Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Ilma Rakusa: Magány pergő errel A kritikaírás taníthatóságáról gondolkodtam 2020-ban az Alföld Online-on, amikor legutóbb ezen a felületen adtunk hírt a kolozsvári BBTE kritikaműhelyéről. A munka és a kísérletezés azóta is folytatódik. Az egyik figyelemgyakorlat évről évre az, hogy egy frissen megjelent könyvről szóló negatív és pozitív kritikák érvrendszerét figyeljük. Kemény Lili Nem című regénye…
Tovább
Jelen dolgozat címe egy nyári írótáborból ihletődött: a marosvásárhelyi Látó folyóirat arra kérte idei táborának néhány résztvevőjét, hogy tartson előadást az irodalom vége főcím köré rendeződve valamely aktuális témából. Én is tartottam akkor az olvasáskultúráról egy expozét, szerencsémre jó előre megadtam a címet. Történt ugyanis, hogy az egyik előadó ott a helyszínen, a plakátról tudta…
Tovább
Mostantól minden más lesz Már mindig, mindig egyedül leszek,mert nem tudom, hogy használat utánhová kell tenni az embereket.Sután, a markomban szorítom őket,mint papírszalvétát, gombóc alakban.Eldobom, állok bizonytalanul,mert úgyse mondják soha a szemembe,hogy túl sok voltam, tukmáltam magam –holott csak társakat kellett csinálnom. „Együtt” – ez volt a központi szavam.Féltem kíséret nélkül hadonászni,nehogy túlságosan kirajzolódjona sziluettem,…
Tovább
Kovács Dominikkal és Kovács Viktorral Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Együtt írtátok az első regényeteket, a Lesz majd mindent, de közösen dolgoztok a drámákon, az esszéken, a meséken, a novellákon is. Ha megkérdezném, hogyan definiálnátok az ihletet, akkor mindketten ugyanazt válaszolnátok? Kovács Dominik: Valószínűleg nem mondanánk teljesen ugyanazt, de abban biztos vagyok, hogy…
Tovább
Helikon: Irodalom- és Kultúratudományi Szemle 2023/2 A Helikon folyóirat Kortárs női filozófia című száma két, egymással szorosan összefonódó fogalom, a relacionizmus és az inklináció kérdéseit vizsgáló tanulmányokból épül fel. A két fogalom a lapszám szervezőerejeként jelenik meg a kötet írásaiban, bemutatva, hogy ezek az írások nem ellenpontjai az individualista emberképnek, hanem alternatív lehetőségekként egy teljes…
Tovább
Kertész Erzsi: Öröklét A gyerek- és ifjúsági irodalom területén alkotó Kertész Erzsi gyakran kever bűnügyi szálakat gyerekeknek szóló könyveibe, így nem volt egészen váratlan, amikor 2020-ban felnőtt piacra pozicionált krimivel jelentkezett. A Prae Kiadó Krimi ma sorozatában megjelent Az átutazó még sokat merített a gyerekirodalmi gyökerekből: a pszichothrillerként aposztrofált szöveg atmoszférája újrakontextualizált mesei elemekből, valamint…
Tovább
Vágta, hasogatta a fát szünet nélkül Szabó. Hajnalban kezdte, s rendszerint csak a sötétedés kergette haza. A falubeliek kihasználták e félnótás bolondériáját, mindenki őt bízta meg a melóval. Ősz derekán halomban állt a tüzelő minden udvarban. Szabó még fizetséget se kért. Kevesen tudták itt, mi áll az ápolatlan fiatalember kényszeres cselekvésének hátterében, Márton pedig e…
Tovább
Bocsik Balázst, Codău Annamáriát és Pál Sándor Attilát Radnai Dániel Szabolcs kérdezi Mennyiben tud újat mondani egy alanyi-biografikus megszólalású, vallomásos hangvételű debütáló verseskötet 2024-ben? Új, autonóm nyelvet hoz létre a társadalmi érzékenység és a közösséghez tartozás vágya? Visszahozza a költészet egyetemességigényét a szépség iránti nosztalgia? Milyen költészeti nyelv alkalmas az egyéni traumatapasztalatok megfogalmazására? Utóbbi kérdéseket…
Tovább
Alföld 2024/12. Decemberi lapszámunkban lírát Csehy Zoltántól, Nagy Márta Júliától, Turczi Istvántól, Izsó Zitától, Miklya Zsolttól, Pauljucsák Pétertől, Beck Tamástól, Payer Imrétől, Kőrizs Imrétől, prózát Gerőcs Pétertől, Halász Margittól, Juhász Tibortól és Ughy Szabinától közlünk. Portré rovatunk középpontjában Tar Sándor életműve áll: kilenc versét Pótor Barnabás adja közre, és Márton László írt hozzájuk kommentárt. Kilátó…
Tovább
Képzeljünk el egy szerkezetet, amelynek segítségével a színpadra ereszkedik egy istenség, aki a drámában az emberek által összegubancolt szálak gordiuszi csomóját átvágja, és megoldja megoldhatatlannak tűnő helyzeteket, az utolsó pillanatban megmenti a főhőst, vagy igazságot szolgáltat. A Deus ex Machina, melynek szó szerinti jelentése „isten a gépből”, az ókori színházban éppen egy ilyen kellék volt.…
Tovább
Lajtos Nóra: Égbe szaggatott pogácsák Lajtos Nóra új kötete, az 50 rövidprózát tartalmazó Égbe szaggatott pogácsák, nemrég jött ki a nyomdából a Napkút Kiadó gondozásában. Néhány írás elolvasását követően a szerző munkásságát valamelyest ismerő olvasó azonnal rájön, hogy Lajtos Nóra korábban megjelent lírai versszociográfiájának, A gyermekkor tenyerén (2022) darabjai is visszaköszönnek az olvasmányos, csevegő hangvételű,…
Tovább
Marton Krisztián: Bőgőmasina Szórakoztató, fájdalmas, hétköznapi és szép. Így tudnám jellemezni Marton Krisztián első regényét, a Bőgőmasinát, amely tavaly ősszel jelent meg a Leányvállalat Kiadónál, és amelyet most ősszel Margó-díjra is jelöltek. Nyilvánvalóan arcátlanság ilyet írni egy recenzióban – de ez a könyv szép. Kívül-belül. De kezdjük talán az elején. Egy kötet esetében számomra mindig…
Tovább
Sötétedés előtt „Nappal sötétségre bukkannak,és délben is tapogatva járnak, mint éjszaka…”(Jób könyve, 5:14) Valahonnan szivárog valami sötét. Nemtudom, mi ez, de látom, beterít mindenta városban, ahol élek. Falrepedésekből,igen, azokból szivárog az a sűrű anyag,ami itt, körülöttünk, s fojtogat! Levegőt alig, csak tátogok. Elkeseredett levegő-kapkodás, ami most, és egyre növekvőfeszültség. Mondják, hogy létezik valaki,akiből árad a sötétség,…
Tovább
Kemény Zsófi: Nyelni Kemény Zsófi Nyelni című regényének borítóján egy elhomályosított szexjelenet látható, rajta egy áthúzott szem ikonnal, amely a kortárs digitális környezetben a vizuális cenzúrának egy gyakori jelölése. Ez az eljárás az interneten viszont szinte soha nem valódi cenzúraként, sokkal inkább figyelmeztetésként működik, a konszenzus megteremtésének illúziójaként: a gép figyelmeztet a bármilyen szempontból kifogásolható…
Tovább
Vági János kötetéről Tény: Vági János író, építész. Első kötete 2024-ben jelent meg a Kalligram Kiadónál. Címe: Hanghordozó. A kötetet Tóth Ramóna Mirtill szerkesztette, az utószót Sipos Balázs írta. A borító – melyet Vági János tervezett – színeiben kontrasztos: az elhomályosított, boltíves belső tér szürkeségét az élénk, piros sáv töri meg. A szürke képen különböző…
Tovább
Bánki Benivel Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Úgy tűnik, hogy egyre nagyobb figyelmet kapnak az intellektuálisabb jellegű tartalmak is az online térben egy ideje. Szerinted minek köszönhető ez a változás az online tartalomgyártásban és fogyasztásban? Bánki Beni: Erre az átrendeződésre én is felfigyeltem, és úgy látom, több, párhuzamosan zajló online mozgás kényszeríti ki.…
Tovább
Magyar Zoltán – Németh Gyula – P. Szathmáry István: Bestiarium Hungaricum Ismét hiánypótló kiadvány jelent meg a magyar könyvpiacon. A Bestiarium Hungaricum nagyszerű kezdeményezés, enciklopédikus igényű, de bevallottan nem teljes gyűjteménye a magyar hiedelemvilág teremtményeinek. Önmagában is megállja a helyét, de folytatható is, sőt, igényli is a folytatást. A bestiárium ókori eredetű műfaj, de a…
Tovább
Bodrogi Ferenc Máté: „Minden másképpen van”. Műértelmezések és szakkritikák Bodrogi Ferenc Máté kissé zavarbaejtő szokása, hogy szakkritikáiban előszeretettel alkot szokatlanul személyes, rövid portrét az általa recenzeált szerzőkről. Vaderna Gábor például elfoglalt, leterhelt, heroikus munkabírású édesapaként jelenik meg: „Sokat vizsgáztat, ráadásul két fiúgyermek édesapja […] – hogy van minderre idő?” (188.) Onder Csaba személyében egy posztmodern…
Tovább
Egy Renoir-akt kilátásai Az aktoknak a feje érdekel.Mit tart a duzzadt test felől a fej?Meddig nőhet a fehér duzzanat,mely mindörökre átoksúly marad? Az aktok teste megszűrt, jeltelen.A csáberőt nem adja át a szem.Ahol elválik a combtól a comb, mint lovas hátán, sötétlik a gond. Ó, Renoir! A szó csonkán itél.A kép vigasz, több vagy a többinél.Gabrielle-ed,…
Tovább
Halmai Tamás költővel Acsai Roland beszélgetett új könyve apropóján Halmai Tamás József Attila-díjas költő számos könyvével azon munkálkodik, hogy az irodalmat összekösse a transzcendens regiszterekkel, és ezzel „létbizalmat ébresszen az óvatosakban is”. Tudja, hogy a rím és a versmérték sokkal több a vers ékítményénél, és Keats, valamint Tóth Árpád nyomán vallja, hogy „A Szép: igaz,…
Tovább
Új bor, új tömlők Márk evangéliuma 1 Én vízzel, de őSzent Lélekkel keresztel.Mert azért jöttem. 2 Háznak fedelét.És bűnösökkel eszik.Új bor, új tömlők. 3 Megszáradt kezű.Választa tizenkettőt.Hatalmuk legyen. 4 Tanítja őket.Véka alá tett gyertya.Égi madarak. 5 Kiben légió.Meredekről tengerbe.Talitha, kúmi. 6 Nincsen prófétatisztesség nélkül, csak amaga házában. 7 Kinek van füle.Tízváros határain.Ebek is esznek. 8…
Tovább
A 80 éves Imre Lászlóval Radnai Dániel Szabolcs beszélget – 2. rész Imre László Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, az MTA rendes tagja és az Alföld kuratóriumának korábbi elnöke november 17-én töltötte be 80. életévét. Születésnapján az Alföld folyóirat egy kétrészes életútinterjúval köszönti a 19. századi magyar és orosz irodalom kiemelkedő, nemzetközi rangú…
Tovább
Schillinger Gyöngyvér: Rohadjon meg az összes Schillinger Gyöngyvér első regénye, a Rohadjon meg az összes a Kalligram Kiadó gondozásában jelent meg augusztus végén. A szerző megfelelő arányérzékkel mutatja be a 21. századi ember betegségét: az önbizalomhiányt, frusztrációt, szorongást, megfelelési kényszert és ezek egyvelegét. „[H]osszú a lista, mit kell, mit nem szabad.” (43.) Gyakran érezzük olvasás közben, hogy…
Tovább
Nagy Gerzson: Meddig él egy anya Nagy Gerzson harmadik kötete a Meddig él egy anya címmel azt sugallja, hogy egy anyaregényt tartunk a kezünkben, viszont a könyvet olvasva inkább egy szétesett család múltbeli és jelenlegi életébe nyerhetünk bepillantást. Az elbeszélő, Ágota, egy harmincas éveinek a közepén járó tanár- és írónő, aki kénytelen egyedül ápolni az…
Tovább
Számtan a holdas estékre Werdiewend ismét a pályaudvar csarnokában. Zsebében ott voltaz engedély; hánykolódott, mint egy rosszul alvó vadállat. Álmombanis éppen ilyen hirtelen tűnt fel az a szekrény, mint most az állomás. Egy rosszfejbillentés, és ugyanazt az ingert érzem. Vagy mintha a múlt hetem ismétlődnemeg. Már nem látom, mi merre épül, csak jön egy kép,…
Tovább
Bográcsozós, eutanáziás Jegyzetvers felnőttek, nincs már szükségük ránk. meg is halhatunk.a bográcsban étel fő majd. a társaság csoportokraválik. bomlik. a gyerekek is összevissza. valóban,többségük félig-meddig felnőtt. gimnazista. apáinkhalottak. mi vagyunk a következők a sorban. közhely,közhelyek. de ezeket legalább kapizsgáljuk, nem úgy,mint Einsteint vagy Hawkingot. középiskolás korombanutóbbiról még nem is hallok, ám a relativitáselméletteltudálékosan dobálózunk óraközi…
Tovább
Száztíz éve, szegény napszámos fiaként Debrecenben született Tóth Endre költő, szerkesztő. (1914. nov. 17. – 2011. aug. 16.) A háborúban megsebesült édesapját rövidesen elveszítette. Az iskolában szorgalmasan tanult, három gimnáziumi osztályt is végzett, de a sokgyermekes család anyagi erejéből többre nem tellett. A fiatalember, megízlelve a kultúra, a művészet bűvös világát, a fizikai munka mellett…
Tovább
A 80 éves Imre Lászlóval Radnai Dániel Szabolcs beszélget – 1. rész Imre László Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Debreceni Egyetem professor emeritusa, az MTA rendes tagja és az Alföld kuratóriumának korábbi elnöke november 17-én töltötte be 80. életévét. Születésnapján az Alföld folyóirat egy kétrészes életútinterjúval köszönti a 19. századi magyar és orosz irodalom kiemelkedő, nemzetközi rangú…
Tovább
Amikor fiatal oktatóként a magyar szakot akkoriban elkezdő, már sok tekintetben érett, addig többféle – irodalmi, kereskedelmi, zenei – képzésbe belekóstoló, vagy csak belekóstolni vágyó Juhász Tiborral találkoztam, első benyomásom a komoly, figyelő tekintete volt. Az órán keveset jegyzetelt, de senki nem tudott úgy figyelni, mint ő. Egy évtized távlatából azt kell mondjam, hogy a…
Tovább
Ha megkísérelnénk definiálni ezt a négykötetnyi, gyakorta megzabolázhatatlannak tűnő, az érzékszerveinket folytonosan stimuláló-összekuszáló nyelvi áradást, azt mondhatnánk, Korpa Tamást költőként a határ, az átmenetiség metapoétikai kérdése izgatja, különféle nyelvi-nyelven túli jelenségek, emberi és nonhumán, urbanizált és természeti képződmények találkozását, érintkezését, egymásba fonódását tapogatja le, hallgatja ki, egyszersmind teszi láthatóvá verseiben. Az iménti megfogalmazás túlburjánzó metaforikussága…
Tovább