A vendégség vége Attól félünk, úgyiseljönnek majd,akikről megfeledkeztünk, és számonkérik,miért nem voltunk ott,miért nem jöttünk időben,pedig ők vártak ránk, de minem szólaltunk meg, nem mondtuk el,hogy ne töltsenek még,nem kérünk több cukrot a kávéba,nem szóltunk, hogy fázunk,vagy hogy megy a vonatunk, közben egyre nehezebb letta kabátunk a sok süteménytől,amit azért rejtettünk gyorsan a zsebünkbe,hogy nehogy észrevegyék,nem…
TovábbAlföld
Az irodalom természete
A ránk bízott kert, Ökoköltészet – Világirodalmi antológia, szerk. Bordás Máté, Sipos Tamás Bár az irodalom korszakolása szükségszerűen utólagosan történő folyamat, azonban úgy tűnik, hogy jelenleg körvonalazódik a világlíra egy új korszaka: az ökoköltészet. De mennyire szerencsés, vagy egyáltalán lehetséges a jelenből ráolvasni egy korszakhatárt a kissé alaktalannak tűnő, nem feltétlenül törésvonalak mentén szerveződő, soknyelvű…
TovábbKorpa Tamás versei
Jelenés a Sorában és akkor a nyílt utcárólberepült, berepült a Sora nagyáruházba,berepült és vitorlázni kezdett a filigránalumíniumpolcok közöttegy sirály,leparkolt a tengerigyümölcsök pultján, de ügyet semvetett a vérvörös ikraszemekre,sem az ízletes makréla-pasztára, hidegen hagyta a szusibár,berepült, vijjogva, mint a mentőautó,tapicskoltnéhányat a szárnyaival, leparkolt, majdkönnyedénkimanőverezett az éjszakába,benyelte a senkiföldje, ez a hajadon,mi pedig álltunk,továbbra is csak álltunka…
TovábbMegjelent az Alföld 2022. szeptemberi száma
Alföld 2022/9. Szeptemberi számunkban a fő hangsúly a költészetre esik, de szóhoz jut az elbeszélő próza, illetve a társművészetek is. Verset Terék Annától, Zalán Tibortól, Turczi Istvántól, Mánya Kristóftól, Acsai Rolandtól, Grecsó Krisztiántól és Marno Jánostól, prózát Harag Anitától, Lackfi Jánostól és Posta Mariannától közlünk. Megjelentetjük Buda Ferenc könyvheti megnyitó szövegét, valamint a Debrecenből elszármazott…
TovábbA fodrász
Sokan mondták már, hogy a vágóhídhoz túl közel nem érdemes fodrászműhelyt nyitni. Nevettem rajtuk. De sosem szabad nevetni a rossznyelveken. A gonoszok a jóakaróink, mert a szemünkbe mondják a bajt, ami fenyeget. Nem tudtam, nem értettem. Pedig a mesterem azt mondta, hogy mindent tudok. Nemcsak a szó szerinti szakmáról, mert ez a szakma bármilyen nehézségeket…
TovábbFair play
Szegény, szegény (engedelmes) Josef K. Az ágyak szélén vagy tíz ember ült, és szópókert játszott. A barometrikus maximum Kelet-Európából nyugat felé mozdult el, magas légnyomású légtömegek úsztak az Atlanti-óceán felé, és semmi hajlandóságot nem mutatattak, hogy északi irányban kitérjenek. Minden megfelelt az előrejelzéseknek. Egyszóval, ami a tényállást alkalmasan kifejezi, 1957 későtavaszát írták. Ne tulajdonítsunk fontosságot…
TovábbAyhan Gökhan versei
Önbizalmad tizenkilenc sora az összes használt mondat rejtekéből előmásszon,érintést megtámasztott tenyerek,kiátkozott növényeink, a húsevőkszára int, hogy igen, mehet,megérkezést visszatartott szomjasabb türelem,szomjas erdő vándorol a közelünkben,az összes használt mondatbeszélgetéseink teremtéshosszain sétáljon át,ismerősségig széthordjaállatszőr a magvakat,katasztrófa az erdőt,ha nem találna meg termékenység,beszélgetéseink teremtéshossza petefészeknél súlyosabb,ágazzon ez a termékenység szét,ha szuszogásod medrébe dől,párnát formáz a tenyered,ha szuszogásod dőlésszögénönbizalmad…
TovábbEgy újságírói életrajz irodalmi és sajtótörténeti dilemmái
Wisinger István: Pulitzer. Egy magyar származású amerikai sajtómágnás kalandos élete Wisinger István nagy múltú rádiós és televíziós újságíró, egykori szakma-érdekképviseleti vezető (MÚOSZ-elnök), doktorált (DLA) médiakutató, valamint egyetemi óraadó és oktató könyvszerzőként már régebben is ismert volt. Ám a 2010-es évek második felében új sávot nyitott a pályáján: regényesített biográfiai munkákat kezdett írni. A korábbi közéleti,…
TovábbTatár Sándor versei
Halálmegvető kényelem Sem semmilyen lakatlan szigetre,sem a sűrű, hiúzos, vadkanos rengeteg erdőmélyére, sem égbeszökő hegy csak sasok laktacsúcsára, sem sáskacsemegével hívogatóvégtelen pusztába nem vonulok el.És ugyanígy: sem Wall Street,sem kairói nyüzsgés, sem Las Vegas.Nemhogy az Idegenlégióba vagy afelkent X/Y kampánycsapatába –még a helyi akvarista vagy filatelista klubba(szerintem nálunk nincs is ilyen, de ez mostérdektelen) sem…
TovábbLover’s eye
„Hányszor elmagyaráztam már önöknek, hogy legfőbb tévedésük: alábecsülik a szem jelentőségét! Értsék meg végre, hogy a nyelv elleplezheti az igazságot, de a szem soha.”Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita 1781-ben Wales hercege, a majdani IV. György a londoni operában első látásra beleszeretett Mrs. Maria Fitzherbertbe. 1785 november 3-án írt levele mellé a herceg eljegyzési gyűrű…
TovábbGyerekkönyvkalauz
Zólya Andrea Csilla: Gyermekirodalmi dzsípiesz A (kortárs) gyerekirodalomban való eligazodás már hagyományosnak számító nyilvános fórumainak a gyerekkönyvtárak (és könyvtárosok mint akár egyszemélyes intézmények), a kiadói marketing, a különféle internetes oldalak, blogok vagy a gyerekkönyves díjak számítanak. A tudományos hangoltságú diskurzus is fellendülőben van, a tanárképző és egyéb egyetemi műhelyek mellett folyóiratok, elhivatott folyóirat-szerkesztők, kritikusok vagy…
TovábbSzamosparti Hollywood
A budai Vitéz János gimnázium udvarán álló platánfa időalagutakat rejt. Erre már többen rájöttek a hetedik osztályból, így voltak közülük olyanok, akik Mátyás király udvarába (Mészöly Ágnes: A királyné violája), a kiegyezés kori Budapestre (Wéber Anikó: Az ellenállók vezére) vagy az ötvenhatos forradalom kellős közepébe (Kiss Judit Ágnes: Kórház az osztályteremben) kalandoztak. Karola, Bende és…
TovábbKamaszoknak írni csapatjáték
Az íráshoz – főleg a regényíráshoz – fenék kell. Hányszor hallottam ezt a remek summázatát az írói hivatásnak Lackfi János és Vörös István tanár úrtól a Pázmányon indított Kreatív Írás Program szemináriumain! Több száz oldalnyi ifjúsági regénnyel a hátam mögött már tapasztalatból tudom, hogy egy komplex prózaszöveg megalkotása valóban döntően magányos tevékenység, de abban a…
Tovább,,Előre eltervezett hirtelen felindulás”
Nyerges Gábor Ádám: Nincs itt semmi látnivaló Nyerges Gábor Ádám Nincs itt semmi látnivaló című verseskötete öt verscikluson vezet végig, és miután a cikluscímek egy lineáris, narratív folyamatot írnak le (Helyszíni vizsgálat, Kísérlet, Körülmények, Bizonyíték hiányában, Szembesítés), elsőre egy detektívtörténet kibontakozását remélhetnénk a kötettől, a versek egyvelege azonban sokkal inkább emlékeztet egy mozgóképes műfajra, a…
TovábbAblakok nézni, utak haladni
Gazda Albert: Leningrád „Te csak tanulj, kisfiam, mondja apa és anya. Hogy soha ne kelljen olyan nehezen dolgoznod, mint nekünk. Úgyhogy tanulok.” – olvassuk Gazda Albert Leningrád címmel megjelent, a szerzői meghatározás szerint „önéletrajzi ihletésű” regényében. A biztonságos otthontól egyre messzebb ellépő elbeszélő végleg sosem távolodik el, minden, amit elmesél, szervesült, amit mond, belülről mondja.…
TovábbAz érettség szintjein
Első gyerekdarabomról sírva mentek ki az óvodások. Addig csak felnőtt közönségnek írtam, fogalmam sem volt, hogyan kell szólni a 4-6 éves korosztályhoz. Erre egyébként azóta sem jöttem rá, de iskolásokkal, főleg felső tagozatosokkal már előfordult, hogy szót tudtam érteni. Először egy Piroska és farkas-adaptációra kértek fel, egy bábdarabra. Ebből lett a Farkas kontra Piroska. A…
TovábbAvantgárd nőírók kettős marginalitásban
Földes Györgyi: Akit „nem látni az erdőben”. Avantgárd nőírók nemzetközi és magyar kontextusban Földes Györgyi tematikus tanulmánykötetében a történeti avantgárdban alkotó nők jelenlétét vizsgálja, és arra keresi a választ, hogy miért maradtak ki a kánonból, miért halványult el az alkotói identitásuk a mozgalmak férfi tagjaikéhoz képest. Ennek érdekében szakmai érvényesülésüket, pályájuk alakulását összeolvassa politikai és…
TovábbÉrzékeny kor
Kiskamaszoknak írni, bevallom, számomra nagyon kényelmes. Kicsit olyan, mintha egy részem ott ragadt volna valahol tizenhárom éves korom környékén, pöttyös és csíkos borítók között, valami mély biztonságérzettel, hogy mindig lesz következő kötet. Sőt, kedvemre válogathatok is, hiszen a választék megnyugtatóan kifogyhatatlannak tűnt. Akadt olyan könyv, melybe legszívesebben beköltöztem volna, e lehetőség híján viszont annyiszor elolvastam,…
TovábbHorváth Eve versei
Nem találod amikor minden elromlik, akkor lépbe az Isten. ajándékcsomagot hoz egyfutár, aki hadar, szárnyas kartondobozban. miután patáliáztál, és beszámoltál a plafonnakaz összes földi sérelmedről, kinyílt a kezedbenegy virág, szemedben bolygók keletkeztek. felfelé mászol a körfolyosón, szatyrokkal,zihálva. delfinek bukósisakban, lovakbalerinacipőben – félsz belenézni a maradék időbe. és hogy többet cigarettázol, amióta sirály visít,varjú hörög a…
TovábbTovábbra is darabokban
Simon Márton: Éjszaka a konyhában veled akartam beszélgetni Simon Márton új kötetének egyik legszembetűnőbb jegye a fragmentáltság, feldaraboltság – mind a versek építkezési módjában, mind a kifejeződő létélményben. A montázsolás technikája, a képek és a leírások elemeinek mellérendelése, a felsorolások, elliptikus mondatok az eddigi Simon-lírából már ismerős eljáráscsomagot alkotnak. A versek formai kompaktságuk tekintetében valahol…
TovábbRebellis szereplők és az írás csodája
Szeretem a gyerekek arcára kiülő döbbent arckifejezést, amikor az alkotás folyamatáról beszélgetve elárulom, hogy a szereplőim nem mindig fogadnak szót nekem, sőt időnként határozottan nem hajlandóak azt csinálni, amit én szeretnék. A legtöbb gyerek ilyenkor értetlenül néz, szemükben látszik a ki nem mondott kérdés: hogyan lehetséges, hogy más történik a mesében, mint amit elterveztem, ha…
TovábbA fellebbentett líra
Imolya Patricia: Esetlapok – Kórháznovellák Egy 1 és 10 közötti skálán mi volt a legerősebb fájdalom, amit valaha éreztél? Hányszor hánytak már le idegenek? Tudod, mit jelent a líra szó az orvosi nyelvben, vagy hogy mi a különbség a mentőgépkocsi, az esetkocsi és a rohamkocsi között? Imolya Patricia novelláskötete nemcsak olyan meghökkentő kérdéseket vet fel…
TovábbPárbeszédes képtörténet
David Hockney – Martin Gayford: A képek története gyerekeknek, ford. Papolczy Péter, illusztrálta Rose Blake Egy jó kép többet mond ezer szónál, tartja a régi mondás. Különösen fontos ez gyerekeknek készülő oktató-nevelő vagy szórakoztató olvasmányok esetében. Már Comenius is ezt az elvet vallotta, amikor Orbis Pictus című munkájában képek segítségével vezette be a világ titkaiba…
TovábbAlföld folyóirat – 2022
Admirare necesse est
Szvoren Edina: Mondatok a csodálkozásról Szinte nincs is mit csodálkozni azon, hogy Szvoren Edina szövegei ismét és e kötet kapcsán még inkább megdolgoztatják a befogadót. A komoly munka, ami persze időnként móka és kacagás, már az első szöveggel (szövegben) elkezdődik. Mozgósításom rögtön a második oldalon kezdődött, amikor azon kaptam magam, hogy próbálom felvenni és utánozni…
TovábbSzamosvári Bence verse
Feketeáfonya Nem kell aratni, vetni.Egy kobak száz boka,Egy koma száz lova,Ordasság megszületniBárhova máshova. Előlünk napok bújnak,De vannak eszközül éjek,Az okok megokulnak,Ha kerülnek körülmények. * Ez is csapás, bokrét,Hogy kivert az eged,E kis csapás, onnét,Hogy ide vezetett.Vesd magad messze el,Rázd le a pinceberket,Ha nem, megereszkedel,Elnyesik embernyelved. Száz lator egy ménes. Bennem megbízhatsz néha,De szétnézz, mert végesA…
TovábbNyers sötét
Kabai Csaba, Kabai Lóránt, Kabai Zoltán: Horizont Három fivér egy kötetben. A belső borítón kőfal előtt állnak – labirintus kőfala lenne? Barátságosan mosolygó, kopaszodó negyvenesek, mégis van így együtt bennük valami örökfiatalos derű. Talán mert a kötet tartalmaz gyerekkori képeket is, a nyilván akkor új családi autóról (Zaporozsec), akkor új róluk, ahogy egy vidéki telken…
TovábbBeavatás a versélménybe
Fenyő D. György: Útikalauz a vershez A versolvasás élmény, utazás. A tanítás ideális esetben olyan alkalmazott irodalomtudomány, amely a befogadó/az olvasó, vagyis a diák élményét helyezi első helyre, és ennek az élménynek az átélését támogatja a műértelmezéssel. A költészet tanítása tehát igazán szép kihívás. Az alapjai már egészen kiskorban kezdődnek, a gyerekek az első mondókákkal…
TovábbA haza tág romantikája
Markó Béla: A haza milyen? Az idén 70 éves Markó Béla A haza milyen? című kötetének második olvasásakor megpróbálkoztam egy kísérlettel: miután a könyv mind terjedelmében, mind pedig első olvasásra különös tágasságot sugalmazott, ezt a tágasságot a címhez igazítandó, azt kezdtem el vizsgálni, hogy milyen az egyes prózaversek hazaleírása akár konkrét, akár tágabb, metaforikus értelemben.…
TovábbNap aranya, Hold ezüstje
Élt egyszer egy nagyhatalmú király, kinek a birodalma nagyobb volt, mint amit a Nap reggeltől estéig, a Hold estétől reggelig bejár. Palotája a főváros feletti fennsíkon terpeszkedett. Minden égtáj felé arannyal borított kapuk nyíltak, az eget pedig ezüsttel fedett tornyok és kupolák ostromolták. Gazdag volt az ország és gazdag volt a város, de a palota…
Tovább