Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk harmadik részében Szilágyi Mártont, az MTA doktorát, az ELTE BTK XVIII–XIX. Századi Magyar Irodalomtörténeti Tanszékének tanszékvezető egyetemi…
Tovább
Huszonegy bekezdés a MODEM El nem mesélt történetek című tárlatáról Két hónappal az El nem mesélt történetek megnyitása előtt fejeztem be egy sztorit. Elmesélem, miről szól a szöveg. A posztapokaliptikus Somogy megyében járunk, a novella hősei pedig egy Burgess Gépnarancsának kölykeihez hasonló banda tagjai. Annyi mindenképpen megkülönbözteti tőlük őket, hogy ezek a világvége-utáni somogyi fiatalok…
Tovább
Áfra János: Kitakart anyám – Balogh Kristóf József és Imreh Sándor kiállítása Kitakart anyám – áll Áfra János új kötetének címlapján, egyben e kiállítás fő paratextuális mozzanataként. Azt már eddig is megszokhattuk Áfra János könyveit olvasva, hogy nála a címadás gesztusának (legyen szó egy kötet, egy ciklus vagy egyetlen vers címéről) nem puszta mellékes vagy…
Tovább
Budapest Nagyregény, szerk. Péczely Dóra, Szeder Kata, Tasnádi István, Valuska László Ez persze nem regény. Nagynak ugyan nagy. Buda, Pest és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját több kulturális és közösségi projekttel is igyekezett megünnepelni a főváros (és annak kultúrügyekkel foglalkozó cége, a Budapest Brand Nonprofit Zrt.). Volt többek között Budapest-torta, voltak fesztiválok, gálaestek, drámapályázat, kiállítás a…
Tovább
Fejben a jég János Az a partizánépp tenyerelt egy ember arcán,úgy beszélt velem, közbennézett a szemembe,mint aki nyugodt.A hangja is egészen csendes volt,a tenyere alatt meg ott feküdtaz az ember. Aki félt, láttam rajta,amennyi látszott az arcából,a partizán tenyere alól,az mindrángott és rettegett.Én meg hangosan kérdeztemaz ő nyelvén,hogy hol a feleségem. Valahol, még az ajtó…
Tovább
Sopotnik Zoltán: Cigányvég „Egy ilyen nyom, vajon / milyen irányba tudja elvinni a környéket? Milyen / mondatokat súg ezután a föld?” (Fáradt nyomok, 9.) A recenzens is tépelődik, vajon melyik szövegnyomból induljon ki, és milyen értelmezési irányba rendezze ezeket. Hiszen – üdítően zavarba ejtő módon – Sopotnik Zoltán hatodik verseskötete rendkívül sokrétűen törmelékes, sejtelmesen játszat…
Tovább
A nászmenet Ha a világ kagyló, Irán benne a gyöngy. Hát, most, hogy a nyakamba vettem, már nem mondanám, hogy mindenütt fénylik. Pedig az árusok Iszfahánban, a Majdánon mind ezt hajtogatják. Meg azt is rávágják mindjárt: ha a világ gyűrű, Irán rajta az ékkő. Én persze Iszfahánban mindent elhittem nekik.Egy kislánynak egy ekkora város maga…
Tovább
Ladányi István: Megújuló befejezetlenség. Az Új Symposion folyóirat arculata, szerkesztési gyakorlatai és műfajai Az 1965 és 1992 között megjelent Új Symposion folyóirat irodalom- és társadalomtörténeti jelentőségét nehéz és kár is lenne vitatni. Ezt bizonyítják a róla sorra megjelenő monográfiák is, melyek szerzői a lap más-más aspektusát emelik vizsgálódásaik középpontjába. A kisebb terjedelmű, egy-egy irodalomtörténeti koncepció…
Tovább
Alföld 2025/9. Szeptemberi lapszámunk szépirodalmi rovatában Székely Szabolcs, Kukorelly Endre, Győri László, Tatár Sándor, Farkas Arnold Levente, Dobosy Tímea, Lesi Zoltán, Oláh András és Villányi László verseit közöljük, továbbá Halász Rita regényrészletét, Tóth Vivien novelláját és Mohai V. Lajos kisprózáját. Portré rovatunk középpontjában Villányi László költészete áll: a szerzővel Komálovics Zoltán beszélget, Szalai Zsolt pedig…
Tovább
Buda Ferenccel Szirák Péter beszélget Szirák Péter: Szeretettel köszöntöm Buda Ferencet, aki röviddel ezelőtt megnyitotta a 93. Ünnepi Könyvhetet Debrecenben! Hálásan köszönjük, hogy elfogadtad a meghí- vásunkat, hogy vállaltad ezt a fárasztó utazást Tiszakécskéről – szülővárosodba. Ahogy ezt a Világ, világom (2011) című memoárodban is megírtad: a Bem tér 7. szám alatt nőttél fel. Onnan…
Tovább
Szervraktár Lobbisták az égben: 32,1-13 32 1 Jól sejted, fiam: nem csak Krisztus urunklobbizik Istennél, 2 szó szerint füstöl a feje(mármint az Úrnak), hogy milyen úton-módonlehetne összefésülni a legkülönfélébb érdekeket,3 ha megígéred, hogy nem vered nagydobra(nem akarlak kabátlopási ügybe keverni!),akkor megsúgom, hogy az Úr színe előtt4 az elabortált lelkeka leghangosabbak,fülsiketítő a néma sírásuk,ahogy kompenzációt követelneka…
Tovább
Emlékezés Kiss Tamásra (1912–2003) Az elmúlt bő két évtizedben sokféleképpen emlékeztünk meg Kiss Tamásról itt, a debreceni Gambrinus közben, az Alföld szerkesztőség egykori bejáratánál állított emléktábla alatt, Tamás bácsi Garai utcai lakóházánál, vagy a Debreceni Református Kollégiumban, a Fazekas és a Kossuth Gimnáziumban, valamint szülővárosában, Kisújszálláson, ahogyan írásban is több visszatekintés és elemzés látott napvilágot…
Tovább
I. M. Térey János a különös töredékrögzül mindig legélesebbena részlet: a fölmerülve nemegykönnyen beazonosítható mint az a különösebbennem ízesített de pont úgy jótermoszkávé – hol is?ja tényleg Füreden aha!fönn a kis Hotel Blahaemeleti teraszánahonnan majdnemlefújt kettőnket a szél igen már összeáll:november reggel aszezonon túli est utánamit – a kényszerből kihagyottnyárvégit pótlandó –Jánossal adtamaki eddigre már…
Tovább
Nyári kertekben üldögélni Január vége volt, hetei lehettek hátra.Nyári kertekben üldögélni, mondta,és elmosolyodott. Bérelni akart volna egy zöld-övezeti helyet, ahova meghív mindenkit,akit szeret, hogy együtt nevessenek.De valahogy nem jött össze az elképzelés.’21 tavaszán kiadtak már Budánminden kertkapcsolatos bérleményt. Voltak persze sikeres akciók. Például Robi,a gyöngéd Robot-angyal vagy -szerető, akia sugárkezelés során a mennyezetrőlleereszkedett, szárnyai közé…
Tovább
Szávai Géza: Az élet és Mészöly Miklós – a templom és kilincse Szávai Géza Az élet és Mészöly Miklós – a templom és kilincse című kötete 2022-ben jelent meg, egy évvel Az életed, Polcz Alaine – Asszony a hátországban ikerkönyveként, szintén a Szávai vezette PONT Kiadó gondozásában. A szerzői intenció szerint a két kötet együtt…
Tovább
László Noémi: Pulzus László Noémi legutóbbi kötetének versei személyessé tett tereket mutatnak be, miközben erősen érződnek rajtuk a számvetés, a létértelmezés változatai, az önreflexiók pulzálásai. De mit is jelent személyessé tenni egy teret? A korpusz első része erdélyi és partiumi településekre, Bukarestre és a Duna-deltára, második része Budapest közterületeire és a Balatonra, utolsó része pedig…
Tovább
Oravecz Imre: Alkonynapló Oravecz Imre Alkonynaplója újra – vagy még mindig – szembesít minket a véggel, amely írói aktus már önmagában arra figyelmezteti az olvasót, hogy talán nem is olyan egyszerű azokhoz a bizonyos utolsó alkalmakhoz elérni, amelyeket a Távozó fa kötet Utoljára (99.) című szövege is taglal. Noha Oravecz Imre költészete A megfelelő nap…
Tovább
Karádi Zsolt: „a mélyben él az emberfájdalom”. Portrék, művek, mesterek Higgadtan körültekintő téma- és modorválasztás jellemzi szerzőnket, ahogy például Karinthyról Móricz Zsigmondot idézi: „Franci nem volt fiatal, ő mindig öreg volt és gyermek.” (91.) Vagy ahogy Nagy Endrét, a „magyar kabaré atyját” minősíti, aki önként jelentkezett a frontra az első világháború kezdetén. Karádi Zsolt szenvedéllyel…
Tovább
(Legközelebbi emberek – Mai magyar színdarabok) „Csak akkor lesz hiteles egy hazugság, ha számunkra élet-halál kérdés az, hogy higgyenek nekünk! Először ehhez magunkat kell meggyőzni, félretenni minden erkölcsi skrupulust és a lebukás lehetősége miatt érzett szorongást. Hinni kell a saját hazugságunkban! Először relativizálni kell az igazságként kezelt tényhalmazt… Majd a részigazságokból fokozatosan legyártani egy alternatív…
Tovább
Psychrolutes marcidus A ~ és az egó testesült legyőzetése A mémekből elhíresült kocsonyahal – angol nevénblobfish (további magyarításai: bluggyhal, pacahal) –mélytengeri élőlény, több ezer méter mélységbenlassan úszik a tengerfenék közelében. Testétfőképp zsír alkotja, melynek sűrűsége kisebb a vízénél,így képes valamelyest emelkedni-süllyedni, de leginkábbsodródik, hordoztatja magát az áramlatokkal. Úszóhólyagját,mely önrendelkezést jelenthetne számára, kimetszette az evolúció.Megölhetné ugyanis…
Tovább
Amikor kinézek a tetőablakon, hogy ellenőrizzem, az időjárás valóban megfelel annak, amit az előrejelzés közölt, igyekszem minél tovább az eget nézni, úgy általában a foltokat. Kerülöm a részleteket, mint amilyen a korcolt fedés, a bádogeresz, a lombkorona, a falevél, anyám SUV-ja, az alufelni, a térfigyelő kamera stb., mert megállítják a folyamatot, a tágulást. Természetesen ezek…
Tovább
Limpár Ildikó szerk.: Tér-iszony. Szörnyűséges terek a populáris kultúrában Üdvözlendő, hogy az utóbbi évtizedekben egyre több olyan színvonalas kiadvány lát napvilágot magyar nyelven, amely a populáris kultúra működésével foglalkozik, akár gyakorlati (pl. írástechnikai), akár elméleti (pl. műértelmezési) oldalról. Ezeknek a kiadványoknak köszönhető az is, hogy az irodalmi közvélemény egyre inkább értékének megfelelően tudja kezelni a…
Tovább
Áfra Jánossal Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Több versesköteted végén is szerepel egy lista, amelyben összegyűjtöd azokat a társ- vagy képzőművészeti alkotásokat, amelyek inspiráltak. Gyakran nyitsz meg kiállításokat, és műkritikus is vagy. Számodra mit jelent az, hogy inspirál egy képzőművészeti alkotás? Egy képben archivált ihlet – ha lehetséges a rögzítés – hogyan helyezhető…
Tovább
Szeizmológia Tisztán emlékszemrá, földrengés volt.Te is mondtad. Átjáró nyíltott, ahol korábban nem volt. Engedtél a merülésnek,hogy tartsalak,rajtam keresztül jutottállevegőhöz. Aranyfonállegyen, azt akartad,ne pedig véka alattégő gyertyaszál. Akartad, hogya halál torkából.Minden úgy lett,ahogy akartad. Majd megtelt sóvala szám, mindenízt elnyomott.Kiköptem. Piszkosnagy árok. Énakarom ezta tisztaságot. Húr Az űrnek készülminden szó.Most megbízhatóa semmi, itt kellidőzni. Nincs másikfül,…
Tovább
VI. ének Ars poétikák 1 A jövőt láttam karnyújtásra,hogy bajból is hasznot húzunk,titkos papírral tele táska!Bátrak és újítók vagyunk,ebből nem gyűjthetünk vagyont,nem is tudom, hogy minek kéne.Ha így lesz majd, azt is hagyom,az igazságból egy nagy kévecsak magunknak lesz félretéve. 2 Konspiráció és viták,az ifjúságé a jövő –ha így van, nincs mód, hogy kivárd,amíg igazol…
Tovább
– Szégyelld magad! – kiabálva megy a nő után, a lépéseiben indulat van. A parketta nem nyikorog, néma, ki tudja, mi következik. Kivár. A vendéglátás alapvető szentségét kéri számon rajta. A nő megrendül, forgatni kezdi magában a szót. Szégyen. Talán tényleg. Valóban, milyen dolog ez. Este tíz után elzavarni a férfit. Dehát órák óta hallgatott,…
Tovább
Nincs jövő a halászoknak Nincs jövőjeA halászoknakAkik a falu határábanA sziklafalakon ülnekBámulva a kiüresedett tavatNosztalgiáznakAz elszaladt évekről Azért jöttekA medencébeHogy dolgozzanakA gyárbanNem számítHogy hajuk sárga lettFoguk kihullottBarátaikA lőporgyárbanFelrobbantak hetvennyolcban Az éjjeli műszakIdeje alattA megmaradtak szedtékÖsszeA maradványokat A falusiak megrázkódtakDélutánMikor hallottákAz óriási robbanást Egy nő az útra szaladt Előreküldte lányaitTudják meg az apjukVajon darabokra szakadt-eA hegyek között Az…
Tovább
Mintha álmodnád Fogd rövidre. Mintha álmodnád,és óvatosan, nehogy fölverd magada hangoddal. Engedd szétmállania szavakat a szádban, mintha mandulátáztatnál benne, a fogaddal csak puhítanád,nem sejtvén, mit módosítasz ezáltalaz étrendeden. Egyáltalánfontos-e még enned? Lelkesebben váltaszszót borúlátó, mint derűlátó alakokkal.Az égen rosszindulatú daganatformákatöltenek a felhők, semmit sem kellazért elkapkodnod. Hűvös hangot ütni mega hentesnél, ahová az eső bevert.Ismerősök…
Tovább
Antal Klaudia: A részvételi színház politikussága „A politikai élet valódi tartalma az az öröm és megelégedettség, mely abból fakad, hogy a hozzánk hasonlóak társaságát élvezzük, hogy együtt cselekszünk és jelenünk meg a nyilvánosság előtt, hogy szavainkkal és tetteinkkel hozzájárulunk a világ folyásához, s ily módon szerezzük meg és igazoljuk személyes identitásunkat, s kezdünk el valami…
Tovább
A vörös hattyú Vörös hattyú úszott át a lakótelep egén.Láttam úszóhártyás, karmos lábait.A Pannon-tenger fövenyesedőfenekén bandáztunk, a hullámzásütemére hajlongó növénysávok között,vásott, kétéltű telepi fiúk.A négyszögletes aranykori építményekmár készen álltak, hogy legalább roncskéntmegmutassák a kívülállóknak is magukat.És akkor hattyútollakvöröslöttek fölaz alkonyi égen. Mintha az értelem Mintha az értelem szörnyszülöttjeinek,a megvilágosodott értelem szörnyszülöttjeinekutolsó átka volnaa kortárs könyvipar.Az…
Tovább
szimmetria meztelenül terpeszkedsz a sarokkanapén.a bútor a legfontosabb ponton hajlítja meg a testedet.egy nőstény oroszlán felsőbbrendűségévelváltogatod a csatornákat.az ujjaid a számokon,az ujjaid a számban.minden olyan egyszerű,mintha a tükörképemmel szeretkeznék,csak sokkal lassabb,finomabb,jelentősebb. a mellek egymásnak feszülnek,ezek a ciklusunk legszebb napjai.árnyékaink a szőnyegen felcserélhetők.két szelíd vadállata filodendron tenyereinek takarásában. nincs elég kezünk,ujjaink összekeverednek,helyüket keresik ebben az alternatív…
Tovább
Kustos Júliával legújabb könyvéről Moklovsky Réka beszélget Moklovsky Réka: Az első kötetedhez képest milyen volt a másodikon dolgozni? Van olyan dolog az írást, a szerkesztést, a könyvkiadás folyamatait, vagy éppen egy könyv utóéletét illetően, amiről korábban nem tudtál, de most már igen? Kustos Júlia: Úgy futottam neki a második kötetnek, hogy olyan élmény lesz, mint…
Tovább
Kustos Júlia: Tehetetlen bálványok Hétköznapi fényűzéseim közül a bakelitgyűjtést a legnehezebb megmagyarázni. Nem tudok mást felhozni a védelmemben, mint hogy szeretem a tárgyak használatát rítushoz, térhez és időhöz, egyszóval feltételekhez kötni. Ez a könyvtárgyakra is igaz. Műfajonként eltérő gyakorlataim vannak: útközben szigorúan kisprózát vagy (kétórás menetidő fölött) Szerb Antalt, vizsgaidőszak alatt és után Euripidészt (inkább…
Tovább
Kedves Olvasóink! Alább közöljük Kálai Sándor helyesbítését a 2024/6-os lapszámunkban megjelent „nem vagyok igazi értelmiségi holott” című kritikájával kapcsolatban. Az írásban Rott Józsefet azon fiatal szerzők közé soroltam, akik levelezésben álltak Tar Sándorral és mesterüknek tekintették őt. Rott József ezzel összefüggésben a következőt hozta tudomásomra: „A »nem vagyok igazi értelmiségi holott…« című írással kapcsolatban tudatom,…
Tovább
Elégséges érettségi Összeadni szégyellekkivonni sajnálokosztani utálokgyököt vonni gyűlölökhatványozni nem bírokintegrálni nem tudok.Szorozni azt szeretekde csak egymássalkét negatívat! Hűségeskü Lovag Dulcinea krónikásaénLovag Dulcineát előszörmost látomcsászári palotában vagyunkfogadásonén szörnyű zavarbanmint álombanmeztelenülő is egyedülszólni hozzáaddig már senki nem meramíg a köztudottan közvetlen és nyájas császárnem fogja karon.De én nagy zavarombanodalépek hozzámert hűségeskümetitt végre gyorsan letehetném nekimerthogy én vagyok…
Tovább
Soha többé Soha többé. A tagadás is szentség.Soha többé nem láthatom Firenzét. Nincs utam többé az emlékezéshez.Az emlék, mint a gyújtózsinór, véges. Szárnyat növesztek, száll velem a múltam,ki Botticelli előtt térdre hulltam. És zeng és zeng a magányosság húrja,és nem kell többé megszületni újra. Mert nincsenek a földön vadregények.És Firenzével összeér a lélek. (Megjelent az…
Tovább
Alexandr Puskin ma Lengyelországban kevéssé ismert alak, mert a propaganda elhelyezte egy panoptikumban a „lengyel-orosz barátság” címkéjével. A költő tragédiáját – ami egyszersmind az oroszok tragédiája, és nem csak a 19. században – gyakori átalakításnak vetették alá, úgy, mintha nem is létezett volna. Nincs ebben semmi különös. Ott, ahol nem szabad látni a történelmi kontextust,…
Tovább
(DRIFTWOOD) II. rész – Csak jussunk túl ezen Szereplők MARK, idősebb fivér MANÓ, fiatalabb fivér A szín helye északkeleti tengerpart Angliában, Hartlepool közelében. Napjainkban. Hosszú homoksáv. Kellékek nincsenek, csak pár uszadékfa és különféle döglött tengeri állatok. Reggel. Manó áll döglött rákokkal körülvéve. Mark a közelben. MANÓ: Nézd ezt a sok rákot. (Szün.) Arrafelé láttam még…
Tovább