Nincs célország

Vörös Anna: Vadoma Vörös Anna kötetének címszereplője – és többnyire elbeszélője is – egy Magyarországra menekült, 20 év körüli szíriai muszlim lány, aki egy budapesti egyetemi kollégiumban idézi fel életét magyar szobatársának. Ez a beszédszituáció rögtön a csatatér közepére állítja a könyvet, szembesít mindazokkal a kérdésekkel, amelyeket a transzkulturális történetmesélés manapság felvet. Az erről szóló…

Tovább
Idegen állatok nyomai

Taródi Luca: Egyszer végre fiatalok leszünk Magány, idegenség, vad, szomorú kutakodás – így lehetne összefoglalni Taródi Luca költészetének világát. A kötet két mottóval indul, az egyik a Galaxisoktól, a másik Kovács András Ferenctől származik, s mindkettőben a létezés mint nem-létezés az egyik legfontosabb probléma: „egyre nehezebben tudom beleképzelni magam az életembe / egyre nehezebben tudom…

Tovább
Nem én vagyok görbe, az út kanyarog – a Debreceni Ünnepi Könyvhéten jártunk

Kissé fáradtan érkezem meg a Debreceni Ünnepi Könyvhétre, hiszen előző este a Fiatal Írók Szövetségének budapesti alapozó mulatságán vettem részt a Lumenben. Nagy az izgalom: vajon elmossa-e az eső a megnyitót? De a borúra derű érkezik, amikor Buda Ferencnek, a programsorozat idei díszvendégének köszöntője elfeledteti velem a fáradságot. Aurája van. Egy jelenség. Delejező személyiség. Indián.…

Tovább
110–113.

Lukács Flóra: Egy sanghaji hotel teraszán; Makáry Sebestyén: Delta; Juhász Márió:A konyhában meg Elmore James szól; Katona Ágota: Kezdetben, mégis vihar FISZ Könyvek: 110–113. Négy friss, kifejezetten jól sikerült (első) kötet. A biopoétikai eltökéltség hatalmas erővel generálja a maga szövegeit, a növényi lét aprólékos metaforizálása és analógiákba rendezése az emberi létezéssel hatásos jellegzetesség. Az erdő…

Tovább
2021 emlékezetes könyvei magyar női szerzőktől – A kritikusok szerint (4.)

Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…

Tovább
2021 emlékezetes könyvei magyar női szerzőktől – A kritikusok szerint (2.)

Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…

Tovább
2021 emlékezetes könyvei magyar női szerzőktől – A kritikusok szerint (1.)

Felkértünk nyolc kritikust, négy nőt és négy férfit, hogy írják meg nekünk, mely magyar, női szerző által írt szépirodalmi könyv volt számukra fontos 2021-ben. Nem toplistát írunk, és nem is rezervátumot kerítünk körbe. Hanem mivel még mindig arányaiban kevesebb (kritikusi) figyelem jut a női szerzők könyveire, így fontosnak tartjuk megmutatni, hogy milyen sokszínű volt a…

Tovább
Mozgásban maradni

Kormányos Ákos: Töredezettségmentesítés Vajon releváns, egyáltalán illendő felütés-e, hogy a Töredezettségmentesítés egy mozgássérült férfi mozgássérültségről szóló verseskötete? Dokumentarista színházi előadásokba szokás bevonni civileket, leglátványosabb formában éppen testi fogyatékossággal élőket, akiknek az élettapasztalatához nem férhet hozzá egészen a színész. A nyomtatott szöveg elviekben – papíron! – megengedné, hogy ne lássuk mögé a szerzőt, hogy az életrajzi…

Tovább
A metamodern mint antropológiai posztmodern?

Címtelen föld. Fiatal erdélyi metamodern líra (André Ferenc és Horváth Benji válogatásában) A Címtelen föld című, a Fiatal erdélyi metamodern líra alcímet viselő antológia tökéletesen professzionális munka, a legmesszebbmenőkig sikerre ítélt kötet. Adva van egy magyar közegben kisebbséginek, határon túli irodalomnak nevezett konglomerátum, nevezzük erdélyi vagy romániai magyar irodalomnak, amely, tegyük a szívünkre a kezünket,…

Tovább
Plüssbolygó szabályai

Sztercey Szabolcs: Plüssbolygó A megbomló szerepkörök okozta zavar meséje ez, játékosan hagy elborzadva, meglepődve, de legfőképpen valamiféle megértés tapasztalatával. Sztercey Szabolcs Plüssbolygó című kötetében látszólag A-tól Z-ig bárminemű családi traumát elszenvedett individuum megtalálja a maga versét, a maga feloldozását, vagy csak az „én is ezt érzem!” élményét. Megfogni a mindenkori és minden formájú székely családokra…

Tovább
Kópészeletes szendvicsek és legendák

Vass Norbert: Indiáncseresznye Volt néhány VHS-kazettánk, amelyeken a Disney mesedélután néhány tévéről felvett része volt. Amikor később visszanéztem az egyiket, nem értettem, miért hiány­­­zik a Kacsmesék fele, végül nyugtáztam, hogy biztos a szalag vagy a felvétel hibája. Évek múlva tudtam meg, miért. Érdekes, hogy az eredeti félbeszakítás nem hagyott nyomot bennem. Nem mi döntjük el,…

Tovább
Narratívába szorulva

Ricardo Piglia: Az eltűnt város, ford. Kertes Gábor Az argentin író regénye Kertes Gábor fordításában, a FISZ Horizontok sorozatának 13. köteteként, a Kalligram Kiadó gondozásában látott napvilágot. Az Éjjeli vadászat után ez Piglia második magyarra fordított regénye, és amint Cselik Ágnes utószavából és a könyvesboltok kirakatából megtudhatjuk, nem egyedül képviseli ha­zánkban generációját, kortársa volt például…

Tovább
A kultúra újrahasznosításáról

Rafael Pinedo: Plop, ford. Izsó Zita A katasztrófa, a blanchot-i értelemben véve, mindig a küszöbön áll, mégsem tudjuk időben elhelyezni. Kétféleképpen sem, teszem hozzá, hiszen egyrészt nem tudjuk pontosan, mikor fog bekövetkezni, ilyen módon lehetetlen felkészülni rá, másrészt ugyanúgy nem tudjuk elképzelni a jövőben, ahogy a jelenben sem. Szá­mos olyan regényt és filmet említhetnénk a…

Tovább
Szégyentől szégyenig

A morális korlátok közé szorított, aljzatra nyomott testnek természetes, hétköznapi közegében kiszámíthatóan kell viselkednie – annyi vizet szorítania ki, amennyivel súlya csökken. De mi történik akkor, ha valamilyen okból kifolyólag a víz kezdi el kiszorítani a testet, amely közben harcol a természet törvényeivel, és tudja, hogy előbb vagy utóbb úgyis vissza kell kerülnie oda, ahova…

Tovább
Sárszeg és Poroska

Hogyan választ témát egy fiatal kutató? Ritkán beszélünk erről, ha mégis, akkor is csak egymás közt morgunk, hogy mi szükség már megint egy Iskola a határon-elemzésre, vagy miért nem foglalkozik ma senki Tóth Árpáddal. Ilyenkor nyilvánvalóan igazságtalanok vagyunk, hiszen nincs olyan mű, szerző, amiről, akiről ne le­hetne érvényesen megszólalni, újra meg újra, ráadásul mintha azzal…

Tovább
„Az ember, a telep, a szomorúság”

Az őr, aki a kőfejtőben elhunyt kisfiú hozzátartozóival beszélgetve arra gondol, mennyire vizelnie kell. A katona, aki egy szívesség teljesítése közben kocsmai ve­re­kedésbe keveredik, és a Vad Mundi, akinek rendes neve is van, de viselkedése miatt mindenki állatnak nézi. Térkép szélén lévő területek sűrű szövésű leírásai, a cent­rum és a periféria ellentétet képező kettőssége, az…

Tovább
(F)eloldódások

A kapcsolataink, legszemélyesebb életterünk alapján történő önmeghatározás és a mindezeket hátrahagyni kívánó lázas szabadságvágy – meglehetősen paradox mó­don – egyidejűleg sajátja az emberi életnek. A folyton különböző szerepeket öltő egyén, aki számára a kimondás, vallomás felszabadító erővel bírhat, mélyen be­lül a csendet óhajtja. Ez a két pólus ad gondolati alapot két 2017-ben megjelent kötetnek; az…

Tovább
Mondatmedencében fürödve

Egy vasüzem telephelyén járunk, munkaidő után. Kiscsillag, Öcsi, Mesterúr, Andor és a többi kizsigerelt telepi munkás bosszúra készül a cég ellen: a cég megtagadta tő­lük a jutalmat, ezért elhatározzák, hogy eladják a MÉH-ben a telepen össze­gyűj­t­hető régi vasakat, az abból szerzett vadpénzt pedig elosztják maguk között. Az ak­cióból van, aki kivonja magát, van, aki kis…

Tovább
Történetnyi súly

Immár öt kötettel büszkélkedhet a Horizontok-sorozat, a Fiatal Írók Szövetsége és a Jelenkor Kiadó által életre hívott kezdeményezés, melyet Izsó Zita, Lesi Zoltán, Ur­bán Bálint és Zelei Dávid szerkesztenek. A Világtalanul? című világirodalomkritika-kötet és a portugál João Tordo Memory Hotelje (mindkettő 2015) után idén két versfordítás-gyűjtemény is megjelent, a Nobel-díjas ír Seamus Heaney Élőlánc, va­lamint…

Tovább