Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Alföld 2024/2. Februári lapszámunk tanulmány rovatában a Bálint Tibor Zokogó majom című regényében megidéződő műfaji tradíciók funkcióváltásairól értekezik Gintli Tibor, Osztroluczky Sarolta pedig Hajnóczy Péter A fűtő című elbeszélésének olvasói szereplehetőségeiről ír. Balogh Gergő a Sorstalanságot vizsgálja a benne színre vitt ökonómiai rendszerek távlatából. Verset Nagy Márta Júliától, Krusovszky Dénestől, Kollár Árpádtól, Závada Pétertől, Gellén-Miklós…
Tovább
Alföld 2023/9. A szeptemberi Alföld középpontjában a Madách 200 emlékév áll: „egy új világot kitárni” címmel olvashatják Győri János, Miru György, S. Varga Pál és Fodor Péter kerekasztal-beszélgetését Madách Imre pályájáról, fő műve polifonikusságáról, aktualitásáról és taníthatóságáról; Az ember tragédiája 2.0 című drámakötet két szerzőjével, Márton Lászlóval és Tasnádi Istvánnal Gyürky Kata beszélgetett; Imre László…
Tovább
Alföld 2022/12. Decemberi lapszámunk középpontjában Tar Sándor életműve áll: Márton Lászlótól esszét közlünk, Fenyő D. György Tar Sándor Daliák című novelláját elemzi, Szilágyi Márton pedig A Vén Ede köré épülő tárcák jelentőségét értelmezi az életműben. Szépirodalmi anyagaink között verset Kiss Tibor Noétól, Csobánka Zsuzsa Emesétől, Zalán Tibortól, G. István Lászlótól, Horváth Evetől, Toroczkay Andrástól, Szabados…
Tovább
Szilágyi Márton: Omniárium. Irodalomtörténeti tanulmányok Szilágyi Márton tanulmánykötete széles spektrumú, heterogén válogatás, mely a tematika sokszínűségén túl főként az elemzéseket, interpretációkat alátámasztó irodalomtörténészi látásmódok, perspektívák, elméleti megközelítések változatos, egymást kiegészítő, magyarázó, pontosító mivoltában ragadható meg. Komplexitását, a plurális szemléletből származtatható sokféleségét (nem a koncepciótlanság értelmében) már az előszó jelzi, előrebocsájtva a főcímbe emelt omniárium fogalom…
Tovább
Irodalomtörténeti szempontból a kortárs Jókai-recepció egyik legizgalmasabb tulajdonsága, hogy az életművel szinte mindenki foglalkozik a szakmából (és persze a szakmán kívül is). Hogy pontosítsunk kicsit: kevés olyan magyar kutatóhelyet vagy iskolát ismerünk, amely az utóbbi két évtizedben ne bővítette volna jelentősen a Jókai-szakirodalmat színvonalas munkákkal. Az ebből fakadó sokszínűség a legkoncentráltabban talán a hagyományosan kétévente…
Tovább
A kötet végén áll Hansági Ágnes tanulmánya: A magyar Bouvard és Pécuchet – Egy ember, aki mindent tud? Meghökkentő ötlet: Flaubert utolsó, befejezetlen regényéhez mérni Jókai Mór nem is igazán jelentős szatirikus kisregényét (Egy ember, aki mindent tud?) azon az alapon, hogy mindkét szöveg olvasható a „dilettáns” születését elbeszélő narratívaként. (A „dilettáns” ezúttal a modern…
Tovább
Folytonosság és változás – lehetne akár Szirák Péter egy régebbi (éppen az Alföld könyvek sorozatban megjelent) monográfiájának a címe az újjáalakulóban lévő Alföld mottója is, derült ki az áprilisi lapszám bemutatóján a Méliusz Központi Könyvtárban. Színvonalesés nélkül reagálni az ezredforduló megváltozott kultúrafogyasztói szokásaira olyan kihívás, amely csak átgondolt és tervezhető szerkesztői munka során valósulhat meg –…
Tovább
Az Alföld áprilisi lapszáma a költészet napja előtt tiszteleg, s ezért hagyományosan a líra jelenléte uralja. A szépirodalmi anyagok között így mindenekelőtt versekkel találkozhatunk (ez alól csak Egressy Zoltán regényrészlete jelent kivételt). Nyitányként Tornai József nagyszerű költeményei bizonyítják, hogy az „öregség költészete” nem vén költészet; őt követik Géczi János, Kabai Lóránt, Balázs Imre József, Jász…
Tovább