Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Felmentés Azért kerestem a múltat, mert felmentést szerettem volna a jövő alól.Amit még adhat, elvette rég, elhullajtotta, szétdobálta. Nincs is.Lassú esteledés időzik a múltamban. Sötét némaság és langyos iszap. A múlt felkereshető, a jövő látogathatatlan, a jelen zártkörű rendezvény.Hol lakom én, melyik időalkonyatban dőlök esőáztatta nyomvályúba.Felmentést szerettem volna egykori izzadságszagú tornatermekből. Be nem dobott kosarakból,…
Tovább
Arisztotelész anyósa Arisztotelész anyósa nemlétezik, éppen ezért Arisz-totelész nem foglalkozik azanyósával, mivel Arisztote-lész szerint a filozófia csakés kizárólag a létezőkkelfoglalkozó tudomány, Arisz-totelész anyósa pedig nemlétezik, Arisztotelész leve-let sem ír az anyósának,Drága Mama, a létezés ésa nem létezés között a ne-vek, a név fölött egy másiknév lebeg, csók, Arisztotelész. * Barátai szerint meglehe-tősen jó nő volt…
Tovább
Egy kommunista életrajza hidatsasoknakmelyen szabadon zuhannak fel az égbeácsolokmogorván bolhás családi almonén a Forrás Őre Bűnösök vagyunk nádfonatban csecsemő úszika folyó vizénreggelre e különös postamérföldekre viszi hírünketkik a nádasba vadulvavárjuk hogy ama különös hajóvisszafelé a megváltást hozza majd A fehér sivatag szélén a fehér sivatag szélén állunkhol bomlott erővel szilajjá merevült paripákárnyékszobrai tipornak forró homokbaegy…
Tovább
Egy halálhírre Folyton ráng az úszó. Harapnak a halak.Halála napját az alkonyat összevérzi.Merengek mindazon, mi utána maradt.Ő az, ki a damilt botomról most letépi, a mélyben tempózik tovább, értéktelenemlékeim így lesznek tengermélyi kincsek,s ahogy az elsüllyedt Nap kénytelenfelkelni valahol: virrasztókat melenget, felveri azt, aki tovább aludna még,elsüllyedt alkonyatként ő is kikelet lesz –redőnyréseken át vetített…
Tovább
Innen folytatódik Enyém ez a húsos legelő.Acéllábú tehenek legelik,gyémánt a szemük, verítékük olaj.Csikorog a fogsoruk, ha őrli a gazt,zakatoló torokkal hajtják fel a vizet,továbbítják a nagy szervezet felé.Eldől közöttük, aki nem hűti húsát.A katasztrófa felett legyeim zúgnak,és szúnyogjaim, a helikopterek.Leszállnak beomlott hátakra.Húst keresnek gőzölgő lemezek alatt,égeti őket a nap, és éget engem is.Bennem csörömpöl ez…
Tovább
A filozófia A filozófia félelmetes,nem hagy nyugodni. Rám tör éjszakánként,hogy szíveskedjek gondolkozni végreaz általános igazságokon. A részletek az ördög művei,élvezni tudom, ahogy színesít,el is borítanának, hogyha nincsa messze látó filozófia. Tudom, mindez nem is veszélytelen.A filozófusok mind angyalok,nincs testük, ezért nem akad beléjüka horgom. Hálóm üresen csöpög. A kenyeret kendőbe Kis javítások, számlák, kényelem,de ne…
Tovább
Kukorica és zöldborsó. Most ő is olyan sunyin nézett körül, mint húsz éve a nagyi azon a karácsonyi vacsorán, az utolsón, amin még együtt volt a család, mielőtt a nagypapát elvitte a tüdőgyulladás, vagy inkább az, hogy a tüdőgyulladással be kellett feküdnie a kórházba: amikor bevitték, még nem tűnt sokkal súlyosabbnak, mint egy megfázás, mégse…
Tovább
Múzeumok Éjszakája A parkban sütögetők gömbgrilljeinekplanetáriumában egyre nagyobb a meleg a rácson,az izzó parázs és a fenti égéstermékekegy különös, láthatatlan lézershow rekviemjétjátsszák a kupolatérben. Kicsit beljebb, vagy – ez szemléleti kérdés, de égető –kijjebb, a planetárium gömbgrilljébenhideg a füst, amelyben egy sokszemű fémtojásZeiss-lencséi metsző éleket és irizáló sík felületeket dobnakhárom dimenzióban a szinte hanyatt fekvő…
Tovább
Vadászat A vadászat ott kezdődik, hogy bekerítenek.Mire észreveszed, hogy kipécéztek, már késő.A díszletek mögött a ketrec rácsai, beépítvevagy sem, csupán esztétikai különbség. Kafkatudna róla mesélni. Csehov. És sokan mások.Előbb a távlatot. Amiről álmodtál egykor. Amiálmodott rólad, talán. Sosem derül ki. Rád szűkül,mint a gyerekruha. Szűkölhetsz. A végén. Apád a rácsos ágyban. Magadat láttad, azértirtóztál tőle.…
Tovább
Készületlen készenlét Nem lettem megtört. Lettem meghasonlott.Látásom előtt fal emelkedik.Ököllel ütöm.Legalább résnyi törmelék lenne!Nem lehet.Benn ragadtam,mint születhetetlen embrió.Maya-fátyol a kintiúttest, ház, vaskorlát, sín –nem jutottam ki.Az igazi van itt van.Készületlen készenlét egy eljövendő,igaz talánra. Felosztás Biovárfal épül.Szólnak:Harapd a követ, mást úgyse kapsz!Kőműves Kelemenné, falban ne sikíts!Kőhallgatás, kuss legyen! A várfalon kívülmásképp nőnek az ágak.Másképp süt…
Tovább
– Esély az élethez? Út az egyenlőséghez? Talán valami ilyesmi volt a neve. Előveszem a noteszt. – Akkoriban a Népkertnél laktam papóval, bent Miskolcon. A szüleim kiskoromban meghaltak, ő nevelt fel. Több helyen is éltünk azon a környéken. Tizenhét-tizennyolc évig ment így, sok albérlet, szükséglakás. Egyszer csak kijöttek az önkormányzattól, és azt mondták, hogy szanálni…
Tovább
Tévedések Amikor legközelebb meglátogatom,már nem hiszi el, hogy a hegyek mögé lebukó napfelkel a földgolyó másik felén,azt képzeli, a földbe süllyedtés neki kell kiásnia. Nézem a gödröket,amiket éjszaka vájt a kertben,és egy pillanatra elképzelem,mi lenne akkor,ha tényleg kipattanna a földből a nap,mint egy víz alá nyomott labda,amivel annyi nyáron át játszottunk,és amiről azt hittük, a…
Tovább
Képzeljük el a következőt: az író egy nap úgy dönt, hogy a története egy íróról fog szólni. Rendben van, de mitől lesz valaki író? Mi sem egyszerűbb, hát a szövegeitől. Érdemes őt megmutatni íróságának problémakörében, sőt az sem árt, ha betekintést engedünk az olvasó számára abba is, amit éppen ír. Tényleg csak a paradox játék…
Tovább
Leopold Bloom-nap, 2024 Langyos eső szitál már reggel óta.Hibbant derűvel fújtatok az Eccles Street sarkán.Az volt a terv, hogy ma atmoszférában utazom,beszívom a mítosz ózondús levegőjét,és átadom magam a dublini hangulatnak.No stressz, no para, Joyce házhoz jön.Sirályok totyognak felém az O’Connell hídról.A Davy Byrnes előtt megállok, rendelek egyBloom-menüt, de burgundit nem kérek hozzá.A gorgonzolás szendvics…
Tovább
Ahogy általában a fontos dolgok esetében szokás, már egyikük sem emlékezett, pontosan hogyan is talált rájuk a hír. A történetnek saját mitológiája lett. A feleség hol azt mesélte, a helyi lapban látták meg a felhívást, hol azt, hogy a lánya bökte oldalba egy hirdetőoszlop mellett elhaladva. A lány anyját dicsérte szemfülessége miatt. A férj szerint…
Tovább
Fordítsak netalán újra Anakreónt? Fordítsak netalán újra Anakreónt?Pár bordal fölüdít. Fölvizezett aszúpárlatmézeitől illatosult a lég: hűs nosztalgia-térerő árad szét, s a kevély hangszer örülni kezd.Nagy szőlőlevelek nőnek a ház fölé.Túlzásokba eső, dús vegetáció, filmekben se lehetne szebb. Burjánjambusokon andalodó zenéthergelt vadra a mély és militáns öröm.Támad szinte a vágy, s lelki göröngyökön úthenger lesz a…
Tovább
Vágóhíd utca Firkálmány a felfakadt keléses falakon,ahol kocsmagőz volt, ott szél járja át a csontokat.Felhőt átfúró fekete erekbena levélpacák festéke szétszalad. Varjak szelik át az avart a fal mögött,és kóvályog benne a szemét.Lekopott a homlokzatról a felirat,csak a hűlt helye sajog benne még. Kéményfüstként kóborol az időmönmagukon eltévedt tájakon.Kígyóméreg a lánykorba oltvaolvad be ravaszul egy…
Tovább
Erdőkezdő Bocs, ha túl sok halálfalót,kviblit és muglitkiátkoztam vagy kinevettettem,mosd meg a tűdet,ne akadjál már felmindég rajtam. A Polipot túl korán,túl sokáig néztem,a túlérés legelső jele nekem elég,hogy vége legyen:lefagyasszam vagy felkössema képzeletem. Magasra vágytam, mindig felfelé.Mint a panda:szép, szabályokat elunt lény.Mint a vanília:Sárgaföld egykori, fellázadt virága. Felfelé éltem. Panoráma Péter.Első ezen a néven.Édesen beszéltem.Levegőnek nézve,üres…
Tovább
Kinyitja a szemét, homályos minden, az álom és az ébredés közti fátyol mossa összea szeme elé táruló képet. A szoba ismeretlen, kora hajnal lehet, állapítja meg, a függöny csipkés és a padlóig ér, kissé megszürkült már, az ablakok nyitva, hűvös áramlik szét a szobában. Szofi beleszagol a levegőbe, közben kezével maga mellett matat az ágyban,…
Tovább
Árvízmentesítés és folyószabályozás Az éjszaka lassan húzódik vissza.Páráját a vízenjelzésképpen itt hagyta. De ez a folyó nem elég széles,láthatatlanul is éreznia túlpart fáinak lélegzését. Persze a figyelemkönnyen elúszik rajta,akár egy papírhajó, sodródik észlelhetetlenül,átázik, elmerül. Egy folyó sem elég hosszú,hogy megakadályozzaaz elmúlt borzalmak ismétlődését. Mert azok, mint a lazac,folyton felúsznak,ellepve a szigeteket. Az épületek elnéptelenednek,és antennáik…
Tovább
A ringben Bajban imádkozol, ne tagadd.Akkor állsz Isten elé, amikorminden eszközöd cserbenhagyott, és könyörögsz neki,alkudozol, fordítsa jobbraa pocsék helyzetet. Kéred,mert a csajod rosszul tudja,mert a főnököd pénzéhes,mert amúgy mindenki önző.De könnyelműség azt hinni,hogy Isten melléd fog állni.Isten pártatlan, szemébenmind egyformák vagyunk,nem méreget, nem teszsemmilyen megkülönböztetést.Isten nem ismeri a pirosés a kék sarkot, nem ismeria ring…
Tovább
zuhanás közben keskeny vonallá szűkül a szemmár nem vár itt senkisemszíneket hazudsz és könnyeketegy kitalált időben őgyelegszmagányos titkok közt ahol kevés a réss minden összegyűrt mondat tévedésnincs híd nincs másik ladika remény jobb híján a semmibe kapaszkodik a múlt végtelenített filmtekercsdiófád árnyékában heverszpásztázod a mészfehér arcokata semmi falán vagy néma karcolatvitorlázni kezd az estminden álmot…
Tovább
Sampon Hajat mostam, és közbenazon tűnődtem, hogyváltoztathatnám meg éltem,például a hiúságomat ahelyén kellene kezelnem, éshogy hol a helye meg más hülyepoénok nem segítenek rajtam,ázott a hajam a sampon alatt, melyeta doktornő adott a fejbőrömön évtizedekóta viszkető kiütések ellen, önbizalmatkellene szereznem, és elmondanomnaponta magamnak, hogy én isember vagyok, nem kevesebb, mintmás, csak szorongóbb. Szépbucket list volt,…
Tovább
Az állomáson Vera vár, messziről integet. A férje, Kristóf vasárnap reggel érkezik, de ő már a hét elejére lejött a gyerekkel. Amikor az autóhoz érek, ad két puszit és azt mondja, üljek hátra Ábel mellé, az anyósülésen a kutya fekszik. Évek óta nem jártam a balatoni nyaralóban, amit még a nagyszüleink hagytak ránk. Amíg a…
Tovább
Arról, hogy mit láttam, amíg távol voltam Théneiától megkaptam a fonalat,és láttam a legmélyebb kutakat, láttam, ami bennem épül,láttam palotámat otthonaként másoknak, láttam Sztaurosz templomát,láttam házat beomlani súlya alatt, láttam földet szülő földet,láttam vízre vágyó virágokat, láttam szomjas tengert,láttam elégedett hajósokat, láttam oltárt száz éve égni,láttam apámat a lángok alatt, láttam kihunyni tüzet,láttam elszakadt fonalat,…
Tovább
Apollinaire-változatok A MÚZEUM KÖRÚT Kondenzcsík futott íriszén az égnek A bokrokon A sok virág fehérlettÉs telt csak amit úgy hívnak hogy élet Múzeum körúti nyárban Villamost eltűnni láttam Arany János szobra elé leültem És néztem őt A múltban elmerültenÉs messze lett Budapest mintha München Múzeum körúti nyárban Villamost eltűnni láttam Hányszor mentem el már…
Tovább
Duruzsol kellemesen Szerettem volna egy versetrögtön a második mondattal kezdeni,hogy az első hiányavégig ott lüktessen a szövegtestben, legyen valami rejtély,nyugtalanító elhallgatás,amit a szavak, a szintagmák, az írásjelekés a többi mondattéblábolva kerülgetnek, hogy ne váljon kényelmes kis kuckóváa vers, amelyben kandallóduruzsol kellemesen,legyen huzatos pályaudvar,két falu közötti buszmegálló,nyomasztóan elhagyatott,ahol biztosan nem jár egyetlenviszonylat sem, vagy ha igen,hetente…
Tovább
Vers a vénségről, hullaviasszal Az óvodakert a templomdomb aljánaz egykori temető helyén volt.Ma úgy vélem, ennek köszönhető,hogy antropológus lettem.Háromtól hatéves korig a sárgahomokban lelt csontokkal játszottam,olykor, a dajkák rémületére,kis ütéstől széteső lapbanhullaviaszt is találtam. Kértek,de nem elégszer, hagyjam békénaz öregeket, ne rángassam őketa napvilágra. Szorongtam? Nem!De hetven éven át nyugtalanított,milyen leszek vénen. Mindig vissza-rettentem attól,…
Tovább
Gary Balla balladája Az apró vízesések itt, Észak-Karolinában,Mint hajad a kezeim között, Jamie.Ujjaim tömpék és gépzsírosak, éppEgy törött alkatrészt cseréltem azErdő közepén. Két kutyánk elkísértMinket bolyongásainkra, kislányunkAlszik a lakókocsinkban. MegszereltemA fákat, most hangosan nyögnek ésBólogatnak, hangom ércesedik, sokatDohányzom. Amikor dől a fa, az ad kiilyen hangot, vagy maga a fűrész? HozdIde, Jamie, a kalapácsot. Ezt…
Tovább
Bója Nézlek, ahogy mész a vízbe.Tudom, meddig szoktál beúszni.Lassan tempózni kezdesz,a parton állva figyellek. Húsz éve nádas volt itt.Gémek, récék és vöcskökfészkeltek a bugák közt.Valahol messze éltél. Valahol messze éltem,itt még csend és iszap volt.Naptól meleg a vállad,ismerem ezer éve. Egy gém figyel a nádból.Elindulok utánad,lassanként már beérlek,bevársz a bója mellett. Elül a parti lárma,színes…
Tovább