Csizmadia Bodza Réka versei

szivárgás oldd le nyelvemrőla nehezékethogy vízre szállhassakha kikelsz az ágybólinni mészaláhajolsz a csapnakhasad előtt össze-gyűröd a hálóingetgondolkozzki mossa megKrisztus lábaitcethal a szárazföldrajta az imbolygótömbházak egyikébente vagycsepp fordulálladról nyakadrafogyasztja magáthideg csíknem esik belea lefolyóbaruhád issza megvisszafekveaz árnyalatokkalsötétebb folttala kényelmetlenségtőlnem alszol tovább ívás a fűszálnaktavaszíze vanelvágtakezemmost kopikéle a számbancsatorna mellettülökemberek ástákhogy elvezessékvalahováa vizetén mégmarasztalnámnem értemhonnan lesznekbele a…

Tovább
Sínautó

Lassan döcög előre a keskenynyomtávú sínen Kecskemét felől Bugac irányába egy fura jármű. A burjánzó gaz nagyban akadályozza a haladásban. A sínautó fél óra múlva beér a faluba. Négy szerelő száll ki a kopott karosszériájú járműből. A húsz éve szabad ég alatt álló kézihajtányt kezdik vizsgálni. Közben felébrednek az éjszakai fagytól dermedt növények és állatok.…

Tovább
Az ezerarcú Petőfi

Interjú Grancsa Gergely szerkesztővel A Költővel nem járnék című novellaantológia idén tavasszal jelent meg a Pagony Kiadó gondozásában, amely Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulójára készült. A kötetben szereplő tizenöt szerző arra tesz kísérletet, hogy szövegeikben a – március 15-i ünnepségekről vagy az irodalomórákról – már jól ismert költőkép helyett teljesen más arcát mutassák meg a…

Tovább
A minden-idejűség poétikája

Győrffy Ákos: A távolodásban Győrffy Ákos legújabb kötete az emberi lét alapvető kérdéseit óhajtja megválaszolni, amihez az élet leginkább meghatározó tényezőit veszi számításba: helyeket, emlékeket, tragédiákat, sorsokat és a halált. A kötet egy ponton szorosan kapcsolódik a szerző előző könyvéhez, amelyben ugyancsak közölt T. J., azóta már elhunyt hajléktalannal folytatott beszélgetéséből részleteket. A távolodásban a…

Tovább
„Valahogy meg kellene őrizni”

Grecsó Krisztián: Valami népi Miként a Valami népi című novelláskötet, úgy Grecsó Krisztián egyes közelmúltban megjelent művei (főként a Jelmezbál és a Vera) kapcsán is felmerül(he)t a lektűrösödés kérdése, azonban Bárány Tibor gondolatmenetét akceptálva: „a »szépirodalom« és a »lektűr« fogalmi megkülönböztetése mint értékalapú megkülönböztetés tökéletesen elhibázott” (Bárány Tibor: Szépirodalom vs. lektűr, Holmi, 2011/2.). Az úgynevezett…

Tovább
Dávid

Miért akkor haltak meg? Éppen akkor adódott rá alkalom, vagy én kellettem hozzá? Miért én? Saul helyére kellett új király, vagy előlem takarították el a régit? Mi volt a tervetek? Kiknek a terve? Volt terv? Vagy csak azt akartátok, hogy úgy tűnjön, mintha lenne? Ha nincs, kell, hogy legyen? Kinek kell? Saul nem volt jó…

Tovább
„a régi őz is megbocsát”

Kalapos Éva Veronika: Ezek voltak az apák Kalapos Éva Veronika legújabb kötete tavaly jelent meg az Athenaeum gondozásában Ezek voltak az apák címmel. Az F mint után egy újabb felnőttregénnyel találkozhatunk, amely gyönyörű könyvtárgy lett. A borító, amely Földi Andrea munkáját dicséri, szélsőséges színei, a törtfehér s az azon megjelenő vérvörös és fekete harmóniája, az…

Tovább
Payer Imre versei

Rengés Elkészült a házad?Rengés kezdődik.Moraj dobta, gyorsuló robaj.Széjjel zúzza a fényt.Árnycserepet szór éveidre.Hiába keresed magadbana csillanó üdvöt.Mintha régi-régi könyvbenírták volna vala:az alvilági istenekelhajították a káosz lándzsáját.Remeg az épületed.Hogyan mondanád így a köznekközlésed, a temetett közöknek?Mi itt a miért? Kietlen házhelyentalpad alatt kavics csikorog.Repülőgéprobaj. Kettévágott azúr.Viszi a reggel a pirkadatot.Vörös sárkány aranyló mezőn.Úsznak lassú felhők –időtlen…

Tovább
Karácsony a Dunán

Csont Volt egy vékony, magas lány a faluban, az osztálytársunk lett két évre, többször lebukott, és végül minket is elhagyott. Máig nem emlékszem, mikor és hogy tűnt el, semmi konkrétum nem maradt meg. Mert amikor ez történt, elvesztettem az érzékelésemet. Heteken át csak bóklásztam, kiléptem az időből. Jártam az öblöt, a nádast, és dobáltam a…

Tovább
Toroczkay András versei

Kétely „At eighteen our convictions arehills from which we look; at forty-fivethey are caves in which we hide.”(F. Scott Fitzgerald) Fél évvel azután, hogy meghalt anya,bementem a Casinóba, ami terménybolt lett azóta.Ott volt egy srác, A-nak hívom. Szőke, lágy beszédű,előtte tequila. Valamiért mellé ültem, és beszélni kezdettanyáról. Azt hiszem, akkor már nyár volt.Fél évvel azután,…

Tovább
Négybe szelt sünmáj

A Groszcsek vadász nyulat fogott. Varjak keringtek fölötte, mint negatív hullócsillagok, és átkokkal károgták tele a szürke ég széleit. Ahogy a levegőbe szagolt, érzett némi kakukkfüves, zelleres illatot. Régi kányabecsináltlevesét, amit a Welzersheimék rókagombával bolondítottak meg állítólag egy kicsit. A nagyapjától tudta ezt, aki erdős volt Tab mellett valamikor, és telente minden héten négy madarat…

Tovább
G. István László versei

A béke esélye Amikor nincsenek nevek, merta lent nyugvó, zavartalan ég mindentoda feltükröz, fent kanyarognakkiszáradt sárcsomók közt az utak,felfelé hull a túlérett, darázsvájtakörte, kútba dobott kavics fentpörög, mint lapjavesztett érme,amin a fej vonaltalan mintája,egy arctalan hős rajza felhőfoszlánybanoszlik el, amikor hold, nap éscsillagok odalent, víz alól gyújtjákderengésbe a másik arcát, mindenfénycsík vízgyűrűként ragyog, mindenúj nap…

Tovább
Zalán Tibor versei

Fövenyparton Az óra akkor állhatott meg Az idő nem Azidő szerencsére szarik az órákra és afélreérthető érzelmekre Végül csak annyitkellett megértenie az őszinteségnek egyponton találkoznia kell a durvasággal Atöbbi már menni fog magától gondolta Ahogyeddig Szóval szórta be az álom parcelláit Az ábránd parcelláit sóval szórta be a szélAzt gondolta magáról neki menni fog hogy…

Tovább
Csobánka Zsuzsa Emese verse

Outsider, 41                                 KJI munkái elé Bennem egyre hosszabbra nyúlnaka szalmabálák árnyékai,nyár vége van, létem halkan neszez.Öleltem már annyit, tudjam, ha valaminek vége lesz,és hazudni is kész voltam a pirkadó parketta lépteit idegen lakásban.Osonni az évszakok tanítottak,41 év, a fenébe is, hogy lett ennyi most,utánaszámoltam, de bárhogy forgatom,a múló lét számlákat nem fedez. Villant a gép, laptop fényében…

Tovább
A kijelentés előtti állapot

Széljegyzetek András testvér evangéliumához (Visky András: Kitelepítés) 5 amikor számára ismeretlen helyzetbe került, Apánk rendszerint a bibliapókerhez folyamodott, kapásból idézett valamit a szent könyvből, anélkül viszont, hogy elsőre világos lett volna előtte, miért éppen azzal a bibliai szakasszal hozakodik elő, egyszerűen csak hangosan kimondta azt, ami kikívánkozott belőle, kimondta, mert ki kellett mondania, semmi esetre…

Tovább
A szabadságról – szabadon

Visky András: Kitelepítés Ha egy szerző az első regényét közli, abban az olvasók általában egy pálya kezdetét, esetleg megújulását látják; beérkezést semmiképpen. Ebből a szempontból Visky András idén megjelent regénye, a Kitelepítés atipikus első regénynek mondható. Nincs szó valaminek a kezdetéről, a szerző ugyanis különböző műnemekben évtizedek óta írja ugyanazt az életrajzi ihletésű történetet: édesapját,…

Tovább
Kiáradás

Visky András: Kitelepítés Családja történetéről Visky András számos alkalommal írt és beszélt az elmúlt évtizedekben: Júlia, Párbeszéd a szerelemről című drámája színházi előadásként (2002), rádiójátékként és kötetben (2003) is megjelent, interjúkötetének (Mint aki látja a hangot, 2009) személyes fejezetei a családi mikrotörténelem mélyére vezetnek. Bár a választott megszólalási formák és perspektívák korlátozzák az olvasót a…

Tovább
Szijj Márton verse

Nesto I. Nesto Fontanelli messziről jöttItália szülötteitt egyszerűen póknak hívták minél kisebb annál jobb súgta voltministránsának egyszerés hogy nemcsak halálig dea feltámadásig magához láncoljaaz ő gyermekeit és hogy Isten mellett ülnekannak jobbján majd mindahányanmézízű kislányok paradicsomában nemsoká minden hajadon tudtasorra kerül nincs menekvésa kis falu útjainak hálójábanakár muslincák a házakés keresztespók a templomnincs angyal kinek…

Tovább
Lidérc

Pályi András nyomán Hajnalban a varjak keltenek fel, ellepték az udvart, fekete tőlük a csűr meg a tornác. Mindig a fenyőfára ülnek, meg az öreg kút kávájára. Álmomban is hallom a károgásukat, a varjak nem alszanak. Igaz, mostanában összefolyik a nappal meg az éjszaka. Fel kellene kelni, Sári is mondja, mikor nagy ritkán meglátogat. Jön,…

Tovább
Hátizsákkal Dél-Amerikában 6.

Bolívia Lámasült kinoával „Thoreau-t olvas és nyers koszton él” – mondják a visszavonult Grabowskiról a Macskafogóban. Húsz éve én is szinte teljes elszigeteltségben töltöttem volna dél-amerikai hónapjaimat, nem értesültem volna az otthoni hírekről, eseményekről. Hiába vagyok rendszeres hírfogyasztó, itt nem esett nehezemre önkorlátozást bevezetni: nem olvasok híroldalakat, a netet igyekszem csak az utazás szolgálatába állítani.…

Tovább
Megjelent az Alföld 2023. májusi száma

Alföld 2023/5. A májusi Alföld Portré rovatának középpontjában Térey János alakja és írásművészete áll. Poós Zoltán a költő életútját, műveltségét, habitusát idézi föl emlékező beszédében, s hasonlóra tesz kísérletet az „Ez a föld gondolkodtat, levegője táplál” címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetés is Bazsányi Sándor, Lanczkor Gábor, Papp András, Poós Zoltán és Fodor Péter részvételével. Bednanics Gábor az…

Tovább
Schubert, anyukám húslevese és a szintetikus drogok

Kukorelly Endrével Pótor Barnabás beszélget Pótor Barnabás: Ez a beszélgetéssorozat az olvasás hívószava köré szerveződik, és amikor készültem a mai alkalomra, azon gondolkodtam, hogy talán nekem van a legkönnyebb dolgom a moderátorok közül, mivel az eddigi résztvevők nem mindegyike írt egy 500 oldalas kötetet saját olvasmányélményeiről, kvázi személyes kánonjáról. A 2016-ban megjelent Porcelánboltra gondolok, melyet…

Tovább
Vezetékes telefon

Még szerencse, hogy napközben bementem az egyetemre, és befejeztem egy beadandóm is. Most bűntudat nélkül téphetek. Ha maradt volna füvem, akkor a délután azzal megy el, hogy azt szívom, ha nem lett volna, és tudom, nem is lesz, a nap mély agóniába süppedve telik, mondván „mit értem el az életben, ha huszonkét évesen még egy…

Tovább
Imre Ábris verse

Tajték mikor a kerti csap elárasztjaa homokozó építményeit és alagútrendszerétvize kivájja majd belepiaz árkokat ereket elágazásokatderék ólomkatonámként sodródom az árbancsak ajtók csak kapuk csak ablakokbárhová lépünknyitnikék nyitnikékszakadnak be szárnyaika hányástól való fulladást már megszoktama holttestek átjárják testnyílásaimatzakatol bennem a mozgásitt mindent a víznek építettemtudja ezt az ólomkatona isazonban lépten-nyomon igyekszik gátakat emelnimentve ami menthetőtestével torlaszolná…

Tovább
Szétszálazás

Gellén-Miklós Gábor: Szálazódik szét Nagyon szép cím. S amikor beütöm a szövegszerkesztőbe, a cím első szavát pirossal aláhúzza a láthatatlan kéz. Vagyis azt sugallja, hogy ilyen szó nincs. Tehát a költő nyelvteremtő erejét fedezhetjük föl? Részben. Aztán beütöm a Google-ba is a szót, és hosszasan csak eme kötet reklámjaira bukkanok. Előbb-utóbb azonban egy papíripari szövegben…

Tovább
Egyszerre sok nap delel fölötte

Géczi János: A napcsíkos darázshoz. Géczi János versei (1978–2020), szerk. Reményi József Tamás Két kötet van az asztalon. Kontinentális kedden nyugszik a napcsíkos darázs. Az előbbi Géczi János 2017-ben megjelent gyűjteményes kötete: cirka ezer oldal, harmincévnyi vers. A napcsíkos darázshoz című verseskönyv 2021-ben jelent meg, szintén gyűjtemény (1978–2020), de tartalmaz új, kötetben eddig nem közölt…

Tovább
Petőcz András versei

Lehetne így Cambridge-be, O-nak Lehetne kiabálni is. Nem találom a szavakat,hiába keresem, a szekrényalatt is néztem, nem, nem,nincsenek sehol. Ki kellene beszélni mindent. Akkor nem lenne semmiháború, akkor nem lehetne!,fiókból, ha előszedett mondat,még az is segít. Lehetne így, együtt, magányosan. Menekült vagy, ahogyan én is.Elhagyott szavakat keresek,hogy végre elmagyarázzam,mit is, és miért. Váltott lovakkal sietek…

Tovább
A háttérben várakozók

Bakó Endre az elmúlt évtizedek folyamán különböző fórumokon megjelent, Debrecen és Nagyvárad irodalmi és művelődéstörténeti múltjával foglalkozó tanulmányainak, esszéinek és dokumentumriportjainak gyűjteményes kötetbe foglalására már korábban is volt példa. Ezek hozzáférhetőek magyarországi (Rejtett vízjelek. Irodalmi tanulmányok, Napló Kiadás, Debrecen, 2008; Ágak és hajtások. Irodalmi tanulmányok, Felsőmagyarországi Kiadó, Miskolc, 2014) és romániai (nagyváradi) kiadásokban is (Irodalmi…

Tovább
Légrádi Gergely kisprózái

Apám Ő az, ott. Látod? Nézem a fiamat, ahogy nézi a képet, rajta az apámmal. Ő a nagyapád. Ekkor láttam utoljára. Nem sokkal azután készült a kép, hogy felállt az asztaltól, a kávéház teraszáról. Ahol én ültem, néhány pillanattal korábban még vele szemben. Nem is tudom, hogy kiáltani akartam vagy utána menni. Talán mind a…

Tovább
Hátizsákkal Dél-Amerikában 5.

Uruguay és Paraguay – Két hét a marhasültek és a diktátorok földjén Azért vontam össze két országot egy bejegyzésbe, mert mindkettőben egy-egy hetet töltöttem. Uruguayban ráadásul egy jó baráttal kettesben, ahol ő találta ki az útitervet. Természetesen mindkét helyen meg lehetett volna jó pár nappal toldani az ott-tartózkodást, de így sincs hiányérzetem, amit akartam, megnéztem.…

Tovább