Kortárs fórum: Nyári műhelyek 2.

Az Alföld Online új körkérdésében nyári írótáborok műhelyvezetőit kérdeztük tapasztalataikról. A második körben Codău Annamária, Áfra János, Kiss Tibor Noé és Smid Róbert válaszait olvashatják. Hogyan élted meg az általad vezetett műhelyt, milyen tapasztalatokra tettél szert általa? Miképpen készültél rá, és mennyiben történt más, mint amit elképzeltél? Amikor elvállaltad, voltak-e benned valamiféle kétségek? Áfra János:…

Tovább
Megjelent az Alföld 2023. júniusi száma

Alföld 2023/6. A júniusi Alföld szépirodalmi rovatában Parti Nagy Lajostól drámaszöveget, Harcos Bálinttól prózaversciklust, Tatár Sándortól, Gáti Istvántól, Fenyvesi Ottótól, Gellén-Miklós Gábortól és Gerevich Andrástól verset, Kiss Noémitől és Zsembery Borbálától prózát, Juhász Tibortól pedig szociográfiarészletet olvashatnak. A Tanulmány rovatban Lőrincz Csongor környezetpoétikai, Smid Róbert pedig zoopoétikai szemszögből értelmezi Bodor Ádám regényeit. Mercs István Móricz…

Tovább
Kortárs fórum: vita az újabb költészet fejleményeiről (1.)

Az Alföld körkérdése Mohácsi Balázs Juhász Tibor verseskönyvéről írott kritikája nyomán Az Alföld folyóirat online felületén Mohácsi Balázs A szegénység krónikása címmel önreflexív és problémafelvető, a könyvet a kortárs költészet (irodalom) általános szempontjai felől is kérdező bírálatot írt Juhász Tibor Amire telik című könyvéről. Úgy éreztük, hogy mind az írás, mind a verseskötet több olyan fontos kérdést…

Tovább
Nyelvautomata

Parti Nagy Lajos költészete kimerült. Az, hogy e költészet elveszítette hatóerejét, azonban nem magyarázható csak és kizárólag az „újkomolyság” gyűjtőnév alá sokszor meglehetősen könnyű kézzel besorolt, nagyon is különböző, a 2010-es évektől megerősödő szövegalkotási gyakorlatok és a Parti Nagy-féle versnyelv szem­be­tű­nő feszültségéből kiindulva. Habár Parti Nagy Lajos költészete, ahogy például Mo­hácsi Balázs szokatlanul nagy nyilvánosságot…

Tovább
Kortárs fórum 2.

Új sorozatunkban arra teszünk kísérletet, hogy a lapunkhoz közel álló szerzők aktuális könyveiről kérdezünk meg irodalmárokat – írókat, kritikusokat, szerkesztőket –, s kérjük véleményük rövid kifejtését. Három kérdésben igyekszünk hol tágabb összefüggéseket firtatni, hol részletkérdésekbe belemerülni, odafigyelve mind a mű által megszólított hagyományra, mind a kötet már meglévő kritikai visszhangjára. Ezúttal Térey János Káli holtak című könyve…

Tovább
A normalitás őrjítő kényszere

Schein Gábor életművét utoljára 2009-ben gazdagította regény (Egy angyal önéletrajzai), azóta változatos formákban – versekben (Éjszaka, utazás), kisprózai alkotásokban (Megölni, akit szeretünk), valamint politikai, közéleti tárgyú esszékben, publicisztikákban (Esernyők a Kossuth téren) – alakult tovább a Schein-oeuvre. Legutóbbi, a tavalyi könyvhétre megjelenő, Svéd című regényét pozitívan fogadta a kritika. A „fajsúlyos alkotás” (Pogrányi Péter) vagy…

Tovább
Most tél van és csend

Nyerges Gábor Ádám legújabb kötete különleges helyet foglal el a költő eddig meg­jelent könyvei között. Ahogy arra több kritika is rámutatott, mintha váltás történt volna a korábbi versnyelvhez képest: „mintha klasszicizálódott volna Nyerges nyel­ve […], anélkül azonban, hogy ez a váltás koncepcióként érvényesítődne a versbeszédben” – írja Smid Róbert (Ismét tort ülni a hagyományon, SZIFOnline,…

Tovább