Németh Zoltán versciklusa

Fáraók Peribszen Egy üres jel csókolta meg, Semmit sem vett észre belőle. Szeretetgolyókkal Felrakott markolatúHúspuha késtVágott bele. Atombomba nyers szívből,Amely a boldogság perceiben Jézussal szórja tele a földet.  Jézus, a legpuhább bilincs. Amon, a pamutkés. Bangladesben pedig vastag téli bundát varrnakAz északi fehér embernek. Hór Sza Posztószemek az arcon.  Vattakönny csurog.A hang nyál a száj szélén.A csap berozsdásodott…

Tovább
Disharmonia terrestris – Egy amerikai lelkészcsalád széthullása

Jonathan Franzen: Keresztutak, ford. Pék Zoltán (Történelmi családregény) Ha mintegy két évtizeddel ezelőtt valaki azt vetette volna fel egy magyarországi kiadónak, hogy le kellene fordíttatni és ki kellene adni egy olyan kortárs amerikai regényt, amely az 1970-es évek eleji Chicago egy fiktív kertvárosának protestáns gyülekezetében játszódik, és amely a frusztrált lelkész házasságtörési kísérleteit, hitbeli és…

Tovább
Ladik Katalin versei

Félek, hogy el fog menni Keszthelyi Rezsőre emlékezvevagyok azzal, hogy nem tudom,hangozhat, ez hogyan történik,sán hangzik, ha néha is csak,testem, még ha sokszorde, ó, miért is hoztam ezt mostidenyúlnak a platánok árnyékaizen rám, kérem, egy takarót,ersze, majd, de hadd érzékenyüljekozásban ugyan, de ilyenképpen,alahogyan így, gyereket szeretnékersze, a rozmaringok velem, ahogyan meghal,de nem is tudom.dére, és…

Tovább
Visky-fragmentumok

Visky András: Mire való a színház? Útban a theatrum theologicum felé Visky András drámaírót, dramaturgot, színházi gondolkodót visszatérően súlyos kérdések foglalkoztatják kiemelten a színház kapcsán. Ezek közé sorolhatjuk a találkozás, a szabadság, a szakralitás problematikáját, amely természetszerűleg az adott művészeti ágon kívül is lekötik a kolozsvári szerző figyelmét, ugyanakkor ő jó érzékkel a színházban találja…

Tovább
Marno János versei

Hallójáratok Lábuk alatt ropog a hó,mint szájamban a pirítós.Leheletük a levegőben lógszaporodó jégcsapokban;ízlelőbimbóim avatottanválogatnak a só s a vaj között.Meggörbül a teáskanna csőre,reggeltől délig azon röhögök.Ideérnek-e idén a fagyok,ez a kérdés emészt épp a vörösnapkorong felmerülésével.Ha agyagból vagy kiégvejól, nincs mitől tartanod az égben.Éjszaka még sárgásfehér volt,most meg püspöklila púp a térdem. Felfázás Isten és…

Tovább
Hátizsákkal Dél-Amerikában 1.

Kolumbia Soha nem jártam még ezelőtt Dél-Amerikában. Kellően izgalmas, érdekes és – Magyarországról nézve – egzotikus úticél, ahová azért nem járunk turistáskodni, mert komoly anyagi erőfeszítést igényel az ideutazás. A fapados légitársaságok korában pedig számos közelebbi vonzó ország vagy város aprópénzből elérhető. Kellett a koronavírus-járvány alatti kényszerű bezártság, a megváltozott életritmus, hogy megszülessen bennem a…

Tovább
„Minőség, szabadság, közösség, hagyomány”

Huszonöt év – L. Simon László műveiről, Válogatott tanulmányok, kritikák, ismertetések, befogadói olvasatok, pillanatképek, szerk. Kelemen Erzsébet „L. Simon Lászlóban szerencsésen egyesülnek az originális látásmódú alkotó, a jó szemű szerkesztő és kritikus, valamint a mozgékony, kiváló irodalomszervező adottságai” – mutat rá L. Simon László életpályájának szerteágazó vágányaira G. Komoróczy Emőke a szerző pályakezdésének 25. évfordulóját…

Tovább
Visky András verse

Kilenc följegyzés az elszakadásról Szirák Péternek egyedül az anya  folyton az elszakadás  a csönd a sír  * talán mégis a kertbeaz ablak elé hogy lássam hogy nincs * vonszolom viszemhordom hurcolomnem neheztelek Lélek * fölemelni még egyszermint egy lehántoltjéghideg nyárfát * mennyi mulasztásszemközt az elmúlássalhány félrehallás * mint a lélegzeta test melegeahogy még összeérünk * mondhattad volnaakkor amikorhorpadt…

Tovább
Lehull az ékezet

Költészetnapi beszélgetés Kulcsár-Szabó Zoltánnal és Kun Árpáddal Lapis József: Köszöntöm vendégeimet a 2021-es Debreceni Költészeti Fesztivál online kerekasztal-beszélgetésén, melynek témája két ikonikus vers, Márai Sándor Halotti beszéd és Domonkos István Kormányeltörésben című darabjának összevetése. A Méliusz Juhász Péter Könyvtár szervezésében megvalósuló beszélgetés résztvevői Kulcsár-Szabó Zoltán irodalomtörténész, az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének vezetője, valamint Kun Árpád…

Tovább
Jász Attila verse

Felhőfoszlányok a hajnali fűben Részletek Slaggal locsolni mezítláb a füvetnyáron alkonyatkor, belefeküdnimeztelenül a magasra nőtt csalánba,hogy érezd a fantasztikus bizsergést,ahogy fájdalomból kellemes érzés lesz,amilyen az élet, ha jól csinálod, és nemfélsz az esetleges fájdalmaktól, melyekgyengeségünk jelei, de csak erősebbekleszünk tőle végül, bármennyire nehézis elhinni, de lehet fordítva is csinálni,lefeküdni a fűbe, nézni a csillagokat éslocsolni…

Tovább
Szövegbe foglalt kép

Révész Emese: Mentés másként. Könyvillusztráció tegnapról mára A Mentés másként című kötet a mai napig megíratlan magyar illusztrációtörténethez épít fontos pilléreket, életművekre, kulturális-történeti szempontból meghatározó eseményekre helyezve a hangsúlyt, és mintát, mércét adva metodikai vonatkozásban is. Szigorú értelemben ugyanis az első, a könyv terjedelmének felét kitevő, karakterében leginkább historikus fejezet miközben elsősorban az éppen fókuszba…

Tovább
Csomópontok

Debreczeni Attila: Szöveghálót fon az estve. Tanulmányok Monstruózus kötet Debreczeni Attila tanulmánykötete, mely huszonnégy 1995 és 2020 között született szöveget tartalmaz. Mivel a szerző inkább tekinthető monografikus alkatú tudósnak (eddigi önálló kötetei, most nem számítván a kritikai kiadásokat, egytől-egyig monográfiák voltak), így joggal tarthatjuk ezt a vállalkozást az elmúlt negyedszázad szakmai összegzésének. E pálya kereteit,…

Tovább
Belenőni az újba

Veszprémi Szilveszter: Helyek, ahol rám öröm vár Veszprémi Szilveszter kötetéről kritikát írni nem bizonyult egyszerű feladatnak: megtörtént velem a mesebeli lány esete, aki hozott is ajándékot, meg nem is – hiszen bár első olvasatra úgy tűnt számomra, hogy a Helyek, ahol rám öröm vár könnyen adja magát, pár héttel később, a szoros olvasás kezdetén rá…

Tovább
Ecsédi Orsolya versei

hibátlan mint repedések a hibátlan pohárona zuhanás előtt egy fél pillanattalígy vagyunk mi is még önmagunk feleimnegyedeim nyolcadaim és a többiegészek a törtben míg fehér karjainkmint az orvosok némán összehajolnaka gépen baljós képlet ábrázolódikiksz egyenlő valamivel de nincsen okaggodalomra várjunk míg többet tudunkpár adattal és a te lelkeddel és ate lelkeden száradó nedves szemekbennémán összehajoló…

Tovább
Athén – Pireas: Lándzsaletétel

1 Miután hazajöttem Pireasból, még két napig nézegettem az online háromdimenziós rekonstrukciókat és az Akropoliszról szóló dokumentumfilmeket. Muszáj volt – egyetlen porcikám se kívánta a visszatérést, és itthon lélekben még napokig Görögországban jártam. A 26 celsius fok után a hazai 11 és a ködös, esős idő sem volt ínyemre. Egy másik világból ereszkedtem le a…

Tovább
Több mint tankönyv

A kortárs magyar irodalom, szerk. Szirák Péter Egyetemi tankönyvet írni nem könnyű, kivált olyan képlékeny témáról, mint amilyen a kortárs magyar irodalom. A gazdaságos anyagkezelés, a didaktikai szempontrendszer, a fókuszálás, a koherens hálózatépítés a legjobb szándék ellenére is könnyen vezet redukciókhoz, maszatoláshoz, saját korunk teljesítményeinek „kritikátlan” túlértékeléséhez, késztet ideges névsorolvasásra, túlagyalt elméleti kategorizálásra, biztonsági halmozásra,…

Tovább
Áradó szavak

Fenyvesi Orsolya: Mindig kezdetben Minden vers mintha szeretne legelölről kezdeni valamit, valamilyen elragadtatott állapot iránti hajlam által vezérelve, miközben tudatában van a kudarcnak is, ti. hogy „új jelentés szükségszerűen / csak létezőből eredhet” (Johanna) – legalábbis ez az érzésem Fenyvesi Orsolya negyedik verseskötetét olvasva. A másik erős érzésem a Minden kezdetbennel kapcsolatban a zavar: néhány…

Tovább
„mert az emlékezés képlékeny dolog”

Márton Evelin: Farkashab Az írás a kolozsvári BBTE Bölcsészkarának kritikaíró műhelyében készült (irányító tanár: Balázs Imre József), a műhely és az Alföld Online régebb óta tartó együttműködésének köszönhetően. „Ha újjászületek, ismét indián leszek, tuareg, Kafar, kétvízközi, esendő, gyarló, akárcsak most” – mondja a Farkashab elbeszélője a regény utolsó mondatában. Hogyan lehet megőrizni az indiánlét szabadságát a rendszerváltás…

Tovább
Megjelent az Alföld 2022. decemberi száma

Alföld 2022/12. Decemberi lapszámunk középpontjában Tar Sándor életműve áll: Márton Lászlótól esszét közlünk, Fenyő D. György Tar Sándor Daliák című novelláját elemzi, Szilágyi Márton pedig A Vén Ede köré épülő tárcák jelentőségét értelmezi az életműben. Szépirodalmi anyagaink között verset Kiss Tibor Noétól, Csobánka Zsuzsa Emesétől, Zalán Tibortól, G. István Lászlótól, Horváth Evetől, Toroczkay Andrástól, Szabados…

Tovább
„De hiszen te is más vagy, mint én.”

Egy mesekönyv, nem csak a barátságrólMichael Engler – Joëlle Tourlonias: Mi ketten – Mesék a barátságról, ford. Perczel Enikő „A nyúlnak tetszettek a tüskék. A sünnek tetszett a sima bunda.” – így kezdődik a két teljesen ellentétes karakter barátsága, ezzel együtt pedig egy cselekményes és érzelemgazdag történet a kapcsolatok dinamikájáról. Az alaptörténet szerint a nyúl…

Tovább
„Mintha egy ősi szó lennék az igazságra”

Závada Péter: Gondoskodás „A gondoskodás az, ahogy a hétköznapokban / vagyok” – olvashatjuk Závada Péter legújabb verseskötetének egy kulcsfontosságú helyén (Karavánok). De mégis, miről gondoskodhat az, aki pusztán csak létezik („vagyok”), ráadásul a „hétköznapokban”? Gondoskodás ez még? Egyáltalán, miként értelmezhető a gondoskodás mint mindennapi létmód – és mint költői praxis? És megint csak: praxis ez…

Tovább
Csobánka Zsuzsa Emese versei

Végtelen nyolcas                                 Holik Tündének köszönettel a sorokért Hányingerrel kezdődött hajnalban.Talán az étel miatt forgolódtam kényszeresen,egyik irányban sem találva nyugtom.Mindig a csinálás, a teljesítménnyel mért létezés,az egyre pöffeszkedő határidőnaplóban a listakényszer.A feladatok, a kredenc, a szennyes és a por,és ablakot sem ártana végre,hogy tisztábban lássak át a dolgokon.Újabb és újabb ajánlatok a jóllétre,hirdetések a Facebookon,a…

Tovább
Kiss Ottó versei

Lebontják a házunk Lebontják a házunk,látod, apa,már csak a falak állnak. Az volt a szobám, nézd,és mi vagyunkazok az árnyak. Ott volt az ágyam,ott tanultam járni,ott nevelkedtem. Apa, állj mostide mellém,és fogd meg a kezem. Látod, most dől le a fal,most borul leaz emlék. Tudod, apa, idemég most ishazamennék. Kapu az égre Éjjel olyan helyen…

Tovább
Poetica compositum

Sebők György: Az éggel egyenlővé Ha megfogom, könnyű és színes, ha kinyitom, súlyos és fekete-fehér. Mi lehet ez? Sebők György Az éggel egyenlővé című kötete, mely egyszerre hordozza a kinti (természetközeli) és a benti (személyiségközeli) világot. Első kötet esetén kérdésessé válik némileg a kritikus feladata: mennyiben kíván szigorú, de egyben empatikus is lenni? Szimpátiáját mennyire…

Tovább
Lulu az álmairól beszél

Azt mondja, álmában képtelen megenni a csirkeszárnyat. A panír alatti bőrös hús belecsomósodik a szájába, a hányinger kerülgeti. De nem ébred fel rá, a kukába köpi az egészet. A panírmorzsák kopognak a sörösüvegeken. Az apja dobja oda a betétdíjas üvegeket, amelyeket neki kell reggel kihalászni, és a CBA mögötti visszaváltóig elcipelni. Fütyül a szél a…

Tovább
A körtefakorszak vége

A körtefakorszak Ferike nagyapja halála előtt kezdődött, és akkor borult virágba, mikor Anyuka már az anyósát is elföldelte, és csak ők ketten éltek a nagy házban. Azaz volt egy kutyájuk is, kis fekete, Sutyinak hívták. Ferike módszeresen tanítgatta: kergetőzött vele, beterelte az óljába, Sutyi engedelmesen a helyére forgolódott, kilógatta a fejét egy kis fülvakarásra, és…

Tovább
Villányi László versei

Árvíz Debrecenen, Mátészalkán át Jánkmajtisra vitt vonatunk,az Isten áldjon meg benneteket, rebegték felénkaz összeomlott házak közül a fejkendős nénikék,egy félénk kisfiú, Borbély Szilárd, olyan kíváncsisággalállt az út porában, mint tíz év előtt én a beregszászi utcán,tizenhét évesen kalandosnak tűnt katonaruhát viselni,még sapkát is adtak hozzá, kevertük a maltert, hordtuka téglákat, olyan büszkeséggel, mintha mi építenénkaz…

Tovább
A foltok besatírozásának esetlegességéről

Ferdinandy György: Tambo Fiktív pihenőhely megvalósítására ad alkalmat Ferdinandy György Tambo című kötete, melynek címe a kecsua indián nyelvből származik, pihenőt és raktárt jelent. A különböző nyelvek és kultúrák közti átjárhatóságban létrehozott (szöveg)tér teremti meg az emlékezés, az újraolvasás, a kiegészítés és az írás folyamatára való reflexió alkalmát. Az emlékezés egy centrális szereplő életéből villant…

Tovább
Géczi János verse

Vers egy Aczél-sor töredékével A rózsák színe sosem tűnt el.A piros rózsák pirosak maradtak,a fehér rózsák fehérek maradtak,a sárga rózsák sárgák.Fogyatkoztak előlünk a sivár bakterházak. A sor fölé görnyedtenfolytattam a munkát, szaggattam a gyepet,a lósóskát, s eszembe jutott,hogy 1997-ben, avagy korábban,1983-ban tűnt fel,majd évre rá el.Olykor így, s olykor úgy,félévekkel váltva. Időnként darabokban bukkant elő,…

Tovább
Háy János verse

Öregkori líra Aczél Gézának születésnapjára szeretettel, gondolva sok-sok jókedvű vagy épp szomorkodó együttlétre 1. Az öregkori líra akkor születik, amikor a költő öreg, vagy nem öreg, de az olvasó szempontjából régen meghalt, esetleg fiatalon. Így válnak öregkori vagy kései versekké az életkorban még idősnek egyáltalán nem tekinthető költők versei is. Az első versszak erről a…

Tovább