„Akivel mostohán bánt az Ady-irodalom”

Borbás Andrea ‒ Csiszár Gábor, Oh, furcsa Élet. Ady Endre titkos szerelme Ady Endre közismert szerelmi kapcsolatainak feltárt történetei a magyar irodalom legpikánsabb sztorijai közé tartoznak. Az irodalomtörténet mindenekelőtt a „nagy versek” „nagy múzsáit” igyekszik közönség elé állítani, különösen, amikor ezek a szerelmi történetek olyan megbotránkoztatónak minősített tényeket mondhatnak a magukénak, mint a Léda- és…

Tovább
Rossz közérzet egy levélváltásban

Gabriely György – Poletti Lénárd: Kész az egész. Közreadja: Németh Gábor – Szilasi László A klasszikus krimi műfaji sémáit dekonstruáló Kész regény a nyelv, a szimbolikus rend és a szemiotizáció, valamint az azokat megalapító és felforgató erőszak relációjában „vizsgálta” a regényszövet ontológiai, episztemológiai, morális vagy narratív rendjén sebet ejtő bűn – mondjuk úgy – teoretikus…

Tovább
A hatalom arcai és az erőszak szemantikája az antikvitásban

Ókor 2025/2. – Erőszak Az antikvitás mint jelenkori reflexió Az Ókor folyóirat fennállása óta következetesen törekszik arra, hogy a klasszika-filológia, a régészet és a történettudomány eredményeit ne csupán egy szűk szakmai elit, hanem a művelt nagyközönség számára is hozzáférhetővé tegye. A 2025/2-es lapszám azonban többet vállal az ismeretterjesztésnél: egy olyan tematikus blokkot állít össze, amely…

Tovább
Gondolkodás = gond okozás?

Patricia Lockwood: Lesz még másik belőled?, ford. Morcsányi Júlia Reggel a „London Review of Books” Close Readings[1] című podcastjának új epizódját hallgattam. A felvétel hermeneutikus olvasatot nyújt Tolsztoj Ivan Iljics halála című regényéről. Hirtelen azt éreztem, hogy mintha rábotlottam volna a kulcsra, melynek segítségével Patricia Lockwood Lesz még másik belőled? című könyve elemezhetővé válik majd…

Tovább
Töredék a széttöredezett világ gyógyításáról folytatott párbeszédből

Jonathan Sacks: Széttöredezett világunk gyógyítása. A felelősség etikája, ford. Beke Boróka Felelsz értem, ha téged kérdeznek rólam? Vagy azt feleled majd, hogy nem vagy őrizőm? Felelek érted, ha engem kérdeznek rólad? Vagy rád ejtem a sírás kockázatát? Megesik, hogy egymásra ejtjük. Akkor pedig reménykedhetünk benne, hogy a könnyek valóban „nem ismernek nemzetközi határokat”(135.), és a…

Tovább
A magány és az öregedés lírája

Petőcz András: Magad vagy Egy szép verseskötet a magányról, az elöregedésről. Nehéz mindezt Petőcz Andrásra vonatkoztatni. Pedig ő írta. Olyan előzmények után, mint a gyász, az elengedés, az önvizsgálat vagy éppen a világ állapota. Vagy az örök téma: a múló és fogyó idő, ami persze szorosan összefügg az előző mondatban jelzett dolgokkal. Mégis nehéz ez…

Tovább
Az énekes giliszta, a bölcs keselyű meg a százlábú szandálja

Zalka Csenge Virág: Cápatestvér. Népmesék félreértett állatokról, Megyeri Annamária rajzaival Zalka Csenge Virág évente vagy akár félévente megjelenő népmesekötetei között korábban is rendszeresen lehetett találni kifejezetten tematikus válogatásokat. A Széltestvér és Napkelte családi meséit, a Törpeszarvas és a déli álom trickster-meséit, a Világszép karácsony ünnepi meséit, vagy éppen a beszédes című Nagyvárosi népmesék hagyományos történeteit…

Tovább
Nők, szövegek, terek: írásbeliség, identitás és nyilvánosság a hosszú 19. században

Női íráshasználat és kéziratos kultúra a hosszú 19. században, szerk. Török Zsuzsa A kötet a nők 19. századi kéziratos kultúrában való részvételére fókuszálva mutatja be a ránk hagyott kéziratok kiemelt jelentőségét. A gyűjteményaz [ELTE HTK] Irodalomtudományi Kutatóintézete által 2021. október 21–22-én rendezett konferencia előadásainak tanulmányokká bővített változatait tartalmazza. A tanácskozáson tizenöt előadás hangzott el, a…

Tovább
Közömbös angyalok

Papp-Sebők Attila: Káté Kezdjük az elején. Puhakötésű, matt tapintású kötet, nem túl pici, nem túl nagy, jóleső kézbe venni. A borítón, melyet Szabó Imola Julianna tervezett, egy földre roskadt meztelen férfi és egy meztelen angyal látható, kitárt szárnya a férfi fölött. A meztelen férfi alakja kétszer is megjelenik a borítón, mintegy 360 fokban figyelhetjük meg…

Tovább
Laudáció Szilágyi Márton Toldy Ferenc-díjához

Elhangzott a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Toldy Ferenc kutatói díjának 2026. április 23-i átadásán az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetében Ha vetünk egy pillantást a Szilágyi Márton MTMT oldalán sorakozó 621 tudós és tudománynépszerűsítő írás listájára, könnyen érthető válik, miért lehetetlen feladat egy ilyen volumenű irodalomtörténészi életművet tíz percben méltatni. Pedig ez az adat…

Tovább
A nagy kérdés, a köztes lét megfejthetetlensége

Roberto Bolaño Távoli csillaga 15 év múltán 2010-ben Roberto Bolaño szinte lopakodva tűnt fel a magyar könyvpiacon, az Európa Kiadó gyors egymásutánban jelentette meg két kisregényét, az Éjszaka Chilébent és a Távoli csillagot, ebben a (fordított) sorrendben.[1] Ez egyrészt egybemosta a két szöveget, melyek azonban meglehetős távolságban vannak egymástól az írói életműben: bár 1996 és…

Tovább
Aerarium inspirationis

Szenci Molnár Albert és a 16–17. századi peregrinatio academica (Studia Litteraria, 2025/3–4) A Studia Litteraria legújabb, „Szenci Molnár Albert és a 16–17. századi peregrinatio academica” című tematikus száma a maga kb. 370 oldalával monumentálisnak tűnhet egy átlagos folyóiratszámhoz képest, ugyanakkor ez nem is meglepő, hiszen lényegében egy konferencia szerkesztett tanulmányköteteként tekinthetünk rá. A lapszám anyagának…

Tovább
A gondolkodás szerepe az aranykori holland festészet befogadásában

Hanneke Grootenboer: The Pensive Image. Art as a Form of Thinking „A lélek és a gondolati kép egy és ugyanaz.”Johann Friedrich Hennert (1733–1813)[1] Ha egy művészeti tárlaton megtekinthetnénk a régi holland mester, Adriaen Coorte (1665–1707) Csendélet naspolyákkal című festményét, szinte biztosan nyugtalanító gondolatok törnének elő a kép nézőiből (1. képmelléklet).[2] Holott a festmény témaválasztása nem…

Tovább
Elkallódott műfajok nyomában

A görög költészet elkallódott műfajai. Líra, zene, tánc az archaikus-klasszikus korban, szerk. Kárpáti András Ha egy átlagos érdeklődő az antik görög költészet archaikus és klasszikus kori alkotásaira gondol, a jól ismert költők (Alkaiosz, Szapphó, Anakreón és mások) töredékesen ránk maradt lírája mellett mindenekelőtt a Kr. e. 5. század drámáira, főként tragédiáira asszociál, azoknak is elsősorban…

Tovább
A bennünk élő minótaurosz

Fenyvesi Orsolya: A minótaurosz és én, ill. Bedey Dorottya Fenyvesi Orsolya lírikusként debütált, és saját kötetei (Tükrök állatai, Ostrom, A látvány / Kommentárok meg nem írt versekhez, Mindig kezdetben), valamint hiánypótló fordításai révén (Anne Carson: Vörös önéletrajza; Anne Sexton: Élj vagy halj meg) vált ismert alkotóvá. Az elmúlt években a Babilon Kiadó szerkesztőjeként, szerzőként (Miri-sorozat,…

Tovább
„Már eleve pózolunk”

Bret Easton Ellis: A szilánkok, ford. Sepsi László 2023. február 1-jén egy elegáns londoni kávézóban Bret Easton Ellis író-olvasó találkozón beszélt az akkoriban megjelent regényéről és egyebekről. Mondanánk, hogy az esemény a nemzetközi sztárírók esetében bejáratott promóciós körút része volt, de az igazság az, hogy Ellis nem vállalta, hogy ezen a módon népszerűsítse új könyvét…

Tovább
Ógörög mint túlélőeszköz

Han Kang: Görög leckék, fordította Kiss Marcell „Eljön az idő, amikor csak akkor fogok látni, ha álmodom.” Han Kang neve ma már megkerülhetetlen a kortárs világirodalomban. Ha korábban nem is, a 2024-es irodalmi Nobel-díj odaítélése után biztosan azok is felfigyeltek rá, akik addig nem ismerték, nem olvasták köteteit. A magyar olvasóknak viszonylag későn vált hozzáférhetővé…

Tovább
„Tükröm, tükröm, felelj nyomban”

Sárkány Tímea: Boszorkányok nyara Sárkány Tímea első kötete – ha tetszik – klasszikus debütkötet, amolyan felnövéstörténet, az identitáskeresés gyermekkor felől való megközelítése, melybe a különböző városokhoz kötődő szocializáció ugyanúgy beletartozik, mint a családon belüli veszekedések, a nőkép alakulása, valamint a saját testünkhöz fűződő ambivalens viszonyunk, majd annak elfogadása. A Boszorkányok nyara három ciklusból épül fel,…

Tovább
„Lebarnult vagyok, mégis szép”

D. Tóth Judit: Teológia és retorika Nüsszai Szent Gergely műveiben Visszatérő érzésem, hogy a felszínes olvasatok korát éljük, s a leegyszerűsítés kísértésének az egyházi és teológiai gondolkodók sem tudnak mindig ellenállni. Az elmélyült, kritikai reflexiók és kérdésfeltevések hiánya pedig könnyűszerrel termeli ki a kereszténység szimplifikált változatát, ami néhány előzetes feltevésre épülve követel magának híveket. Hogy…

Tovább
Az erdélyi fa sorsa

Transzilvanizmus. Eszmék, korok, változatok, szerk. Boka László A magyarországi közgondolkodás, és ennek előzményeképpen már a közoktatás is hajlamos átsiklani az olyan kérdések felett, melyek szerint nem egy örökös magyar régióról beszélünk, amikor Erdélyről (legalábbis a ma már expanzívan értett térség történelmi részéről) beszélünk, hanem egy önálló országról, amelynek többszáz éves történetében pusztán futónak bizonyult, bár…

Tovább
A tapasztalati líra határai

Posta Marianna: Kétéltű A kortárs líra legtöbb mai olvasójának-értelmezőjének, úgy vélem, evidenciaként adódik, hogy a versek megszólalója elsősorban egyéni, saját érzésekről, érzetekről, tapasztalatokról számol be költeményeiben. Még a „generációs tapasztalatokat” verbalizáló, társadalmi-politikai olvasásra ösztönző szerzők többsége is az egyén személyes tapasztalataiból, benyomásaiból, emlékeiből kiindulva közelít valamilyen közös probléma felé. Posta Marianna 2025-ben megjelent kötetét olvasva…

Tovább
Hitvallás Móriczról

Baranyai Norbert: A közlés művészete. Tanulmányok Móricz Zsigmondról Az újraolvasott nyugatosok sorában némi megkésettséggel került a kutatók látóterébe Móricz Zsigmond. A kétezres évek eleje óta a nemcsak a szövegek alapos újraolvasása, hanem az életrajz tényeinek, az akkoriban kiadott Móricz-naplók és az interneten közreadott levelek fényében kerül új megvilágításba a gazdag, bár szerzőjük szerint sem egyenletes…

Tovább
A biológiai nyelvi közvetítettsége

Mezei Gábor: Az organikus jelenlét poétikája Mezei Gábor elemzéseinek figyelemre méltó, a szó legszorosabb értelmében vehető szövegközpontúsága, azaz értelmezései folyamatosan egymásra vonatkoztatják az alkotások jelentéstani aspektusait és a szöveg szövegszerűségének térbeliségét, illetve hangzósságát. Az organikus jelenlét poétikája tanulmányai megmutatják, hogy ezek a területek milyen szövevényesen alakítják egymást, például: a szöveg értelme nem állhat elő a…

Tovább
A nevekben rejlő történet: Venus és Nichita Ulrache esete

Sokáig pihentette prózáit Varga László Edgár, mondván: „Minden írónak-költőnek jót tesz, ha egy időre kussol.”[1] Két verseskötet[2] és nyolc év csend után most novellákkal jelentkezett, ami valahol egyáltalán nem meglepő, talán követi, esetleg kitapogatja maga előtt az utat a Venus és Nichita által teremtette világon keresztül a (nagy)regény irányába – és milyen jól teszi. A…

Tovább
Az emlékezés és felejtés könyve

Pataki Viktor: Az emlékezet rétegei. Tanulmányok Oravecz Imre költészetéről Már az Oravecz Imréről szóló első, Kulcsár-Szabó Zoltán által írt monográfiában is visszatérő szempont volt az elemzett kötetekben, versekben megjelenő emlékezet tematikus, illetve az emlékezés poétikai, versalakító működésének vizsgálata. Ez a szempont a jóval később megkezdődő prózai életmű vizsgálatakor is meghatározó maradt, így tehát nem előzmény…

Tovább
Az olvasás oldalán

A lírai hang túloldalai (József Attila-olvasatok), szerk. Halász Hajnalka, Lőrincz Csongor Stabilizálódott-e a József Attila-értés? Az értelmezői diskurzus rendszerváltás előtti és utáni időszakát egyaránt jellemzi a szövegek politikum felőli megközelítése, mely tendencia azonban nem valamely ideológia megcsontosodását eredményezte a recepcióban, inkább József Attila költészetének kikezdhetetlenségét, illetve klasszikus pozícióját stabilizálta. A tanulmánygyűjtemény mintha ebből a belátásból…

Tovább
Lineáris labirintus

Tompa Andrea: Csehov. Irodalmi zseblexikon Valahol az M betű körül tartottam – Moszkva, munka, műfajok… –, túl a 94 oldalas kötet felén, amikor felmerült bennem az amúgy magától értetődőnek tűnő gondolat, hogy lexikonokat az ember nem olvas elejétől a végéig. Érdekes vállalkozás a Scolar irodalmi zseblexikon-sorozata, mert mégis erre hívja a befogadót. S amivel erre…

Tovább
Az olvasók esélye

Láng Zsolt: Az emberek meséje Láng Zsolt új regénye roppant különös alkotás, nem is emlékszem hirtelen, mikor volt részem hasonló befogadói tapasztalatban. A korábbi regények (példának okáért a nagy kritikai érdeklődést kiváltó Bestiárium Transylvaniae három kötete vagy a Libri irodalmi díját elnyerő 2019-es Bolyai) narrációs csavarjait, körmönfont felépítését, rejtélyességét, kimerevített időszerkezetét, lenyűgöző művelődéstörténeti panorámáját az…

Tovább
Médiumok csendes morajlása

Enyedi Ildikó Csendes barát című filmjéről A külön karakterplakátot kapó Ginkgo Biloba, a stáblistán felsorokozó növénynevek, a közeli képkivágatok ágakról, kéregről, levelekről, a Simon mágus nyomozójelenete a szobanövény emlékének előhívásáról, valamint a poszthumanizmus kínálkozó és divatos keretrendszere, amely a nem-emberi létezők, többek között a természet elemeinek szerepét hivatott újragondolni: mindez azt az értelmezést erősítheti, hogy…

Tovább
Szójáték és szimulákrum

Vecsei Márton: A menjek országa Vecsei Márton A menjek országa című első kötete kísérleti próza. A könyv, bár műfaját tekintve utaztató vagy pikareszk regény – sőt, a  fülszövegben még az autofikció divatos kategóriája is felbukkan –, poétikáját mégis két olyan retorikai elv szervezi, melyek a kortárs irodalomban meglehetősen szokatlannak mondhatók. Mondhatni: hallgatólagos tiltás alá esnek.…

Tovább