Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Világ* „Magáért születik az ember,Mert már magában egy világ?”(Petőfi Sándor: Világosságot!) Az élet egy táj, mely sivatagnakÉs viránynak keveréke,S ki tudja: az illat vajonNem a virág beszéde-e?Szóval: a világ előttemEgy szép tulipánbokor,A kancsó a hold, a poharak a csillagok.Minden bokorban egy világfaló,Minden bokorban embergyűlölet,Hisz itt a földön oly sokat gyilkolnak,Ábel-szivek fölfreccsent vére ez.Vérpanoráma leng előttem…
Tovább
Alföld 2024/5. Verset Villányi Lászlótól, Simon Adritól, Markó Bélától, Gál Ferenctől, Nemes Z. Máriótól, Lesi Zoltántól, Csehy Zoltántól, Csizmadia Bodza Rékától, Lukács Flórától és Géczi Jánostól, prózát Szántó T. Gábortól, Halasi Zoltántól és Beck Tamástól közlünk. Portré rovatunk középpontjában a 70 éves Géczi János áll: a szerzővel Áfra János beszélget, Vass Norbert pedig tanulmányában az…
Tovább
Alföld 2023/7. A júliusi Alföld középpontjában a Petőfi 200 emlékév áll: közreadjuk a „De lenn a földön van az ég” című meghívásos költőversenyünk nyertes pályaműveit Falcsik Maritól, Kukorelly Endrétől, Markó Bélától és Nádasdy Ádámtól, továbbá a pályázatra beérkezett verseket: Szlukovényi Katalintól, Simon Mártontól, Villányi Lászlótól, Csobánka Zsuzsa Emesétől, Láng Orsolyától, Buda Ferenctől, Tőzsér Árpádtól és…
Tovább
Árvíz Debrecenen, Mátészalkán át Jánkmajtisra vitt vonatunk,az Isten áldjon meg benneteket, rebegték felénkaz összeomlott házak közül a fejkendős nénikék,egy félénk kisfiú, Borbély Szilárd, olyan kíváncsisággalállt az út porában, mint tíz év előtt én a beregszászi utcán,tizenhét évesen kalandosnak tűnt katonaruhát viselni,még sapkát is adtak hozzá, kevertük a maltert, hordtuka téglákat, olyan büszkeséggel, mintha mi építenénkaz…
Tovább
Újra lehajolván Kollázs Pilinszky János naplóiból, töredékeiből „És újra lehajolván, írt vala a földre.”(János 8,8 – Károli Gáspár fordítása) Ezt a levelet most olvassákmostmiközben íromhát persze hogy postázatlan maradmég boríték se kell hozzálegyen erőm a lemosolygottakés megmosolygottak közé tartoznoma nehézségben vigaszomhogy így közelebb kerülheteka szerzetesi élet megvalósításáhozsivatagos napok jönneklevelenként kell félrehajtanom a puha erdőtmindmegannyi sebaz…
Tovább
Alföld 2022/3. Márciusi számunkban Aczél Gézát, lapunk korábbi főszerkesztőjét köszöntjük 75. születésnapja alkalmából. Keresztury Tibor esszéje és több szerzőnk hommage-verse mellett Juhász Tibor interjúját olvashatják a szerzővel, Pótor Barnabás pedig kritikában teszi mérlegre a költő legújabb verseskönyvét. A lapszámban közöljük továbbá a tavalyi Debreceni Irodalmi Napok „figyelem” hívószava köré szerveződő előadásainak (Tófalvy Tamás, Molnár Gábor…
Tovább
Villányi László: mindenek előtt Hogyan olvassunk egy Villányi-kötetet, teszem fel magamnak a kérdést. Duchamp Unhappy Readymade-je jut eszembe. Pontosabban a Bolaño 2666-os szövegáradatában megidézett Duchamp-allúzió, ahol már szó sincs boldogtalanságról. Lecsupaszítva ragyog fel a műtárgy egy Santa Teresa-i hátsó kert szárogató kötelén. „Amalfitano reggelente, mielőtt elindult az egyetemre, kilépett a hátsó ajtón, hogy a könyvet…
Tovább
Alföld 2021/10. Okóberi számunk középpontjában Pilinszky János születésének centenáriuma áll: szépirodalmi hommage-versek mellett Takács Zsuzsával, Kulcsár-Szabó Zoltánnal, Pataky Adrienn-nel és Mártonffy Marcell-el beszélgetve emlékezünk a költőre. A számos egyéb izgalmas közlemény mellett kiemelten – tanulmányokban és kritikákban – foglalkozunk Jókai Mór írásművészetével. Tartalom – 2021. október Szépirodalom VILLÁNYI LÁSZLÓ verse: Újra lehajolván (Kollázs Pilinszky János naplóiból,…
Tovább
Ajtónk fölött A márciusi havazás reggelén ablakunk alatt tipeg, szóra nyitja sárga csőrét: üres a madáretető. Eddig kenderike, fekete rigó, énekes rigó, fakopáncs, széncinege, barátposzáta, citromsármány, csicsörke, tengelic, kerti geze, füstifecske mutatta magát. Holnap kit várhatunk? Köszönöm, hogy reggelente kertünk harmatos füvében gázolhatok. Hetek óta felderítő repüléseket végez udvarunkon egy rozsdafarkú pár; ma fészket raktak…
Tovább
Többé nem Leginkább a tűnődő szavakat szerette anyanyelvében. Úgy indultam, hogy legyen időm eltévedni – olvastad a madárles lépcsőjén. Vajon nem az téved el, aki mindegyre a megszokott útvonalat választja? Mire hármat tekertem a pedálon, fejemben elkészült a levél, de akinek küldeném, már életén túl folytatja naplóját. Milyen sorsra van ítélve, aki a Nevetlen nevű…
Tovább
A minden évben hagyományosan az őszi időszakban megrendezendő Debreceni Irodalmi Napok egyik legfontosabb eseménye az Alföld-díjak átadása. 2017. november 7-én újabb három, az Alföld folyóiratban rendszeresen publikáló szépíró és irodalomtörténész vehette át a rangos kitüntetést a debreceni Víztoronyban.
Tovább
Mi végre Mint amikor megmozdult a föld, s csak annyit érzékeltél, hogy benned is bizonytalanná vált minden abban a néhány másodpercben. Így élsz évek óta. „Július elején még nem vettem őszibarackot a piacon, mintha elodázhatnám a november eljövetelét.” Pillanatok sokaságát birtokolta, a késésben ért időben állomásról állomásra. Mit hoz a szél, nézi a reggeli felhőket,…
Tovább