Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Hogyan dolgozik egy ifjúsági regényíró, kérdezik tőlem szinte mindenütt, interjúkban, író-olvasó találkozókon, még az e-mailben is, amelyben felkértek erre az esszére. Részben értem a kérdést, hiszen külső szemmel valóban érdekes boszorkánykonyhának tűnhet az ifjúsági irodalom. Ha felnőttek írnak felnőtteknek, leginkább saját magukból és a környezetükből merítenek, ahol általában szintén a felnőttek vannak többségben (kivéve például…
Tovább
Kissé fáradtan érkezem meg a Debreceni Ünnepi Könyvhétre, hiszen előző este a Fiatal Írók Szövetségének budapesti alapozó mulatságán vettem részt a Lumenben. Nagy az izgalom: vajon elmossa-e az eső a megnyitót? De a borúra derű érkezik, amikor Buda Ferencnek, a programsorozat idei díszvendégének köszöntője elfeledteti velem a fáradságot. Aurája van. Egy jelenség. Delejező személyiség. Indián.…
Tovább
I. Dél-Franciaországban az Ardèche-folyó partján található a Chauvet-barlang. A nevét a felfedezőjéről, Jean-Marie Chauvet-ről kapta, aki túrázás közben figyelt fel a földből áradó, barlangot jelző párára. A Chauvet-barlang falai őrzik az emberiség ma ismert legrégebbi rajzait. A szénizotópos vizsgálatok szerint némelyek harmincezer év körüliek, mások némileg fiatalabbak, ötezer év különbséggel készülhettek. Emberi dimenzióink e számok…
Tovább
Louise Glück Louise Glück költészetéről már sosem fogunk tudni elfogulatlanul beszélni: a Nobel-díj mellékhatása, hogy nehéz úgy megszólalni a díjazott szerzőkről, hogy az ne tűnjön túl soknak vagy túl kevésnek. Soknak, hiszen úgymond meg kell tudnunk látni, megmutatni végre bennük azt a nagyszerűséget, amely korábban is jelen volt – és kevésnek, hiszen hogyan is mondhatnánk…
Tovább
Valóság és fikció Villon költészetében Amióta a francia romantika újra felfedezte, Villonnak változatlanul erős a varázsa. Ez a varázs sokat köszönhet az életműben megszólaló lírikus és drámai Énnek, amely – azzal, hogy saját kudarcairól, gondjairól, fájdalmairól, szerelmi csalódásairól beszél – olyan hitelesnek látszik, hogy Villont még a XXI. századi olvasó is méltán érzi közel magához.…
Tovább
Tor Ulvenről első magyar nyelvű kötete, a Türelem megjelenésekor Versolvasás közben még mindig azt várom, hogy kapcsolatba kerülök azzal a valamivel, amit Isten híján a legizgatóbb titoknak tartok: az emberi személyiséggel. Kalandra készen még mindig arra számítok, hogy találkozom egy másikkal, akit megismerhetek. Tor Ulven verseit olvasva titokból sokat kapok, személyiségből kevesebbet. Személyiségből nála mintha…
Tovább
Billy Collins fordítása közben Sokat köszönhetek a boroknak. Például Billy Collins verseit. A tokaji Erzsébet Pince vezetőjétől, Prácser Hajnalkától hallottam róluk először. Hajni nemcsak borász – a szülei nyomdokait követve –, hanem bölcsész is: egy időben az amerikai M.F.K. Fisher „ételírásai”-ból (mint életírásokból) készült doktorálni Debrecenben. Ő ismertette meg velem Collins mellett például Carl Dennis,…
Tovább
Jaime Gil de Biedma költészetéről A XX. század második felének spanyol költészete – kis túlzással – Jaime Gil de Biedma pongyolájából bújt elő. Vasárnapi költőnek vallotta magát, hétfői tudattal. Az élet szabad napjairól írt, jobbára munkanapokon, mert hétvégén élte az életét. Hétköznap pedig munkába járt. Nem mintha rászorult volna: spanyol nagypolgári családból származott, apja a…
Tovább
Simon Balázs 1966-ban, Budapesten született. Magyar–latin–ógörög szakra járt az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Huszonhat éves korában jelent meg első verseskötete, a Minerva baglyát faggatom mégis (1992) a Liget könyvek sorozatában. Húsz évvel halála után írva Simon Balázsról, úgy gondolom, azokkal az emberekkel és kiadókkal kell kezdnem, akik és amelyek fontos szerepet töltöttek be a költő életében,…
Tovább
Simon Balázsról, halála után húsz évvel Tizennyolc éves volt, amikor megismerkedtem vele. Így tehát figyelemmel kísérhettem egész felnőttkorát, amely rövidebb ideig tartott, mint a gyerek- és kamaszkor évei. Közeli barátom volt, sokat voltam együtt vele, intim ügyekről is beszélgettünk – mégis vannak alapvető dolgok, amelyeket nem tudok és most már nem is fogok megtudni róla.…
Tovább
„Senki nem jut itt keresztül,hát még egy halott üzenetével.Te azonban ott ülsz ablakodban,és megálmodod, ha eljön az este.”(Franz Kafka) Simon Balázs éjszakai ember volt. A nap huszonnégy órájának sötétjében. Abban a zónában élt, amelyen „senki nem jut keresztül”, csak álomban. Már ismertük egymást, már üldögélt nálam éjfél utáni órákig – mintha a szavaink a sötétben…
Tovább
Simon Balázsról Simon Balázs nem volt könnyű ember. Volt sorsa, amit a betegség jelölt ki számára, és ez a sors nem engedett meg neki akkora lazaságot, hogy könnyen elviselhető, könnyen kezelhető, könnyen megérthető, könnyen elfogadható legyen. Szégyenkezve vallom be, hogy inkább kerültem a barátságát. Az ilyesmiéért nem feltétlen kell szégyenkezni, de a temetésén ébredtem rá,…
Tovább
A kilencvenes évek második felében Simon Balázzsal egy házban laktunk a Rippl-Rónai utcában. Hatalmas, U alakú épület volt a MÁV Kórházzal átellenben, közel a vasúti sínekhez. Én az U betű egyik szárában laktam az elsőn, ő pedig szemben, a harmadik vagy negyedik emeleten, már nem is emlékszem. Az U betű két szára árnyékos, zöld udvart…
Tovább
Részletek egy készülő regényből Az alábbi bekezdések egy készülő regényből valók. Az itt megjelenő főalakot a Simon Balázs barátommal megélt élményanyagból merítettem. Igen, Simon az írói képzelet műve, ez teremtette meg hasonlóságokra támaszkodva a regénybeli figurát. Olyannyira, hogy, legalábbis egyelőre, a nevét is, a kereszt- és a vezetéknév közötti lebegésben tartva, meghagytam; akik bizonyos vonásaira…
Tovább
Más Egyszer már megírtam Kagylócska történetét. Azt, hogy ez az arckép mennyire elnagyolt, csak most veszem észre. Az a könyv, a Kagylócska, négy részből áll. Az utolsót szívesen átírnám. De átírni utólag semmit se lehet. Ezért írom most ezeket a kiegészítő jegyzeteket. Barátom, Sz. Gyuszi sütötte el a viccet. Szakállas sztori, valaha ismerte Pest-Budán minden…
Tovább
1. Amerikában Kamala Harris lett a több milliós többséggel és 306 elektori szavazattal megválasztott Joe Biden alelnöke, ezért különösen aktuálisnak érzem azt a filmet, amit nemrég láttam az angol televízióban. Ez egy 2016-ban Amerikában kiadott könyvön alapul, aminek a címe „Hidden Figures” – ez fordítható „Rejtett számok”-nak vagy „Rejtett alakok”-nak, s lényegében három fiatal afro-amerikai…
Tovább
Naplófeljegyzések 2020-ból 2020. szeptember 3. Olvasom a Literán A hét csodája – Sopron, alkony című tárcát – remek kis lírai helyzetkép arról, hogyan találkozik a szerző (Jánossy Lajos) az apja Sopronjával, hogyan élvezi – a Cézár vendéglő udvarra vezető boltívei alatt üldögélve – egy zenésztársaság eszmecseréjét, hogyan merül el közben maga is az emlegetett zeneművek…
Tovább
A Prae kiadó Krimi ma című sorozatának köteteiről A Prae Kiadó vállalkozásának eddigi története önmagában is érdekes: a sorozat ugyanis olyan utat jár be, amely hasonló a bűnügyi regény történetéhez: ahogyan egy műfaj identitása nem pontszerű, hanem folyamatosan, intézményesülésének függvényében alakul (vagyis akkor beszélhetünk műfajról, ha az reflektív viszonyban van önmagával), úgy a sorozat is…
Tovább
Sétálgatások Rejtő Jenővel, -nek, -ben. Vagy mi. Az ifjúságom – ez Rejtő. El is múlt. Ha hű szeretnék lenni az emlékéhez, a stílusához, a lényéhez, akkor valahogy így kellene kezdenem. De talán még inkább hű vagyok, ha ez egyszer lemondok a poénról, és az igazságot választom. Mert elmúlt ugyan, de nem Rejtővel együtt, hanem annak…
Tovább
Besztercebánya, aranykor Négy-öt éve egyfolytában Besztercével álmodom. Pontosabban nem álmodom, hanem vele alszom el. Még pontosabban: az ébrenlét és az álom közötti időszakban napról napra, óráról órára, percről percre, másodpercről másodpercre idézem fel annak a tíz évnek az eseményeit, amit Besztercebányán töltöttem. Ott van előttem a műtőasztalon az egykori életem, mint egy óriásira nőtt piszkosfehér…
Tovább
Ungvár 1. Utazáshoz készülődöm. Ez a végtelenül egyszerű mondat különös és mély jelentésárnyalatot kapott az utóbbi időben. Az elmúlt néhány hónapot ugyanis a négy fal között töltöttem, kényszerből. A világjárvány váratlan terjedésére az volt az egyik komolyabb reakciója Ukrajna vezetésének, hogy több megyében is leállíttatták a tömegközlekedést. Március közepén még szokás szerint utaztam Beregszászba, az…
Tovább
Állok a porban, szorítja arcomat a maszk. Szabadka süllyed, a délután egy nagy hüvelykujj, a föld alá nyomja. Olvadó járdába derékig süpped a város. Forró a föld, és forró a por, amit a szél hord. A temetőből látni a várost. Ha saját tengelye körül megfordul az ember a Zentai úti temetőben, mindenfélét lát az ember.…
Tovább
Az Arts and Crafts mozgalom hatása Japánban A Meidzsi-korban (1868–1912) az addigi világtól elzárkózó Japán kinyílt a Nyugat felé, ami az ország gyors átalakulásához és a modernizáció kialakulásához vezetett. Az ipari forradalommal párhuzamosan, illetve annak árnyoldalaira adott válaszul Japánban is létrejött egy olyan mozgalom, mely ellenérzéseket táplált a gépi sorozatgyártás tömegárui iránt. Az angol Arts…
Tovább
„Gondoskodás/válság”. Kerekasztal-beszélgetés A gondoskodás válságai: Pandémiakultúra, biopolitika és kultúrorvostan című online konferencián A Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Karának Angol—Amerikai Intézete angol és magyar nyelvű online konferenciát szervezett A gondoskodás válságai: Pandémiakultúra, biopolitika és kultúrorvostan címmel 2021. június 26-27-én.[1] Az esemény első napját magyar nyelvű kerekasztal-beszélgetés zárta „Gondoskodás/válság” címmel, melynek moderátora Bényei Tamás (irodalomtörténész; egyetemi tanár, DE–BTK,…
Tovább
A legismertebb járványok között előkelő helyet foglal el az 1831-es kolerajárvány, melyről számos irodalmi mű is megemlékezik. Mielőtt ezek közül kiemelnénk hármat, érdemes néhány összefüggést előrebocsátanunk. A 19. század elején, a ’10-es évek második felében a kolera az indiai szubkontinensen tört ki, majd az Orosz Birodalmon keresztül jutott át Európába, később Észak-Amerikába. A betegséget okozó…
Tovább
Peer Krisztián: Más tolla; Vida Kamilla: Ez a kiadó társadalmi szerepet vállal Vida Kamilla és Peer Krisztián költeménye között felszíni hasonlóságok, mélységbeli különbségek, felszíni különbségek és mélységbeli hasonlóságok egyaránt vannak. Azonban hogy egy-egy jelenséget hová is kellene sorolnunk ezek közül, arról már nem olyan egyszerű dönteni. A „fasz” szó szerepeltetését például hajlamosak lennénk pusztán felszíni…
Tovább
Szovjet kisgyermek koromban nagyon-nagyon szerettem a térképeket. A csokoládét, az epret, a könyveket és a Jamie és a csodalámpát is szerettem, de a térképeket még jobban. Apám szerezte őket, volt mindenféle, Kárpátaljáról több is, plusz a komplett Szovjetunió és külön az egész világ. Polityicseszkaja karta mira. Ez adatokat is tartalmazott: terület, lakosságszám, főváros, ilyesmik voltak…
Tovább
Megvárja, amíg elcsendesedik a ház, valami zene szól még halkan, nem csak a mozgás szűnik meg körülötte, de az övén kívüli életek valamennyi egyéb jele. Előbb a házban lélegző lakások némulnak el, azután a szemközti épületek ablakaiban is sorra elsorvadnak a fények. Felesége ilyenkorra már többnyire elmegy aludni a lakás felső szintjére. Lábát öregesen bebújtatja…
Tovább
Dosztojevszkij szívzsebszótár Cristea, Valeriu, a legcsodálatosabb Dosztojevszkij-kézikönyv, a →Dicționarul personajelor lui Dostoievski (Dosztojevszkij szereplőinek szótára) szerzője. Bizonyára az általa teremtett műfaj dolgozott bennem addig, míg végül a magam szótárait elkezdtem írni.1 1983-ban jelent meg az első, 1995-ben a második kötete, aztán 2007-ben egy kötetben is megjelent a hatalmas munka. Mindent meg lehet tudni belőle: azt,…
Tovább
0. „A ház földszintes, mint mindegyik ház az utcában. A kapu két szárnyán két tojásdad ablak van, üvegjük kék és piros cikkekre osztva. Bal felől fényes rézgomb, a csöngő húzója. A nap alacsonyan jár, sugarai rézsútosan érik a falat, s a durva vakolat minden göböcskéje hosszú árnyékot vet. Valaki meghúzza a rézfogantyút, s a hosszú…
Tovább
