Az ezerarcú Petőfi

Interjú Grancsa Gergely szerkesztővel A Költővel nem járnék című novellaantológia idén tavasszal jelent meg a Pagony Kiadó gondozásában, amely Petőfi Sándor születésének kétszázadik évfordulójára készült. A kötetben szereplő tizenöt szerző arra tesz kísérletet, hogy szövegeikben a – március 15-i ünnepségekről vagy az irodalomórákról – már jól ismert költőkép helyett teljesen más arcát mutassák meg a…

Tovább
Schubert, anyukám húslevese és a szintetikus drogok

Kukorelly Endrével Pótor Barnabás beszélget Pótor Barnabás: Ez a beszélgetéssorozat az olvasás hívószava köré szerveződik, és amikor készültem a mai alkalomra, azon gondolkodtam, hogy talán nekem van a legkönnyebb dolgom a moderátorok közül, mivel az eddigi résztvevők nem mindegyike írt egy 500 oldalas kötetet saját olvasmányélményeiről, kvázi személyes kánonjáról. A 2016-ban megjelent Porcelánboltra gondolok, melyet…

Tovább
„Máig tanulom az irodalmat”

Garaczi Lászlóval Vigh Levente beszélget Vigh Levente: Pár órája nyitottad meg a Debreceni Ünnepi Könyvhetet. Hogyan emlékszel vissza ezekre az eseményekre: a pályád elején volt-e olyan író-olvasó találkozó, ami meghatározónak bizonyult, emlékezetes maradt akár íróként, akár olvasóként? Garaczi László: Könyvheti, nagyon erős könyvheti élményeim nincsenek. Mikor ’81 körül megismerkedtem és összebarátkoztam olyan írókkal, akik már…

Tovább
Ollóval vagdosott történelem

Bereményi Gézával Juhász Tibor beszélget Juhász Tibor: A filmtől kezdve az irodalmon át a zenéig egyaránt emlékezetes a művészeti tevékenységed. Rendezéseid és forgatókönyveid közismertek, dalszövegeidet, legfőképpen a Cseh Tamásnak írtakat gyakran idézik még napjainkban is. Irodalmi pályafutásodról azonban a 2020-ben megjelent Magyar Copperfield című önéletrajzi regényed előtti két-három évtizedben kevés szó esett, holott az első…

Tovább
„Nem rossz egy szilaj és zabolázhatatlan folyóra hasonlítani”

Terék Annával Áfra János beszélget Áfra János: A szépíró olvas című sorozat a szerzői olvasmányélményekre koncentráló beszélgetésekkel az interjúalanyok életművének hagyományba ágyazottságára tereli a figyelmet. Számomra úgy tűnik, hogy az anyanyelvi irodalmi művek megismerése a határon túli magyar közösségek esetén nagyobb súllyal és reflektáltabban vesz részt az identitás alakításában. Te Jugoszláviában születtél, Szerbiában nőttél fel…

Tovább
Közel kerülni a fákhoz

Korpa Tamással Herczeg Ákos beszélget A lombhullásról egy júliusi tölggyel című kötetről Herczeg Ákos: Először érzem azt kortárs verseskönyvvel kapcsolatban, hogy minél többször olvasom, annál nehezebb megszólítani. Mert miközben, úgy vélem, nagyon is értem, amit mondani akar, annál határozottabban vonja ki magát a könyv a nyelv hatóköréből. Hogy érdemes közelíteni egy verseskötethez, ami „a fák…

Tovább
„A nyelv aprócska ketrecéből szabadulni”

Max Porterrel Fenyvesi Orsolya beszélgetett Időben, mégis rohanvást szedem lépteimet a Nyugati téri irodaházba. Félrever a szívem, megállok egy pillanatra. Hát ilyen fontos lenne? Két napja tudom, hogy beszélgethetek egy órát Max Porterrel, aki a PesText Fesztivál meghívottjaként érkezett Budapestre, egyedi struktúrájú, kísérletező prózájával vált sikeres, egyben szakmailag elismert szerzővé. Első könyve, A bánat egy…

Tovább
A szavaim megtanítják nekem, amit mondani akarok

Závada Péterrel Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Ihlet. A szó eredete a lehelés jelentést is bevonja a kifejezésbe. Korábbi formája (ihel) a lehelés mozzanatára vonatkozott, és közben a latin inspirare is hatással volt a belélegzés jelentésen keresztül az ihlet mai használatára. Mintha ebben a hatásmechanizmusban az ihlet folyamata egyszerre lenne biológiai és szellemi,…

Tovább