Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
2025/5. Portré rovatunk középpontjában Tandori Dezső életműve áll: a nagyközönség számára eddig ismeretlen verseket adunk közre, Tóth Ákos filológusi jegyzetével. Tandori A földi pálya című verséről Marno János, Sipos Balázs és Szabó Marcell beszélget. Jánosa Eszter Tandori költészetének autobiografikus vonásairól értekezik. Lírát Tóth Krisztinától, Nagy Márta Júliától, Bándi Mátétól, Pál Dániel Leventétől, Nyerges Gábor Ádámtól,…
Tovább
Barátném Van nekem egy barátnőm, aki mindig tudja, mit mondjon nekem a halálról, és engedi, hogy gyakran felemlegessem. Állítja például, hogy én, ha majd találkozom vele, pofán vágom, és ellovaglok a naplementébe. Ez tetszik, mert tényleg nem tűröm a pimaszságot, ugyanakkor általában hirtelen és örökre leszek szerelmes. Ha panaszlom, hogy nem tudok másra gondolni, csak…
Tovább
Leonora Carrington A hallókürt című regényéről „Ez egy őrült bige”, mondta volna Leonora Carringtonról a mama, a legnagyobb elismeréssel. Ő, aki mindig a szabályok szerint játszott, és biztonságban érezte magát a társadalom által rákényszerített béklyók szorításában, képzeletben azért a lázadókkal kacérkodott. (Engem is rendszeresen figyelmeztetett, ne menjek férjhez soha, mert onnantól egy végnélküli mosogatás lesz…
Tovább
Alföld 2023/5. A májusi Alföld Portré rovatának középpontjában Térey János alakja és írásművészete áll. Poós Zoltán a költő életútját, műveltségét, habitusát idézi föl emlékező beszédében, s hasonlóra tesz kísérletet az „Ez a föld gondolkodtat, levegője táplál” címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetés is Bazsányi Sándor, Lanczkor Gábor, Papp András, Poós Zoltán és Fodor Péter részvételével. Bednanics Gábor az…
Tovább
Fenyvesi Orsolya: Mindig kezdetben Minden vers mintha szeretne legelölről kezdeni valamit, valamilyen elragadtatott állapot iránti hajlam által vezérelve, miközben tudatában van a kudarcnak is, ti. hogy „új jelentés szükségszerűen / csak létezőből eredhet” (Johanna) – legalábbis ez az érzésem Fenyvesi Orsolya negyedik verseskötetét olvasva. A másik erős érzésem a Minden kezdetbennel kapcsolatban a zavar: néhány…
Tovább
Nem lövöm fejbe magam, szerk. Gerevich András A 2022-es könyvfesztiválra jelent meg az 1749-könyvek sorozat legújabb tagja, a Nem lövöm fejbe magam című, kortárs amerikai költők verseit bemutató antológia a Petőfi Kulturális Ügynökség kiadásában, Gerevich András szerkesztésében. Az 1749-könyvek különböző országok, régiók költészetét bemutató válogatások, rajtuk keresztül cseh vagy éppen kolumbiai költők verseit ismerhetjük meg.…
Tovább
Max Porterrel Fenyvesi Orsolya beszélgetett Időben, mégis rohanvást szedem lépteimet a Nyugati téri irodaházba. Félrever a szívem, megállok egy pillanatra. Hát ilyen fontos lenne? Két napja tudom, hogy beszélgethetek egy órát Max Porterrel, aki a PesText Fesztivál meghívottjaként érkezett Budapestre, egyedi struktúrájú, kísérletező prózájával vált sikeres, egyben szakmailag elismert szerzővé. Első könyve, A bánat egy…
Tovább
Alföld 2022/8. Augusztusi lapszámunkat hagyományosan a nemzetközi irodalom köré szervezzük, s ezúttal a szlovák, illetve szlovákiai irodalom is nagyobb szerepet kap benne Nicol Hochholczerová, Michaela Rosová, Elena Hidvéghyová-Yung és Michal Tallo művei révén (a fordítók: Mészáros Tünde, Pénzes Tímea, Polgár Anikó, Németh Zoltán). Fordításokat közlünk még az alábbi szerzőktől: Szerhij Zsadan, Dmitrij Danyilov, Georgi Mickov, Ioan…
Tovább
Levegőt! A házban néha felvillan a fehér. Kénytelen vagyok semminek nevezni, mert olyankor eltűnik minden, a bútorok, a tárgyak, a színek, a sakál a sarokban, még a lekvárok is, pedig a lekvárok aztán soha. Ez anyácska lélegzete, jól tudom. És valóban, egy lélegzetvételnyi ideig tart csupán a semmi, majd ugyanolyan a ház, mint előtte volt…
Tovább
Kisbeszédek (Short Talks) Bevezetés Kora reggel volt, és hiányoztak a szavak. Azelőtt nem voltak szavak. Tények voltak, arcok voltak. Arisztotelész azt mondja, egy jó történetben minden valaminek a következtében történik meg. Három öregasszony hajladozott a mezőn. Mi értelme megszólítani minket?, kérdezték. Majd hamar világossá vált, hogy mindent tudnak, amit csak tudni lehet a havas mezőkről,…
Tovább
Az Alföld körkérdése arról, hogyan viszonyulnak az írók a kritikához 1. Alkotóként milyen a viszonya a kritikához, mennyire követi saját szakmai fogadtatását? Volt-e olyan kritika, amelynek hatása volt írásművészetére, elképzeléseire? Csehy Zoltán: Én kifejezetten szeretem a kritika bizonyos műfajait, és egy-egy szellemesen vagy éleslátóan megvilágító erővel megírt kritika sokszor akkor is érdekel, ha a tárgya…
Tovább
Alföld 2021/10. Okóberi számunk középpontjában Pilinszky János születésének centenáriuma áll: szépirodalmi hommage-versek mellett Takács Zsuzsával, Kulcsár-Szabó Zoltánnal, Pataky Adrienn-nel és Mártonffy Marcell-el beszélgetve emlékezünk a költőre. A számos egyéb izgalmas közlemény mellett kiemelten – tanulmányokban és kritikákban – foglalkozunk Jókai Mór írásművészetével. Tartalom – 2021. október Szépirodalom VILLÁNYI LÁSZLÓ verse: Újra lehajolván (Kollázs Pilinszky János naplóiból,…
Tovább
Max Porter: A bánat egy tollas állat; ford Totth Benedek Azzal, hogy azt mondom, hasonló könyvet írnék, vagy hasonlóképp írnék könyvet, mint Max Porter, még semmi jót nem mondtam el A bánatról. De híven ismerem azt az akarást, ami létrehozta ezt a művet, és amely akarásnak végül valódi megmunkálásává vált, sokkal inkább, mint választott témájának. …
Tovább
Képzeljünk el egy egyszerű történetet, mintha filmet néznénk. Egy amerikai (vagy kanadai) fiú felcseperedését látjuk: első erotikus élményei saját bátyja által érik (aki ezért hálából macskaszemet ajándékoz neki, és elviszi úszni), de legjobban az anyjával szeret kettesben lenni, miközben gyermeki képzelettel veszi birtokba az őt körülvevő világot. Kamaszkorában elfogja az önkifejezési kényszer, szobrocskát készít magáról,…
Tovább
A Sárospataki Füzetek és az Alföld folyóirat „reformációs” számának köszönhetően két, egymástól tematikusan, érdeklődését tekintve távoli folyóirat léphetett párbeszédbe. Mindkét szám izgalmasra sikerült: az Alföld éppen azáltal, hogy Hodossy-Takács Előd, Bölcskei Gusztáv, Nagy Károly Zsolt, Bálint Péter, vagy a Bhakti Bence álnéven író szerző bevonásával, önmaga számára legalábbis külső nézőpontból is rápillantott a reformáció egyháztörténeti,…
Tovább
Fenyvesi Orsolya Ostrom című második verseskönyve érdekes elegye a lineáris olvasás- és írásgyakorlatoknak, valamint a konkrét költészeti törekvéseknek. Formailag nem szedi szét a verset, tartalmi-poétikai szinten azonban a kísérleti versmetodika felé tolódnak szövegei. Versei radikálisan megteremtik a szavak nullfokát, ezzel együtt olyan kiürített énalakzatok jönnek létre, melyek a szövegekben előhívott tükörstádiumot az olvasó drámájává is…
Tovább