Aktualitás felső fokon

Celler Kis Tamás: A mérgezett gyalog Ahogy egy mai versnek kell szólnia az örökkévalóságról, Celler Kiss Tamás versei úgy szólnak a máról. Szerzőnk legújabb, A mérgezett gyalog című verseskötetét lapozgatva az olvasó nyomon követheti, hogy a versekben miként és hogyan épülnek fel a szövegek finom árnyalatai, hogyan erősödnek meg az egyéni és az általános, a…

Tovább
Gyógyír csaláncsípésre

Borda Réka: Égig érő csalán „Ez is csak nyelv, nem ad hozzá semmihez semmit, csak elszáll, feloldódik a levegőben.” (77.) Hogyan lehet szavakba önteni az elmondhatatlant, és hogyan lehet írni olyasmiről, amelyet ha el is tudunk képzelni, a legkevésbé sem akarunk – tehetnénk fel többek között ezeket a kérdéseket a Scolar Kiadó szerzőjének, Borda Rékának…

Tovább
Magam felé félúton

Schwechtje Mihály: Félúton Berlinbe „Igazi coming of age történet” – áll Schwechtje Mihály első regényének fülszövegében. A fiatal rendező Remélem legközelebb sikerül meghalnod🙂 című filmjével már maga mögött tudhat egy a mai a kamaszok valós tapasztalataira reflektáló, a young adult történetek kliséit tartalommal megtöltő alkotást – nem meglepő tehát, hogy első szépirodalmi szövege is több,…

Tovább
„Édes kutya ez a Macska” – egy barátság története

Tomi Kontio: A kutya, akit Macskának hívtak, ill. Elina Warsta, ford. Jankó Szép Yvette Tomi Kontio finn szerző könyve 2021-ben vált elérhetővé magyar nyelven a Koinónia kiadásában, hat évvel az eredeti megjelenést követően. A kutya, akit Macskának hívtak című kötetet Finnországban 2019-ben követte A kutya, akit Macskának hívtak találkozik egy macskával, majd 2020-ban A kutya,…

Tovább
Fullasztó rejtélyek

Légszomj. Kortárs magyar horror- és weirdnovellák, szerk. Roboz Gábor Úgy látszik, hogy az utóbbi években a magyar irodalomtudomány is elkezdett szisztematikusan foglalkozni a sci-fi, a fantasy, a horror és a weird műfaji címkékkel ellátott alkotásokkal. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az elmúlt egy évben több folyóirat is tematikus lapszámot jelentetett meg a témában (a…

Tovább
Prousttól a Káosz-regényekig

Keserű József: Lehetnek sárkányaid is. A fantáziavilágok építése mint kulturális gyakorlat Jó ideje követem már az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport munkáit, kétség nem fér hozzá, hogy ők a popkultúra kutatásának egyik legfontosabb műhelye manapság. Ez az időszak egyébként is elkényeztet minket, ha arra gondolunk, hogy nemrég jelent meg a Tempevölgy Gáspár András-blokkja, a Prae spekulatív…

Tovább
Realizmusunk időszerű kérdései

Helikon 2021/2 – Realizmusok (szerk. Deczki Sarolta, Káli Anita) „[…] tulajdonképpen mi a realizmus? Némelyek ismeretelméleti kategóriaként, a valóság tükrözését megvalósító, örök irodalmi vagy művészeti irányzatként, mások történeti kategóriaként, lényegében csak a polgárság megerősödésével együtt jelentkező irodalmi-művészeti áramlatként fogják fel a realizmust. Két végletes álláspontot említettünk, de a viták ismertetése megmutatja, hogy sok más közbeeső,…

Tovább
A debreceniség rétegei

Studia Litteraria 2021/1–2. A Studia Litteraria 2021 szeptemberében megjelenő, Városi emlékezet és identitás című száma egy 1969-ben indult folyamat legújabb fejleményének tekinthető: Balogh István történész-etnográfus ugyanis ekkor publikálta a debreceniség fogalmát vizsgáló tanulmányát, Debreceniség: Egy irodalmi fogalom története és társadalmi háttere címmel. A téma iránti érdeklődés közel 50 év elteltével sem csökkent, ugyanis 2018-ban a…

Tovább
A nem, az nem – az nem az, nem?

Mészöly Ágnes: Márta evangéliuma 2013 óta ismerem Mészöly Ágit. Nyolc évnyi elismerést kellene most belesűrítenem ebbe az írásba – vagyis dehogy kellene, hiszen elvileg a Márta evangéliuma című, nemrég megjelent regényéről írok szubjektív beszámolót, de én szeretném. Több okból is. A legfontosabb az, hogy ha e szöveg hatására kettővel többen jönnek rá, milyen nagyszerű író…

Tovább
Akár egy részeg néptáncos

Pál Sándor Attila: Rokonok Pál Sándor Attila Rokonok című prózakötetében elsétál a novella, a szépirodalom határáig, hogy ott egyensúlyozva heccelje az olvasót, ha nem találta volna elég provokatívnak a – Móricz Zsigmond által is felhasznált – címet. Néhány évtizeddel ezelőtt a könyvben szereplő írásokra talán azt mondták volna egyes szerkesztők és kritikusok, hogy nem elég…

Tovább
Megjelent az Alföld 2020. júliusi száma

Júliusi lapszámunk letölthető innen. Tartalomjegyzék – 2020. július Szépirodalom MARNO JÁNOS versei: A kétség; FertőtlenítésKERBER BALÁZS versei: Egy lépésre; Most az esernyőt; Szeme előttKISS CSABA: Júdás (dráma)AYHAN GÖKHAN versei: Kórház, plüssök, kórház; Gyerekek, menekülés gyerekekNYILAS ATILLA versei: A Hang; Esküvői tanköltemény; Az első és az utolsóHORVÁTH EVE versei: maradék remény; ki-ki keresztje; hajnali gyors Kilátó…

Tovább
Ragyognia kell

Amikor Nádas Péter tavaly ősszel felolvasást tartott Világló részletek című memoárjából, még otthon, mielőtt elindultam volna a felolvasás helyszínére, eszembe ju­tott egy részlet a könyvből. Egy világló részlet. Hirtelen, valahogy kiragyogott ab­ból a sűrűn kavargó masszából, és mutatta magát. Annyira mutatta magát, hogy no­ha még lett volna indulás előtt más dolgom, elővettem a könyvet, pontosabban…

Tovább
Búcsú Térey Jánostól

Felnőttekként lettünk barátok. Az utóbbi tíz évben olyan magától értetődően barátkoztunk, mintha öröktől fogva örökétig azok lettünk volna. Az elejére már nem emlékeztünk, a végére nem gondoltunk. Későn és valahogy lassan, de biztosan lettünk barátok, ő még negyvenen innen, én már negyvenen túl. Pedig gyerekkori jópajtások is lehettünk volna, tőlünk négy percnyi sétára volt a…

Tovább
A nyelv az egyetlen súrlódási együttható

Nehéz lenne három érzés vagy tulajdonság alapján viszonyulni egy regényhez, és ezek bármelyikét mozgató erőként beállítani, de mégis kiemelném az Apa Sza­rajevóba ment című regényben a vágy (kíváncsiság), az undor és a gyávaság meghatározó szerepét. Király Kinga Júlia könyve tematikáját, problémaköreit és szándékát tekintve is sokfelé ágazik, talán zavaróan sokfelé, mégis, a három említett jelenség…

Tovább
Szenvedélyes filozofálás

Bár a klasszikus orosz szerző, Anton Pavlovics Csehov drámáit a világon mindenütt színre viszik, én mindig úgy gondoltam, hogy igazi, szívet-lelket megrengető adaptációra – bármely Csehov-darabról legyen is szó – valójában csak orosz rendező képes. Ezért is tartom üdvözítőnek, hogy a Csokonai Színház a 2017/2018-as évadában nem mást, mint egy fiatal, moszkvai rendezőt kért fel…

Tovább