Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
„Valaki útravált…”. Az úton lévő és a kiútkereső Ady Endre, szerk. Boka László és Rózsafalvi Zsuzsanna 2019 kétségkívül az Ady-kultusz éve volt. A költő halálának századik évfordulója alkalmából országszerte és határainkon túl is megemlékezések, színpadi és zenés estek, tudományos és tudománynépszerűsítő tanácskozások, Ady irodalomtörténeti jelentőségét vagy éppen megkerülhetetlen kultikus alakját tárgyaló előadások sora zajlott Nagyváradtól,…
Tovább
Beszélgetés az Alföld-díjasokkal Herczeg Ákos: Felsorolni is nehéz, mi minden történt veled szakmai téren 2016 óta. A professzori nyugdíjazásod körüli, majd az azt követő években megjelent az Isteni színjáték-fordításod (2016), a Bánk bán-átiratod (2019),két versesköteted (Nyírj a hajamba, Magvető, 2017, Jól láthatóan lógok itt, Magvető, 2019), ebből utóbbi ráadásul AEGON-díjat is nyert, első novellásköteted (A…
Tovább
Alföld 2022/2. Februári számunkat Nagy Károly Zsolt fotóösszeállítása illusztrálja, amelyet a bodrogkeresztúri zsidó temetőben készített, s amelyhez egy rövid kommentárt is írt Az Úr szőlőskertje címmel. Lanczkor Gábor legújabb, Sarjerdő című verseskönyében van egy vers, amely a keresztúri temető egyik sírját idézi meg – Winkler Frida sírja látható az egyik fényképen, Lanczkortól regényrészlet olvasható a…
Tovább
Michel Houellebecq: Szerotonin, ford. Tótfalusi Ágnes Michel Houellebecq legújabb regénye már címével is félreérthetetlenül jelzi, hogy ezúttal minden korábbi művénél kendőzetlenebbül néz szembe írásainak egyik alapdilemmájával, nevezetesen, hogy elérhető-e valamiféle boldogsággal azonosítható nyugalmi állapot a jóléti nyugati társadalom polgára számára. Az emberi (sőt állati és egyes kutatások szerint növényi) szervezet kiegyensúlyozott működéséért felelős ingerületátvivő anyag,…
Tovább
Alföld 2021/7. A júliusi szabadságra már vihető az Alföld legfrissebb száma, benne Marno János, Fecske Csaba, Simon Márton, Márton Ágnes verseivel, valamint Grecsó Krisztián, Tolvaj Zoltán és Ughy Szabina novellájával. Az e havi szépirodalmi kínálatot ezúttal dráma is színesíti, ezt Garaczi László jegyzi. A tanulmányok ezúttal a sport irodalmi és médiatudományi kapcsolódásaival vetnek számot. Pataki…
Tovább
Herczeg Ákos: A 2000-es évek elején az egyetemen találkoztam először kortárs költészettel, és ha jól emlékszem, éppen ez a kötet vezetett át a későmodern József Attila- és Radnóti-féle lírahagyományból egy ettől eltérő költői megszólalás közegébe. Nehéz pontosan visszaidézni a revelációt, amit jelentett ez a címek nélküli szabadverses kompozíció, ezzel az asszociatív működésmóddal, a nyelvnek itt…
Tovább
Hit és kultúraközvetítés címmel rendezték meg az Alföld és a Sárospataki Füzetek folyóiratok közös lapbemutatóját a Sárospataki Református Teológiai Akadémia régi hagyományokkal bíró „Péntek esték” sorozatában március 9-én. A találkozás igen érdekesnek ígérkezett, hisz az egyház iránt viszonylag elfogulatlan értelmiségi réteg és teológiailag magas szinten képzett, s mégis az egyházat kritikusan is látni tudó értelmiségiek…
Tovább
A minden évben hagyományosan az őszi időszakban megrendezendő Debreceni Irodalmi Napok egyik legfontosabb eseménye az Alföld-díjak átadása. 2017. november 7-én újabb három, az Alföld folyóiratban rendszeresen publikáló szépíró és irodalomtörténész vehette át a rangos kitüntetést a debreceni Víztoronyban.
Tovább
Az lehet az érzésünk Grecsó Krisztián prózaköteteit olvasva, hogy az adott könyv sikerültségét nagyban meghatározza, hogy elbírja-e a magára rakott súlyt – miközben már önmagában a siker eleve olyan terhet jelenthet az irodalmi szcénán belül, ami a mélybe ránthatja még a saját feladatát többé-kevésbé jól, de legalábbis nem erénytelenül elvégző kötetet is. Végigtekintve a recepció…
Tovább
A 2016-os Debreceni Irodalmi Napok témája a siker volt. Ahogy a rendezvény kurátora, Szirák Péter programszövegében felvetette, nem ok nélkül merül fel ez az irodalom vonatkozásában. Az írói siker alig mérhető a zenei vagy filmes sikerrel való összevetésben – nálunk kiadói szempontból már néhány ezres eladott példányszám sikernek tűnik, miközben valóban az is rögtön gyanús…
Tovább
A Prae folyóirat meghívására az első fővárosi Alföld-lapszámbemutatót tartotta a tavaly felállt szerkesztőgárda, Szirák Péter főszerkesztő, valamint Áfra János, Fodor Péter, Herczeg Ákos, Lapis József szerkesztők részvételével. A budai Kelet Kávézóban, szép számú közönség előtt tartott maratoni – több mint két órás – est a két lap (részben közös) szerzőgárdájával, Király Kinga Júliával, Kukorelly Endrével…
Tovább
2017. május 13-án az Alföld folyóirat a rendezvénysorozat keretében Nagyváradon vendégeskedett. A szerkesztők, Szirák Péter, Lapis József, Áfra János és Herczeg Ákos a Várad folyóirat meghívásának tettek eleget. Az Illyés Gyula Könyvesbolt otthonos terében a folyóirat főszerkesztője, Szűcs László kérdezte őket a különböző rovatok felépítéséről, a lap történetéről és a további tervekről.
Tovább
A Legkisebb Jégkorszak a nagyon közeli jövőben játszódik: az olvasó egyszerre érezheti magát otthonosan és idegenül. Az lehet az érzésünk, hogy ez nagyon is a mi világunk, miközben mintha egy hollywoodi világvégefilmet néznénk. Melyikhez van több köze a regénynek az ábrázolt Budapestet és a benne élőket nézve, a mához vagy az elképzelt, de nem elképzelhetetlen…
Tovább
A februári Alföld borítóján a szerzők nevei helyett csak egy szó áll: Pénz. A mellette lévő fotó egy apró szemetest ábrázol, benne fémpénzekkel. Az aktuális lapszám a „piszkos anyagiakkal” foglalkozik, s az írások és a fotók különösen jól rímelnek egymásra. A szövegek igyekeznek újszerű megvilágításba helyezni a központi témát, s így tesz Hofgárt Károly is:…
Tovább
„Mindig vágytam rá, hogy téli könyvet írjak. A magam téli regéjét vagy karácsonyi énekét. Nem sziruppal nyakon öntve, természetesen. A hótakarónak megvan az a jó tulajdonsága, hogy egy darabig minden emberi tevékenység nyomát elfedi, ugyanakkor meglátszik rajta a legcsekélyebb szennyeződés is.” – írja Térey János az Alföld decemberi (előkarácsonyi) számában, a Herczeg Ákos által készített…
Tovább
A csúcson 2001-es megjelenése idején főleg a botránykeltéssel fonódott össze Michel Houellebecq neve, egészen szeptember 11-ig, mikor az iszlám terrorizmus általi fenyegetettség már nem egy tőlünk kellően messze fekvő közel-keleti ország mindennapos állapota volt, hanem mintegy a nyugati ember szeme előtt zajló eseménnyé vált. A szerző látnoki képességeit minden bizonnyal a legújabb regény, a Behódolás…
Tovább
