Alföld 2024/1. Januári lapszámunk tanulmány rovatának középpontjában Vörösmarty Mihály áll: Fried István az európai romantikus mozgalmak kontextusában vizsgálja az életművet, Z. Kovács Zoltán és Milbacher Róbert pedig a Csongor és Tündét tanulmányozza. Pusztai Gábor Kölcsey Ferenc műveinek holland fogadtatásáról ír. Verset Gergely Ágnestől, Nádasdy Ádámtól, Jász Attilától, Harcos Bálinttól, Mánya Kristóftól, Deák Botondtól, André Ferenctől,…
TovábbJász Attila
Jász Attila versciklusa
Amikor te magad vagy a hely szereted a saját kertedet, bár mosta fenti rész kiégett a naptól, egy részepedig megperzselődött, amikor a szélszétfújta a parazsat a tűzrakóhelyből, most nem szép, de mégis rendezett,és helyreáll majd teljesen, ha lesz eső,ami úgy gyógyít, mint a szeretet, a lenti, ház előtti rész kicsit eklektikus,minden nap öntözöd, bokrok, fák,…
TovábbMegjelent az Alföld 2023. januári száma
Alföld 2023/1. Januári lapszámunk középpontjában a líra áll. Tanulmány-rovatunkban Kulcsár Szabó Ernő Illyés Gyula kései pályafordulatát a hangzást is nyomatékkal kitüntető versértelmezések révén veszi górcső alá, Pinczési Botond pedig a magyar műballadai hagyomány felől értelmezi Petri György életművének egy szeletét. G. István László a kortárs magyar és angol nyelvű költészetet vizsgálja Emanuel Bouju epimodernista kategóriáinak…
TovábbJász Attila verse
Felhőfoszlányok a hajnali fűben Részletek Slaggal locsolni mezítláb a füvetnyáron alkonyatkor, belefeküdnimeztelenül a magasra nőtt csalánba,hogy érezd a fantasztikus bizsergést,ahogy fájdalomból kellemes érzés lesz,amilyen az élet, ha jól csinálod, és nemfélsz az esetleges fájdalmaktól, melyekgyengeségünk jelei, de csak erősebbekleszünk tőle végül, bármennyire nehézis elhinni, de lehet fordítva is csinálni,lefeküdni a fűbe, nézni a csillagokat éslocsolni…
TovábbJász Attila verse
Feltámadás helyett. P/verziók „menecnek orzaga” [i. múzeum-változat] Az utolsó teremben is lekapcsoljaa biztonsági őr a villanyt éjszakára,ott maradsz bezárva, a kereszthalál fenyegető közelségerövid időre megint visszasimulhata sötétbe, csak türelem, ha van időd, lesz reggel,érdemes tehát a Kálvária helyettaz Angyali üdvözlettel kezdeni. [ii. aluljáró-változat] Az aluljáró csikkel és aprópénzzelteleszórt betonpadlóján fekszikaz egek hajléktalanja,félkómásan, félrészegen, odamész…
TovábbMegjelent az Alföld 2022. áprilisi száma
Alföld 2022/4. Áprilisi számunk a költészet napja jegyében hagyományosan nagyobb teret szentel a líra műnemének. Kulcsár-Szabó Zoltánnal és Kun Árpáddal Lapis József beszélget Márai Sándor Halotti beszéd, illetve Domonkos István Kormányeltörésben című műveiről. Kántor Zsolt Tandori Dezsőről közöl esszét, Lőrincz Csongor és Bónus Tibor tanulmányai pedig József Attila írásművészetét tárgyalják. Balogh Gergő Závada Péter, Antal…
TovábbJász Attila verse
Majdnem mindent 1. A mennyország talán a szomszéd kertsarkánál kezdődik, ha jól viselkedünk,akkor jövőre már itt, napsütés utánkönnyen jöhet zápor, de semmi sembiztos, az irgalom kiszámíthatatlan,és fordítva, viszont ő mindig megbocsát,szeretné, hogy már gyerekkorodbana mennyországban érezdmagad, a felhevült almákat a kertben nyárizápor hűsíti ehető hőfokúra, a tengerfelől szél szárítja, dörzsölifényesre, malváziát iszom a naplemente alatt,az…
TovábbMegjelent az Alföld 2021. októberi száma
Alföld 2021/10. Okóberi számunk középpontjában Pilinszky János születésének centenáriuma áll: szépirodalmi hommage-versek mellett Takács Zsuzsával, Kulcsár-Szabó Zoltánnal, Pataky Adrienn-nel és Mártonffy Marcell-el beszélgetve emlékezünk a költőre. A számos egyéb izgalmas közlemény mellett kiemelten – tanulmányokban és kritikákban – foglalkozunk Jókai Mór írásművészetével. Tartalom – 2021. október Szépirodalom VILLÁNYI LÁSZLÓ verse: Újra lehajolván (Kollázs Pilinszky János naplóiból,…
TovábbJász Attila versei
Fausztina nővér* betegnaplójából [DE. Presszióvers] Ha festenék az éjféli üres, neonvilágította peronokataz állomáson. A sínek sötét, hideg csillogását. A néma és reménytelen várakozást. De mégis.Pár perccel később már egy újabb nap lehetőségével, bár távolabb még a fénytől, és sokkal közelebba sűrű sötétséghez. És mégis, mégis, mégis. [VAKREMÉNY. Demensvers] Takács Zsuzsának és Lanczkor Gábornak Egy…
TovábbJász Attila versei
Valóságmásolatok között. Útinapló Fausztina és Andrea nővér Hallstatt környékén Mottó nélkül (autópályakert) A hátsó ablakban a kelő Nap vörösével indulunk. Szokás szerint késve egy kicsit. És nemcsalódom, a varjak már az út mentén, a fűben bogarásznak. A védőkerítésen túlról egy agancsos lény néz vissza, szemében kedvesség, jó utat kíván.A halott sünök már nem üzennek…
TovábbA szeretet fénye az alagút végén
Vigilia, 2020/4. Az emberi élet vége, az elmúlás poétikája alighanem az egyik leggyakrabban olvasott és legélénkebben dolgozó területe a mindenkori kultúra- és irodalomértésünknek. A halál szükségszerű jelenléte a vele ellentétes értékűnek gondolt életünkben szorongással tölt el, minden percünket elkíséri, ez az állandó feszültség pedig talán nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a művészet csúcsteljesítményei megszülessenek. Az elmúlás kreatív…
TovábbMegjelent az Alföld 2020. májusi száma
Májusi lapszámunk letölthető innen. Tartalomjegyzék – 2020. május Szépirodalom TAKÁCS ZSUZSA verse: Esküvői ebédNYIRÁN FERENC versei: Jugó; Bakancslista; Az írástudó üldözéseMÁRTON LÁSZLÓ: Olvadás (novella)FALCSIK MARI versei: Újév reggelére; A szomjúhozók; Az utolsó nyíregyi nyárDEMÉNY PÉTER verse: ProspektusBÁNDI MÁTÉ versei: Nosztalgia hibákkal; Közepesek elégiájaMÁTYÁS GYŐZŐ: Képrapszódia (novella)GÖMÖRI GYÖRGY versei: 1615, újév: Molnár Albert Rimaynál; Békássy elindul…
TovábbJász Attila versei
PADMA HUN, avagy a padon ücsörgés dicsérete i. [Fautyna nővér Debrecenbe utazás közben BSz-ra gondol – reggel, délelőtt] mai napig képtelen vagyok kitörölni a számát a telefonból. ami már nem is az övé nyilván. mintha várnám, hogy felhív, pedig nem szokott. inkább megjelenik váratlanul. bedobja könyvét a postaládába vagy becsönget, hogy megkerüljük-e a kacsás tavat,…
TovábbJász Attila versei
Éjszakai játszótér Egy táj részletei alakulnak a ködben. A közmunkások fákat ültetnek a fagyott földbe. Kutyasétáltatásból visszafelé alig ismersz a játszótér környékére. Éjjel visszamész, a sárga kivilágításban már egészen földöntúli. Mintha kizökkentél volna az időből, és kedvenc helyedre kerülnél vissza. De mégsem ugyanaz. Becsukod a szemed, a szél végigsimít arcodon. Mikor kinyitod, kihunynak a fények.…
Tovább