Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Petőfi Sándor emlékezete, szerk. Margócsy István Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából jelent meg a költő irodalmi fogadtatását középpontba állító forrásgyűjtemény, amelyet Margócsy István szerkesztett. A Petőfi Sándor emlékezete című antológia szimbolikus kezdő darabja az Osiris Kiadó a magyar irodalom legjelesebb alkotóinak (irodalmi) emlékezetét feldolgozó kiadványcsoportjának. A kiadó az egyes írókat középpontba állító monográfiák mellett…
Tovább
Milbacher Róbert: Legendahántás. 50+1 tévhit a magyar irodalomban A legendák – az irodalmi legendák is – jó dolgok. Tanúsítják, hogy azok az alakok, akikről szólnak (legyenek bár szerzők vagy szereplők), elevenen élnek a köztudatban, a magyar nyelvű kulturális közösség emlékezetében – és ennek többféle haszna van. Az irodalomtudomány is jó dolog. Az általa feltárt adatok…
Tovább
Római katolikusnak kereszteltek. Ez jutott eszembe ma reggel, amikor bemondták a rádióban, hogy hány órakor érkezik a pápa Magyarországra. Aztán az, hogy éppen a napokban gondoltam végig, igazából protestáns vagyok. Zsigerből. Vagy neveltetésem okán. Az apai ág kálvinista, az anyai meg pápista. Apai nagyanyám emlegette így a katolikusokat. És akkor én? Micsoda? Van-e, s ha…
Tovább
Költővel nem járnék, illusztrálta Herbszt László, szerk. Grancsa Gergely A Petőfi-bicentenárium ünneplése során több olyan kiadvánnyal is találkozhatunk, amelynek célközönsége a tizenévesek korosztálya, ilyen például a költő regényes életrajza (Berényi Anna: Petőfi, Scolar, 2022), a fiatalság számára válogatott, kommentelt antológia (Így él Petőfi, Cerkabella, 2023), sőt rajzos kiadvány is készült (Sajdik Ferenc: Vivát Petőfi, Holnap,…
Tovább
Megpróbálom felidézni, mikor hallottam először Petőfi Sándor nevét. Nem jut eszembe, fogalmam sincs róla. A városban, ahol felnőttem, utca van róla elnevezve (meglepetés lenne, ha nem), köztéri szobra ellenben nincsen, csupán domborműve a nevét viselő szakiskola falán. Furcsa, hogy szobrot nem állítottak, noha egyik-másik helytörténész esküszik rá, hogy Petőfi többször járhatott a városunkban, lévén, hogy…
Tovább
Bényei Péterrel, Falcsik Marival, Kukorelly Endrével és Margócsy Istvánnal Lapis József beszélget* Lapis József: Szeretettel köszöntök mindenkit a Debreceni Költészeti Fesztivál keretében megrendezett kerekasztal-beszélgetésen, amelyen Petőfi Sándorról fogunk beszélgetni. Röviden bemutatnám a beszélgetés résztvevőit: Margócsy István professzor úr az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karáról, számos Petőfivel kapcsolatos könyv szerzője; Falcsik Mari költő, műfordító, a Petőfi-költőversenyünk…
Tovább
Vers, pályázatra Petőfi elvileg S ugyan igaz még, hogy ha valamit,hát pályázatra írni nem tudtamsoha,próbáltam volt hányszor hiába, hiába,megfeszülvén, éjszakákon át szitkozódva,gyűrve hány papírt,hosszan átkozván jóelőre Eget s Földet, s mind a boldogtalan teremtményeket,kiknek e vershezvalamily okból majd bármi köze leend, szívemben jól tudván,hogy a Jóisten maga esküdött össze ellenem ádázmentőszirénákkal,telefonokkal,macskanyávogással,hideg- s melegfronttal,s más…
Tovább
Költővel nem járnék, illusztrálta Herbszt László, szerk. Grancsa Gergely A Költővel nem járnék című kötet az antológiáknak azon típusába tartozik, amely nem kész anyagból dolgozik, nem korábban már megjelent írásokból szemezget valamiféle szempont alapján, hanem új alkotások megírására ösztönöz. Petőfi születésének bicentenáriumára jelent meg a kötet. Ebből az alkalomból a szerkesztő, Grancsa Gergely felkért tizenöt…
Tovább
Petőfi Felhők ciklusáról Az 1845 telén Szalkszentmártonon írt 66 versből álló ciklus[1] a hagyományos Petőfi-recepció szerint a válság verseit, a byroni életfájdalom romantikus túlzásait, ihletforgácsait, olykor „keserű epeömléseit” tartalmazza – mely a letisztult Petőfi-hang megtalálása előtt, romantikus jegyeivel bár jellegzetes, romantikus életfilozófiai bölcselkedések termékeny jegyeit hordozza, korában nem aratott (az egy Meltzl Hugó kritikai méltánylását…
Tovább
Az akarat illúziója Tick Ervin emlékére Sirályok vijjogása ébreszt,Sötét sátorba bújt nappalom.Röpülj, ki nem féled a végtelent,Röpülj, most hozzád szól dalom. Oh, teremtőm, testbe zártLelkem itt végre megpihen.Mint vitorlavásznon, úgy surrognakSzellős tollaik a nedves cserepeken. Röpülj, röpülj, óceán őrzője,Strázsád emlékeztet, az élet mint ragyog,S hogy nemcsak testbe szorult lélek,Egyszersmind halandó vagyok. Az északi oldalon moha nő,A…
Tovább
Vágott virág Pedig én istenuccse kerestem a transzcendenciát,„de lenn a földön van az ég”, az emberek különfélenyelveken megfogalmazott, egymásnak ellentmondószentírásainak lapjain és a csillagászati távcsövekmegfigyelési adatait összesítő táblázatokban, lényegébennincs is fölöttünk ég, csupán a fölfelé egyre ritkulólevegőréteg, amit kéknek látunk, és azon túl a fekete űr.Pedig annyiszor megsejtettem már a transzcendenciát,például gimiben, mikor egy szavalóversenyre…
Tovább
Kerekasztal-beszélgetés, Bódi Katalin, Radnai Dániel Szabolcs és Vaderna Gábor részvételével* Bódi Katalin: Gábor, kurátora voltál a Petőfi Irodalmi Múzeum idén januárban nyílt új állandó kiállításának. Mit lehet tudni a PIM Petőfire vonatkozó tárgyi gyűjteményéről, illetve az idei Petőfi-bicentenáriumhoz igazított új kiállítás koncepciójáról? Vaderna Gábor: Előzetesen annyit mondanék, hogy Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója nyilvánvalóan kiemelt…
Tovább
Világ* „Magáért születik az ember,Mert már magában egy világ?”(Petőfi Sándor: Világosságot!) Az élet egy táj, mely sivatagnakÉs viránynak keveréke,S ki tudja: az illat vajonNem a virág beszéde-e?Szóval: a világ előttemEgy szép tulipánbokor,A kancsó a hold, a poharak a csillagok.Minden bokorban egy világfaló,Minden bokorban embergyűlölet,Hisz itt a földön oly sokat gyilkolnak,Ábel-szivek fölfreccsent vére ez.Vérpanoráma leng előttem…
Tovább
„De lenn a földön van az ég.” (Petőfi Sándor: Pacsirtaszót hallok megint) Azon az éjszakán sűrű pelyhekben esett a hó, akkor még létezett igazi tél. A Kiskőrös körüli pusztákat Kosztolányi Dezső szerint teljesen befödte a hóréteg, sötétség borult a tájra, a hold sem világított. Legalábbis így érzékelteti Kosztolányi a Petőfi Sándorka című novellában. Szilveszter éjszaka, újévre…
Tovább
Hazafelé a Thermopylé nevű kocsmából „Torkom a thermopyléi / Szorulat” (Petőfi) Hány kör is volt…?! Számítsa kiNewton úr!Sex, rex, Xerxes – ℼ, az nem volt, lekonyúla negyedik körben mindenrádiusz!A tanulság: vízben és neborban ussz!De hát hol is hagytam abba?Hja, a kör!Járok körbe, mint a nyomta-tó ökör.Öt kör…? Ki tud még számolniöt után?!…Kör ott, kör itt: kört…
Tovább
Rakétaszót hallok megint P. S. emlékének Töredék Rakétaszót hallok megint,ó, bár pacsirtát hallanék!Halál dühöng, hol addig csend volt,csupa láng, csupa füst a mennybolt,de lenn a földön van az ég.De lenn a földön van az ég. Ukrajna, 2022–23. február 24. (Megjelent az Alföld 2023/7-es számában, a borítókép a lapszám illusztrációit készítő művész, Gonda Zoltán munkája.)
Tovább
A PIM panaszkönyvébe Ha lópatától széttaposott arcod,átongó mellkasod, vagy sajátkézzel írott búcsúleveled látom,akkor sem hiszem, hogy halott vagy.Halálodat nem éreztem,ebből tudtam, hogy élsz.De már nem tudom.Azt sem hiszem, hogy én élek.Nem érzem. Nem tarthattalak vissza, én uram.Vezérkari tiszt kiképzés nélkül,az élvonalban. Mit hittél?Hogy a szabadság igazsága előttleteszi a fegyvert az idegen hatalom?És mit hittem én?…
Tovább