Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
A 200 éve született Jókai Mórról és a Jókai-kutatásról Hansági Ágnest, a SZTE BTK Magyar Irodalmi Tanszék professzorát és Bényei Petert, a DE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézet docensét Farkas Evelin kérdezte a 96. Debreceni Ünnepi Könyvhéten. Farkas Evelin: Emlékeztek arra, amikor először találkoztatok Jókai-szöveggel? Volt fontos Jókai-élményetek még a kutatói érdeklődés előtti időkből? Hansági…
Tovább
A Dohány utca lakói Amikor 1847. november 4-én Szendrey Júlia és Petőfi Sándor beléptek első közös pesti otthonukba, a huszonkét éves Jókai Mór fogadta őket. A három fiatalt különleges és szövevényes kötelék fűzte össze. Jókai és Petőfi ismeretsége öt évvel korábban, Pápán kezdődött, Szendrey Júlia azonban ekkor látta először férje barátját, aki nemcsak új lakótársa,…
Tovább
Huszonegy bekezdés a MODEM El nem mesélt történetek című tárlatáról Két hónappal az El nem mesélt történetek megnyitása előtt fejeztem be egy sztorit. Elmesélem, miről szól a szöveg. A posztapokaliptikus Somogy megyében járunk, a novella hősei pedig egy Burgess Gépnarancsának kölykeihez hasonló banda tagjai. Annyi mindenképpen megkülönbözteti tőlük őket, hogy ezek a világvége-utáni somogyi fiatalok…
Tovább
Áfra János: Kitakart anyám – Balogh Kristóf József és Imreh Sándor kiállítása Kitakart anyám – áll Áfra János új kötetének címlapján, egyben e kiállítás fő paratextuális mozzanataként. Azt már eddig is megszokhattuk Áfra János könyveit olvasva, hogy nála a címadás gesztusának (legyen szó egy kötet, egy ciklus vagy egyetlen vers címéről) nem puszta mellékes vagy…
Tovább
Budapest Nagyregény, szerk. Péczely Dóra, Szeder Kata, Tasnádi István, Valuska László Ez persze nem regény. Nagynak ugyan nagy. Buda, Pest és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját több kulturális és közösségi projekttel is igyekezett megünnepelni a főváros (és annak kultúrügyekkel foglalkozó cége, a Budapest Brand Nonprofit Zrt.). Volt többek között Budapest-torta, voltak fesztiválok, gálaestek, drámapályázat, kiállítás a…
Tovább
Fejben a jég János Az a partizánépp tenyerelt egy ember arcán,úgy beszélt velem, közbennézett a szemembe,mint aki nyugodt.A hangja is egészen csendes volt,a tenyere alatt meg ott feküdtaz az ember. Aki félt, láttam rajta,amennyi látszott az arcából,a partizán tenyere alól,az mindrángott és rettegett.Én meg hangosan kérdeztemaz ő nyelvén,hogy hol a feleségem. Valahol, még az ajtó…
Tovább
Sopotnik Zoltán: Cigányvég „Egy ilyen nyom, vajon / milyen irányba tudja elvinni a környéket? Milyen / mondatokat súg ezután a föld?” (Fáradt nyomok, 9.) A recenzens is tépelődik, vajon melyik szövegnyomból induljon ki, és milyen értelmezési irányba rendezze ezeket. Hiszen – üdítően zavarba ejtő módon – Sopotnik Zoltán hatodik verseskötete rendkívül sokrétűen törmelékes, sejtelmesen játszat…
Tovább
A nászmenet Ha a világ kagyló, Irán benne a gyöngy. Hát, most, hogy a nyakamba vettem, már nem mondanám, hogy mindenütt fénylik. Pedig az árusok Iszfahánban, a Majdánon mind ezt hajtogatják. Meg azt is rávágják mindjárt: ha a világ gyűrű, Irán rajta az ékkő. Én persze Iszfahánban mindent elhittem nekik.Egy kislánynak egy ekkora város maga…
Tovább
Alföld 2026/1. Az Alföld 2026-os évének első lapszáma gazdag szépirodalmi, elméleti és kritikai anyaggal nyitja az esztendőt. A Szépirodalom rovatban líra és próza sokszólamú együttese olvasható: lírát Németh Zoltántól, Bánfalvi Samutól, Garam-Nagy Katától, Payer Imrétől, Ármos Lórándtól, Locker Dávidtól, Fenyvesi Orsolyától, Jenei Gyulától és Poós Zoltántól, prózát Kukorelly Endrétől és Kőrössi P. Józseftől közlünk. A…
Tovább
Arisztotelész anyósa Arisztotelész anyósa nemlétezik, éppen ezért Arisz-totelész nem foglalkozik azanyósával, mivel Arisztote-lész szerint a filozófia csakés kizárólag a létezőkkelfoglalkozó tudomány, Arisz-totelész anyósa pedig nemlétezik, Arisztotelész leve-let sem ír az anyósának,Drága Mama, a létezés ésa nem létezés között a ne-vek, a név fölött egy másiknév lebeg, csók, Arisztotelész. * Barátai szerint meglehe-tősen jó nő volt…
Tovább
Tar Sándor verseiről Nem költő. Hanem egy nyilvánvalóan tehetséges ember, aki keresi a kifejezési formát a tehetségéhez, és akiből később kiváló elbeszélő lett. Ezt gondoltam két évtizeddel ezelőtt, kevéssel Tar Sándor elhunyta után, amikor néhány verse bekerült az Alibi-almanach Titok számába. Nemrég végigolvastam a hagyatékban fennmaradt összes Tar-verset, és most is ezt gondolom. Csak egy…
Tovább
Egy kommunista életrajza hidatsasoknakmelyen szabadon zuhannak fel az égbeácsolokmogorván bolhás családi almonén a Forrás Őre Bűnösök vagyunk nádfonatban csecsemő úszika folyó vizénreggelre e különös postamérföldekre viszi hírünketkik a nádasba vadulvavárjuk hogy ama különös hajóvisszafelé a megváltást hozza majd A fehér sivatag szélén a fehér sivatag szélén állunkhol bomlott erővel szilajjá merevült paripákárnyékszobrai tipornak forró homokbaegy…
Tovább
Egy halálhírre Folyton ráng az úszó. Harapnak a halak.Halála napját az alkonyat összevérzi.Merengek mindazon, mi utána maradt.Ő az, ki a damilt botomról most letépi, a mélyben tempózik tovább, értéktelenemlékeim így lesznek tengermélyi kincsek,s ahogy az elsüllyedt Nap kénytelenfelkelni valahol: virrasztókat melenget, felveri azt, aki tovább aludna még,elsüllyedt alkonyatként ő is kikelet lesz –redőnyréseken át vetített…
Tovább
Bényei Péter – Bodrogi Ferenc Máté: Prózaelméleti ismeretek Az idén, 2024 nyarán megjelent Debreceni Irodalom- és Kultúratudományi Tankönyvek immáron ötödik darabja a prózai szövegek – ezen belül is legfőképpen a regények –„strukturáltságának, poétikájának, történeti alakulásának” (7.) különféle mintázatait kísérli meg feltérképezni. Rögtön azt is érdemes hozzátenni, hogy e pusztán elméletinek tűnő orientáltságon, a prózaelmélet legfőbb…
Tovább
Nemes Z. Márió: Irgalom és számonkérés Kritikát írni Nemes Z. Márió verseskötetéről mindig kockázatos vállalkozás. Nem a megértés komfortzónájába invitálja az olvasót, hanem annak tudatos felszámolására hívja ki. Bár a szövegek (számomra) valamivel barátságosabb arcukat mutatják, mint a Barokk femina idején, rutinszerű olvasásnak itt sincs helye. A kötet szándékosan hoz létre értelmezői bizonytalanságot: elmozdítja a…
Tovább
Innen folytatódik Enyém ez a húsos legelő.Acéllábú tehenek legelik,gyémánt a szemük, verítékük olaj.Csikorog a fogsoruk, ha őrli a gazt,zakatoló torokkal hajtják fel a vizet,továbbítják a nagy szervezet felé.Eldől közöttük, aki nem hűti húsát.A katasztrófa felett legyeim zúgnak,és szúnyogjaim, a helikopterek.Leszállnak beomlott hátakra.Húst keresnek gőzölgő lemezek alatt,égeti őket a nap, és éget engem is.Bennem csörömpöl ez…
Tovább
Zudor Boglárka: Engem kérdezz a hallgatásról; Szenderák Bence: csendrendelet Az Erzsébetváros Önkormányzata által 2024-ben kiadott – és egységesen Miklya Emese Sára tervezte és illusztrálta – chapbook-sorozatban első kötetükkel jelentkező szerzők írásait olvashatjuk. A kis alakú, karcsú kiadványok közül Zudor Boglárka Engem kérdezz a hallgatásról és Szenderák Bence csendrendelet című kötete képezi kritikám tárgyát. Zudor Boglárka…
Tovább
A 70 esztendős S. Varga Pállal Berta Erzsébet és Bényei Péter beszélget Berta Erzsébet: Úgy képzelem, hogy tudósi habitusod, tudományos pályád eredetét neveltetésedben, származásodban, családi kötelékeidben is kereshetjük. Édesapád, Varga Zsigmond József görög–latin–német szakos tanár, lelkész és teológus, akinek nevéhez fontos hittudományi munkák (többek között az Újszövetség irataihoz szerkesztett görög–magyar szótár) kapcsolódnak, a Debreceni Teológiai…
Tovább
Karl Ove Knausgård: Az öröklét farkasai, ford. Kúnos László Izgalmat semmi esetre sem okoz Karl Ove Knausgård Hajnalcsillag-sorozatának második része, a magyarul tavasz óta olvasható Az öröklét farkasai, és meglepetést sem. Azonban aki azzal a türelemmel ül le hozzá, amely egy ekkora lélegzetvételű vállalkozásnak kijár, az stabil, sőt, kellemes, apróságokból felépülő valódi nagyprózai olvasmányélményt tárhat…
Tovább
A filozófia A filozófia félelmetes,nem hagy nyugodni. Rám tör éjszakánként,hogy szíveskedjek gondolkozni végreaz általános igazságokon. A részletek az ördög művei,élvezni tudom, ahogy színesít,el is borítanának, hogyha nincsa messze látó filozófia. Tudom, mindez nem is veszélytelen.A filozófusok mind angyalok,nincs testük, ezért nem akad beléjüka horgom. Hálóm üresen csöpög. A kenyeret kendőbe Kis javítások, számlák, kényelem,de ne…
Tovább
Egy szép, új díjról Kutya nehéz egy folyóirat élete. És a kuratóriumé, a felelős kiadóé sem könnyebb. Megkönnyebbülhet, ugyan, hogy az év végére megkapta az ígért, a járó, az érdemei miatt elnyert, a nagyvonalúan adott, az odavetett támogatásokat. (A megfelelő jelző mecénásonként, aláhúzandó.) Ám az esztendő utolsó napjaiban – a lap, a kiadó – emlékezni…
Tovább
Acsai Roland: Gerlefény Acsai Roland legújabb verseskötetében – a 2025 márciusában megjelent Gerlefényben – nem kevesebbre vállalkozik, mint a lét megértésére, illetve e megértés közvetítésére. Ebből adódóan e szövegekben az idő kereke forog és kattog különböző, de feszes ritmusban. A költői bűvésztrükk (valójában: tekhné poétiké) abban áll, hogy áthaladva a kilenc verscikluson (verskörön?) mégiscsak eljutunk…
Tovább
Kukorica és zöldborsó. Most ő is olyan sunyin nézett körül, mint húsz éve a nagyi azon a karácsonyi vacsorán, az utolsón, amin még együtt volt a család, mielőtt a nagypapát elvitte a tüdőgyulladás, vagy inkább az, hogy a tüdőgyulladással be kellett feküdnie a kórházba: amikor bevitték, még nem tűnt sokkal súlyosabbnak, mint egy megfázás, mégse…
Tovább
Múzeumok Éjszakája A parkban sütögetők gömbgrilljeinekplanetáriumában egyre nagyobb a meleg a rácson,az izzó parázs és a fenti égéstermékekegy különös, láthatatlan lézershow rekviemjétjátsszák a kupolatérben. Kicsit beljebb, vagy – ez szemléleti kérdés, de égető –kijjebb, a planetárium gömbgrilljébenhideg a füst, amelyben egy sokszemű fémtojásZeiss-lencséi metsző éleket és irizáló sík felületeket dobnakhárom dimenzióban a szinte hanyatt fekvő…
Tovább
Szabó Róbert Csaba: Pokoltó Jelen írás a kolozsvári BBTE Bölcsészkarának kritikaíró műhelyében készült, a műhely és az Alföld Online régebb óta tartó együttműködésének köszönhetően. Bevezetőként az irányító tanár, Balázs Imre József gondolatait közöljük: „Jó krimi lenne-e Bognár Péter Elmész, visszajössz, sose halsz meg című regénye, ha krimi lenne? Mi a Lovag Dulcinea című kötetet összefűző elv, amennyiben…
Tovább
Doina Gecse-Borgovan: Haza: úton, ford. Vallasek Júlia Jelen írás a kolozsvári BBTE Bölcsészkarának kritikaíró műhelyében készült, a műhely és az Alföld Online régebb óta tartó együttműködésének köszönhetően. Bevezetőként az irányító tanár, Balázs Imre József gondolatait közöljük: „Jó krimi lenne-e Bognár Péter Elmész, visszajössz, sose halsz meg című regénye, ha krimi lenne? Mi a Lovag Dulcinea című kötetet…
Tovább
Töredékes útirajz Calgarytól a Rocky Mountainsig II. Frankfurt; 2024. július 29. Frankfurtban értesülünk róla, hogy a Calgaryba közlekedő járatunkat törölték. Másnap tudunk csak továbbmenni Montrealon keresztül. Kényszerpihenő. Ilyenkor fölösleges pánikolni, a megoldást kell keresni. Flottul megy az ügyintézés, a Lufthansa biztosít nekünk szállást, vacsorát, és reggelit is kapunk. A hotel az Offenbach nevű városrészben található.…
Tovább
Michael Haas: Gustav Mahler, Julius Korngold and the Neue Freie Presse Michael Haas Gustav Mahler, Julius Korngold and the Neue Freie Presse című kötete első pillantásra feszesen szerkesztett, elegáns Routledge-kiadásnak tűnik, valójában azonban ennél jóval többet vállal: a bécsi modernitás egyik legnagyobb kulturális-történeti vakfoltját igyekszik kitölteni. A kötet – amely jellegét tekintve nem monografikus életrajz,…
Tovább
Polgár Anikó: Fordított Gorgó „Ma már mindenki lehet Eurüdiké. / Használhatja a nevem, / fel- vagy letöltheti a fényképeim. / Helyén csak a csont s a rászáradt bőr marad, / a többi – jelzőim, történetem – / könnyen széthordható” – olvasható az Eurüdiké letöltve című versben (97.), amely a Fordított Gorgó utolsó ciklusának, a Fehér…
Tovább
Vadászat A vadászat ott kezdődik, hogy bekerítenek.Mire észreveszed, hogy kipécéztek, már késő.A díszletek mögött a ketrec rácsai, beépítvevagy sem, csupán esztétikai különbség. Kafkatudna róla mesélni. Csehov. És sokan mások.Előbb a távlatot. Amiről álmodtál egykor. Amiálmodott rólad, talán. Sosem derül ki. Rád szűkül,mint a gyerekruha. Szűkölhetsz. A végén. Apád a rácsos ágyban. Magadat láttad, azértirtóztál tőle.…
Tovább
Fiatal életek indulója, szerk. Turi Tímea Márciusban jelent meg a Turi Tímea által szerkesztett Fiatal életek indulója című antológia, amely kortárs, valamint klasszikus versek és novellák segítségével mutatja be az életszakaszváltásokkal járó érzelmek és tapasztalatok sokszínűségét: tervezésbe vetett hitet és az attól való félelmet, elmúlás és elkezdés nehézségét és a nosztalgia fájdalmát. A különböző időszakban…
Tovább
Győri L. János: Az ország iskolája. A Debreceni Református Kollégium rövid története, illusztrálta Orosz Judit Kevés olyan iskola dicsekedhet hazánkban akkora kulturális lábnyommal, mint a Debreceni Református Kollégium. A vele baráti rivalizáló viszonyban álló protestáns iskolák közül is kiemelkedik, még ha Pápához vagy Sárospatakhoz képest az alapításként számontartott 1538-as évszámmal lemaradt egy kissé. Ám némi…
Tovább
Készületlen készenlét Nem lettem megtört. Lettem meghasonlott.Látásom előtt fal emelkedik.Ököllel ütöm.Legalább résnyi törmelék lenne!Nem lehet.Benn ragadtam,mint születhetetlen embrió.Maya-fátyol a kintiúttest, ház, vaskorlát, sín –nem jutottam ki.Az igazi van itt van.Készületlen készenlét egy eljövendő,igaz talánra. Felosztás Biovárfal épül.Szólnak:Harapd a követ, mást úgyse kapsz!Kőműves Kelemenné, falban ne sikíts!Kőhallgatás, kuss legyen! A várfalon kívülmásképp nőnek az ágak.Másképp süt…
Tovább
Takács Zsuzsa: Átkelés a Szuezi-csatornán. Beszélgetések Wirth Imrével* Beszélgetést elindítani a legnehezebb; különösen, ha egy olyan kötettel folytatott párbeszéd láthatóvá tétele a feladat, mint amilyen Takács Zsuzsa és Wirth Imre beszélgetőkönyve. A középpontban álló szerző életművének ismerői számára az Átkelés a Szuezi-csatornán több egyszerű interjúközlésnél: az olvasónak minden oka megvan feltételezni, hogy az új kiadvány…
Tovább
Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk ötödik, egyben utolsó részében Bényei Péter irodalomtörténészt, a DE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézet habilitált egyetemi docensét…
Tovább
Mohai V. Lajos esszéírói munkásságáról Bevezetés Mohai V. Lajos sokrétű munkásságának legállandóbb és talán legjellemzőbb részét is a „szekunder irodalom” teszi ki, vagyis azok az írások, melyekben a szerző – egyszerűen fogalmazva – mások műveiről ír. A kifejezéssel azért kell óvatosan bánni, mert műfaji szempontból némileg széttartó szövegkorpuszról van szó, mely az objektív, filológiai jellegű…
Tovább
Alföld 2025/12. Decemberi lapszámunk szépirodalmi rovatában versekkel jelentkezik Gergely Ágnes, Markó Béla, Grecsó Krisztián, Stummer Attila, Szeles Judit, Lázár Bence András, Bozsik Péter, Szabados Attila, Szöllősi Mátyás és Falcsik Mari, valamint közöljük Halasi Zoltán eposzrészletét és Sarnyai Benedek készülő regényének egy fejezetét. Kilátó rovatunkban Szálinger Balázzsal Juhász Tibor beszélget, Závada Péter pedig a titokdramaturgia és…
Tovább
– Esély az élethez? Út az egyenlőséghez? Talán valami ilyesmi volt a neve. Előveszem a noteszt. – Akkoriban a Népkertnél laktam papóval, bent Miskolcon. A szüleim kiskoromban meghaltak, ő nevelt fel. Több helyen is éltünk azon a környéken. Tizenhét-tizennyolc évig ment így, sok albérlet, szükséglakás. Egyszer csak kijöttek az önkormányzattól, és azt mondták, hogy szanálni…
Tovább