ŐK (SVÉDEK)

Új sorozatunkban partnerlapunk, az Újvárad folyóirat szerkesztőitől és munkatársaitól olvashatnak tárcákat, heti rendszerességgel. Elsőként Tasnádi-Sáhy Péter színházrendező, a Várad folyóirat korábbi irodalom rovatának szerkesztője, most az Újvárad trialóg rovatának vezetője írt Göteborgról és Jöteborjról – közben pedig valami másról. Jöteborj és Göteborg – bár persze nem, de mondjuk így – két város. Jöteborjban, bent, svédek…

Tovább
Kiss Ottó verse

Vonatos dal Rokonok üzentek,vendégül látnának,pakoltam plüssöt ésa kedvenc párnámat.Mondták, hogy egyedülkellene utazzak,egyike volnék asok bátor utasnak. Látjátok, én most indulok                                           el az úton,nem tudom, hogy merre visz, de                                           túl a múlton,belenézek a jövő nagy                                           távcsövébe,az a jó, hogy semmi nincs ott                                           kőbe vésve!Látjátok, én most indulok                                           el az úton,nem tudom, hogy merre visz, de                                           túl…

Tovább
Jegyzetek egy fontos kötetről

Mohai V. Lajos: Utószó a magyar költészethez Eltöprenghetünk a cím fölött. Visszapillantás? Vagy maga a vég? Miközben Arany Jánost, Weöres Sándort vagy éppen a magyar népdalt idézi meg Mohai V. Lajos. Aki tulajdonképpen nem hisz a líra hatalmában, s aki esszéi és egyéb műfajú írásai mellett megalkotja eddigi életművének erős és érvényes költészeti oldalát is.…

Tovább
Komolyan venni

Hogyan dolgozik egy ifjúsági regényíró, kérdezik tőlem szinte mindenütt, interjúkban, író-olvasó találkozókon, még az e-mailben is, amelyben felkértek erre az esszére. Részben értem a kérdést, hiszen külső szemmel valóban érdekes boszorkánykonyhának tűnhet az ifjúsági irodalom. Ha felnőttek írnak felnőtteknek, leginkább saját magukból és a környezetükből merítenek, ahol általában szintén a felnőttek vannak többségben (kivéve például…

Tovább
Péntek Imre versei

Fénylő tetők A zsákhuzat ismét elszakadt,dunyhája a mélységes kék ég,hallja, hogy trappolnak a lovak,elérve az opál messzeségét. Valaki űzi őket, nyergében ülve,pattint zsinóros ostorával,a vad cipók immár kihűlve,tarisznyája nyakában rá vall.  A fenyőág rezeg, madár repült el,borong a fénylő tetők csonkja,a moha mélységes mélyen zöldell,kialszik az alkonyvégi pompa. Visszaszökni Megrémült a fázós fecskepár,a fészek rezdült,…

Tovább
Szövegfüggönyön át a fény

Kulin Borbála: …csak szeretek „te meg csak bámulsz fenn a teliholdra,nem érted, hogy betelt, és nem kezdődik újra.”(K. B.: Semmi változás) Mindennek megvan a maga ideje: hangzik a jól ismert prédikátori maxima. Hosszú (mű)kihordási időről beszélhetünk Kulin Borbála esetében, akit szigorú alkotói fegyelmezettség jellemezhet bizonyára, hogy első verspublikációihoz képest (2015) meglepetten későn mert kötetszerkesztésbe fogni.…

Tovább
Márton Ágnes

Jó így, a semmivel vértezel            In memoriam Tarján Tamás Nem haragszom, de engesztela perc, csalogat és üldöz.Fülelek, mintha síneketfaggatnék, jön-e a lekésett vonat, mintha tölgy alá ásottcirmos kurrogását várnámegy idegen padláson, mint-ha változhatna a végkifejlet. Elkóborolnak a mesterek,mint szagigézett kandúrok,akiknek páholy volt ölünkés sortyogó tonik szavunk. Visszasandítasz: sorsfogó?Így hallatszik odaátról.Frappírozott Tom és Jerry,kergetőzést palástol,kibicnek…

Tovább
„Közvetve összefüggő tartományok”

Mártonffy Marcell: Biblikus hagyomány és történelmi tapasztalat Pilinszky esszéiben A Pilinszky-életmű kanonizációjának egyik főmotívuma – legalábbis a 70-es évektől kezdve – a megváltatlanság léttapasztalatának költői világképet meghatározó kifejeződése volt, s ez mindenekelőtt a két világháború közötti magyar költői hagyományhoz szorosan kötődő korai kötészetét értékelte fel. A keresztény dogmatikához való negatív viszony talán érthető kanonizációs szempont…

Tovább
Klímaképzelet, plasztik áradat

Tóth Kinga: Írmag/Offspring Tóth Kinga munkássága rendkívül sokszínű, médiumokon, nyelveken és határokon átívelő; a magyar mellett angolul és németül is ír, prózával és költészettel is foglalkozik. Az elmúlt években számos, a világ különböző pontjain megrendezett művészeti fesztivál vendége volt (megfordult például Belgrádban, Párizsban, Zürichben, Iowában). Művészete nemcsak szövegekből építkezik, hiszen a hang, a vizualitás és…

Tovább
Kihallgatni egy fát

Korpa Tamás: A lombhullásról egy júliusi tölggyel Korpa Tamás harmadik verseskötetének immár nem egy épített tér (Egy híd térfogatáról, 2013) s nem is egy elvont fogalom (Inszomnia, 2016) adja a címét, A lombhullásról egy júliusi tölggyel címe komplexebb ennél. Először is az ismert toposzt idézi meg: talán elmúlásról, veszteségről, őszről lesz szó? A lombhullás alapvetően…

Tovább
Géczi János versei

Lót felesége Több alakban állok.Mától eggyel többen.Ha megfordulhatnék,Lót nem látszódna,sem azok, akik elvezették,a szélből megalkotott eszményi formák. A két angyal, vállukra vont hátizsákkal,nem azért érkezett,hogy megvizsgálja a város bűnösségét,hanem ítélethozatalra.A zsákok mennykövekkel telveés homokviharokkal,szögről lógnak alá a hálófülkéjükben,akár a tevecsődör-herezacskó,az el nem követett,de bekövetkező bűnöktől súlyosan. Ott álltam, amikor megváltozotta mondatban az alany,s a jövő…

Tovább
Töredék Kafkának

Borbély Szilárd: Kafka fia Jelenkori irodalmunk két kiemelkedő alakja, Borbély Szilárd és Térey János váratlanul, alkotóerejük teljében és csaknem egyidősen, 51, illetve 49 évesen haltak meg az elmúlt évtizedben. Mindkettőjüket szoros szálak fűzték Debrecenhez: Térey itt született és nevelkedett, Borbély itt járt egyetemre, és aztán itt élt és dolgozott haláláig. Költőnek is, próza- és drámaírónak…

Tovább
Acsai Roland versei

Én igen, én nem Elveszi, visszaadná, de már elvette: nála maradhat.Megveszi, átveri, bármelyik oldala várja a partnak. Parttalan árad a víztelen, fénytelen tükre kiszárad.Mélyei őrzik a partot, viharra csak egymaga várhat. Meddig a rügy, mikortól virág, vagy gyümölcs? Átviszi ezt ismáshova, észrevétlen módon járja át fenti a lentit. Kezdete, vége se kezd vele semmit az…

Tovább
Magára hagyott test

A lány, aki nem én vagyok, a szájához emeli a cigit. Fintorog, nem szereti a fű ízét, de kell a zsibbadás, könnyebb minden, ha eltompulnak az érzékek. Eldobja a csikket, megdörzsöli a szemét, lüktet odabent a sötétség. Arra gondol, milyen jó lenne itt maradni. Égeti az arcát a nap, izzik a vaskorlát a tenyere alatt,…

Tovább
Az olvasó a költő barátja (?) avagy személyes okaim

Láng Orsolya: Személyes okok Az utóbbi évek kortárs magyar prózatermésében megkerülhetetlennek tűnt a kommunikáció képtelenségének/ellehetetlenülésének/nehézségének színrevitele, a lírában ugyanakkor ezt kevésbé érzékeltem dominánsnak; jóllehet szövegek biztosan akadnak, de önálló kötetet nem tudnék felidézni, amely hangsúlyosan e problematika köré szerveződne. Jómagam is több alkalommal leírtam ezt a szószerkezetet különböző recenziókban, és nem tudtam eldönteni, hogy az…

Tovább
Talán csak a csuklás

Foltin Jolánnak Fiam, éjjel nem tudtam elaludni, ellenőriztem a gondolataimat a sötétben, kényszerítve voltam, azt éreztem, arra késztet valami, hogy ébren maradjak, rám jött a csuklás, és talán ettől, talán mástól, de leestem az ágyról. Nem éreztem, mi az, csak azt, hogy a gonoszsághoz és a jósághoz is köze van. Féltem az éjszakától, a világtól,…

Tovább
Nem én vagyok görbe, az út kanyarog – a Debreceni Ünnepi Könyvhéten jártunk

Kissé fáradtan érkezem meg a Debreceni Ünnepi Könyvhétre, hiszen előző este a Fiatal Írók Szövetségének budapesti alapozó mulatságán vettem részt a Lumenben. Nagy az izgalom: vajon elmossa-e az eső a megnyitót? De a borúra derű érkezik, amikor Buda Ferencnek, a programsorozat idei díszvendégének köszöntője elfeledteti velem a fáradságot. Aurája van. Egy jelenség. Delejező személyiség. Indián.…

Tovább
Megjelent az Alföld 2022. júniusi száma

Alföld 2022/6. Júniusi számunk tanulmányai a 20. századi magyar költészet körében vizsgálódnak: Konkoly Dániel Babits Mihály, Juhász Gyula, Balázs Béla, Karinthy Frigyes, Németh Andor és Tamkó Sirató Károly költeményeiben figyeli meg a telefon és a rádió megjelenését, Pataki Viktor Radnóti Miklós, Balogh Gergő Pilinszky János, Bakó Endre pedig Szabó Lőrinc egy verséről értekezik. Bakó Endre…

Tovább
Gerevich András verse

Hamubogyók a tóparton 1. A hajnali tavon virágzik egy csukatetem,ezüstös víz nyaldossa porcelánhasát,porosodik, ahogy múlnak az évszakok,míg el nem jön peckesen a mai délután,frissen vasalt ingben, jóllakottan, üdén,szavait szurokként keni szét arcodon,letöri egyesével minden óráról a mutatót,igét hirdet, megváltást ígér, de a szájábanférgek ficánkolnak a fogai helyén, nyelvénekhalszeme van, amikor átölel és megcsókol,belülről vizsgálja meg…

Tovább
Körkérdés – Szálinger Balázs: Koncentráció

A napokban jelent meg Szálinger Balázs új verseskönyve Koncentráció címmel. A szerző arra vállalkozott, hogy nem valamely könyvkiadó gondozásában jelenteti meg legújabb könyvét, hanem magánkiadásban, számozott példányokban, előfizetői felhívás segítségével. Új körkérdésünkben három szakembert szólaltattunk meg, hogy fogalmazzák meg véleményüket a kötetről és a kiadásról. 1. Szálinger Balázs úgy döntött, hogy nem valamely könyvkiadó gondozásában jelenteti…

Tovább
„a szív úttalan vándorútján”

Báthori Csaba: A hosszú táv Báthori Csaba költészete valószínűleg nem illethető a „felkapott” vagy „divatos” jelzőkkel – néhány kortárstól eltekintve talán rokontalannak is tűnhet a mai magyar lírában –, mégis az egyik legnemesebb értelemben vett metafizikus költészet példája, melynek elődjeit inkább a nyugat-európai hagyományban kell keresnünk (például Hölderlin, Rilke vagy Rimbaud szinte átüt a verseken).…

Tovább
Tóth Kinga verse

mária imája I földre hullunk szédülő tekintetünk földre vetjükkommandósok jönnek szobrod elé csodát keresni10 gyémántért adnak a kereskedőksorsjegyet húznak rád adj hűségetférfiak nyúlnak utánad férfiak kutatjáklepleid gyermekek lótuszban énekelnekana hata o mama ana hata o mamarossz kezekbe kerülsz megtisztítoda kezet az agyagon meleged égeti aki törni jöttszámokat keresnek a kétségbeesettekglóriádba vakulnak hogy nyugalmat találjanaktalpad alatt…

Tovább
Marno János versei

Hiába Hiába menekültem annyiszora hibátlan szépségű barátomhoz,szótlanul mosolygott, amint meglátott,mire nyomban torkomra forrtak a szavak,és nem mertem krákogni, a köpésről nem beszélve,mivel a házban s a ház körül sehol egyporcelán köpőcsésze. Filmeket hívott előa barátom egy vizes, vörös helyiségben,a helyiség fala szorosan beleépült a földbe.Hideg volt, és barátságtalan, mint a barátom anyja,akinek őszülvén sípolni kezdett…

Tovább
„…a vívásban a védés a szúrás értelmezése”

Bényei Péter: Emlékezésalakzatok és lélektani reprezentáció a Jókai-prózában „…a vívásban a védés a szúrás értelmezése” – idézi Bényei Péter George Herbert Meadet Jókai-könyvének a Rab Rábyról szóló fejezetében, és kétségkívül van kötetének valamilyen, a filológusi-irodalomtörténészi szakma megszokott működési rendjén, a recepciótörténeti (ön)pozicionáláson túlmutató, reflexív, a Jókai-értelmezéstörténet utolsó másfél évtizedének eredményeit is újraolvasó, a véleménykülönbségek közötti…

Tovább
Jász Attila verse

Feltámadás helyett. P/verziók                                 „menecnek orzaga” [i. múzeum-változat]  Az utolsó teremben is lekapcsoljaa biztonsági őr a villanyt éjszakára,ott maradsz bezárva, a kereszthalál fenyegető közelségerövid időre megint visszasimulhata sötétbe, csak türelem, ha van időd, lesz reggel,érdemes tehát a Kálvária helyettaz Angyali üdvözlettel kezdeni. [ii. aluljáró-változat]  Az aluljáró csikkel és aprópénzzelteleszórt betonpadlóján fekszikaz egek hajléktalanja,félkómásan, félrészegen, odamész…

Tovább
Nagy Márta Júlia versei

Hameln Egy átlagos utazás úgy kezdődik, hogy már az elejéntudod, min kell keresztülmenni. Lehasznált parkolóizgága füvektől áttört, morcos és magát mégis megadóbetonpályája. Felüljáró az általad fagyiházaknakkeresztelt nyomorsziget felett – ami nekednyomornak tűnik, másnak az ont otthonmeleget.Verzett bozót, ázott, kóbor állatok szőre,félbehagyott ipari Bábelek, a kiégett projektkoordinátorkezéből kicsúszó, ocsmányfekete kormány pöfögése.Alkalomadtán előhalászott régi szeretőd csak nekilelkes,…

Tovább
„Varázslatos lények vannak benne?”

Mervyn Peake: A Gormenghast-trilógia, ford. Farkas Krisztina, Bakonyi Berta A fenti kérdés a Gormenghast-regénytrilógia egyik internetes ajánlója alatti kommentszekcióban szerepelt. Maga az oldal elsősorban sci-fikkel és fantasykkel foglalkozik, így olvasói is e műfajok rajongóiból kerülnek ki – ahogy a kommentelő is nyilván ehhez a táborhoz tartozik. Nem kapott választ, és tulajdonképpen nem is könnyű rá…

Tovább
Gál Ferenc versciklusa

Járóföld Morzsálódnak a könyvek.A fehér várost széthordjákaz uszályok és a hangyák,én pedig a nyomukba szegődöm.Elhagyom a labirintusnak beillőszobákat naponta, emberi fejjel.Átvágok a vízjárástól függő kerten,eloldozom a csónakot, és kievezeka hűs ipari vizekre csak úgy magamban.Az áramlásra bízom, hogy elvigyena központi város szívébe, küldetésvagy raktári felsőruhák nélkül.Találgathatom, hogy mi jön utána,vagy a rám jellemző kissé torokhangúdúdolással…

Tovább
Élmény és tapasztalat

L. Varga Péter: Más tartományok: Változatok fiktív és valós terekre Vannak olyan irodalomtudósok, akik pályájuk egy-egy szakaszán mindig egy adott életműre, szövegkorpuszra összpontosítanak, fegyelmezetten és szisztematikusan feltérképezve annak minden zegét-zugát. És vannak olyanok is, akiket inkább egy-egy szerteágazó kérdéskör foglalkoztat: figyelmük azokra a metszéspontokra irányul, melyek akár eltérő műfajú, kanonikus pozíciójú, keletkezési idejű alkotások között…

Tovább
Győrffy Ákos verse

Oostende, Snorlax „Ahová estél, ott maradsz.A mindenségből ezt az egyet,ezt az egyetlen egy helyet,de ezt azután megszerezted.”(P. J.) Az izomsorvadás a végtagok folyamatos gyengülésével jár.Az izomszövetek zsírszövetté alakulnak.A folyamat vége a legtöbbször az,hogy miután a szívizmok és a bordaközi izmok is elzsírosodnak,a szív vagy a tüdő egyszer csak leáll. Zoli elektromos tolókocsival közlekedett már évek…

Tovább