Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Mint fű (Wie Gras) (részlet) Legendák Ott vonultak el a felhők, ott az utak szépen rásimultak a tágas dombok tövére, míg a rétek lélegeztek, és kitartott még a nyár, amelyben pókfonál repült, szakadt, az esti fényben aztán imbolyogva elveszett. Fákhoz úgy közel, a fák kemény dióihoz vagy suttogó levélhez úgy közel mozdult, mi ág még…
Tovább
(Stormen) „Elviszlek a friss forráshoz, szedek málnát neked…”William Shakespeare: A vihar(Szász Károly fordítása) Nem kellett volna visszatérnem a szigetre, mégis így tettem. Április van. Nemrég esett, mint ilyenkor mindig, ködsáv ül a híd két lábánál az őrházakon és a régi vassorompók maradványain. A ködről az a fehér fátyolfüggöny jut eszembe, amit Johannes nyaranta terített a…
Tovább
Jelenlét (Prezența) Este amikor az erdei levegő rejtelmeskedik a sátorbanAz eltűnésnek az anyag más kifejezési formákatMás kommunikációs formulákat választOlyan ez mint amikor úszni tanulsz követve az utasításaitValakinek akit nem biztos hogy látsz A kíváncsiak új heppje az őszinteségA várakozás idején senki sem gyűjt tapasztalatotMások tapasztalataiból nem okulszA dinoszauruszok: zavaros víz katalizátorai Kint letörő ágak reccsenéseA…
Tovább
Milyen fényben hullanak majd (In che luce cadranno) A halottak – az utolsószéljegyzetek az ismertvilághoz – sűrűn felelgetnekegymásnak a máglyasötét és a tengerparti fenyvesek gyantája között. * Halottakról folyt a szó. Az asztalona vacsora szétszórt maradványai – azoka frissen sült marhaszeletek. A hűtőszekrény szerelmesen beszélgetett a csillagokkal. * A halottak kakálnak, pisálnak, ahogyaz élők. Csak…
Tovább
(Marriage Lines) A Glasgowból felszálló kis duplafedeles gép félig üres volt: csak egy-két hazatérő szigetlakó ült a székekben, plusz néhány szezon előtti víkendező túrabakancsokkal és hátizsákokkal felszerelkezve. Majdnem egy órán keresztül repültek a gomolygó felhők felett. Aztán feltűnt alattuk a sziget rojtozott partvidéke, és megkezdték az ereszkedést. A férfi mindig is szerette ezt a pillanatot.…
Tovább
A teremtő büntetése (Penalty of Godhead) Az öregember szalmaágyalángot kapott, felerősödveaz éjszakai rönkökből a harmattantüzet gyújtó leheletétől. Dacolva a korával ésa betegségével, felállt és maga irányítottafüsttől elvakulva a mentést. Egy fürge patkány jelent meglyuka ajtajánál, gyorsan balra nézett, majdjobbra, és átsuhant a padlóna közeli termőföldekre.Még a csótányok, ezek a hajthatatlanbérlők is, melyeknek semmi sem szegi…
Tovább
Gerillaháború (Guerrilla War) Gyakorlatilag lehetetlenmegkülönböztetnia civileket a vietkongtól. Senki sem visel egyenruhát.Mindnyájan ugyanazta nyelvet beszélik(és akkor sem értenéd őket,ha másképp lenne). Gránátokat ragasztanaka ruhájuk belsejébe,és robbanószerkezeteketvisznek a piacra kosárban.Még a nőik is harcolnak.És fiatal fiúk is.Meg lányok.Gyakorlatilag lehetetlenmegkülönböztetnia civileket a vietkong tagjaitól.Egy idő utánfeladod a kísérletezést. Gyönyörű roncs (Beautiful Wreckage) És ha nem lövöm le…
Tovább
Távolodás a partoktól – mit hagysz meg a végtelenségbőlegy strandnak ha elhiszedhogy már július megintmár megint júliusés a dinnyék mind rosszak voltaka tavak üreseka folyók lomháka partok kiszikkadt öklein apró zúzódásmegmaradsz árnyéknak te isjárásod forróságot onthomokot lélegzelhomokot lélegzeltöredékeidet lemázolodezekről a szobrokról majd senki se hiszi elhogy színesek voltakhúsba markoló ujjak és egy menekülő vállkihúzod ezt…
Tovább
Az archaikus torzóm (Archaic Torso of Me Too) Egy ürge a szomszéd kórterembenfolyton a kibaszott cukorért kiabál.Az első éjszaka, hogy tiszta a fejem,egy nő imára akar sarkallni, miközbenegy héjafejű árny magával ragadjabiohulladékomat, átok veri a falat:csak hallucinálok. Egy napóraszámlapjára kötnek, a gyógyszereketarkangyalok nevén nevezik, fújtata lélegeztetőgép, mint a focizó katona,és kong, mint a Big Ben.…
Tovább
Kőfészek Hullámfelhők képződneka sziklazátony fölött.Az égdagályban kavarog egy keselyűcsapat. Bőrbe, fába, löszfalakba vésekalkuimákat abroncsvassal.Okkersárga kádenciák szólnaka fertőzött ködfátyol mögül. Elcsendesedett kátrányfekete folyó mentén,a pocsolyás homályvilágban őstüzek égnek. Tudattalan szekvenciák zúgnak a fejemben,fájdalomspirálban halványulnak az érzékek montázsképei,egyre mélyülő méhhúrseb a járomív alatt. A belvízben tükröződő, lombjukat vesztett,korallvörös fák, akár megnyúzott szentek,állják a szélrohamokat megválthatatlanságukbiztos tudatában. Úgy…
Tovább
A kakukkos óra már elütötte a kilencet, mire a babó végre elaludt. Egész nap sírós volt, kiköpte a lisztes kását, az anyja mellére kívánkozott. Nem csoda, három hónapig szinte le se tette, vitte magával mindenhova, ha a kertben vagy a szőlőben dolgozott, akkor is ott bólogatott a hátára kötve, a kapálás reggelente szapora, később egyre…
Tovább
Célkereszt Egy férfi, egy nő és egy kisgyerek terpeszbenállnak, mintha csak tornázni készülnének. A nőhajában levendula, lilásabb árnyalatotad az íriszéhez, a virág billegve egyensúlyozfüggönyfrufruján. A férfi arcán markánspajesz, orrívét hangsúlyozza, leleplezi a rutintalanmeg nem alkuvást. A kisgyerek csapzott angyalhajánmeg-megcsillan a korpa, mintha tört zúzmaracsipkézne téli fát. Mind a hat kéz ferdénfölfelé kinyújtva – mintha madarakra…
Tovább
Vitorlákat feszítettek ki az iskola előtti téren, meg lehetett őket vásárolni. Ugyanis néhány éve minden tavasszal és ősszel egyszer-egyszer megjelenik egy Morvai nevű vándorkereskedő a városban, és egy hétvégén ruhavásárt rendez a külvárosban levő Dózsa György Általános Iskola tornatermében. A bolti árnál olcsóbban kínált női, férfi és gyermek ingek, pólók, nadrágok és egyéb ruhaneműk meglehetősen…
Tovább
Körbeér Jöttem hazafelé a vasútállomásról. A kanyarbanjártam épp, ahol a patak délkeletnek fordul, amikorarra gondoltam, hogy elérni a másik magányáig ugyanaz,mint elérni a saját magányomig. Hogy a legszorosabbközelség egyetlen, édes gyümölcse nem más,mint a másik magányának tudomásulvétele és elfogadása.Ennél mélyebb közösség nincs. Egy barátom kidobta nemrég meghalt anyja ruháit.A sok ruha nem fért be a…
Tovább
Szúrópróba Foglaljon helyet,ez a tűznyelő egy darabig mégbírja. Tánctól zsibbadt lábaita körkörös védelem jegyébenpakolja ölembe, és lazítson,én majd duruzsolok hozzá.A ráolvasásnak beillő kísértésjegyében annyi mondanivalóm van:a motívumok hozzánk hasonlóanvándorolnak, és nem csupán játéka szavakkal, hogy jót tesz,ha egy kicsit meg lehetek sértve.Épp csak annyira, hogy a jobbikénen és a fércműveken átsugárzókegyelmi állapot hevébenmellőzzem a titkos…
Tovább
Felpróbált verseim Első emlékem ruhabolt, anyám válogat, apám unatkozik,én nézelődöm. A csillogós ruhák tetszenek, körülbelül hároméves vagyok. Anyám garbót választ és bársonynadrágot,a próbafülkéhez vezet, rám adja, nem tetszik, és még az anyagis szúr. Mondom, mást vegyünk, mondom, ezek megfojtanak,minél előbb le akarom venni. Anyám szerint jól állnak, apámérdektelen, szerinte csak hisztizem. Megkönnyebbülés,mikor anyám lesegíti őket…
Tovább
Közlemény Tragikusan későn, nyolcvankét éveskorában, a teljes déli sötétség beállta előtt,kettőezer-huszonegy áprilisábanmeghalt Takács Zsuzsa költő.Élete főművének tekinti, nyilatkoztanemrég, hogy nem szegte meg az ötödikparancsolatot, és nem vetett végetönként az életének. Milyen kutya vonyít? Anna emlékére Milyen kutya vonyít?Miféle udvaron?A Szüntelen Kutyaa lélekölő udvaron.Meghaltál talán,vagy élsz, ahogy hiszem?Vonyítok velük mégis,cifrázom szüntelen. A játékos Nyilvánvaló vereségünk…
Tovább
Olaj és Víz (Oil and Water) Mint történelem a hangban, volt a festményben egy óceán. Mit vett fel a nő, miközben megfordult? Megtöltöttem a fürdőkádat vízzel. Szereztem be fát. A szikrára gondoltam,ami meggyújtja az olajat, a tűzre, ami gőzzé változtatja a vizet. Ez inkább vitorlázás volt, nem alvás. A szem alkalmazkodik a sötéthez. Egy kép,…
Tovább
A szerelmi líra ellen (Against Love Poetry) Harminc éve, nyáron esküdtünk meg. Végig szívből szerettelek, attól a pillanattól eddig a pillanatig és tovább. Más dolgokat is szerettem. Köztük a nők szabadságának eszméjét. Hogy miért teszem ezeket a szavakat egymás mellé? Mert nő vagyok. Mert a házasság nem szabadság. Ezért itt minden szó a szerelmi költészet…
Tovább
[Nevezz meg, mint egy betegséget] (Виговори мене, ніби назву хвороби) Nevezz meg, mint egy betegséget,amivel együtt kell élned. Európa Kelet határa.A szél nyugati iránya. Az éjszakai hó kőzetolvadék.„Dicsőség” – köszön valaki.És visszaköszönsz – „Dicsőség”. Nevezz meg,mint egy idegen nyelvben a szerencsétlenséget.A hó olyan lelkesen hull, mint aki úrvacsorára siet.Csendes téli folyó, amely a semmibe ömlik.Amíg…
Tovább
Az élet tágassága és szűkössége. Mindigvan mire várni. Egy hangra, például.Vagy egy vonatra, amelyik órák óta késik.Aztán a túlfűtött kocsikban, elcsigázottan,már nem is emlékszel: hová is akarsz eljutni.Nem jut eszedbe egyetlen város neve semahol legalább pillanatokra boldog voltál.Vagy elégedett. Magaddal biztosan nem.Már az óvodában is egyedül szerettél játszani.Magányosan. Az olcsó műanyagból készültorvosi táskával. Ma is…
Tovább
Daráld le ezt a könyvemet Faludy György emlékére Daráld le ezt a könyvemet,mert súlyosabb, mert könnyedebbés kétkedőbb is, mint amita rendszer ért és megtanít.Tollrágók szörnyű mérge ez.Humorral, ténnyel mételyez.Elvont vagy túl is érthető?Kályhába dugva éghető.De én a tűzveszély miattelvetném ezt az ötletet.Irány a fényes gépgarat!Daráld le ezt a könyvemet. Daráld le ezt a könyvemet.Mumusként benne…
Tovább
Repülőtéri váró, koszlott fény, koszlott semmi, ülnek. G. középkorú, X. fiatalabb. Bármit látunk a párbeszéd alatt-fölött stb., hasznára van. G: Akkor most kezdjük elölről. X: Ez valami álom, ugye? A világítószürke öltönye. Sírásók, ha visszalátogatnak, az ilyen. G: Megtisztelő. X: Mintha már álmodtuk volna egymást. Maga nekem ismerős. G: Ön. Önöződünk. És azért erre ne…
Tovább
Vers, pályázatra Petőfi elvileg S ugyan igaz még, hogy ha valamit,hát pályázatra írni nem tudtamsoha,próbáltam volt hányszor hiába, hiába,megfeszülvén, éjszakákon át szitkozódva,gyűrve hány papírt,hosszan átkozván jóelőre Eget s Földet, s mind a boldogtalan teremtményeket,kiknek e vershezvalamily okból majd bármi köze leend, szívemben jól tudván,hogy a Jóisten maga esküdött össze ellenem ádázmentőszirénákkal,telefonokkal,macskanyávogással,hideg- s melegfronttal,s más…
Tovább
Az akarat illúziója Tick Ervin emlékére Sirályok vijjogása ébreszt,Sötét sátorba bújt nappalom.Röpülj, ki nem féled a végtelent,Röpülj, most hozzád szól dalom. Oh, teremtőm, testbe zártLelkem itt végre megpihen.Mint vitorlavásznon, úgy surrognakSzellős tollaik a nedves cserepeken. Röpülj, röpülj, óceán őrzője,Strázsád emlékeztet, az élet mint ragyog,S hogy nemcsak testbe szorult lélek,Egyszersmind halandó vagyok. Az északi oldalon moha nő,A…
Tovább
Vágott virág Pedig én istenuccse kerestem a transzcendenciát,„de lenn a földön van az ég”, az emberek különfélenyelveken megfogalmazott, egymásnak ellentmondószentírásainak lapjain és a csillagászati távcsövekmegfigyelési adatait összesítő táblázatokban, lényegébennincs is fölöttünk ég, csupán a fölfelé egyre ritkulólevegőréteg, amit kéknek látunk, és azon túl a fekete űr.Pedig annyiszor megsejtettem már a transzcendenciát,például gimiben, mikor egy szavalóversenyre…
Tovább
Röntgenfelvétel A csontod akácfa,húsod méhviasz,körmöd fakéreg,tej folyik ereidben,a májad fekete humusz,az agyad száraz homok,szíved tömör alumínium,péniszed eres márvány,az ondód izzó láva,gondolatod maró salétrom,és lüktető hús a lelked. A sebezhetőség teremtésmítosza A méhviaszt pigmenttel kevered,megszínezed és megformálod a testet,elnevezed a részeket:ez a vágy, ez a betegség, és ez a tudat.Gondolattal szülted, most csak te érinted: tudod,a…
Tovább
Misztikus Terror III megszületett és azóta megvan és elmondható micsoda rühes szégyen nem akarja látni nevet adni a világnak ez a veszte ha ő meg se lenne az volna mennyei spontaneitás hogy minél kevésbé legyen tűzre a gönceivel nyűgjeivel az arany tisztaság egyedül a csupasz bőr de megveti ezt is okádik ha bárki egyetért vele…
Tovább
Világ* „Magáért születik az ember,Mert már magában egy világ?”(Petőfi Sándor: Világosságot!) Az élet egy táj, mely sivatagnakÉs viránynak keveréke,S ki tudja: az illat vajonNem a virág beszéde-e?Szóval: a világ előttemEgy szép tulipánbokor,A kancsó a hold, a poharak a csillagok.Minden bokorban egy világfaló,Minden bokorban embergyűlölet,Hisz itt a földön oly sokat gyilkolnak,Ábel-szivek fölfreccsent vére ez.Vérpanoráma leng előttem…
Tovább
Punk rock Barbie Barbie szilaj kanca, egy műanyag baba.Barbie kicsit sápadt, a lelke fehér, mint a hó.Barbie néha rózsaszín, kicsit sovány és nimfomán.Van belőle többféle: műszálas robot, gumis felfújhatóés igazi: húsból, vérből és plazmából. Barbie egy lány a kirakatból, egy lány a szomszédból.Csillog a szeme, ha megnyomod, hangot ad.Szereti az életet, a lepkéket és a…
Tovább