Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Kerekasztal-beszélgetés, Bódi Katalin, Radnai Dániel Szabolcs és Vaderna Gábor részvételével* Bódi Katalin: Gábor, kurátora voltál a Petőfi Irodalmi Múzeum idén januárban nyílt új állandó kiállításának. Mit lehet tudni a PIM Petőfire vonatkozó tárgyi gyűjteményéről, illetve az idei Petőfi-bicentenáriumhoz igazított új kiállítás koncepciójáról? Vaderna Gábor: Előzetesen annyit mondanék, hogy Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója nyilvánvalóan kiemelt…
Tovább
Alföld 2024/3. A 2023-as Debreceni Irodalmi Napok középpontjában a klasszikus fogalma állt: az Alföld márciusi lapszámában közreadjuk Nádasdy Ádám és Kulcsár-Szabó Zoltán előadásának, valamint a Márton Lászlóval és Szirák Péterrel kiegészült kerekasztalnak a szerkesztett szövegét. Az Alföld-díjasok estjén Herczeg Ákos kérdezte a díjazottakat, Bodrogi Ferenc Mátét, Bednanics Gábort és Győrffy Ákost. Verset Ágh Istvántól, Tóth…
Tovább
Kalapos Éva Veronikával Bódi Katalin beszélget Bódi Katalin: Bár inkább azt szoktuk meg, hogy a szépírók írnak, és remélhetőleg erről az oldaláról is fogunk beszélni a szerzőségnek, a sorozat címéből kiindulva – „a szépíró olvas” – kezdjük az olvasmányélményekkel. Akár az új regényed kapcsán, de akár a régebbi regények vonatkozásában is nagyon izgalmas az a…
Tovább
Alföld 2023/7. A júliusi Alföld középpontjában a Petőfi 200 emlékév áll: közreadjuk a „De lenn a földön van az ég” című meghívásos költőversenyünk nyertes pályaműveit Falcsik Maritól, Kukorelly Endrétől, Markó Bélától és Nádasdy Ádámtól, továbbá a pályázatra beérkezett verseket: Szlukovényi Katalintól, Simon Mártontól, Villányi Lászlótól, Csobánka Zsuzsa Emesétől, Láng Orsolyától, Buda Ferenctől, Tőzsér Árpádtól és…
Tovább
Visky András: Kitelepítés Családja történetéről Visky András számos alkalommal írt és beszélt az elmúlt évtizedekben: Júlia, Párbeszéd a szerelemről című drámája színházi előadásként (2002), rádiójátékként és kötetben (2003) is megjelent, interjúkötetének (Mint aki látja a hangot, 2009) személyes fejezetei a családi mikrotörténelem mélyére vezetnek. Bár a választott megszólalási formák és perspektívák korlátozzák az olvasót a…
Tovább
Alföld 2023/2. Februári lapszámunk középpontjában az elbeszélő próza kérdései állnak: Darvasi Ferenc Mándy Iván háborúvégi korszakát tekinti át, Szabó Gábor Krasznahorkai László első novelláskötetének látásviszonyait, Vincze Ferenc pedig a Duna-szigetek funkcióját vizsgálja Szálinger Balázs és Claudiu M. Florian táj- és emlékezetkonstrukcióiban. Szépirodalmi anyagaink között Géczi Jánostól, Nagy Tímeától, Závada Pétertől, Lanczkor Gábortól, Acsai Rolandtól, André…
Tovább
A kortárs magyar irodalom, szerk. Szirák Péter Egyetemi tankönyvet írni nem könnyű, kivált olyan képlékeny témáról, mint amilyen a kortárs magyar irodalom. A gazdaságos anyagkezelés, a didaktikai szempontrendszer, a fókuszálás, a koherens hálózatépítés a legjobb szándék ellenére is könnyen vezet redukciókhoz, maszatoláshoz, saját korunk teljesítményeinek „kritikátlan” túlértékeléséhez, késztet ideges névsorolvasásra, túlagyalt elméleti kategorizálásra, biztonsági halmozásra,…
Tovább
Alföld 2022/12. Decemberi lapszámunk középpontjában Tar Sándor életműve áll: Márton Lászlótól esszét közlünk, Fenyő D. György Tar Sándor Daliák című novelláját elemzi, Szilágyi Márton pedig A Vén Ede köré épülő tárcák jelentőségét értelmezi az életműben. Szépirodalmi anyagaink között verset Kiss Tibor Noétól, Csobánka Zsuzsa Emesétől, Zalán Tibortól, G. István Lászlótól, Horváth Evetől, Toroczkay Andrástól, Szabados…
Tovább
Prae 2021/3. – Disztópia A Prae folyóirat 2014 utáni látványos vizuális arculatváltása (a valószínűleg financiális okokra visszavezethető képes tartalom kivonása) után talán még aktuálisabban köthető az 1968-ban Ray Browne által alapított The Journal of Popular Culture negyedéves periodikához. Az erőteljes tipológiai és tartalmi rokonság nemcsak azért fontos, mert a magyar folyóirat-kultúrában még mindig inkább csak…
Tovább
Alföld 2022/3. Márciusi számunkban Aczél Gézát, lapunk korábbi főszerkesztőjét köszöntjük 75. születésnapja alkalmából. Keresztury Tibor esszéje és több szerzőnk hommage-verse mellett Juhász Tibor interjúját olvashatják a szerzővel, Pótor Barnabás pedig kritikában teszi mérlegre a költő legújabb verseskönyvét. A lapszámban közöljük továbbá a tavalyi Debreceni Irodalmi Napok „figyelem” hívószava köré szerveződő előadásainak (Tófalvy Tamás, Molnár Gábor…
Tovább
A debreceniség mintázatai. Városi identitás és a lokális emlékezet rétegei a kora újkortól napjainkig 2020-ban két olyan kötet is napvilágot látott, amely címébe emelten foglalkozik Debrecen lokális identitásával. Térey János Boldogh-ház, Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai című posztumusz kötete már a megjelenést megelőző várakozásokkal is beteljesítette egyik – Debrecenben releváns – küldetését, hogy szavakba öntse,…
Tovább
Halász Rita: Mély levegő Vera, a Mély levegő elbeszélője és főszereplője történetébe akkor csöppenünk bele, amikor visszaköltözik apjához két óvodás kislányával, házassága válságának mélypontján. Fiatalkori álmok meghiúsulása, rossz szülői minták, kudarcok a szülői szerepben, verbális és fizikai bántalmazás, megcsalás: olyan forgatókönyv kezd kibontakozni, amely a környezetünkből, a saját életünkből, a női sajtóból, a közösségi oldalak…
Tovább
Kalapos Éva Veronika: F mint Nem kockázatmentes Kalapos Éva Veronika új prózakötetét úgy hirdetni a regény hátsó borítóján, hogy írója „sikeres ifjúsági regényei […] után felnőtteknek szóló történettel jelentkezik”. Gondolhatunk persze arra, hogy D.A.C.-sorozat (2013–2017), illetve a Massza (2016) és a Muszáj?! (2017) fiatal rajongói így válnak majd nagykorú olvasóivá a kortárs magyar irodalomnak, azonban…
Tovább
Bódi Katalin: Éva születése Az Éva születése nem egyszerű születéstörténet, inkább újjászületés. Abban az értelemben, hogy szerzője egy már élő, előttünk álló (heverő) festészeti, ikonográfiai „teremtmény” újraértelmezésére vállalkozik. A 20. század végének, 21. század elejének más értelmezőihez hasonlóan a cultural és gender studies, az új antropológiai nézőpontok és a visual turn újabb elméleti belátásaival felfegyverkezve…
Tovább
Már a boltokban az Alföld legújabb, márciusi száma. A Fodor Barbara filcrajzai által illusztrált lapszám verseit ezúttal Takács Zsuzsa, Győrffy Ákos, Grecsó Krisztián, Horváth Eve, Petőcz András, Sirokai Mátyás, Payer Imre és Géczi Marno János jegyzik, mellettük Vári Attila, Vidéki Bianka, Vörös István és Bíró Zsombor Aurél novellái olvashatók. A tanulmány és kritika rovatok összefonódását…
Tovább
Borcsa Imola: Magnebéhat [Az Alföld folyóirat elkötelezett amellett, hogy különféle módokon irányítsa rá a figyelmet a kritikai diskurzusra. Örömmel adunk helyet a jelen összeállítás fölvezető gondolatait is jegyző Balázs Imre József által vezetett kolozsvári kritikai műhely három írásának, és azzal igyekszünk hozzájárulni a műhelymunkához, hogy fölkértünk három tapasztalt kritikust, hogy röviden szóljanak hozzá a recenziókhoz.…
Tovább
Májusi lapszámunk letölthető innen. Tartalomjegyzék – 2020. május Szépirodalom TAKÁCS ZSUZSA verse: Esküvői ebédNYIRÁN FERENC versei: Jugó; Bakancslista; Az írástudó üldözéseMÁRTON LÁSZLÓ: Olvadás (novella)FALCSIK MARI versei: Újév reggelére; A szomjúhozók; Az utolsó nyíregyi nyárDEMÉNY PÉTER verse: ProspektusBÁNDI MÁTÉ versei: Nosztalgia hibákkal; Közepesek elégiájaMÁTYÁS GYŐZŐ: Képrapszódia (novella)GÖMÖRI GYÖRGY versei: 1615, újév: Molnár Albert Rimaynál; Békássy elindul…
Tovább
Az elsősorban negatív érzelmekhez és pillanatokhoz köthető szégyen az egyéni tapasztalaton túl a kollektív emlékezetnek (eredendő bűn, Kulturschande), az irodalomnak (Rushdie, Coetzee, Rousseau) és más művészeteknek (René Magritte vagy Suzzan Blac képei, Bergman filmje, Mundruczó darabja, Cercei szégyenmenete a Trónok harcában stb.) is megkerülhetetlen tárgya. Az elmúlt években a pszichológia (Andrew L. Morrison, Feldmár András)…
Tovább
A tizenegy fejezetből álló tanulmánykötet előszavában a szerző az olvasó segítségére siet, hogy a címbe helyezett limes jelentését meghatározza, majd a „láthatatlan” jelzővel kiegészített terminusból létrejövő szókép feszültségét bontja ki, így kijelölve az összetett struktúrába rendezett írások közös nevezőjét. Ezek az irodalmi-kulturális jelenségek között rendre észrevehetetlenül meghúzódó határvonalak, amelyek lehetnek időben, szemléletben vagy akár mediális…
Tovább
„Az újkori európai képzőművészetben az akt műfajának elterjedésével a nőábrázolások egyre inkább eltárgyiasítják és erotizálják a női testet, amely a férfitekintetnek kiszolgáltatva az eszményi szépség mellett mindig felidézi a férfitest elleplezett vágyait is. Tanulmányaim és esszéim alapvetése, hogy az újkortól kezdődően a képzőművészeti gyakorlat, a XVIII. század végére pedig az irodalmi szövegek is egy olyan…
Tovább
Szirák Péter: Engedjék meg, hogy bemutassam a beszélgetés résztvevőit: Bódi Katalin, a Debreceni Egyetem irodalomtörténésze, Kukorelly Endre író, költő, esszéista, Sepsi László író, szerkesztő, kritikus. Beszélgetésünk tárgya – az irodalmi kultusz és a sztárság – kapcsolódik a korábban elhangzott előadásokhoz. Margócsy István szépen bemutatta, milyen módon volt az irodalom a 19–20. századi magyar kultúra, sőt…
Tovább
A 70. évfolyamában járó Alföld folyóirat „Határ” címmel nyílt pályázatot hirdetett. Pályázni két kategóriában (vers és próza; esszé és tanulmány) lehetett. Egyéb műfaji megkötés nem volt, tematikusan is csak annyi, hogy a mű kapcsolódjék a pályázat címéhez, hívószavához. A két kategória első három helyezettje pénzjutalomban részesült, további kiváló kéziratokat pedig az Alföld „Határ” című, 2019. decemberi…
Tovább
A Magvető tavalyi könyvheti kínálatában jelent meg Mán-Várhegyi Réka regénye, amelyet a könyvünnepre alapvetően jellemző fokozott izgalom mellett talán személyesen az íróra irányuló olvasói várakozások is sürgettek. A szerző első kötete, a JAKkendő-díjas kézirat 2014-ben jelent meg Boldogtalanság az Auróra-telepen címmel, ezt a novelláskötetet a Szupermenők című ifjúsági naplóregény követte 2015-ben, a Mágneshegy pedig a…
Tovább
„Az energiamegmaradás azt állítja, hogy egy zárt rendszer teljes energiája állandó marad. Vagyis az energia átalakítható egyik formájából a másikba, de nem lehet létrehozni vagy lerombolni. Minden energia tömeget is kifejez, és minden tömeg az energia egy jelensége. A termodinamika első főtétele a termodinamikai rendszerekre kimondja az energiamegmaradást, vagyis azt, hogy az energia a termodinamikai…
Tovább
2018. február 16-án délután a debreceni Méliusz Juhász Péter Könyvtár biztosított helyet az Alföld Stúdió legújabb, Nyugvó energia című antológiája bemutatásához. A helyszín nem volt véletlen: mert bár az antológiák sorában ez már a tizedik kötet – tudtuk meg a jelenlévőket köszöntő Szirák Pétertől, az Alföld folyóirat főszerkesztőjétől –, most először „szövetkezett össze” a folyóirat…
Tovább
Az év végéhez közeledve arra kértük több, a laphoz közel álló szerzőnket, hogy – visszatekintve az Alföld idei lapszámaira – válasszanak ki egy általuk fontosnak, gondolatébresztőnek vagy akár vitathatónak tartott közleményt, és szóljanak hozzá egy rövid, szubjektív jegyzetben, amely a szerzők és szerkesztők számára értékes visszajelzést, az olvasók számára további inspirációt jelenthet. A választott szöveg bármely rovatból származhatott, a…
Tovább
A minden évben hagyományosan az őszi időszakban megrendezendő Debreceni Irodalmi Napok egyik legfontosabb eseménye az Alföld-díjak átadása. 2017. november 7-én újabb három, az Alföld folyóiratban rendszeresen publikáló szépíró és irodalomtörténész vehette át a rangos kitüntetést a debreceni Víztoronyban.
Tovább
Miközben a színház mint művészi forma egyre több eseménnyel és számos kulturális kontextus bevonódásával van jelen a közéletben Magyarországon, addig a színházról, a színháztörténetről, a színházelméletről való értekezések tömegéről aligha tehetünk említést. Adódhat ez a színház sajátosságából, amennyiben a műalkotás egyszerisége ellenáll a rögzítésnek, s így a kimerevítésben létrejövő tanulmányozásnak, vagy éppen a tudományág interdiszciplinaritásából…
Tovább
A Holnap Kiadó új sorozata arra vállalkozik, hogy bemutassa a magyar művészet- és művelődéstörténet egyes területeit a fiatal olvasóközönség számára, ismeretterjesztő jelleggel. Az elsőként megjelent kötet a magyar festészet történetének összefoglalására tesz kísérletet, a sorozat további kiadványai a belső borító tájékoztatása szerint a hazai építészet, színház, zene és népművészet történetét fogják bemutatni. A sorozat koncepciója…
Tovább
Az Alföld aktuális lapszáma a novemberi szürkeség ellen tematikai és műfaji sokszínűséget kínál. A folyóirat első blokkjában versek és próza mellett szonettregényrészletet is olvashatunk; a megszokott rovatok ez alkalommal a Kilátóval bővültek; a szépirodalommal foglalkozó tanulmányok és kritikák mellett irodalomtanítással, oktatással kapcsolatos írásokat is olvashatunk. A szépirodalmi rovat Zalán Tibor szövegeivel indul, majd Izsó Zita…
Tovább