Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Az Alföld körkérdése Mohácsi Balázs Juhász Tibor verseskönyvéről írott kritikája nyomán Az Alföld folyóirat online felületén Mohácsi Balázs A szegénység krónikása címmel önreflexív és problémafelvető, a könyvet a kortárs költészet (irodalom) általános szempontjai felől is kérdező bírálatot írt Juhász Tibor Amire telik című könyvéről. Úgy éreztük, hogy mind az írás, mind a verseskötet több olyan fontos kérdést…
Tovább
Kemenes Henriette: Odú; Ozsváth Zsuzsa: Előző részek Kemenes Henriette és Ozsváth Zsuzsa egyazon költőnemzedékhez tartoznak, és hasonló irodalmi körökben mozognak: mindketten az Élő Várad Mozgalom tagjai, és kötetüket is ugyanazon szerkesztő, Antal Balázs gondozta. Ahogy Codău Annamária és Demény Péter is rámutatott a Látó 2020. októberi számában, ennek a közös indulásnak megvannak a nyomai a…
Tovább
Pál Sándor Attila: Balladáskönyv Egy régi műfaj használata egyszerre eredményezheti a megidézett műfajnak való tisztelgést és annak roncsolását is. Ez érvényes Pál Sándor Attila harmadik, Balladáskönyv című verseskötetére is. A roncsolás különböző játékos elgondolásait láthatjuk a Balladáskönyv verseiben. Izgalmassá teszi ezt a költői kísérletet az – vagy még inkább, eleve ez teszi költőivé –, hogy…
Tovább
Nemes Z. Márió: Barokk Femina Nemes Z. Márió új verseskönyve a költői életmű eddigi legjelentősebb darabja. A Barokk Femina egyszerre értelmezhető egy, a költői világ immanenciáját tételező, valamint egy a nagyon is valóságos félmúltbéli eseményekkel és a szerzői életúttal párbeszédre lépő alkotásként. Ez utóbbi vonatkozást, még mielőtt az explicit történeti-politikai dimenzió jelenlétéről megbizonyosodhatnánk, már pusztán…
Tovább
Biró Krisztián: Eldorádó ostroma „Kiket hamvasztottál el magadban?” – kérdezi Biró Krisztián Csendes környék című abszurd idilljében, mely a városokként elgondolt testekbe beépülő krematóriumokról szól. Az emlékezet tereit konkretizáló metafora egyre erőteljesebben terjed ki az irodalmi szövegek létmódjára és a történelemszemlélet, a hagyomány emlékezésstratégiáira is. A vers valamiféle krematóriuma az érzelmeknek, a retorikai korlátoknak, a…
Tovább
Janáky Marianna: Paplan alatt Letisztult, egyszerű fehér háttéren arcból kinövő, havas ágak. A körvonalak összemosódnak környezetükkel, az arc levedli nemét, és belesüpped a végpontnélküliségbe. Vizuális szinten egy ilyen antropomorf nirvána fogadja az olvasót, aki kezébe veszi Janáky Marianna 2019-ben megjelent Paplan alatt című kötetét, és ez a fátyolos szemléletesség áthatja mind a benne foglalt öt…
Tovább
Békési Sándor: Memoria Sanctorum, A középkori magyar szentek emlékezete Első látásra talán megdöbbentőnek tűnhet, hogy egy nyugalmazott református teológiai tanár a középkori magyar szentek életéről szóló könyvecskével hozakodik elő. Ám ez csak azok számára lehet meglepő, akik nem ismerősek Békési Sándor több évtizedes tudományos munkásságával, amelyben a hazai protestáns teológia figyelmét gyakorta elkerülő személyek és…
Tovább
Ali Smith: Hogy lehetnél mindkettő; ford. Mesterházi Mónika Egy halott quattrocento festő felfelé zuhan „mint egy / hal ahogy a szájába akadt horoggal húzzák / már ha egy halat ki lehetne halászni egy / 6 láb vastag téglafalon át” (11.), és egy múzeumban találja magát. Akár így is kezdődhet Ali Smith Hogy lehetnél mindkettő című…
Tovább
Juhász Tibor: Amire telik Nem tetszik Juhász Tibor legújabb verseskötete, az Amire telik. A vékony, (tokkal-vonóval, Scolar-reklámmal) hetvenkét oldalas kötet három címtelen ciklusban negyvenegy szöveget tartalmaz. Ezek mindegyike jellemzően a társadalmi nyomorról szól, többnyire az északkelet-magyarországi szegregátumok, a szegények és a melósok élethelyzetei jelennek meg. Az új kötet a tárgyilagos (tárgyias?), olykor a tudományos, deskriptív…
Tovább
David Grossman: Futni valakivel, ford. Rajki Andárs „Egy kutya vágtat az utcán, egy fiú meg utána.” (9.) Sokszor találkozunk ezzel a jelenettel, míg végigolvassuk David Grossman könyvét, de ez nemcsak egy visszatérő helyzet, hanem a regény kicsinyítő tükre is. A két szálon futó elbeszélés mindkét nézőpont-karaktere hol az események elől, hol utánuk lohol, nyomoznak és…
Tovább
Láng Eszter: Élni, ahogy Tárgyakkal teli az otthonunk, az életünk. Ott vannak a konyhában, a nappaliban, a pincében vagy éppen kertben. A polcon is, a többi könyv társaságában – mert a könyv is egy tárgy, bár nem kevesek számára sok máshoz képest kitüntetett jelentőséggel bír. (Közéjük tartozom én is, és jó néhány barátom. Van, akivel…
Tovább
Bartók Imre: Majmom, Vergilius A főleg, ám nem kizárólag regényíróként ismert Bartók Imrétől érdekes műfaji kitekintésként hat a tavaly megjelent Majmom, Vergilius. A Műút-könyvekért felelős Szépmesterségek Alapítvány kiadásában megjelent prózavers egy, főként a haldokló címszereplő szemszögéből íródott hosszú, első ránézésre szinte monológszerű szöveget takar, amelynek folyamatosságát talán az jellemzi a legjobban, hogy nem szerepel benne…
Tovább
Marcel Beyer: Kaltenburg, ford. Győri László Idén nyáron a magyar sajtóban is megjelent, a holland, német és francia nyelvű sajtó tele volt a hírrel, miszerint Fülöp belga király „legmélyebb sajnálatát” fejezte ki az egykori Belga Kongó lakosságát a gyarmatosítás idején ért vérengzésekért, melyek fő elindítója az akkori belga királyi család volt, élén II. Lipóttal. A…
Tovább
Kulturális iparágak, kánonok és filterbuborékok, szerk. Bárány Tibor, Hamp Gábor, Hermann Veronika Kultúra a digitális forradalom idején projektcímmel 2019 elején fontos média- és kultúratudományos fórum indult útnak a BME Szociológia és Kommunikáció Tanszékének, illetve az ELTE Média és Kommunikáció Tanszékének közös szervezésében. Azóta minden évben aktuális és nemzetközileg is releváns témák köré csoportosulnak a konferenciák,…
Tovább
Tompa Andrea: Haza Nem kell nagy újságolvasónak lenni, hogy tudjuk, kevés aktuálisabb téma van a mai Európában, mint a migráció. Milliók kelnek évről-évre útra, hagyják hátra ideiglenesen vagy örökre az otthonukat, sokféle okból: van, aki menekül, van, aki kalandra, új tapasztalatokra vágyik, van, aki szeretne jobban élni, tanulni. Mindnyájan úgy érzik: menni muszáj. Közös az…
Tovább
Székely Örs: Ostinato Nem tagadom, hogy a Román Írószövetség debütdíját, valamint a Makói Medáliák-díjat elnyerő Székely Örs első kötetét olvasván sok emlékem fölmerült a szerzővel kapcsolatosan, akivel legalább tíz éve ismerjük egymást: elsősorban a magyar nyelv és irodalom tantárgyversenyekről gimnazista éveinkből, másodsorban a BBTE folyosóiról. Mindez a szerző debütkötetére kíváncsiak számára mit sem jelent, ám…
Tovább
Szolcsányi Ákos: Piros Időtlen vád a mindenkori kortárs verseskötetekkel kapcsolatban, hogy nehezen befogadhatók. A Szolcsányi Ákos Pirosa előtt megjelent Műút-könyv, Bartók Imrétől a Majmom, Vergilius például olyan mértékű előzetes ismeretanyagot, utánanézést és szellemi erőfeszítést vár el olvasójától, hogy az akár többeket is eltántoríthat a kötettel való bensőségesebb megismerkedésétől. A Piros esetében azonban nem egészen ez…
Tovább
Balla Zsófia: A darázs fészke Balla Zsófia új kötetének megjelenése időszerűnek mondható. A tavalyi évben hetvenedik születésnapját ünneplő költő esszéi, tárcái, alkalmi prózai írásai elszórva léteztek már az irodalmi világban, és ezek a megszólalások kivétel nélkül mindig súllyal, komoly erővel bírtak. Összegyűjtésük, rendező szerkesztésük éppen ezért hiánypótló: egy kötetben adnak portrét egy különleges lírikusról. Költői…
Tovább
Solymosi Bálint: Vakrepülés. Gerillaregény „Ami nem betegít, az szóra sem érdemes, […] egy eleven történet kell; olyan, amelynek eshetősége van arra, hogy olvasóját, hallgatóját lebetegítse, így különféle belátásokra kényszerítse” (362.), hangzik Solymosi Bálint főhős-narrátorának nem sok derűt ígérő ars poeticája egy olyan kötetben, ahol a boldogság is „szenvedés és patológia” (242.). A borítón ökölbe szorított…
Tovább
Megkésett gondolatok Géczi János legújabb verseskötetéről Önmagamnak tett régi ígéretemet váltom be e recenzió megírásával. A Szűz a gyermekkel, Szent Annával és egy szamárral című Géczi-kötetről ugyanis azóta tervezek írni, amióta tavaly, rögtön a kiadását követve egyik szokásos, céltalan könyvesbolti nézelődésem alkalmával a kezembe került. Olyan könyvről van ugyanis szó, amely már testiségével is megszólít,…
Tovább
Kérchy Anna: A nő nyelvet ölt. Feminista narratológiai, esztétikai, testelméleti tanulmányok Kérchy Anna legújabb, magyar nyelvű kötete a szegedi Ikonológia és Műértelmezés című sorozat 14. részeként jelent meg 2018-ban a JATEPress gondozásában, s az igen színvonalas és sokszínű sorozat korábbi darabjait áttekintve szembeötlő, hogy A nő nyelvet ölt az első olyan kiadványuk, amely a gender…
Tovább
Juhász Márió: A konyhában meg Elmore James szól „csak megyek, mintha választásom volna” „meg akarták írni az összes giccses hazaút-verset” Juhász Márió tehetséges, pályakezdő szerző. Ritkásan, rendszertelenül publikál, nem nyomul – inverz módon ezzel tűnik ki a debütálás kapujában tolongó-toporgó, mind népesebb mezőnyből, az úgynevezett fiatalokéból (ez esetben: első kötetük előtt állókéból). Verseit, pályája megfontolt…
Tovább
„Örök véget és örök kezdetet”. Tanulmányok Szabó Lőrincről, szerk. Kabdebó Lóránt, Kulcsár-Szabó Zoltán, L. Varga Péter és Palkó Gábor Noha a Petőfi Irodalmi Múzeumban 2017. október 5-én és 6-án megtartott Szabó Lőrinc-tanácskozásnak nem volt célja a szerző életművének paradigmaváltó szerepét még hangsúlyosabbá tenni, mégis akképpen összegezhetők a konferencia eredményei, hogy tulajdonképpen Szabó Lőrinc a hazai…
Tovább
Moesko Péter: Megyünk haza Hogy lehet-e egy család életébe kódolt természetes velejáró a működésképtelenség, nem egyszerű kérdés. Moesko Péter, vagy valódi nevén az esztergomi születésű Farkas Péter első kötetében, a 2019-ben a Műút gondozásában megjelent Megyünk hazában mégis olyan problémák körüljárására vállalkozik, mint hogy létezik-e alkati alkalmatlanság a szeretetre, és ha igen, beleilleszkedhet-e valaha a…
Tovább
Purosz Leonidasz: Egy férfi sosem hagyja félbe „a szerelmi költészet megújítására nem vállalkozom”Györe Balázs: A becenév A személyesség témáját előtérbe helyező lírájával Purosz Leonidasz azokhoz a költészetekhez kapcsolódik, amelyek az identitás és a megszólalás lehetőségeire kérdeznek rá, ugyanakkor ezektől a személyes költészetektől el is kíván távolodni második kötetében. Mintha ezt a feladatot jelölné ki az…
Tovább
Korunk, 2021/6. A Korunk folyóirat 2021. júniusi lapszáma két fő részből tevődik össze. Az elsőben a nagy francia író, Marcel Proust Swann című regényrészletét, majd ehhez kapcsolódó tanulmányokat olvashatunk; a lapszám második részében pedig különböző ismertető anyagokat a vallás, a történelem, az irodalom, a színház területeiről. A Swann Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című…
Tovább
Dezső András: Maffiózók mackónadrágban. A magyar szervezett bűnözés regényes története az 1970-es évektől napjainkig „A Szájmonról dossziét nyitó százados ekkor még nem tudta, ki ült aznap az asztal túloldalán. Merthogy a tengerentúlon Szájmont már nemcsak irodaszerekkel foglalkozó üzletemberként, hanem a Los Angeles-i magyar maffia vezetőjeként emlegették”. (19.) Dezső András, az Index bűnügyi témákkal már korábban…
Tovább
Noelle Stevenson: Nimona, ford. Márton Zsófia; Marta Breen és Jenny Jordahl: Nagyszerű nők. A feminizmus rövid története, ford. Molnár Kata A címadó lelkes kijelentéssel Noelle Stevenson képregényének kamaszlány főhőse, Nimona bátorítja Lord Ballister Bitangfőt, a vendettára készülő gonosztevőt, vagy legalábbis gonosztevőnek tartott lovagot. Nimona izgágaságával megtámogatva Bitangfő erkölcsi tartása és igazságvágya – a képregény elején…
Tovább
Irodalmi Magazin, 2021/II. „Hányféle Csukás István létezik?” – tolakodik elénk a kérdés a lapszám nyitó cikkének címében, mintha mi lennénk a mesehősök, akiknek ki kell állniuk a válaszadás próbatételét, ami egy olyan színes életmű esetében, mint Csukásé, cseppet sem lenne egyszerű. Szerencsére azonban ez a feladat nem ránk, olvasókra hárul: a szerző barátai, pályatársai és…
Tovább
Szénási Miklós – Heller Zsolt: Erre jöttünk; Gólya György képeivel Déli sor, István út. Az olyan, hazánk minden táján oly nagy biztonsággal szorongatott, poétikai szempontból is már-már túlreprezentált Debrecen-képek mellett, mint a Nagytemplom, a Debreceni Református Kollégium vagy akár a Csokonai Színház, az említett fogalmak, utcanevek sejtelmesen eltörpülnek, a nem itt élő beavatatlanok számára nem…
Tovább