A térképről nem lehet lemenni, regényrész 153 a nagyváradi Securitate pincéjében kötöttünk ki, a Barátok utcája és a Fő utca sarkán, amikor leszálltunk a teherautóról, katonák álltak sorfalat nekünk a bejáratig, mi meg lehurcolkodtunk a szűk lépcsőn, a pincében Anyánk várt ránk Ferenc elsőszülött testvérünkkel, ezek a mi szekusaink már induláskor leadhatták a drótot, hogy…
TovábbKözel kerülni a fákhoz
Korpa Tamással Herczeg Ákos beszélget A lombhullásról egy júliusi tölggyel című kötetről Herczeg Ákos: Először érzem azt kortárs verseskönyvvel kapcsolatban, hogy minél többször olvasom, annál nehezebb megszólítani. Mert miközben, úgy vélem, nagyon is értem, amit mondani akar, annál határozottabban vonja ki magát a könyv a nyelv hatóköréből. Hogy érdemes közelíteni egy verseskötethez, ami „a fák…
TovábbNádasdy Ádám versei
Torony, gólyahíd, raktár A felhők folyton változnak, mögülüka Fárosz magas tornya integet,mobilkuruttyolást áraszt magából,görög nyelvtant, Debussy-s kvinteket. A gólyahídon örökké meleg volt,mezítláb állva odasült a talpam;voltaképp soha nem használta senki,csak állt a napsütésben, zengve halkan. A raktárban sötét volt és hideg.A súrlódásmentesség volt a lényeg,az elképzelés állványrendszerébecímkés fiókként passzoltak a tények. Minden torony: tömény igyekezet.Minden…
Tovább„A nyelv aprócska ketrecéből szabadulni”
Max Porterrel Fenyvesi Orsolya beszélgetett Időben, mégis rohanvást szedem lépteimet a Nyugati téri irodaházba. Félrever a szívem, megállok egy pillanatra. Hát ilyen fontos lenne? Két napja tudom, hogy beszélgethetek egy órát Max Porterrel, aki a PesText Fesztivál meghívottjaként érkezett Budapestre, egyedi struktúrájú, kísérletező prózájával vált sikeres, egyben szakmailag elismert szerzővé. Első könyve, A bánat egy…
TovábbRagály Regény
Térey János: A Legkisebb Jégkorszak Prófétának nevezik a réges-régvolt írókat, mondókat, értelmiségieket, fel- vagy megvilágosultakat. Szövegeiket évezredek óta olvassák. Térey János A Legkisebb Jégkorszak könyve néhány éve jelent meg először, több kiadást ért meg, folyamatos beszédtéma. Talán azért is, mert prófétai megnyilatkozásnak bizonyult, elemzése és megfejtése, alkalmazása napjainkban is időszerű. A könyv olvasásakor eszünkbe juthat,…
TovábbTábor Ádám versei
Kovidkor, kint Hódolat Csokonainak Szemet verő fénybenTúlkék olaszéggel,Vidám álorcábanJön a természet szembe velem.Éles ellenszéllel,Élet-ígéréssel,Frissítő ájerrelEgészen körülfog, átölel.Napos nevetéssel,Aerosol könnyével,Vírusos aurávalTélen is halálosan szeret. blake vɜːs blake vɜːs-ben írni nem bilincsbár szabadnak lenni kella vers előtt alatt utánannak ki énekelde ez a fogság nem utál-atos: ez indít elismeretlen vers-soron soha nem tudhatodhova érkezel (Megjelent az Alföld…
TovábbDidi Xénia versei
Gipsz Sosem szerettem a gipszet, mert hideg volt, és fehérnyomot hagyott bőrömön, anyám a kórház mosdójábansúrolta le rólam, de az emlékek nyomát nem lehet lemosni.Tudtam, hogy beteg a hátam, ezért történik ez velem,hogy a rám öntött gipszből készítik el a vázat,anyám mindig sírt, miközben mosdatott, és azt ígérte,ha kibírom, ülhetek az ablak mellett a vonaton.…
TovábbBia hangjai
Bia hangja. Az erőszak irodalmi és nyelvelméleti reprezentációi, szerk. Balogh Gergő – Pataki Viktor Az immáron több mint egy évtizedes hagyománnyal rendelkező (s az utóbbi években már tárgykörükben is homogén vizsgálati fókuszú) egri irodalomtudományos tanácskozásokhoz szorosan kapcsolódó, legutóbbi, Balogh Gergő és Pataki Viktor által szerkesztett tanulmánykötet strukturális és tematikai alapját a 2019 májusában megrendezett Erőszak…
TovábbMondhatatlan
Fehér Renátó: Torkolatcsönd „ne mondd soha a mondhatatlant,mondd a nehezen mondhatót” Fehér Renátó a kiemelkedően tudatos költők csoportjába tartozik. Ez nem csak az éppen adott kötet szigorúan strukturált, fegyelmezett koncepciózusságában tükrőződik, hanem az eddig felépült életmű darabjainak viszonyrendszerében is. Ennek lehet példája az a – kortárs magyar irodalomban egyébként viszonylag nem unikális – költői gyakorlat,…
TovábbMegjelent az Alföld 2022. októberi száma
Alföld 2022/10. Az októberi lapszámunk középpontjában a Nemes Nagy Ágnes-centenárium áll: közöljük Balajthy Ágnes, Kiss Noémi, Schein Gábor és Fodor Péter kerekasztal-beszélgetésének leiratát, Pataky Adrienn elemzését a Fenyő című versről, valamint Uri Dénes Mihály írását a költészet és az ökológia kapcsolatáról a Nemes Nagy-életműben. Verset Sumonyi Zoltántól, Gál Ferenctől, Farkas Arnold Leventétől, Géczi Jánostól, Tóth…
TovábbSegítség
Dr. Novák belép a nyárligeti börtönbe, és az ügyeletesnél előveszi igazoló iratait. Hívták ide, tehát nem lehet gond a beengedéssel, de azért eltart némi ideig az ellenőrzés. Az elmeorvos eközben a személyzeti körlet folyosóján díszelgő faliújságot nézi. Középen Vitéz lófő dálnoki Miklós Béla fényképe. Alatta az ideiglenes kormányfő levele-nyilatkozata, melyben minden rendvédelmi dolgozót lelkiismeretes munkára…
TovábbMichal Tallo versciklusa
A sötétség könyve (Kniha tmy) (részlet) III a tengerhez utazom. a tengerben semmi sem él, de nem senki, hiszen útközben a helyiek legendákat mesélnek klánokról, amelyek tagjai önként merültek a felszín alá, és örökre a vízben maradtak. nem értem a helyiek nyelvét, ezért történeteket találok ki. a tengerhez autó visz, ami nem az enyém. az…
TovábbEzt a szobát nem lehet megenni
(Táto izba sa nedá zjesť) A szüleim beírattak a rajzszakkörbe. Ülök a szakkörön, rágom a ceruzám végét, mintha a szobám lenne, a fülesemben szól a metál. Kértem Silviát, hogy jöjjön ő is, de nem akart. Ülök a teremben, nem ismerek senkit, ha kiveszem a fülest, csak a ceruzák kapirgáló hangját hallani, meg az óra ketyegését…
TovábbElena Hidvéghyová-Yung versei
Címerkép: királynő hollóval (Kráľovná s havranom v erbe) Mélységes az éj; elhalt minden, csak az éjszakailények távoli hangjahallatszik kintről, s te megint ugyanazt a rítust végzed:visszaadod a sötétet a sötétnek,kétségbeesetten keresed a fényt. Megidézeda fény minden alakját, s az ősrégi oltár előtt előhúzodkebledből a férfi arcképét,a férfiét, aki halálra sebzett: megidézedaz igazságot és a jóságot, demindenekfelett a szerelmet – s ha feljebb emeled tekinteted,az értékes ikont elhomályosítja egy másfajta…
TovábbTranszkulturalizmus és ubikvitás
A magyar irodalom szlovák nyelvű regényeiről Tanulságos vállalkozás megfigyelni az irodalomtörténetnek mint a romantikában kialakult műfajnak az egyes stádiumait, átmeneteit, válságát, kiterjesztését, hiszen a műfajok – mint ahogy az irodalomtörténet műfaja is – változnak az időben, új kihívásokra adnak választ, új lehetőségekre reflektálnak. Egy rövid esszé terjedelme arra kevés, hogy érvényes áttekintést lehessen adni erről…
TovábbA te szobád
(Tvoja izba) Ütemezni Endre szobájából átköltözöl a nappaliba. A döntés hátterében az áll, hogy mégis a nappaliban dolgozz, és amikor átviszel néhány dolgot, akkor eszedbe jut, hogy ott maradj. Nem viszel át mindent, nincs kedved; állsz a szobában, nézed a bútorokat és a tárgyakat, és azon töprengsz, hogy mit tartasz másodlagosnak az életedben, mi nélkül…
TovábbPál Sándor Attila verse
Hortus Conclusus Térey Jánosnak Az a szó, hogy föld, nem tudom, mikortóljelenti csak az elomló, barnás rögöket,a sárga homokot, a fehér csigaházakatrejtő tőzeget – ha egy dinoszauruszcsontotlelhetnék! –, a sarat, gumicsizmákfagyott talpnyomait őrző, szilárd talajta lábunk alatt ebben a családban.Amíg csak az úgynevezett emberemlékezetér, a férfifelmenők fejében holdak,katasztrálisok vagy kataszteriek,négyszögölök, ha meglékelhetnéd koponyájukat,mindegyikük dombos,…
TovábbKalandos történet a mese erejéről
Elisabetta Gnone: Olga a papírlány 3. – Talányka, illusztrálta Linda Toigo Nehezen vettem fel a történet ritmusát. Két párhuzamosan futó cselekmény, két különböző világ váltakozása. Az egyik a valóság: négy kisiskolás gyermek vidéken kirándul az erdőben, és egy vihar következtében izgalmas kalandba keverednek; a másik a mese: egy kislány, Talányka utazása a képek és a…
TovábbAmeddig csak elér a fény
Tóth Krisztina: Bálnadal Ahhoz képest, hogy milyen nagyformátumú költészetről van szó, meglepőnek tűnhet Tóth Krisztina lírai életművének nem túl nagy terjedelme. A válogatott és új verseket tartalmazó Porhó 2001-ben igencsak megrostálta a korábbi három kötet anyagát, és azután is csak három verseskönyv látott napvilágot a szerzőtől. A 2017 és 2020 között keletkezett verseket összegyűjtő Bálnadal…
TovábbDob, harang, darbuka és vibrafon
Viselnéd a szemem – Kortárs amerikai költészet és próza, szerk. Domokos Johanna, ford. Gyukics Gábor A legizgalmasabb hazai művészeti projekteket mindig is átitatták más művészeti ágakból és az eltérő kultúrákból érkező hatások. Ady Endre harmadik, Új Versek című kötete például nem lett volna ekkora szenzáció, ha nem érik előtte Adyt erős francia impulzusok, és nem…
TovábbSzindbád főfelügyelő Nyugaton
Csabai László: Inspektor Szindbád Csabai László a Szindbád-univerzumot az új könyvében ott folytatja, ahol abbahagyta: immár a negyedik kötetben követhetjük nyomon a huszadik századdal egyidős nyomozó kalandjait. A történet a szokásos módon bivalyerős cliffhangerrel záruló előző könyv, a gigászi hosszúságú Szindbád, a forradalmár sztoriját rendkívül izgalmas irányban vezeti tovább. Élete legnagyobb dilemmája az 1956-os forradalommal…
TovábbKürti László versei
new age öltözködési tippeket olvasolneten, pedig temetésre készülsz.a halottnak új ing, új öltöny,néhány személyes ékszer.neked meg jó lesz, amibenaz anyádén voltál. akkor istél volt, emlékszel? bokáigálltunk a hóban, még össze-tartott a család, tapadt a hó.hatalmas hógolyókat kellettvolna görgetnünk, ott a sír-kertben. emberibb lett volna,de összetartozva sirattuk így is,nem úgy, mint fogunk az öregén,az idein, latyakos…
TovábbAz Úr szőlőskertje
A faluból hosszabb kaptatón jutunk fel a hegyre. Nem túl meredek, de a végén mégis jól esik megállni, venni néhány mély levegőt, s egy pillanatra belefeledkezni a feltáruló panorámába. Az út mellett szőlőskertek, ültetvények sorjáznak, s köztük egy másik kert: hortus judeorum, a zsidók temetője. Az Úr szőlőskertje. Úgy jön ez az ézsaiási metafora, mint…
TovábbSzaturnuszi mesék
Elérkezettnek látom az időt, hogy legalább magamnak számot adjak arról a reflektálatlan viszolygásról, amit a német nyelvterületek iránt érzek. Nyelv, amiben nincsenek nemek. Tizennégy évvel ezelőtt három hónapot tölthettem ösztöndíjasként egy Stuttgart melletti alkotóházban. Három tavaszias hónapot. Nyár elején jöttem haza, és a szüleimnél, Bozzaiban, a régi szobámban fejeztem be az előző ősszel, még Londonban…
TovábbIzsó Zita versei
A vendégség vége Attól félünk, úgyiseljönnek majd,akikről megfeledkeztünk, és számonkérik,miért nem voltunk ott,miért nem jöttünk időben,pedig ők vártak ránk, de minem szólaltunk meg, nem mondtuk el,hogy ne töltsenek még,nem kérünk több cukrot a kávéba,nem szóltunk, hogy fázunk,vagy hogy megy a vonatunk, közben egyre nehezebb letta kabátunk a sok süteménytől,amit azért rejtettünk gyorsan a zsebünkbe,hogy nehogy észrevegyék,nem…
TovábbAz irodalom természete
A ránk bízott kert, Ökoköltészet – Világirodalmi antológia, szerk. Bordás Máté, Sipos Tamás Bár az irodalom korszakolása szükségszerűen utólagosan történő folyamat, azonban úgy tűnik, hogy jelenleg körvonalazódik a világlíra egy új korszaka: az ökoköltészet. De mennyire szerencsés, vagy egyáltalán lehetséges a jelenből ráolvasni egy korszakhatárt a kissé alaktalannak tűnő, nem feltétlenül törésvonalak mentén szerveződő, soknyelvű…
TovábbKorpa Tamás versei
Jelenés a Sorában és akkor a nyílt utcárólberepült, berepült a Sora nagyáruházba,berepült és vitorlázni kezdett a filigránalumíniumpolcok közöttegy sirály,leparkolt a tengerigyümölcsök pultján, de ügyet semvetett a vérvörös ikraszemekre,sem az ízletes makréla-pasztára, hidegen hagyta a szusibár,berepült, vijjogva, mint a mentőautó,tapicskoltnéhányat a szárnyaival, leparkolt, majdkönnyedénkimanőverezett az éjszakába,benyelte a senkiföldje, ez a hajadon,mi pedig álltunk,továbbra is csak álltunka…
TovábbMegjelent az Alföld 2022. szeptemberi száma
Alföld 2022/9. Szeptemberi számunkban a fő hangsúly a költészetre esik, de szóhoz jut az elbeszélő próza, illetve a társművészetek is. Verset Terék Annától, Zalán Tibortól, Turczi Istvántól, Mánya Kristóftól, Acsai Rolandtól, Grecsó Krisztiántól és Marno Jánostól, prózát Harag Anitától, Lackfi Jánostól és Posta Mariannától közlünk. Megjelentetjük Buda Ferenc könyvheti megnyitó szövegét, valamint a Debrecenből elszármazott…
TovábbA fodrász
Sokan mondták már, hogy a vágóhídhoz túl közel nem érdemes fodrászműhelyt nyitni. Nevettem rajtuk. De sosem szabad nevetni a rossznyelveken. A gonoszok a jóakaróink, mert a szemünkbe mondják a bajt, ami fenyeget. Nem tudtam, nem értettem. Pedig a mesterem azt mondta, hogy mindent tudok. Nemcsak a szó szerinti szakmáról, mert ez a szakma bármilyen nehézségeket…
TovábbFair play
Szegény, szegény (engedelmes) Josef K. Az ágyak szélén vagy tíz ember ült, és szópókert játszott. A barometrikus maximum Kelet-Európából nyugat felé mozdult el, magas légnyomású légtömegek úsztak az Atlanti-óceán felé, és semmi hajlandóságot nem mutatattak, hogy északi irányban kitérjenek. Minden megfelelt az előrejelzéseknek. Egyszóval, ami a tényállást alkalmasan kifejezi, 1957 későtavaszát írták. Ne tulajdonítsunk fontosságot…
Tovább