Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Góliát Évezredek teltek el, míg hosszanelnyúló tested beérte zuhanása.Szénné feketült alakod azóta isa Nap hintáztatja, ahogy árnyékkéntfonódik rá a bolyongó felfedezők,vonuló karavánok elgyötört testére.S hol van a dél, mi egybefognaegykori önmagaddal,hol a nagy harcos?Holttested királyt nemzett,aki mint repülő lövedékegyetlen sorsot élt végig,míg veled ugyanabba a napbatér vissza a Föld,ez a kilövésre kész parittyakő.Élet már nincs…
Tovább
Vágta A csigalépcső tetején, a résnyire nyitott ajtó mellett állt, a sötét sarokban, reszketve összehúzta köpenyét, nyakánál megszorította, és lenézett. Fáklya világította meg a falat az udvar felé, a lángok fénye bazaltköveken ugrált, egyikről a másikra, s feketét hagyott maga után. Nézek lefelé, a lukat látom a lépcső alján, egy sötét lukat, ami mindent magába…
Tovább
Kulcsár Szabó Ernő: Mi a műalkotás? – Az irodalmi olvasás kérdései „Érdekes még egyáltalán, hogy »mi a műalkotás«? Vetődnek még fel kérdések az »irodalmi olvasással« kapcsolatban? Nem haladtuk meg ezeket a témákat?” – merülhet fel a kétség az irodalom- és kultúratudomány kurrens diskurzusainak hozzáértőiben Kulcsár Szabó Ernő legújabb könyvének problémafelvetését illetően, hiszen az irodalomtudomány (talán…
Tovább
Ray Nayler: Az óceán szeme, ford. Sepsi László Az idegen lények iránti érdeklődés újra és újra befészkeli magát az emberek tudatába, és a mítoszokban, a mesékben vagy a fantasztikus irodalomban talál otthonra. A mitológiák hibrid állatai, az évszázadok során kialakult szörnyfigurák vagy a science fiction űrlényei mind valamiképpen erről az érdeklődésről tanúskodnak, és arról, hogy…
Tovább
Szilágyi István: Távolodó jégtáblákon. Válogatott publicisztikák, szerkesztette és az utószót írta Márkus Béla Az utóbbi ötven év magyar prózájának egyik legkiemelkedőbb alakját gyászoljuk a márciusban elhunyt Szilágyi Istvánnal. Bár az irodalomtörténeti értékelés nyilván nem egy ilyen rövid írás dolga, de annyi talán megkockáztatható, hogy a Kő hull apadó kútba megkerülhetetlen darabja az elmúlt fél évszázad…
Tovább
Vigília éjszakája A Halotti Pompa egyik példányára Vigília éjszakájánmegszülettek a halálnak.Vedd eszedbe, ember,iszonyatos rossz halálnakvéletlenjei valának,akiket agyonver az a négy, kik betörénekVigília idejénekéjszakájánbaltát hozva, vasdorongot,készülődve, hogy a homlokbezúzódjon, lám-lám, ha valaki mégis lennebent a házban ébredezve,amikor betörnek.Úgyis volt, hogy bent valának.A baltával nekivágnakmindkettőnek. Élő ember más élőrehogyan bír az élő főre,élő ember másikára,hogyan bír…
Tovább
Szöllősi Mátyás: Fóbia Szöllősi Mátyás új regényciklusának első kötete, a Fóbia 2024-ben jelent meg. A történet főszereplője egy kiemelkedő, a tudományos életben is aktív értelmiségi nő, akinek a perspektíváján keresztül kirajzolódik a koronavírus-járvány megjelenésének időszaka, illetve annak nyomasztó légköre Magyarországon. Ez azonban csupán háttérkontextusként érvényesül a regény nagyobb részében. A főhős ugyanis egy véletlenül kihallgatott…
Tovább
A szemünk előtt elvonulóról Nem gondolkodtam sokat, azonnal odamentem hozzá,bemutatkoztam, gyorsan le is tegeztem, pedig idősebb,akkor már sokkal idősebb volt nálam, mert egyértelműnektűnt már az első és utolsó találkozásunk előtt is,hogy már régóta egy másik időben van, és nem kezdtem elmondani, hogy valamikor a kilencvenes évek elejénhallottam először a verseit a Kossuth Rádió esti műsorában.…
Tovább
Régi tér Fölriadsz, mint a vad. Megfejthetetlen álom.Ez zsong benned csillapíthatatlanul.Fölnyársal, amit tudsz. Összeomlik a várrom.Aki még látott elébb, az némán megvakul. Fogd el a menekülőt, a hálás ismeretlent,s nem tartja meg a kötelék,de nem érti meg, ki és miért szenved,s mért romlik el, ami még fényes, ép. Hallod, amint lesújt a végzetes fejsze,s megráng…
Tovább
Mezei Gáborral az állomány felszámolása című kötetéről Herczeg Ákos beszélget Herczeg Ákos: Szerzőként bő tíz évvel ezelőtt, 2012-ben jártál legutóbb Debrecenben, az első, függelék. címmel megjelent könyved bemutatóján. A mostani, az állomány felszámolása már a negyedik köteted, a harmadik kiadónál, tehát elmondható, hogy érett alkotó vagy, ami teljesen más alaphelyzet, mint amikor először beszélgettünk. A…
Tovább
Borbély Szilárd: „Nyugszol a’ nyárfáknak lengő hívesében”. Tanulmányok Csokonairól Készül az életműsorozat, még mindig nehéz elfogadni, hogy készülhet, hogy textológiai-filológiai döntéseket kell hozni a szövegek megjelentetésének módjáról, a kérdéses helyekről másoknak, szakembereknek kell döntenie, talán más jellegű, de olyan szövegfilológiai problémákat kell megoldaniuk, mint egykor a költők-írók-drámaírók szövegeit sajtó alá rendező Borbély Szilárdnak. Ugyanakkor az…
Tovább
Stefano Landi Merre jársz, sötét hajú?Távolodik az ég.Ami volt: marék hamu,s mit itt hagyunk: elég. Szürke fényt okád a nap,szürke az összes éj –lettél, hát legyél magad,csak ember ne legyél.Ha élsz: anyád s apád van,és összeforrtak ők,vonulnak benned párbana csalfa szeretők. Vonulnak, tűz a testük,csupán lángnyelv lehetsz,lobbanni, égni bennük,képzelni, hogy szeretsz. Sosemvolt álmuk: álmod.Ha mozdulnál:…
Tovább
Lénárt-Muszka Zsuzsanna: Lehetetlen választások. Kortárs afroamerikai anyaszövegek és a rabszolgaság utóélete „A teljesen lehetetlenre specializálódunk.” A lehetetlen fogalma a Nannie Helen Burroughs-idézet mellett Lénárt-Muszka Zsuzsanna könyvének számos pontján megjelenik. A figyelemfelkeltő cím olyan élethelyzetekre és -történetekre utal, melyek korlátozott lehetőségei, hatalmi igazságtalanságai, kényszerítő adottságai a valós és fiktív afroamerikai anyáktól megvonják a szabad döntés opcióját.…
Tovább
Idén 200 éve született a 19. század egyik legjelentősebb magyar írója, Jókai Mór (1825–1904). A Jókai-emlékév törekvéseihez kapcsolódva az Alföld Online műhelybeszélgetések formájában kíván hozzájárulni a 19. század világirodalmi rangú prózaírójának emlékezetéhez, az életmű elkötelezett kutatóit megszólaltatva. Sorozatunk második részében Kiss A. Krisztát, az SZTE Irodalom- és Kultúratudományi Doktori Iskola doktorjelöltjét, a Fiatal Írók Szövetsége…
Tovább
Földkábel Az ő nevében írom, bár úgyseolvasod: a lányod jól van,egyetemre jár, néha pincérkedik.Lehet, hogy téged is kiszolgált már. Nem veszi szájára azt a szót, hogy apu,de ettől még nem vagy egészen a múlté,hiszen szerepelsz minden adatlapján,és dacosan viseli köznapi vezetékneved. Úgy vonulsz végig az életén,mint egy földalatti vezeték,amelyet tisztességgel karban tart,ha már te őt…
Tovább
A szent Mindennap imádkozom, hogy meghaljatok,gyermekeim. Két legyet ütnénk egy csapásra:ti színről színre látnátok az Istent,és én is végre csak rá koncentrálnék. Kegyetlen dolgok köröznek a ketrecrácsai közt, pörög a pokoli program:rosszak lesztek, mindenképpen rosszak,hiába imáim, könyörgéseim. Értetek élek: nézem, ahogy esztek,utolsó lehet minden falat, nézem,ahogy alszotok, a mozdulatlanalvó test halott – szemem az Istené.…
Tovább
Boldog festmény Emlékszik az izgalomra. Emberes hónap volt,az évből épp a legutolsó. Hideg, csikorgó fagymindenütt. A tévében épp azelőtt jelentették be,a főváros felé, a havazás miatt az utakat mindlezárták. S hogy hányan maradtak éjszakára az autóikban, akiknek a katonaság, a civilek forró teát, pokrócokat stb. szállítottak. Hogy addigeltakarítják-e vajon a sok havat? Hogy nemmaradnak-e ők is…
Tovább
Rossz Ezüst udvar, aranykapu,szürke havon szürke hamu,a létezés vízalapú.Piszlicsári Jónás atyaaz örömhírt úgy tanítja,hogy igazság minden szava.A teremtés beteljesül,a lélek is megtestesül,kiscipó és nagykalács sül. * Gyomorszájhagyomány. Furcsakifejezés. Azt jelenti,hogy kultúránk az éhezéskultúrája. Különbség van éhség és éhezés között.A gyomor mélyén sötétséglakozik. Az első falatvilágít a gyomornedvek illúziója fölött. Nincssemmi. Ebből a semmibőlteremti meg a…
Tovább
2025/7. Júliusi számunkban lírát Zalán Tibortól, Nádasdi Évától, Csehy Zoltántól, Bende Tamástól, G. István Lászlótól, Acsai Rolandtól, Gyukics Gábortól, Balogh Roberttől, Várady Szabolcstól, drámát Kelecsényi Lászlótól, prózát Berta Ádámtól és Szabó Virágtól közlünk. Kilátó rovatunkban Barnás Ferenccel Pótor Barnabás, Gál Ferenccel Kovács Edward beszélget, Tábor Ádám pedig Visky András Kitelepítés című regényéről ír. Tanulmány rovatunk…
Tovább
Szakadó ég Hallottad az éjjel irdatlan robaját? Az égdarabkái azóta hevernek a földön szanaszét.Lépteid alatt egész nap kitartón ropognaka cikkcakkos, fáradt napsugarak.Most, amikor már térdig a felhőkben gázolsz,ne mondd, hogy nem tűnt fel: az égi országitt van közöttünk, és éppoly szétesett,tördelt, agyontaposott, mint minden más idelent.Az egek helyén tátogó seb behegedt azóta,az éjjeli szél sem…
Tovább
Hansági Ágnes: Irodalmi kommunikáció és műfajiság. A Jókai-próza narrációs eljárásai a romantikától a korai modernségig Hansági Ágnes könyve Előszavában két kérdésfelvetést fogalmaz meg munkája koncepciójaként: az első, hogy „miként ragadható meg Jókai elbeszélő szövegeinek viszonya a romantikához, de méginkább a modernséghez”, a második pedig, hogy „a magyar elbeszélőpróza milyen hagyományrendjébe illeszkednek Jókai szövegei” (7.). A…
Tovább
Mikszáth Kálmán emlékezete, szerk. Császtvay Tünde A bicentenáriumi Petőfi-év keretében az Osiris Kiadónál több kötet jelent meg a klasszikus magyar irodalomról az utóbbi pár évben, mint az azt megelőző tíz esztendő teljes magyar könyvtermésében. Az igényes kivitelű monográfiák, szövegkiadások és gyűjteményes tanulmánykötetek mellett külön sorozat indult a legnagyobb írói-költői életművek értelmezéstörténetének bemutatására, melynek részeként a…
Tovább
esők után zsúfolt a tér, s a tegnap esti járdánnagy tócsákban remeg a volt vihar.kerülgetve bosszankodsz, bármi hajt,átsasszézol a szombat déli lármán. nem bódít csók, ital már hetek óta,nincs buli, szédítő fellángolás.de hajtod, ahogy mézre jön darázs,emléked mind cukros, kiömlött kóla. a világot megváltó sörözések,barátaidnak fontos dolga van…bár szólhatnál, de nincs hozzá szavad, hol kellenél,…
Tovább
Mást mér fel, mint amire felmérés közben gondol Van itthon fél kenyér.Doboz tojás. Majdnem üresmustárosüveg, félig teli ás- ványvíz-űrállomás.Nem sok minden van itthon voltaképp.Már nem megy sehova. Havazik ráadásul.2 zsemle, tejszín, 2 doboz sör.Ember, aki elfásul. Vízszintesen zuhog a hó. Akarján, a vállánál pirosló hullafolt.Úgy látszik, elfeküdtem, gondolja. Vagy valami volt.Vagy meghaltam. Pedig nem.Hanem a…
Tovább
Haza I. Az utca végén felázott földút,a sár az alvázra felverődik.Száraz időben ki lehet sétálnia kertek alatt a szántóföldig. Itt harminc éve megállt az idő.A szomszéd gyanakodva kémlel,mikor begördülünk a ház eléaz aranyszínű erőgéppel, anyám szemében megbocsátás,de érzem, hogy még neheztel.Csontjaimban bujkál a gyerekkor,amint előcsoszog a járókerettel. Dörög, villámszag leng,gyors esők áztatják a földet.Felbúg egy…
Tovább
Fél hatot beszéltünk meg Ákossal. Ez pont az az idő, amikorra kényelmesen odaérek a munkahelyemről, és ha iszunk két sört, meg eszünk egy zsíros kenyeret, utána otthon lehetek anélkül, hogy feltűnne, kocsmában voltam. Mondjuk nem tudom, miért rejtegetem. Igazából nincs már rá semmi okom. Azért zsíros kenyér helyett mégis inkább melegszendvicset szoktam enni, az nem…
Tovább
Mozaikok Palermóból Barátkozás a párduccal Attól még, hogy valamiről évekig tanul az ember, az nem feltétlenül válik valóban kézzelfoghatóvá számára. A táj egészen biztosan ilyen dolog: elementáris tapasztalatokból érthetjük meg. Szicília talán az egyik legkézenfekvőbb hely arra, hogy átengedjük magunkat egy sajátos világnak, és sodródjunk benne. Csak töredékekben vesszük észre, mikor válunk egyetemi hallgatóból utazóvá,…
Tovább
Ság hegyi Pietà 1. Ramadán tizenötödik napja volt,pészah előtti órák, nagypéntek.Nemrég temettük el Anyát,és e különös évben a Könyv népeiegy időben ültek ünnepet. Krisztust már megfeszítették:gyűltek a felhők, de a Ság hegyenmég nem állt be a húsvéti sábát.Arab barátaink böjtöltek Pesten.A spájzban sonka várta a vasárnapot. Ebédre halat ettünk. Kezdettkiengedni az esti bárány a csap alatt.…
Tovább
Tisztelt Olvasók! Egy nyári emlékkel kezdem: Liptószentmiklóson az Illésházy-palotában berendezett múzeumban az idegenvezető leemelt egy régi könyvet a polcról. Emberbőrbe van kötve, mondta, majd a meghökkenést kiélvező, ügyesen begyakorlott hatásszünet végén fahangon folytatta: a püspök úr úgy érezte, hogy halála után az örök evangéliumokat az ő halandó hátáról kihasított bőrbe kellene kötni. Hittük is, nem…
Tovább
Áfra János: Kitakart anyám – Balogh Kristóf József és Imreh Sándor kiállítása Kitakart anyám – áll Áfra János új kötetének címlapján, egyben e kiállítás fő paratextuális mozzanataként. Azt már eddig is megszokhattuk Áfra János könyveit olvasva, hogy nála a címadás gesztusának (legyen szó egy kötet, egy ciklus vagy egyetlen vers címéről) nem puszta mellékes vagy…
Tovább