Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Lackfi Jánossal Ágoston Enikő Anna beszélget Ágoston Enikő Anna: Ezt a beszélgetéssorozatot többek között azért indítottam el, mert észrevettem, hogy az emberek a hétköznapokban még mindig a romantikából vagy az ókorból ismert jelentésekkel átitatva használják az ihlet fogalmát, amelyet így elhomályosít egyfajta misztikusság. Milyen kérdéskörökbe, nehézségekbe ütközhetünk, amikor megpróbáljuk definiálni az ihletet? Lackfi János: Először…
Tovább
Fekete Ádám an ¤ ya ¤ ho ¤ mé ¤ ro ¤ sz című könyvéről Amikor egy szöveg első pillantásra mást nem is tesz, mint teret foglal, terebélyesedik anélkül, hogy a növekmény egyúttal valami tanulsághoz segítene közelebb, míg átlátszó mondandóvá nem silányul, nem csupán a transzparens közlés hevében született egyéb művek gyöngeségére ébreszt rá, de…
Tovább
Alföld 2025/4. Áprilisi lapszámunkban lírát Endrey-Nagy Ágostontól, Röhrig Gézától, Péntek Imrétől, Kulin Borbálától, Turczi Istvántól, Pollágh Pétertől, Nádasdy Ádámtól, prózaverset Ayhan Gökhantól, prózát Cserna-Szabó Andrástól, Jenei Lászlótól, Szöllősi Mátyástól és Várkonyi Sárától közlünk. Kilátó rovatunkban Nádasdy Ádámmal Horváth Imre Olivér, Fehér Renátóval Juhász Tibor beszélget. Tanulmány rovatunkban a lélegzés poétikai alakzatát Halász Hajnalka Rilke, Bollobás…
Tovább
Vida Kamillát, Purosz Leonidaszt és Mohácsi Balázst Radnai Dániel Szabolcs kérdezi Mennyiben tud újat mondani a generációs és felnövésnarratívákról egy debütáló verseskötet 2024-ben? Új, autonóm nyelvet hoz létre a társadalmi érzékenység és a közösséghez tartozás vágya? Visszahozza a költészet egyetemességigényét a szépség iránti nosztalgia? Ezekre a kérdésekre kereste a választ Locker Dávid Beszédkényszer (Prae Kiadó)…
Tovább
Sydney-ről, ahol a boldogságot kutattam Az ausztrálok arcszerkezete mosolyra hangolt: ha megszólítok egyet közülük, széles mosollyal, ragyogó szemekkel kommunikálnak, mintha ez egy társadalmi szabályszerűség lenne. Sydney utcáin sétálva gondolkozom el ezen a boldogságtudatosságra formált társadalmon, hogy milyen életmód alakítja ki a pozitív hozzáállást. Közben újra és újra felteszem a kérdést: milyen mélységekig hatol ez a…
Tovább
Az ausztrál sivatagról, ahová áthaltam Úgy kell szólnom hozzád, ahogy egy helyi őslakos tenné, hogy átadhassam, ami Ausztrália közepén a sivatagban történik. Nem elég, hogy megértsd, érezned is kell. Csak a lelkembe írt történeten keresztül közvetíthetek, hogy beavassalak a sivatag álomidejébe (dreamtime). Az őslakosok szerint az álmodás (dreaming) hasonló az ébrenlét és a mély álom…
Tovább
Nem lövöm fejbe magam, szerk. Gerevich András A 2022-es könyvfesztiválra jelent meg az 1749-könyvek sorozat legújabb tagja, a Nem lövöm fejbe magam című, kortárs amerikai költők verseit bemutató antológia a Petőfi Kulturális Ügynökség kiadásában, Gerevich András szerkesztésében. Az 1749-könyvek különböző országok, régiók költészetét bemutató válogatások, rajtuk keresztül cseh vagy éppen kolumbiai költők verseit ismerhetjük meg.…
Tovább
Celler Kis Tamás: A mérgezett gyalog Ahogy egy mai versnek kell szólnia az örökkévalóságról, Celler Kiss Tamás versei úgy szólnak a máról. Szerzőnk legújabb, A mérgezett gyalog című verseskötetét lapozgatva az olvasó nyomon követheti, hogy a versekben miként és hogyan épülnek fel a szövegek finom árnyalatai, hogyan erősödnek meg az egyéni és az általános, a…
Tovább
Borda Réka: Égig érő csalán „Ez is csak nyelv, nem ad hozzá semmihez semmit, csak elszáll, feloldódik a levegőben.” (77.) Hogyan lehet szavakba önteni az elmondhatatlant, és hogyan lehet írni olyasmiről, amelyet ha el is tudunk képzelni, a legkevésbé sem akarunk – tehetnénk fel többek között ezeket a kérdéseket a Scolar Kiadó szerzőjének, Borda Rékának…
Tovább
Schwechtje Mihály: Félúton Berlinbe „Igazi coming of age történet” – áll Schwechtje Mihály első regényének fülszövegében. A fiatal rendező Remélem legközelebb sikerül meghalnod🙂 című filmjével már maga mögött tudhat egy a mai a kamaszok valós tapasztalataira reflektáló, a young adult történetek kliséit tartalommal megtöltő alkotást – nem meglepő tehát, hogy első szépirodalmi szövege is több,…
Tovább
Tomi Kontio: A kutya, akit Macskának hívtak, ill. Elina Warsta, ford. Jankó Szép Yvette Tomi Kontio finn szerző könyve 2021-ben vált elérhetővé magyar nyelven a Koinónia kiadásában, hat évvel az eredeti megjelenést követően. A kutya, akit Macskának hívtak című kötetet Finnországban 2019-ben követte A kutya, akit Macskának hívtak találkozik egy macskával, majd 2020-ban A kutya,…
Tovább
Légszomj. Kortárs magyar horror- és weirdnovellák, szerk. Roboz Gábor Úgy látszik, hogy az utóbbi években a magyar irodalomtudomány is elkezdett szisztematikusan foglalkozni a sci-fi, a fantasy, a horror és a weird műfaji címkékkel ellátott alkotásokkal. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy az elmúlt egy évben több folyóirat is tematikus lapszámot jelentetett meg a témában (a…
Tovább
Keserű József: Lehetnek sárkányaid is. A fantáziavilágok építése mint kulturális gyakorlat Jó ideje követem már az MA Populáris Kultúra Kutatócsoport munkáit, kétség nem fér hozzá, hogy ők a popkultúra kutatásának egyik legfontosabb műhelye manapság. Ez az időszak egyébként is elkényeztet minket, ha arra gondolunk, hogy nemrég jelent meg a Tempevölgy Gáspár András-blokkja, a Prae spekulatív…
Tovább
Helikon 2021/2 – Realizmusok (szerk. Deczki Sarolta, Káli Anita) „[…] tulajdonképpen mi a realizmus? Némelyek ismeretelméleti kategóriaként, a valóság tükrözését megvalósító, örök irodalmi vagy művészeti irányzatként, mások történeti kategóriaként, lényegében csak a polgárság megerősödésével együtt jelentkező irodalmi-művészeti áramlatként fogják fel a realizmust. Két végletes álláspontot említettünk, de a viták ismertetése megmutatja, hogy sok más közbeeső,…
Tovább
Studia Litteraria 2021/1–2. A Studia Litteraria 2021 szeptemberében megjelenő, Városi emlékezet és identitás című száma egy 1969-ben indult folyamat legújabb fejleményének tekinthető: Balogh István történész-etnográfus ugyanis ekkor publikálta a debreceniség fogalmát vizsgáló tanulmányát, Debreceniség: Egy irodalmi fogalom története és társadalmi háttere címmel. A téma iránti érdeklődés közel 50 év elteltével sem csökkent, ugyanis 2018-ban a…
Tovább
Mészöly Ágnes: Márta evangéliuma 2013 óta ismerem Mészöly Ágit. Nyolc évnyi elismerést kellene most belesűrítenem ebbe az írásba – vagyis dehogy kellene, hiszen elvileg a Márta evangéliuma című, nemrég megjelent regényéről írok szubjektív beszámolót, de én szeretném. Több okból is. A legfontosabb az, hogy ha e szöveg hatására kettővel többen jönnek rá, milyen nagyszerű író…
Tovább
Pál Sándor Attila: Rokonok Pál Sándor Attila Rokonok című prózakötetében elsétál a novella, a szépirodalom határáig, hogy ott egyensúlyozva heccelje az olvasót, ha nem találta volna elég provokatívnak a – Móricz Zsigmond által is felhasznált – címet. Néhány évtizeddel ezelőtt a könyvben szereplő írásokra talán azt mondták volna egyes szerkesztők és kritikusok, hogy nem elég…
Tovább
Júliusi lapszámunk letölthető innen. Tartalomjegyzék – 2020. július Szépirodalom MARNO JÁNOS versei: A kétség; FertőtlenítésKERBER BALÁZS versei: Egy lépésre; Most az esernyőt; Szeme előttKISS CSABA: Júdás (dráma)AYHAN GÖKHAN versei: Kórház, plüssök, kórház; Gyerekek, menekülés gyerekekNYILAS ATILLA versei: A Hang; Esküvői tanköltemény; Az első és az utolsóHORVÁTH EVE versei: maradék remény; ki-ki keresztje; hajnali gyors Kilátó…
Tovább
Amikor Nádas Péter tavaly ősszel felolvasást tartott Világló részletek című memoárjából, még otthon, mielőtt elindultam volna a felolvasás helyszínére, eszembe jutott egy részlet a könyvből. Egy világló részlet. Hirtelen, valahogy kiragyogott abból a sűrűn kavargó masszából, és mutatta magát. Annyira mutatta magát, hogy noha még lett volna indulás előtt más dolgom, elővettem a könyvet, pontosabban…
Tovább
Felnőttekként lettünk barátok. Az utóbbi tíz évben olyan magától értetődően barátkoztunk, mintha öröktől fogva örökétig azok lettünk volna. Az elejére már nem emlékeztünk, a végére nem gondoltunk. Későn és valahogy lassan, de biztosan lettünk barátok, ő még negyvenen innen, én már negyvenen túl. Pedig gyerekkori jópajtások is lehettünk volna, tőlünk négy percnyi sétára volt a…
Tovább
Nehéz lenne három érzés vagy tulajdonság alapján viszonyulni egy regényhez, és ezek bármelyikét mozgató erőként beállítani, de mégis kiemelném az Apa Szarajevóba ment című regényben a vágy (kíváncsiság), az undor és a gyávaság meghatározó szerepét. Király Kinga Júlia könyve tematikáját, problémaköreit és szándékát tekintve is sokfelé ágazik, talán zavaróan sokfelé, mégis, a három említett jelenség…
Tovább
Bár a klasszikus orosz szerző, Anton Pavlovics Csehov drámáit a világon mindenütt színre viszik, én mindig úgy gondoltam, hogy igazi, szívet-lelket megrengető adaptációra – bármely Csehov-darabról legyen is szó – valójában csak orosz rendező képes. Ezért is tartom üdvözítőnek, hogy a Csokonai Színház a 2017/2018-as évadában nem mást, mint egy fiatal, moszkvai rendezőt kért fel…
Tovább