Inkognitóban

Négy országban érzem magam otthon: Magyarországon, Svédországban, Norvégiában és Angliában. Ezeknek az országoknak beszélem a nyelvét. Megértek minden feliratot, tudok beszélgetni a buszon vagy a zöldségessel. És itt vannak barátaim. Magyarországot minden évben meglátogatom. Itt laknak a rokonaim, de sok régi barát és kollega is van. Ezért imádok ott lenni. A hadiszállásom Debrecenben szokott lenni,…

Tovább
Gyöngédség-projektum

„Saját árnyékom ugrom át” – írta az Európa szellemi égtájain otthonosan mozgó Térey János Nagypénteki beszéd című versében. Nagy utat tett meg, míg saját árnyékát átugorva innen, a Kétmalom utcai szülői házból, a sztálingrádi hómezőket érintve eljutott az izlandi vulkán koromfekete árnyékáig, majd az annál is feketébb 2019-es évig. Érdekes, hogy bár mindketten éltünk Debrecenben,…

Tovább
Békeburok

Mint Zsoldos az Iskolában a Boráros téri lakásukat, én is meg tudnám rajzolni Debrecent most már. Zöldfa utca, Burgundia utca, Csapó utca, Piac utca. Be tudom járni ezeket a vonalakat, otthon tudom érezni magamat bennük. Macskávézó, Nagytemplom, Karakter könyvesbolt, Kollégium, Wellington, Egymalom antikvárium. Épülne a rajz, s belőle az életünk egy darabja. Irodalom Háza, Reskontó,…

Tovább
Paraszt-Gaudí

Térey Jánosnak (1970–2019) adalékok a cívis öntudathoz egy cívisház kapcsán „A Kétmalom utca 17. eredetijét annak idején reprodukálták a Magyar Építőművészetben. Az utódját meg a Veranda magazinban fotózzák körbe. Akad, aki »paraszt-Gaudí«-nak nevezi, és bizony, nem egészen alaptalanul. Persze, ha Budapesten a nyersbeton, hullámzó homlokzatú Meininger szálloda utalgat a maga praktikus, vendéglátó-ipari egyszerűségében a némileg…

Tovább
A gesztusokat nem lehet jegyzőkönyvben megörökíteni

Imre Lászlóval Juhász Tibor beszélget Juhász Tibor: Tanár Úr 1978 és 1991 között szerkesztette az Alföld folyóirat tanulmányrovatát, a szerkesztőség tagjaként ekkoriban közvetlenül is érintették az idén 50 éves Debreceni Irodalmi Napok (DIN) szervezésének és lebonyolításának kérdései. Hogyan gondol vissza erre az időszakra? Imre László: 1992 nyarán lettem vendégprofesszor Helsinkiben, de a zökkenőmentes átállás érdekében…

Tovább
A mögénézés térpoétikája

Szénási Miklós – Heller Zsolt: Erre jöttünk; Gólya György képeivel Déli sor, István út. Az olyan, hazánk minden táján oly nagy biztonsággal szorongatott, poétikai szempontból is már-már túlreprezentált Debrecen-képek mellett, mint a Nagytemplom, a Debreceni Református Kollégium vagy akár a Csokonai Színház, az említett fogalmak, utcanevek sejtelmesen eltörpülnek, a nem itt élő beavatatlanok számára nem…

Tovább
Megjelent az Alföld 2021. májusi száma

Alföld 2021/5. Májusi számunk középpontjában ezúttal a városi identitások állnak, elsősorban a debreceni, illetve alföldi építészet, épített kultúra, valamint ezzel is összefüggésben olyan szerzők írásművészete, mint Borbély Szilárd és Térey János. Borbély művészetéről egy nagyobb szabású kerekasztal-beszélgetés szól, Térey posztumusz memoárjáról pedig Szirák Péter és Horváth Péter írásai adnak számot. Mindezeken túl remek elbeszélésekkel és…

Tovább
Látogatók és házigazdák a cívisvárosban

Hogy hányféle szempontból közelíthető meg egy nagyobb, a magyar kultúrában többször is központi szerepet betöltő település irodalmi élete, arra az elmúlt bő négy évtizedből a debreceni vonatkozású kiadványok szolgálnak szép példával. Az Alföld folyóirat helyi érdekeltségű cikkei, tanulmányai évtizedek alatt könyvvé for­málódtak (Fülöp László – Juhász Béla – Bényei József szerkesztésében: Szá­za­dok szelleme – Tanulmányok…

Tovább
Egy szerelmes földrajzot művelő imázsépítő

A Csokonai Színházban 2017. október 2–10. között zajló MagdaFeszt keretében a teátrum és az Alföld folyóirat 4-én, szerdán közös estet tartott, ahol a folyóirat főszerkesztője, Szirák Péter és a színház lektora, Miklós Eszter a periodika szeptemberi, Szabó Magda-blokkjának apropóján emlékezett meg az írónő 100. születésnapjáról.

Tovább