Véget nem érő játék

Miklya Zsolt neve bizonnyal sokaknak ismerősen cseng, hiszen a szerző gyerekkönyvei mellett Cérnatánc című kötetével a felnőtt közönséget is megszólítja. Legfrissebb gyerekvers-gyűjteménye Schall Eszterrel együttműködve jelent meg 2015-ben a Móra Kiadónál Végtelen sál címmel. Miklya lassan két évtizede publikál, az Író Cimborák gyerekirodalmi műhely oszlopos tagja, a Parakletos Könyvesház egyházi kiadó szerkesztője, ahol alapvetően bibliai…

Tovább
Előfizetési akció

Még nem találta meg a megfelelő karácsonyi meglepetést? Szívesen kerülné a tömött sorokat? Van megoldás. Ajándékozzon éves vagy féléves Alföld-előfizetést szeretteinek 2017. január 15-ig 30%-kal olcsóbban. Az előfizetés elektronikusan itt lehetséges. Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Sikerekben Gazdag Új Évet kíván Önnek és Családjának az Alföld szerkesztősége!

Tovább
Jákob lajtorjája

Jakov Oszeckij naplója (1910)   Január 6. Több mint egy hétig betegeskedtem, ilyen súlyos beteg még sose voltam. Néhány na­pon át mintha csak álomban lettem volna, amelybe időnként beúszott anyám egy csésze teával, Vlagyimirszkij doktor meg más, ismeretlen valakik, akik részint igen kedvesek voltak, de a hátuk mögött állandóan felbukkant egy veszélyes, sőt fé­lelmetes alak.…

Tovább
Megjelent az Alföld decemberi száma

„Mindig vágytam rá, hogy téli könyvet írjak. A magam téli regéjét vagy karácsonyi énekét. Nem sziruppal nyakon öntve, természetesen. A hótakarónak megvan az a jó tulajdonsága, hogy egy darabig minden emberi tevékenység nyomát elfedi, ugyanakkor meglátszik rajta a legcsekélyebb szennyeződés is.” – írja Térey János az Alföld decemberi (előkarácsonyi) számában, a Herczeg Ákos által készített…

Tovább
A szívben az aggodalom

„Olyan gyerekek vagyunk.” – ezzel az ártatlan mondattal kezdődnek Gyarmati Fan­ni naplóbejegyzései 1935 februárjában, amelyek hol napi rendszerességgel, hol ki­sebb-nagyobb kihagyásokkal, heti vagy még ritkább, egy-egy időszakra visszatekintő összefoglalásokkal tizenegy éven át íródtak, s végül az 1946. szeptember 9-i be­jegyzéssel, immár egyes szám első személyben ily módon zárultak: „Belefojtom magam egy jelentéktelen, szellemeskedő Paul Morand-regénybe,…

Tovább
Természetes varázsmesék

A 2015-ös könyveket szemléző, elemző toplisták A darvak táncát a legjobb gyerekkönyvek és legszebb könyvtárgyak között tartják számon. A két kategória kétségkívül szorosan összefügg, hiszen a jó gyerekkönyv ismérve a szöveg igényessége mellett a szerethető, szép kinézet, ami ennél a kötetnél már az első kézbevételkor szembetűnő, ugyanis Szegedi Katalin kollázsfestményei művészeti albummá alakítják a könyvet.…

Tovább
Lackfi János versei

Isten-keresgélő Hol van az Isten? Mért van az Isten? Kellene már, hogy kézre kerítsem… Nézem a földben, nézem a fában, itt a vakondok, ott meg a szú van. Nézem az égen, nézem a tóban, saslibegésben, kajla kopóban. Hol van az Isten? Kis katicában? Hajnali fényben? Kerge cicában? Hold kerekében? Nap-zuhogásban? Mindig az egyben? Mindig a…

Tovább
Az érzékelés története

Több helyen is olvashattuk már Sündör és Niru meséjével kapcsolatban, hogy voltaképpen egy egyszerű történetről van szó, amelyet aztán az egyéb írói eszközök tesznek azzá, ami. (Lovász Andrea, Ex libris, ÉS, LX/11. szám, 2016. március 18.) Mielőtt én is ezen eszközökkel foglalkoznék, kénytelen vagyok az értelmezési regiszter azonnali felvillantásával lebuktatni saját olvasatomat, de legalább senkit…

Tovább
Anyaság, lányság, árvaság

Tóth Krisztina 2015-ös évében a gyerekirodalomé volt a főszerep: három könyve jelent meg. Elsőként májusban az édesanya mellrákműtétje köré szerveződő családi viszonyokat bemutató, Anyát megoperálták (Móra) című mesekönyv. A téma súlyosságát finom színvilággal és kecses vonalvezetéssel megrajzolt képekkel kompenzáló illusztrátor, Hitka Viktória is sokat tett azért, hogy egy igazán érzékeny és szerethető könyv kerüljön az…

Tovább
Petr Maděra versei

Venezia (Venezia) Kísértetek városa, megroggyant falak, újjászületés, színek fölcsapó áradása, maskarák, a házaknak jelük van. Fekete és bájos, vizes hajjal érkezik, csalogányvér a borozó folyosóján, arra folyik a nevetés, ahol sósan kialszik a világűr. Érthetetlenül éneklő bariton a víz hálója fölött, falakat keresztelő fülemüledal. Egyetlen sík hullám űz a végekig egy madárrajt a lábam nyomából.…

Tovább
Megjelent az Alföld novemberi száma

Az Alföld aktuális lapszáma a novemberi szürkeség ellen tematikai és műfaji sokszínűséget kínál. A folyóirat első blokkjában versek és próza mellett szonettregényrészletet is olvashatunk; a megszokott rovatok ez alkalommal a Kilátóval bővültek; a szépirodalommal foglalkozó tanulmányok és kritikák mellett irodalomtanítással, oktatással kapcsolatos írásokat is olvashatunk. A szépirodalmi rovat Zalán Tibor szövegeivel indul, majd Izsó Zita…

Tovább
„Érdemes kockázatot vállalni”

Az utóbbi tizenöt évben látványos változásokon ment keresztül a gyerekirodalom. A tündéres, sárkányos mesék mellé felzárkóztak a hétköznapi problémákat, a filozófiai kérdéseket, a szociológiai tartalmakat középpontba állító gyerekversek és mesék. Szerkesztőként, kiadóként hogyan látjátok napjaink gyerekirodalmi trendjeit, igényeit? Balázs Eszter Anna (Kolibri Kiadó): Egyértelműen nőtt a bizalom a kortárs magyar szerzők iránt, és nőtt az…

Tovább
Szabó T. Anna versei

Róka Rókát fogtam, nem ereszt el, figyel orral, figyel szemmel, füle hegyes, foga éles, forró róka, vörös, éhes, minden sejtje lüktet, lángol, rám néz ki a lángolásból, pillantása, mint a mágnes, ahogy delejezve rám les, állattá bűvölne engem, hogy a csapdát elfelejtsem, én az állat, ő az ember, forró mágnes, magmaszemmel, embert fogott, nem eresztem,…

Tovább
Mándy Iván újrafelfedezése

Darvasi Ferenc Köztünk vagy címen jelentette meg a Mándy Iván életművét és alakját tematizáló beszélgetéseit, interjúit. A cím a könyvben olvasható dialógusok alapján elsősorban nem állításként, hanem inkább olyan szándékként, reményként ér­telmezhető, mely a Mándy-felejtés ellenében pozicionálja a szóban forgó kötetet. Az író életműve ugyanis, ezt majdnem mindegyik „szakértő” beszélgetőtárs megemlíti, koránt sincsen a figyelem…

Tovább
Az Alföld Pannóniában

Az idén újjászerveződő szerkesztőség egyik fontos célkitűzése az volt, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően rendszeressé váljanak a közönségtalálkozók és lapszámbemutatók. E terv megvalósítása lehetetlen volna anélkül a figyelmesség nélkül, amely a különböző szervezetek, orgánumok meghívásaiban nyilvánul meg, és amiért hálánkat ezúton is szeretnénk kifejezni. Idén a debreceni bemutatókon túl Kolozsvárra, Újvidékre és Hajdúböszörménybe jutottunk el,…

Tovább
Megjelent az Alföld októberi száma

Az Alföld októberi száma az 1956-ra emlékező tematikus blokk köré szerveződik. Ulrich Gábor felkavaró grafikái különleges atmoszférát kölcsönöznek a folyóiratnak, és a szépirodalmi rovatot nyitó Kovács András Ferenc- és Marno János-versek hangulata sem felhőtlen. „Vége /  a napnak, örülsz, hogy beletörődhetsz, / mégsem látod értelmét örömödet / megosztani bárkivel.” (Marno János: Kezdetben a düh) A…

Tovább
Lírai daktilusom

Látványos és nagyon tanulságos kudarc G. István László verseskötete. Nagyot vállalt, alighanem teljesíthetetlent, nem csoda hát, hogy hiába mozgósította minden tehetségét, felkészültségét és szorgalmát, végül egy céljaiban homályos, erényeiben felemás, gyengéiben is legalább kétarcú kötetet tett az asztalra. Pedig az ötlet igazán méltányolható, sőt kifejezetten örömteli, hiszen egy negyvenes évei elején járó, kilencedik kötetén dolgozó…

Tovább
Szijj Ferenc versei

Ritka pillanat Kicsiny Balázs: John Argyll hercege Mindig van ott egy küszöb, mintha letettek volna egy fejszét, élével felfelé, nem juthatok át, pedig talán nekem szólt régen egyszer egy hívás rengeteg ember közül, csak akkor még nem tudtam, mit jelent a név, az érintés, szorítás vagy taszítás, a ritka pillanat. Visszafordulok, nem állhatok ott tétlenül,…

Tovább
Megjelent az Alföld szeptemberi száma

Szeptember az iskolakezdés hónapja, ilyenkor pedig fokozottabb figyelem irányul a gyerekekre, kamaszokra. Nem esetleges választás tehát az, hogy az Alföld első őszi lapszáma is a gyerek- és ifjúsági irodalmat helyezi a középpontba. A szépirodalmi rovatban elsősorban olyan szerzők műveit olvashatjuk, akik a gyerekirodalomban (is) otthonosan mozognak, jóllehet, jelen esetben nem mindegyikük itt közölt írása tekinthető…

Tovább
Krusovszky Dénes versei

Minotaurusz Tolvaj Zoltánnak Máshogyan képzeltem a labirintust, de ezzel is beérem. Az elektromos zene megtört ütemei foszlányokban szivárognak a felszín felé, és nem bírok tovább ellenállni nekik. Az utcán dohányzók susognak, mint a fűzfák, a biztonsági őrök fenyőkként nyújtózkodnak, mintha egy erdő sűrűjében járnék, és ebben az alvilági szélben gyorsan roppannak az erőtlenebb ágak. Odabent,…

Tovább
Az átlényegítő fordulat

A világirodalom magyarországi helyzetét érintő, az utóbbi időben megélénkülő diskurzus egyik legfontosabb (és persze nem meglepő) tanulsága, hogy a műfordításpiac igazi mostohagyermekének a líra számít. Habár olyan újabb kezdeményezéseknek köszönhetően, mint a Versum online, egyre több kortárs, illetve huszadik századi költőtől olvashatunk szövegeket magyarul, a nyomtatásban kiadott fordításkötetek mennyisége elenyésző.

Tovább
„Egyszer minden éjszaka végére pontot kell tenni”

Szendi Nóra Zárványok és Kubiszyn Viktor Oroszrulett című regénye mindössze pár hónap eltéréssel jelent meg 2015-ben. Az Oroszrulett Kubiszyn harmadik könyve a szerhasználatot analizáló és bemutató vallomásos prózában, a bevallottan ön­életrajzi igényű, úttörő jelentőségű 2011-es Drognapló, illetve a két évvel későbbi no­vellafüzér, a Foglaltház után. A téma létjogosultságát mi sem bizonyítja jobban, hogy az utóbbi…

Tovább
Mondd, hol van az a krézi srác?

1973 januárjában egy balassagyarmati testvérpár fegyvereket szerzett édesapjuk munkahelyéről, a helyi határőrségi laktanyából, s közel egy hétig fogva tartott húsz lányt a város kollégiumában. Követelésük az volt, hogy Budapestről repülővel Nyugat-Európába távozzanak. Mivel hírzárlatot rendeltek el az ügyben, hosszú ideig csak töredékeiben lehetett ismerni az eseményeket. 1986-ban jelent meg a korabeli sikeríró, Végh Antal kötete…

Tovább
Megjelent az Alföld augusztusi száma

Az Alföld a meleg nyári napokra műfordításokat kínál: a szépirodalmi rovatban Petr Madĕra, Eva Luka, Wendy Rose és Ernest Wichner verseit, Ljudmila Ulickaja és Antonella Cilento regényrészleteit (utóbbinak az első magyar nyelvű fordítását), illetve Friedrich Schiller drámarészletét olvashatjuk olyan kitűnő műfordítók tolmácsolásában, mint Vörös István, Goretity József, Gyukics Gábor, Puskás István és Térey János. Utóbbi…

Tovább
Megidézett jelenlét

Láng Orsolya Tejszobor című első kötete nemrégiben látott napvilágot az Erdélyi Hí­radó Kiadó és a Fiatal Írók Szövetségének gondozásában. A szöveg középpontjában az elbeszélő és társának kapcsolata, majd szakítása áll. A narrátor – látszólag – a mindenkori jelenen innen, olykor attól kisebb időbeli távolságot felvéve re­gisztrálja az eseményeket és interakciókat, de néhol a gyermekkori emlékek…

Tovább
Tóth Kinga verse

Építők 1 a köztes szobában tárgyak esnek a ruhából nyugodt az evés csendben a fej vihar vág ketté egy fát kisfiú szaladgál oroszlánüvöltés egy idősebb segít a kezekből mancs és karom játszom veled mondja egy nő is ül ott anyaalak a haja nagy kóc mint egy állat ül ez nem film nem kitalált jelenet hárman…

Tovább
Értelmét vesztett világok

Egy téma, két teljesen különböző regény arról, ki hogyan dolgozza fel a háborús tragédiákat. Fel lehet-e egyáltalán dolgozni, mennyire és miben sérül az ember, hogy tud megküzdeni a kínzó emlékekkel, el lehet-e felejteni az átélt szörnyűségeket? A kimondás, elmondás által elérhető-e a gyógyulás? Ezeket a témákat járja körbe Sirbik Attila St. Euphemia és Danyi Zoltán…

Tovább
Valaki más traumája

Miért fog nyomozásba egy detektívregény főhőse? Mert ez a munkája és busásan meg­fizetik érte (napi ötven dollár, plusz költségek)? Mert ellenállhatatlan ismeretelméleti imperatívusz hajtja a nagybetűs Igazság kiderítése felé? Mert egy személyben lenne bírája és hóhéra a bűnösöknek? Esetleg a nyomozás maga csupán pótcselekvés, ami ideig-óráig eltereli figyelmét a fájdalmasabb és személyesebb rejtélyekről?

Tovább
Gál Ferenc versei

Ház körüli munkák XIII. Három alakban jelenhetek meg. Az események tanújaként embergyűrűben topogva forszírozhatom: húzódjunk szaunakabinba. Tapasztalatból tudva, hogy a két világ határán kicsapódóőskép fegyelmező ereje zárt térben mire képes. Az is lehet, hogy a fénylő pillanattól vendéghaj tincseit sodorva megint csak az jut eszembe: valami bömbölő zene átjárhatna, legalább ilyenkor. Vagy a beszédhelyzet finomságaira…

Tovább
Bentről ki

Elsőkötetes szerzők esetében mindig él a remény, hogy valami igazán új, frappáns, eled­dig ismeretlen univerzum teremtődik meg, a korábbi hagyományokra valamilyen módon reflektáló, mégis sajátos megszólalásmód révén. Papp-Zakor Ilka An­gyalvacsora és Urbán Ákos Egy helyben című prózakötete mindenképp igazolni lát­szik ezt az elvárást, mégpedig nem az útkeresés, a szárnybontogatás, hanem az erős, kiforrott próza jeleit…

Tovább