saját kertedet, bár mosta fenti rész kiégett a naptól, egy részepedig megperzselődött, amikor a szélszétfújta a parazsat a tűzrakóhelyből, most nem szép, de mégis rendezett,és helyreáll majd teljesen, ha lesz eső,ami úgy gyógyít, mint a szeretet, a lenti, ház előtti rész kicsit eklektikus,minden nap öntözöd, bokrok, fák,…

Tovább
Acélváros legendáriuma

Zemlényi Attila – Kabai Lóránt: Vasgyári eklógák – A Beteg Kisfiú legendája A Vasgyári temető és a közelében lévő pálinkafőzde, a Bükk-fennsík, az Avas a kilátóval és a panelházakkal, a Dél-Kilián, a Fonoda utcalányai, a húszemeletes bérházról leugró öngyilkosok, a Molnár-szikla keresztje, Miskolci Laci, a helyi bolond, a Tiszai pályaudvar, Málik Roland költő, a miskolci…

Tovább
Megjelent az Alföld 2023. decemberi száma

Alföld 2023/12. Decemberi lapszámunkban közreadjuk a 2023-as Alföld-díjasaink laudációit: Bednanics Gábort Fodor Péter, Bodrogi Ferenc Mátét Lapis József, Győrffy Ákost Áfra János méltatta. Kilátó rovatunkban Melhardt Gergő ír Térey János Köztisztaság tér című költeményéről, Darvasi Ferenc íróval, szerkesztővel pedig Szöllősi Mátyás beszélget. Verset Kőrizs Imrétől, Takács Boglárkától, Pál Sándor Attilától, Jenei Gyulától, Izsó Zitától, Szegedi…

Tovább
Deák Botond versei

A senkiföldjén Éjszaka őrülten rohannak a hajók, észbontósebesen, már áthatolhatatlan a sötétség, én mégistudom, hogy egyedül vagyok, és a szárazföld felétartok, beszélhetnék sokkal rövidebben is, de habelekezdek, nehéz abbahagyni!; egyébként nem tilosa képviselőt lefizetni dD., különben éheznének ugyebára senkiföldjén; nemsokára vége, minek ilyenkor egyhalott, akár egyetlen halott is?, mi választjuk a létet?, illünk-ea korba, amibe…

Tovább
A törődés lenyomatai

Falcsik Mari: azt hittem „Először azt hittem, énekes szeretnék lenni.De aztán rájöttem, hogy madár.” Falcsik Mari legújabb könyvét olvasva könnyen eszébe juthat a befogadónak – már amennyiben volt hozzá szerencséje – egy másik könyvének, az Anyakönyvnek néhány sora, erős, megrendítő képe. Mintha ez a friss kötet párja, jó értelemben véve ellenpárja volna annak, az anyáról,…

Tovább
Halálozási rubrikák

Hordták, hordták kifelé a halottakat, ott hevertek fekete zsákban, sorban. Több krimiévadra való test. De ezek nem hatásosan kitalált figurák voltak, hanem konkrét fickók, családdal, történettel. Nemrégen tutira az járt a fejükben, hogy befizetik a csekket, kifestik a polcot, összecsavarozzák az IKEA-s babaágyat, visznek az anyukájuknak sűrített paradicsomot, megdrótozzák a kerítést, legurulnak a szervizbe a…

Tovább
Endrey-Nagy Ágoston versei

Dikti Cserepes szájjal állok egy hajtűkanyarban.Bármiről kérdeznek, ugyanazt tudom felelni:ezeket a hegyeket. Szomorú görög férfiak ráncaikba gyűjtötték az árnyakat,elvitték mind, legyen hely másoknak mosolyogni.Telehordták velük apró házaikat,az egész család egyetlen szobába szorult.Faggatom őket, milyen érzés fuldokolni.Napszemüvegekről, kagylókról,partmenti sztriptízbárokról beszélnek. Körmük alatt homok, holdtalan álmaikbanvilágítanak a mészkősziklák. Imádkoznak,hogy erőfeszítésüket örök sötét jutalmazza.A paradicsom egy hűvös völgy,ahol…

Tovább
Üzenet a kifutóról

Egri Petra: Divatelmélet, teatralitás, dekonstrukció. Kortárs divatperformanszok Több posztmodern irodalomtudományi elmélet, valamint egy önmagában is interdiszciplináris terület – a divatelmélet- és kutatás – bemutatására és nem titkolt kritikájára vállalkozik Egri Petra könyve. A szerző a borítótól kezdve a hosszú időt és széles réteget felölelő korpuszon keresztül az aktualitás bevonásáig jelen van: ahogy az előszóban megfogalmazza,…

Tovább
Ausztrália illata 3.

Sydney-ről, ahol a boldogságot kutattam Az ausztrálok arcszerkezete mosolyra hangolt: ha megszólítok egyet közülük, széles mosollyal, ragyogó szemekkel kommunikálnak, mintha ez egy társadalmi szabályszerűség lenne. Sydney utcáin sétálva gondolkozom el ezen a boldogságtudatosságra formált társadalmon, hogy milyen életmód alakítja ki a pozitív hozzáállást. Közben újra és újra felteszem a kérdést: milyen mélységekig hatol ez a…

Tovább
Prímelés

Vida Gergely: Mellékalak Nincs egyedül Vida Gergely költői munkásságának követője, amennyiben a szerző új könyvét olvasva a déjà vu tapasztalatában részesül. A paramnézia és a vele járó bizonytalanságérzet visszatérő hatásegyüttesnek bizonyul a szerző versesköteteit tekintve. Vida ugyanis jellemzően kísérletezik ötletek, szövegdarabok és vershelyzetek újbóli felhasználásával, finomhangolásával, a variációk kompozícióba rendezésének lehetőségeivel. Ám míg a szóban…

Tovább
Markó Béla versei

Mi a hűség? Lehet, hogy mégis a hűtlenség a hűség?Nem úgy, hogy elhagyod, akit szeretsz,és hátat fordítasz a múltnak. Egy háznak.Egy utcának. Egy városnak. A hazádnak is,hogyha van. Másképpen gondolom ezt azegészet. El kell ugyanis döntened, hogymi az igazság. Vagyis melyik az igazi?Az-e, ami az évek során egymásra rakódottrétegek alatt talán még mindig érintetlen?Vajon azt…

Tovább
Szent Fruzsina a gangon

– Márta, Mária, Lázár és a fiam. Elválaszthatatlanok voltak ők négyen. Csak a gyerekek tudnak ilyen hibátlan barátságokat kötni, érdek, számítás nélkül. Márta magával ragadó volt, vicces, jókedvű, sokszor harsány, hihetetlen munkabírással.  –  Néha könyörtelen.  – Talán néha könyörtelen is. Bár ez túl erős szó. Mindenesetre szeretett utasítgatni. Ezt csináld, azt csináld, ha kellett, az…

Tovább
A hiányzó láncszem

Michel Foucault: A szexualitás története IV.: A hús bűnvallomásai, ford. Sujtó László A szexualitás történetének IV. kötete több szempontból is különleges helyet foglal el Michel Foucault életművében. Egyfelől a könyv a szerző életében már nem jelenhetett meg, és a franciául 2018-ban kiadott, Frédéric Gros által gondozott kézirat nem is teljesen befejezett. Foucault 1982-ben adja át…

Tovább
Az idő szorítása

Kemény Zsófi: Most vagyok soha Kemény Zsófi új verseskötetének alapélménye az időbe vetettség, egy koraérettnek tűnő elmúlásfélelemből szublimálódott rezignáltság. Vélhetőleg közös tapasztalata ez a mai 20–30 év közötti fiatal felnőttek jó részének, és ezt az azonosulást, olvasói rácsatlakozást segítő közös(ség) a korábbi verseskötetnél, a Nyílt láng használatánál itt evidensebb. Miközben a beszélő én jelenléte szintén…

Tovább
A jelölő visszahúzódásának csigafonata

Kulcsár-Szabó Zoltán: A jelölő visszahúzódása. Az irodalmi nyelv kulturalizációjának néhány kérdéséhez A jelölő visszahúzódásának tétje egy irodalomelméleti kérdés átfogó megválaszolása: mennyire halványítható el vagy szüntethető meg a nyelv jelölőszerepe. A körültekintő válasz a szerző, a nyelv és a befogadó pontjai körül mozog. A befogadás, a művel való kapcsolatba lépés teoretikus kérdései határozzák meg az első…

Tovább
Barátok

Két teremtés a Liskánybokorba vezető úton. A bal oldalin kopott karimás sapka. Álla borostás. Orra pisze. Ő Putyi bácsi. A jobb oldalin nincs sapka. Fején a szőrzet rövid, de tömör. Fülei feltűnően nagyok. Ő Pepi. A nyárligeti piacról tartanak hazafelé. Putyi bácsi egyszer csak megáll, és leveszi Pepi hátáról a zsákot, amiben az el nem…

Tovább
A populáris kultúra már (nem csak) a spájzban van

Poptechnikák. Komplexitás a népszerű kultúrában, szerk. H. Nagy Péter, L. Varga Péter Írás előtt azon tanakodtam, érdemes-e még álmélkodni azon, hogy a populáris kultúrát is lehetséges olyan eszközökkel vizsgálni, mint bármely más, intézményes(edett) háttérből érkező terméket. Van-e (még) helye azoknak a magyarázatoknak, amelyek úgy láttatják a popkultúrát, mint ami fel akarja törni a kánon elefántcsonttornyának…

Tovább
Ausztrália illata 2.

Melbourne-ről, ahol áthangolódtam Egy melbourne-i kiállítás padlóján fekszem, és folynak a könnyeim. A kiállítás belém kapcsolódik az érzékszerveimen keresztül, eléri a szellemi és lelki tereimet. A THE LUME Connection kiállítása reprezentál mindent, amit Melbourne-ben átéltem: a technika, a természet és a kultúra sokrétű impulzivitásban kapcsolódik egymáshoz, amely áthangolja az idegen vendéget, átrendezi a gondolkodás és…

Tovább
Megjelent az Alföld 2023. novemberi száma

Alföld 2023/11. Novemberi lapszámunk Kilátó rovatában Vida Gáborral Korpa Tamás beszélget Kolozsvárról és az Ahol az ő lelke című regényéről, Visky Andrást pedig Prontvai Vera kérdezi a Kitelepítésről. Verset Szijj Mártontól, Géczi Jánostól, Németh Zoltántól, Kürti Lászlótól, Acsai Rolandtól, Gömöri Györgytől, Zemlényi Attilától, Tóth Kingától, Szabó Krisztinától, Horváth Evétől és Oláh Andrástól, prózát Mécs Annától,…

Tovább
„Az történik egy íróval, ami az életműve alapján jár neki”

Szilasi Lászlóval Béres Norbert beszélget Béres Norbert: Békéscsabán születtél, egyetemi tanulmányaid megkezdéséig ebben a városban éltél. Arra kérnélek, hogy mesélj arról, milyen szerepet töltött be a hetvenes-nyolcvanas évek Békéscsabája a szocializációdban, az olvasóvá nevelésedben! Szilasi László: Esterházyt megkérdezték egyszer New York-ban, hogy milyen volt a szocializmus, és azt válaszolta az a nagyon vicces ember, hogy:…

Tovább
Saját élet

Anyám nővére Drezda bombázásakor és utána A drezdai légiriadók alatt, bár őket nem érintette, nagyon csendben voltak: óvatosság volt ez, félelem, részvét, vagy talán maga a megelőlegezett gyász. Később aztán azonnal úrrá lett rajta a rettegés, ha hajnalban hirtelen megszólalt a férje ébresztőórája, felberregett a kertjükben a motoros fűrész, megdördült az ég, döngve becsapódott egy…

Tovább
Rükvercbe váltott öregedés

Turczi István: Reggelre megöregszünk Turczi István négy évtizede bővülő, műfaji és stiláris szempontból heterogén és szintetizáló életműve konzisztens panorámaképet nyújt az ezredforduló irodalmi tendenciáiról. A róla szóló legfrissebb tanulmánykötet (Turczi István költői világáról, Caldwell, 2022) szerzője, Horváth Kornélia kiemeli Turczi szövegalkotó eljárásainak kezdeti neoavantgárd jellegét, amelyek néha posztmodern jellegzetességeket hordoznak, de alapvetően a későmodern esztétika…

Tovább
Szabados Attila versei

Az áldozat A csirkét azonnal levágtuk. Vérétkutyáink nyalogatják a betonról.A megkopasztott állatot, mint egysápadt újszülöttet, két kézzelemeled fejed fölé. Árnyéka befedihomlokodat. Te nem nyúzol,az embertelen. Végtagjait vízbedobod. A fémtál alján szivárgó vérgomolyog. A tüdőt most az egyszermegkapom. Tegnap kazettánnéztük, hogy az ókori Egyiptombanminden szervet külön edénybe tettek.Arcodon undor, kiszakadt azepehólyag. Aranyszélű tényáronelém teszel szívet, tüdőt,…

Tovább
Horváth Eve versei

Fehérzaj Grímur lapátolja a havat. Vashang. Hófüggöny. Az óembert levetette, egyetlen flaneling,fején sportos usanka, keze durva, égőpiros. Bemegy a kunyhójába, ő maga építette, kicsikesparheltbe rakja a hasábokat. Ropog a fa, odakint ropog a hó. Rusztikus vágódeszkánrecseg a hagyma. Különben valószínűtlen csend, a fenyők ágai megadóan szórjákle fehér súlyaikat, és a láthatatlan is bevillan egy percre.…

Tovább
Stermeczky Zsolt Gábor versei

kettő közt Láng Orsolyának a mozgás nulladik fázisa a kapkodás.csak annyira számít hátrálásnak,amennyire készülődésnek a rajthoz:az egyik láb előrébb, mint a másik,de vajon melyik legyen melyik?(ez a kérdés persze csak a tudatlan szín-játéka, a gyakorlott mindig ismeri a választ.) lábbal és vonattal közlekedni ugyan-azon evolúció egy-egy szakasza.mindegy, melyik tart előrébb.ülésen rostokolva úton lenni,két sprintelés között…

Tovább
„Iderajzolok a szóval egy rózsát”

Géczi János: Az utolsó rózsához Géczi János legújabb, 2023-ban kiadott Az utolsó rózsához című verseskötetének borítója számos azonosságot mutat fel a korábbi, 2018-ban megjelent Szűz a gyermekkel, Szent Annával és egy szamárral elnevezésű kiadvány fedőlapjának koncepciójával. Mindkét könyv megjelenését az egyszerűség, a letisztult formák jellemzik, mégis, a szövegek és képek kapcsolata számos értelmezési keretet nyit…

Tovább
Péntek Imre versei

Egy jó nap Ma nem műtenek meg,nem jön érted a gurulós kocsi,és alvászavarral sem küszködsz,nem kell hashajtós vizsgálatra menned,a legocsmányabb orvosi rendelésre,nem reklamál a villanyműszolgáltató,és csökken a tavalyi havi bűntetőkamat.Még a kamatyolás sem kizárt mavalamelyik pornócsatornán.Kifogástalan a kiszolgálás a legzsúfoltabb délután,megkapod a rég várt levelet,melyben orákulumot rejtett el a hétpettyes boszorkány,és e-mailed is zökkenőmentesen gördülaz…

Tovább
Jöttment

Móra Tibi megsárgult újságpapíron hámozza az édesburgonyát. A lap sarka szamárfüles, nem látni tőle a dátumot. Ahogy Móra Tibi a gumót farigcsálja egy rozsdamentes acélpengével, idomtalan héjdarabok omlanak az időjárás-jelentésre s a bűnügyi hírek közé. Özönvíz előtti ventilátor zúg a plafonon, a lakatlan pókháló újra meg újra megremeg a ruhásszekrény és a könyvespolc közé kifeszülve.…

Tovább
Szabad-e versekkel gyurmázni?

Viszek egy szívet. Egymásra felelő versek, válogatta Győri Hanna, illusztrálta Grela Alexandra „A versek azért vannak, hogy az elme megérintse, megtapogassa őket, majd pedig gyurmaként játsszon velük, cinikusan dobálja, majd megrendülten földre ejtse azokat” – olvashattam  nemrég egy magyar–történelem szakos tanár, Boldog Zoltán elgondolkodtató Facebook-bejegyzésében. Az idén megjelent Viszek egy szívet versantológia egymásra felelgető szövegeit…

Tovább