Visszatekintés a Tiszatáj zsoltáros tematikájú lapszámára A tematikus gyűjtemények egyfókúszúságot ígérnek, de ez korántsem jelent egyhangúságot. Eredet és parafrázis – A Zsoltárok könyvének aktualitása címmel jelent meg a Tiszatáj tematikus lapszáma 2022 decemberében. A zsoltártematika úgy működik, mint a prizmán belépő fény. Az egységes téma ellenére sokszínűbb anyagot elképzelni is nehéz lenne, még úgy is,…
Továbbfolyóiratszemle
A krimikutatás nyomában
Helikon, 2023/1. Krimi A Helikon célja az irodalomtudomány aktuális nemzetközi kutatási irányainak bemutatása, és ezáltal a hazai tudományos diskurzusba integrálása. A folyóirat előremutató szellemiségét jelzi, hogy rendszerint olyan, a mai irodalomtudományos gondolkodást is meghatározó elméletek és műfajok köré épültek lapszámaik, mint a tömegkultúra és az irodalom kapcsolata (1969), a science fiction (1972), a feminista kritika…
TovábbImádságról
Credo 2023/1. A Magyarországi Evangélikus Egyház a 2023-as év középpontjába a konfirmációt és elköteleződést állítja. Ehhez kapcsolódik a Credo evangélikus folyóirat 2023/1-es lapszáma, amelynek hívószava az imádság, és amely „felekezeti határokat átívelően” invitál közös gondolkodásra „hitünk személyes megélésének egyik fundamentumáról, az imáról”. A lapszám első írását Bojtos Anita szerkesztő jegyzi. A szerkesztői jegyzet szélesre tárja…
TovábbVárosok, polgárok és áldozatok: várostörténeti és más tanulmányok
Századok, 2023/1. A Századok a Magyar Történelmi Társulat 1867-ben alapított havi folyóirata. Immáron több mint másfél évszázada működő, napjainkban évfolyamonként hat lapszámot megjelentető periodika. Célja a történettudomány legújabb eredményeinek magyar nyelvű terjesztése. Magas színvonalú tevékenységének köszönhetően a legrangosabb honi történettudományi folyóiratok közt tarthatjuk számon. A következőkben a 2023-as esztendőt, vagyis a 157. évfolyamot elindító első…
TovábbAz antik kultúra mint szingularitás
Antikvitás recepciók, szerk. Darab Ágnes és D. Tóth Judit, Studia Litteraria, 2022/1–2. Az Antikvitás recepciók című tanulmánygyűjtemény egy sorozat harmadik darabja, hiszen mint Darab Ágnes bevezetéséből megtudjuk, a Studia Litteraria korábban is szánt tematikus számot a jelenben továbbírt antik irodalom és kultúra recepciótörténeti vizsgálatának. A 2015-ös első kötet az antikvitás napjainkig tartó folyamatos jelenlétének, a…
TovábbTankönyv az üres világ
Prae 2021/3. – Disztópia A Prae folyóirat 2014 utáni látványos vizuális arculatváltása (a valószínűleg financiális okokra visszavezethető képes tartalom kivonása) után talán még aktuálisabban köthető az 1968-ban Ray Browne által alapított The Journal of Popular Culture negyedéves periodikához. Az erőteljes tipológiai és tartalmi rokonság nemcsak azért fontos, mert a magyar folyóirat-kultúrában még mindig inkább csak…
TovábbÚj irányok a gyerekirodalom-kutatás „nagykorúsításához”
A Helikon 2021/4. száma Irányok a gyerekirodalom-kutatásban címmel jelent meg, amely arra vállalkozik, hogy az Európa más országaiban zajló kutatóműhelyek eredményeit bemutatva felvillantsa a gyerek- és ifjúsági irodalom területén rejlő lehetőségeket, azokat az irányokat, melyek a hazai szakemberek számára is újabb megközelítési lehetőségeket nyújtanak. „A gyerekirodalom-kutatás – az utóbbi évekig – nem tartozott a magyar…
TovábbA női irodalom kérdésétől a hatástörténetig
Forrás, 2022/1. A Forrás folyóirat 2022-ben megjelent első száma nemcsak az évszám tekintetében hozott változást, hanem a lap 2000 óta ismert arculatában is megújulás tapasztalható e januári kiadás esetén. A borítón megtalálható Milorad Ksrtić Szerelmes festő című képe, a lap utolsó harmadában pedig további alkotások kaptak helyet ugyancsak Krstićtől. Ezekről a „kettős portrékról” értekezik Kurdy…
Tovább„Menj csendesen tovább…” – Gondolatok a művészet vallásosságáról, vallásos és keresztény művészet fogalmáról
Sárospataki Füzetek 2021/1. „Aludni jó; jobb lenni béna bálvány,a szenny s a romlás esztelen korátnem látni s így heverni, néma márvány –ne nyúlj hozzám. Menj csendesen tovább.”(Michelangelo Buonarroti: Válasz Giovanni Battista Strozzi versére,ford. Faludy György) A Sárospataki Református Teológiai Akadémia negyedévente megjelenő szakfolyóiratának, a Sárospataki Füzeteknek 2021/1. száma nem kisebb kérdéskört helyez a középpontjába, mint…
TovábbA hang mint forma?
A kortárs délkelet-ázsiai művészet „formalista” értelmezése (Oxford Art Journal 2020/43) Legalább az 1990-es évektől fogva egyre nagyobb szerepet kapott a művészetértésben a technológia. A kultúrát teljesen átrajzolta a harmadik ipari forradalom, korábban ismeretlen távlatok nyíltak a test-, a társadalmi nem-, a gyarmati múlt-, valamint a globális közösségértelmezések előtt. A kurátori gyakorlat is többnyire e változásokat…
TovábbRealizmusunk időszerű kérdései
Helikon 2021/2 – Realizmusok (szerk. Deczki Sarolta, Káli Anita) „[…] tulajdonképpen mi a realizmus? Némelyek ismeretelméleti kategóriaként, a valóság tükrözését megvalósító, örök irodalmi vagy művészeti irányzatként, mások történeti kategóriaként, lényegében csak a polgárság megerősödésével együtt jelentkező irodalmi-művészeti áramlatként fogják fel a realizmust. Két végletes álláspontot említettünk, de a viták ismertetése megmutatja, hogy sok más közbeeső,…
TovábbA debreceniség rétegei
Studia Litteraria 2021/1–2. A Studia Litteraria 2021 szeptemberében megjelenő, Városi emlékezet és identitás című száma egy 1969-ben indult folyamat legújabb fejleményének tekinthető: Balogh István történész-etnográfus ugyanis ekkor publikálta a debreceniség fogalmát vizsgáló tanulmányát, Debreceniség: Egy irodalmi fogalom története és társadalmi háttere címmel. A téma iránti érdeklődés közel 50 év elteltével sem csökkent, ugyanis 2018-ban a…
TovábbA református felekezeti oktatás múltja és jelene
Református Tiszántúl 2021/2. Az, hogy reformáció hazai meggyökerezésében, elterjedésében, majd a rá következő fél évezredes történetében mennyire meghatározó szerepe volt az egyes felekezetek által kidolgozott és működtetett oktatási rendszernek, jól ismert, nehezen vitatható tény. Különösen igaz ez a helvét reformációra, amely a többségében 16. században alapított kollégiumok szellemi kisugárzásának köszönhetően évszázadokon keresztül gyakorolt hatást a…
TovábbMarcel Proust és a modernkori regénypoétikák
Korunk, 2021/6. A Korunk folyóirat 2021. júniusi lapszáma két fő részből tevődik össze. Az elsőben a nagy francia író, Marcel Proust Swann című regényrészletét, majd ehhez kapcsolódó tanulmányokat olvashatunk; a lapszám második részében pedig különböző ismertető anyagokat a vallás, a történelem, az irodalom, a színház területeiről. A Swann Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című…
TovábbA hányféle Csukás István
Irodalmi Magazin, 2021/II. „Hányféle Csukás István létezik?” – tolakodik elénk a kérdés a lapszám nyitó cikkének címében, mintha mi lennénk a mesehősök, akiknek ki kell állniuk a válaszadás próbatételét, ami egy olyan színes életmű esetében, mint Csukásé, cseppet sem lenne egyszerű. Szerencsére azonban ez a feladat nem ránk, olvasókra hárul: a szerző barátai, pályatársai és…
TovábbHáromNegyed egy
Észrevételek a Negyed folyóirat III / 4 / 1 lapszámáról A Negyed az irodalmi nyilvánosságban relatíve fiatalnak számít, ugyanis 2017 óta jelenlévő lapról van szó, így érdemes lehet először a folyóirat őstörténetéről és egyedinek mondható szerkesztési eljárásairól szót ejtenünk. Bár a Negyed hagyományosan az online térben jelenik meg, azonban az első „őslapszám” még papíralapú volt,…
TovábbA lürától a líra határáig
Az Ókor folyóirat A líra határai című tematikus számáról Az Ókor című folyóirat 2020-as utolsó, tematikus száma nem egyszerűen Az antik líra határterületei című kutatási projekt (2019–2022) aktuális, „félidős” eredményeinek a seregszemléje, hanem fontos állomása annak a lassan két évtizede folyó magyarországi antiklíra-kutatásnak is, amelynek eredményeit a szélesebb olvasóközönséggel éppen a Marót Károly-díjas folyóirat igyekezett…
TovábbÁprilisi ESŐ aranyat ér
Eső 2021/1. Az ESŐ irodalmi lap számait rendszeresen képzőművészéti alkotások tarkítják. Ez interdiszciplináris hagyomány. Az áprilisi szám 152 oldalán 12 Baksai József-grafikát, -festményt csodálhatunk meg (Munkácsy-díj, 2001). Filozofikus, erősen biblikus víziókat találhatunk közöttük, amelyeket a borítón és utolsó oldalon megjelenő képek (valójában egy kép két részlete) foglalnak keretbe, amelyeknek címe: Kinyilatkoztatás. A lap az elmúlt…
TovábbSpekulálunk, spekulálunk?
Prae 2020/4., Tempevölgy 2020/4. (Bevezetés) Többször jártam úgy korábban, hogy lett volna lehetőség a fantasyről, a szerepjátékról, vagy a videójátékokról írni konferenciákra, magazinokba, de egész egyszerűen nem volt hozzá kritikai distanciám és eszközkészletem. Viszont amikor nemrégiben felkérést kaptam az Alföldtől, hogy írjak a Tempevölgy és a Prae folyóiratok 2020/4-es számairól, akkor már több okból sem…
TovábbA régit újként megvallani
Credo, 2021/1. A Credo evangélikus folyóirat friss lapszáma kifejezetten esztétikus látvány. A kellemes tapintású papírra gömbölyű és markáns betűtípussal nyomott cím után a tekintet Ghyczhy György festőművész képének sötétebb tónusaira kalandozik. Az újságot kinyitva pedig a kellemesség érzetét növeli, hogy több helyen nagyméretű, színes és jó minőségű reprodukciókkal találjuk szembe magunkat, mint például Giovanni di…
TovábbVan. Volt. Lesz?
A Jelenkor áprilisi számának margójára Határvonal. Vissza- és előretekintés. Vissza- vagy előrehaladás. Jelen, múlt, jövő és egyensúly vagy annak hiánya. A Jelenkor áprilisi számának indító gondolatai ezek. Kukorelly Endre Strand 3 című versében végképp összemosódik a lírai én és az olvasó érzésvilága, hiszen mire sem vágyódik manapság jobban az ember, mint a világ felfordulását okozó…
TovábbA hely, ahol szívesen élnénk
Újvárad, 2021/1. Minden kezdet nehéz, akár egy közmondás megöröklött és folytonos újragondolásra váró terhe. Ezen a nehézségen pedig még az sem könnyít, ha élünk azzal a nagyon is megalapozott gyanúval, hogy valójában minden kezdet csupán újrakezdés, valamilyen kulturális technika, gyakorlat, mintázat, ethosz nem azonos módon történő megismétlése abban a hagyományban, melyben kiszakíthatatlanul bennfoglaltatunk. Ilyen elszánt…
TovábbNem steril terek
Irodalmi Szemle, 2020/5. Mozgalmas teret nyit az Irodalmi Szemle ötödik száma azoknak, akik ezúttal nem csatlakozni akarnak egy rég erodálódó diskurzushoz, hanem épp ellenkezőleg: meg kívánják azt akasztani, hogy új nyelvet szavatolva tegyék le a voksukat a kanonizált mintázatok ellenében. Különösen igaz ez a folyóirat drámablokkjára, ezek a már-már határsértő szövegek ugyanis jogot formálnak a…
TovábbA szeretet fénye az alagút végén
Vigilia, 2020/4. Az emberi élet vége, az elmúlás poétikája alighanem az egyik leggyakrabban olvasott és legélénkebben dolgozó területe a mindenkori kultúra- és irodalomértésünknek. A halál szükségszerű jelenléte a vele ellentétes értékűnek gondolt életünkben szorongással tölt el, minden percünket elkíséri, ez az állandó feszültség pedig talán nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a művészet csúcsteljesítményei megszülessenek. Az elmúlás kreatív…
Tovább„Fejjel lefelé a képzelet”
Csillagszálló – Tükör, 2020/1. A Csillagszálló legfrissebb száma csak részben tudja teljesíteni misszióját a koronavírus miatt. Az utcalapot eddig hajléktalanok terjesztették aluljárókban, és most, hogy ezt egy időre felfüggesztették, közülük is sokan veszíthették el bevételi forrásukat, hiszen online formában jelent meg a májusi szám. (Letölthető a Drót oldaláról. – A szerk.) Emellett viszont a megszokott…
TovábbMielőtt még menő lett volna
Prae 2019/1. (Betegség) Amikor 2019 őszén a Prae folyóirat legújabb, a betegség témája köré rendeződő szövegeket tartalmazó lapszáma megjelent, még nem kezdődött minden online folyóirat összes cikke a koronavírus-járvány előtti idők nosztalgikus felidézésével. Ehhez hasonlóan még az sem volt tendencia, hogy minden művész, gondolkodó, kulturális szereplő metareflektív módon írjon a betegségről, metaforikájának lehetséges hatásait taglalja,…
Tovább