Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Borbás Andrea ‒ Csiszár Gábor, Oh, furcsa Élet. Ady Endre titkos szerelme Ady Endre közismert szerelmi kapcsolatainak feltárt történetei a magyar irodalom legpikánsabb sztorijai közé tartoznak. Az irodalomtörténet mindenekelőtt a „nagy versek” „nagy múzsáit” igyekszik közönség elé állítani, különösen, amikor ezek a szerelmi történetek olyan megbotránkoztatónak minősített tényeket mondhatnak a magukénak, mint a Léda- és…
Tovább
Gabriely György – Poletti Lénárd: Kész az egész. Közreadja: Németh Gábor – Szilasi László A klasszikus krimi műfaji sémáit dekonstruáló Kész regény a nyelv, a szimbolikus rend és a szemiotizáció, valamint az azokat megalapító és felforgató erőszak relációjában „vizsgálta” a regényszövet ontológiai, episztemológiai, morális vagy narratív rendjén sebet ejtő bűn – mondjuk úgy – teoretikus…
Tovább
Ókor 2025/2. – Erőszak Az antikvitás mint jelenkori reflexió Az Ókor folyóirat fennállása óta következetesen törekszik arra, hogy a klasszika-filológia, a régészet és a történettudomány eredményeit ne csupán egy szűk szakmai elit, hanem a művelt nagyközönség számára is hozzáférhetővé tegye. A 2025/2-es lapszám azonban többet vállal az ismeretterjesztésnél: egy olyan tematikus blokkot állít össze, amely…
Tovább
Patricia Lockwood: Lesz még másik belőled?, ford. Morcsányi Júlia Reggel a „London Review of Books” Close Readings[1] című podcastjának új epizódját hallgattam. A felvétel hermeneutikus olvasatot nyújt Tolsztoj Ivan Iljics halála című regényéről. Hirtelen azt éreztem, hogy mintha rábotlottam volna a kulcsra, melynek segítségével Patricia Lockwood Lesz még másik belőled? című könyve elemezhetővé válik majd…
Tovább
Jonathan Sacks: Széttöredezett világunk gyógyítása. A felelősség etikája, ford. Beke Boróka Felelsz értem, ha téged kérdeznek rólam? Vagy azt feleled majd, hogy nem vagy őrizőm? Felelek érted, ha engem kérdeznek rólad? Vagy rád ejtem a sírás kockázatát? Megesik, hogy egymásra ejtjük. Akkor pedig reménykedhetünk benne, hogy a könnyek valóban „nem ismernek nemzetközi határokat”(135.), és a…
Tovább
Petőcz András: Magad vagy Egy szép verseskötet a magányról, az elöregedésről. Nehéz mindezt Petőcz Andrásra vonatkoztatni. Pedig ő írta. Olyan előzmények után, mint a gyász, az elengedés, az önvizsgálat vagy éppen a világ állapota. Vagy az örök téma: a múló és fogyó idő, ami persze szorosan összefügg az előző mondatban jelzett dolgokkal. Mégis nehéz ez…
Tovább
Zalka Csenge Virág: Cápatestvér. Népmesék félreértett állatokról, Megyeri Annamária rajzaival Zalka Csenge Virág évente vagy akár félévente megjelenő népmesekötetei között korábban is rendszeresen lehetett találni kifejezetten tematikus válogatásokat. A Széltestvér és Napkelte családi meséit, a Törpeszarvas és a déli álom trickster-meséit, a Világszép karácsony ünnepi meséit, vagy éppen a beszédes című Nagyvárosi népmesék hagyományos történeteit…
Tovább
Női íráshasználat és kéziratos kultúra a hosszú 19. században, szerk. Török Zsuzsa A kötet a nők 19. századi kéziratos kultúrában való részvételére fókuszálva mutatja be a ránk hagyott kéziratok kiemelt jelentőségét. A gyűjteményaz [ELTE HTK] Irodalomtudományi Kutatóintézete által 2021. október 21–22-én rendezett konferencia előadásainak tanulmányokká bővített változatait tartalmazza. A tanácskozáson tizenöt előadás hangzott el, a…
Tovább
Papp-Sebők Attila: Káté Kezdjük az elején. Puhakötésű, matt tapintású kötet, nem túl pici, nem túl nagy, jóleső kézbe venni. A borítón, melyet Szabó Imola Julianna tervezett, egy földre roskadt meztelen férfi és egy meztelen angyal látható, kitárt szárnya a férfi fölött. A meztelen férfi alakja kétszer is megjelenik a borítón, mintegy 360 fokban figyelhetjük meg…
Tovább
Elhangzott a Magyar Irodalomtörténeti Társaság Toldy Ferenc kutatói díjának 2026. április 23-i átadásán az ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetében Ha vetünk egy pillantást a Szilágyi Márton MTMT oldalán sorakozó 621 tudós és tudománynépszerűsítő írás listájára, könnyen érthető válik, miért lehetetlen feladat egy ilyen volumenű irodalomtörténészi életművet tíz percben méltatni. Pedig ez az adat…
Tovább
Roberto Bolaño Távoli csillaga 15 év múltán 2010-ben Roberto Bolaño szinte lopakodva tűnt fel a magyar könyvpiacon, az Európa Kiadó gyors egymásutánban jelentette meg két kisregényét, az Éjszaka Chilébent és a Távoli csillagot, ebben a (fordított) sorrendben.[1] Ez egyrészt egybemosta a két szöveget, melyek azonban meglehetős távolságban vannak egymástól az írói életműben: bár 1996 és…
Tovább
Szenci Molnár Albert és a 16–17. századi peregrinatio academica (Studia Litteraria, 2025/3–4) A Studia Litteraria legújabb, „Szenci Molnár Albert és a 16–17. századi peregrinatio academica” című tematikus száma a maga kb. 370 oldalával monumentálisnak tűnhet egy átlagos folyóiratszámhoz képest, ugyanakkor ez nem is meglepő, hiszen lényegében egy konferencia szerkesztett tanulmányköteteként tekinthetünk rá. A lapszám anyagának…
Tovább
Hanneke Grootenboer: The Pensive Image. Art as a Form of Thinking „A lélek és a gondolati kép egy és ugyanaz.”Johann Friedrich Hennert (1733–1813)[1] Ha egy művészeti tárlaton megtekinthetnénk a régi holland mester, Adriaen Coorte (1665–1707) Csendélet naspolyákkal című festményét, szinte biztosan nyugtalanító gondolatok törnének elő a kép nézőiből (1. képmelléklet).[2] Holott a festmény témaválasztása nem…
Tovább
A görög költészet elkallódott műfajai. Líra, zene, tánc az archaikus-klasszikus korban, szerk. Kárpáti András Ha egy átlagos érdeklődő az antik görög költészet archaikus és klasszikus kori alkotásaira gondol, a jól ismert költők (Alkaiosz, Szapphó, Anakreón és mások) töredékesen ránk maradt lírája mellett mindenekelőtt a Kr. e. 5. század drámáira, főként tragédiáira asszociál, azoknak is elsősorban…
Tovább
Fenyvesi Orsolya: A minótaurosz és én, ill. Bedey Dorottya Fenyvesi Orsolya lírikusként debütált, és saját kötetei (Tükrök állatai, Ostrom, A látvány / Kommentárok meg nem írt versekhez, Mindig kezdetben), valamint hiánypótló fordításai révén (Anne Carson: Vörös önéletrajza; Anne Sexton: Élj vagy halj meg) vált ismert alkotóvá. Az elmúlt években a Babilon Kiadó szerkesztőjeként, szerzőként (Miri-sorozat,…
Tovább
Bret Easton Ellis: A szilánkok, ford. Sepsi László 2023. február 1-jén egy elegáns londoni kávézóban Bret Easton Ellis író-olvasó találkozón beszélt az akkoriban megjelent regényéről és egyebekről. Mondanánk, hogy az esemény a nemzetközi sztárírók esetében bejáratott promóciós körút része volt, de az igazság az, hogy Ellis nem vállalta, hogy ezen a módon népszerűsítse új könyvét…
Tovább
Han Kang: Görög leckék, fordította Kiss Marcell „Eljön az idő, amikor csak akkor fogok látni, ha álmodom.” Han Kang neve ma már megkerülhetetlen a kortárs világirodalomban. Ha korábban nem is, a 2024-es irodalmi Nobel-díj odaítélése után biztosan azok is felfigyeltek rá, akik addig nem ismerték, nem olvasták köteteit. A magyar olvasóknak viszonylag későn vált hozzáférhetővé…
Tovább
Sárkány Tímea: Boszorkányok nyara Sárkány Tímea első kötete – ha tetszik – klasszikus debütkötet, amolyan felnövéstörténet, az identitáskeresés gyermekkor felől való megközelítése, melybe a különböző városokhoz kötődő szocializáció ugyanúgy beletartozik, mint a családon belüli veszekedések, a nőkép alakulása, valamint a saját testünkhöz fűződő ambivalens viszonyunk, majd annak elfogadása. A Boszorkányok nyara három ciklusból épül fel,…
Tovább
D. Tóth Judit: Teológia és retorika Nüsszai Szent Gergely műveiben Visszatérő érzésem, hogy a felszínes olvasatok korát éljük, s a leegyszerűsítés kísértésének az egyházi és teológiai gondolkodók sem tudnak mindig ellenállni. Az elmélyült, kritikai reflexiók és kérdésfeltevések hiánya pedig könnyűszerrel termeli ki a kereszténység szimplifikált változatát, ami néhány előzetes feltevésre épülve követel magának híveket. Hogy…
Tovább
Transzilvanizmus. Eszmék, korok, változatok, szerk. Boka László A magyarországi közgondolkodás, és ennek előzményeképpen már a közoktatás is hajlamos átsiklani az olyan kérdések felett, melyek szerint nem egy örökös magyar régióról beszélünk, amikor Erdélyről (legalábbis a ma már expanzívan értett térség történelmi részéről) beszélünk, hanem egy önálló országról, amelynek többszáz éves történetében pusztán futónak bizonyult, bár…
Tovább
Posta Marianna: Kétéltű A kortárs líra legtöbb mai olvasójának-értelmezőjének, úgy vélem, evidenciaként adódik, hogy a versek megszólalója elsősorban egyéni, saját érzésekről, érzetekről, tapasztalatokról számol be költeményeiben. Még a „generációs tapasztalatokat” verbalizáló, társadalmi-politikai olvasásra ösztönző szerzők többsége is az egyén személyes tapasztalataiból, benyomásaiból, emlékeiből kiindulva közelít valamilyen közös probléma felé. Posta Marianna 2025-ben megjelent kötetét olvasva…
Tovább
Baranyai Norbert: A közlés művészete. Tanulmányok Móricz Zsigmondról Az újraolvasott nyugatosok sorában némi megkésettséggel került a kutatók látóterébe Móricz Zsigmond. A kétezres évek eleje óta a nemcsak a szövegek alapos újraolvasása, hanem az életrajz tényeinek, az akkoriban kiadott Móricz-naplók és az interneten közreadott levelek fényében kerül új megvilágításba a gazdag, bár szerzőjük szerint sem egyenletes…
Tovább
Mezei Gábor: Az organikus jelenlét poétikája Mezei Gábor elemzéseinek figyelemre méltó, a szó legszorosabb értelmében vehető szövegközpontúsága, azaz értelmezései folyamatosan egymásra vonatkoztatják az alkotások jelentéstani aspektusait és a szöveg szövegszerűségének térbeliségét, illetve hangzósságát. Az organikus jelenlét poétikája tanulmányai megmutatják, hogy ezek a területek milyen szövevényesen alakítják egymást, például: a szöveg értelme nem állhat elő a…
Tovább
Sokáig pihentette prózáit Varga László Edgár, mondván: „Minden írónak-költőnek jót tesz, ha egy időre kussol.”[1] Két verseskötet[2] és nyolc év csend után most novellákkal jelentkezett, ami valahol egyáltalán nem meglepő, talán követi, esetleg kitapogatja maga előtt az utat a Venus és Nichita által teremtette világon keresztül a (nagy)regény irányába – és milyen jól teszi. A…
Tovább
Pataki Viktor: Az emlékezet rétegei. Tanulmányok Oravecz Imre költészetéről Már az Oravecz Imréről szóló első, Kulcsár-Szabó Zoltán által írt monográfiában is visszatérő szempont volt az elemzett kötetekben, versekben megjelenő emlékezet tematikus, illetve az emlékezés poétikai, versalakító működésének vizsgálata. Ez a szempont a jóval később megkezdődő prózai életmű vizsgálatakor is meghatározó maradt, így tehát nem előzmény…
Tovább
A lírai hang túloldalai (József Attila-olvasatok), szerk. Halász Hajnalka, Lőrincz Csongor Stabilizálódott-e a József Attila-értés? Az értelmezői diskurzus rendszerváltás előtti és utáni időszakát egyaránt jellemzi a szövegek politikum felőli megközelítése, mely tendencia azonban nem valamely ideológia megcsontosodását eredményezte a recepcióban, inkább József Attila költészetének kikezdhetetlenségét, illetve klasszikus pozícióját stabilizálta. A tanulmánygyűjtemény mintha ebből a belátásból…
Tovább
Tompa Andrea: Csehov. Irodalmi zseblexikon Valahol az M betű körül tartottam – Moszkva, munka, műfajok… –, túl a 94 oldalas kötet felén, amikor felmerült bennem az amúgy magától értetődőnek tűnő gondolat, hogy lexikonokat az ember nem olvas elejétől a végéig. Érdekes vállalkozás a Scolar irodalmi zseblexikon-sorozata, mert mégis erre hívja a befogadót. S amivel erre…
Tovább
Láng Zsolt: Az emberek meséje Láng Zsolt új regénye roppant különös alkotás, nem is emlékszem hirtelen, mikor volt részem hasonló befogadói tapasztalatban. A korábbi regények (példának okáért a nagy kritikai érdeklődést kiváltó Bestiárium Transylvaniae három kötete vagy a Libri irodalmi díját elnyerő 2019-es Bolyai) narrációs csavarjait, körmönfont felépítését, rejtélyességét, kimerevített időszerkezetét, lenyűgöző művelődéstörténeti panorámáját az…
Tovább
Enyedi Ildikó Csendes barát című filmjéről A külön karakterplakátot kapó Ginkgo Biloba, a stáblistán felsorokozó növénynevek, a közeli képkivágatok ágakról, kéregről, levelekről, a Simon mágus nyomozójelenete a szobanövény emlékének előhívásáról, valamint a poszthumanizmus kínálkozó és divatos keretrendszere, amely a nem-emberi létezők, többek között a természet elemeinek szerepét hivatott újragondolni: mindez azt az értelmezést erősítheti, hogy…
Tovább
Vecsei Márton: A menjek országa Vecsei Márton A menjek országa című első kötete kísérleti próza. A könyv, bár műfaját tekintve utaztató vagy pikareszk regény – sőt, a fülszövegben még az autofikció divatos kategóriája is felbukkan –, poétikáját mégis két olyan retorikai elv szervezi, melyek a kortárs irodalomban meglehetősen szokatlannak mondhatók. Mondhatni: hallgatólagos tiltás alá esnek.…
Tovább