Most tél van és csend

Nyerges Gábor Ádám legújabb kötete különleges helyet foglal el a költő eddig meg­jelent könyvei között. Ahogy arra több kritika is rámutatott, mintha váltás történt volna a korábbi versnyelvhez képest: „mintha klasszicizálódott volna Nyerges nyel­ve […], anélkül azonban, hogy ez a váltás koncepcióként érvényesítődne a versbeszédben” – írja Smid Róbert (Ismét tort ülni a hagyományon, SZIFOnline,…

Tovább
Vesztesek rezervátuma

Gerőcs Péter negyedik kötete, a Győztesek köztársasága profi munka. Értem ezen azt, hogy szerkezete átgondolt, jól felépített, hétköznapi nyelvhasználata pedig – az egyik rontott nyelvű fejezetet leszámítva – gördülékeny, letisztult. A társadalom szűk metszetének tablóját, ugyanakkor egy félbe- (vagy függőben) maradt karrier történetét tartjuk kezünkben, krónikát arról, hogyan valósítja meg mind konkrétabb formát öltő vízióját…

Tovább
Merre van Hostaczov?

Harminchat évig éltem a nyugat-indiai szigetvilágban. Az Antillák kétezer korallzátonyából sikerült felkeresnem tucatnyi (pontosan kilenc) kisebb-nagyobb szigetet. Csak amikor visszatelepültem az óhazába, szembesültem azzal, hogy a szülőföldemet, ezt az egész közép-kelet-európai mikrovilágot alig ismerem. Négy évtized mulasztását bepótolni nehéz. Jártam az országot, lelkiismeretesen. Néhány éve pedig – egyre gyakrabban – szomszédaink (az utódállamok) ma­gyar­lakta vidékeire…

Tovább
Fronthatás

Marno János költészetével kapcsolatban a kritikák, tanulmányok sokszor a poétikai sajátosságok mellett (vagy helyett) azt vizsgálják, hogy a szerző milyen alapelvek, megfontolások alapján alakítja ki azt a poétikát, versbeszédet, nyelvi és logikai rendet, amely az egyes köteteket jellemzi. A háttérben egyrészt az áll, hogy olyan termékeny, sok kötetet felvonultató pályáról van szó, amelyben váltások, ala­kulások…

Tovább
„Idegen emberek tudatában”

Utolsó két versesköteted erőteljes zenei-zenetörténeti inspirációval bír, s mielőtt a lírádra rátérnénk, érdemes jelezni, hogy zenekritikusként is tevékenykedsz. 2015-ben jelent meg több mint ezer oldalas „(poszt)modern operakalauz”-od (Experimentum mundi). Hogyan lettél szakértője, szakírója a zenének? Miként hallgatsz, értelmezel zenét? Szakértő, szakíró? Ugyan: én szerelmes vagyok a zenébe, és mint a szerelmesek általában, meggondolatlanságokat cselekszem. Szenvedélyből.…

Tovább
Megjelent az Alföld júniusi száma

„Most lámpát gyújtok, / körömnyire csavarom a lángot, / és a függőágyba telepszem.” Az Alföld júniusi számát a Gál Ferenc verséből idézettek szerint is lehet olvasni a meleg nyári estéken. Gál két költeménye mellett ez alkalommal a drámai műnem is képviselteti magát Győri László szövegével (A végrehajtó), de Vörös István, Payer Imre, Jenei Gyula, Tóth…

Tovább
Ahol az űr az úr

Nem könnyű megragadni az Éles poétikai karakterének megfelelő olvasásmódot a kortárs szépirodalom tapasztalatából kiindulva, hiszen a jelenkori próza ugyan talán valóban pörgősebb ma már, mint tíz-tizenöt éve, mindamellett a mondatközpontúságtól azért mégsem rugaszkodott el. Az Éles lapjain egyre másra sorjáznak a tömény, erősnek szánt jelenetek, az olvasó csak kapkodhatja a fejét, mennyi minden történik –…

Tovább
Markó Béla versei

Egyetlen világ           Pablo Picasso: Avignoni kisasszonyok, 1907, olaj, vászon,           244×234 cm, Museum of Modern Art, New York Nem több ez sem, mint elpusztítani mindent, amit még képzelhettél volna, s hiába nézel úgy egy festékfoltra, hogy feltárulnak Isten titkai előtted, amíg megtelik a vászon, hiszen ilyenkor…

Tovább
„A legnagyobb költőt idézted”

Ez nem az a környék címmel jelent meg Juhász Tibor első kötete, amely egyben az Apokrif Könyvek sorozatnak is nyitó darabja. A legnagyobb költőt (természetesen József Attilát) idézted – mondhatjuk mi is a fiatal szerzőnek, hogy azzal a poétikai eljárással (szövegkölcsönzés) éljünk, amelyben Juhász versei sem szűkölködnek.

Tovább
Keveset fog

Mennyi legyen Hány verset olvasol el tőle ahhoz, hogy eldöntsd, érdemes odafigyelni egy költő­reménységre? Hány jó vers után gondolod, hogy ő egy ígéretes szerző, és több mint önjelölt? Három. Ugye? Három a magyar poétaigazsági minimum. Ennyi jó szöveg biztosan kell ahhoz, hogy a fölcsillanó érdeklődés rokonszenvbe, tudatos figyelembe forduljon. A szerző–szöveg-arány tehát ebben az antológiában…

Tovább
Tornai József versei

Hej, az öregség „költészete”! Mikor hirtelen fejbe taszít a fájás, és a rövid sétákhoz is kell a bot, vagy orvosnak panaszkodni talán más, és az izzó nők iránt is közömbös vagyok én, a Don Giovanni és Casanova? Stafétát rendeznek nekem a betegségek: alig gyógyul az egyik, már ott az új nyavalya, lábgörcs táncával töltöm az…

Tovább
Megjelent az Alföld májusi száma

Az Alföld májusban Csehy Zoltán életművét helyezi a középpontba. A szépirodalom rovatban egy versciklust olvashatunk tőle, mely jól rímel a lapszám illusztrációira is. Ez alkalommal ugyanis Alföldi Róbert fotógyűjteményének darabjait láthatjuk a folyóiratban, Csehy verseit pedig a színész-rendező gyűjteményében szereplő képek ihlették. A szerzővel Lapis József készített nagyinterjút, Papp Máté pedig a Nincs hová visszamennem.…

Tovább
Két hét Kubában

Kuba egyébként sok szempontból időutazás volt számunkra, a harminc évvel ezelőtti magyarországi, illetve romániai mindennapok számtalan olyan jellegzetességét idézte meg, amit azóta persze elfelejtett az ember, de akkor azonnal beugrott. Mást ne mondjak, az útlevélben tárolt félbetépett vízum állandóan ott volt a gatyám zsebében, mert bár csak akkor lett volna rá szükségünk, ha magunk kerestünk…

Tovább
Juhász Tibor versei

Adásszünet Nem tudjuk, milyen évszak van, csak ruháink lesznek egyre vékonyabbak. Tüdőnk füstje napról napra lassabban oszlik el, már egészen nehéz a legyintés, amivel gyermekeink elől próbáljuk elkergetni a hideget. A lyukas kályhába a folyosóról összeszedett szemetet tömjük, akár egy haldokló, köhög ez a leharcolt szerkezet, haláltusája mégis megnyugtat, hiába, hogy nem ad meleget. Az…

Tovább
Átváltozások kora

Folytonosság és változás – lehetne akár Szirák Péter egy régebbi (éppen az Alföld könyvek sorozatban megjelent) monográfiájának a címe az újjáalakulóban lévő Alföld mottója is, derült ki az áprilisi lapszám bemutatóján a Méliusz Központi Könyvtárban. Színvonalesés nélkül reagálni az ezredforduló megváltozott kultúrafogyasztói szokásaira olyan kihívás, amely csak átgondolt és tervezhető szerkesztői munka során valósulhat meg –…

Tovább
Balázs Imre József versei

Eltűnt kilók Kidobott súlyok egy léghajóban állva, amikor túl közel kerül egy hegycsúcs, s a legerősebbre font kosár mintája a bordarács. Hiába próbál alakítani rajta a szél, vitorlaként feszül meg a test, magába gyűjti a szélerőt s az összes látványt a hóhatár fölött. A vízlakó Engedelmesen simul hozzá a víz, saját tengeröblöt úszik bele. Egy…

Tovább
Megjelent az Alföld áprilisi száma

Az Alföld áprilisi lapszáma a költészet napja előtt tiszteleg, s ezért hagyományosan a líra jelenléte uralja. A szépirodalmi anyagok között így mindenekelőtt versekkel találkozhatunk (ez alól csak Egressy Zoltán regényrészlete jelent kivételt). Nyitányként Tornai József nagyszerű költeményei bizonyítják, hogy az „öregség költészete” nem vén költészet; őt követik Géczi János, Kabai Lóránt, Balázs Imre József, Jász…

Tovább
Önértelmezés, imázs, hitelesség

A 2015 őszi Debreceni Irodalmi Napokon elhangzott, s e számban közzétett referátumukhoz kapcsolódóan a szervezők kerekasztal-beszélgetést tartottak az Ars poeticák és írói imázsok témakörében. A résztvevők: Grecsó Krisztián, író, zenész és dalszerző; Keszeg Anna, stíluskommunikáció- és divat-kutató, a Debreceni Egyetem Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének adjunktusa; Molnár Gábor Tamás, irodalomtörténész, az ELTE Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékének adjunktusa;…

Tovább
A boldog(talan)ság burkában

A csúcson 2001-es megjelenése idején főleg a botránykeltéssel fonódott össze Michel Houellebecq neve, egészen szeptember 11-ig, mikor az iszlám terrorizmus ál­tali fenyegetettség már nem egy tőlünk kellően messze fekvő közel-keleti ország mindennapos állapota volt, hanem mintegy a nyugati ember szeme előtt zajló ese­ménnyé vált. A szerző látnoki képességeit minden bizonnyal a legújabb regény, a Behódolás…

Tovább
Megjelent az Alföld márciusi száma

Az Alföld márciusi kiadása közli hagyományosan a megelőző évi Debreceni Irodalmi Napok szakmai tanácskozásának szerkesztett anyagát. Tavaly a konferencia címe Ars poeticák és írói imázsok volt, amelyhez két tanulmány és egy beszélgetés kapcsolódik. Molnár Gábor Tamás a modern költészet önreprezentációs lehetőségeit vizsgálja, amely során értelmezi az ars poetica fogalmát, s közben mások mellett Arany János,…

Tovább
Megjelent az Alföld februári száma

„Van, akinek mindene van: / fűszerek, teljes érmesor, / vagy éppen szerelmes. / Van, akinek nincs mindene, / az is minden.” – írja Kőrizs Imre Miféle Amerika? című nyitóversében az Alföld februári számában. A szerzőtől verset olvashatunk a decemberi reggelek látványáról, valamint arról, hogy milyen a szerelem, ha olyan, mint egy film („mint mondjuk a…

Tovább
Az Alföld: szellemi műhely

Az 1950-ben alapított debreceni irodalmi folyóirat kezdetben Építünk címmel jelent meg, 1954-től lett Alföld a címe. Országos jelentőségűvé az 1970-es években vált, amikor többféle szellemi és ízlésvilág hordozója lett, a minőségelv elhanyagolhatatlan kitüntetettségével. A mások mellett Juhász Béla, Márkus Béla, Aczél Géza, Fülöp László és Imre László által szerkesztett folyóirat teret adott a Barta János-iskola…

Tovább
A városi irodalmi nagyrendezvények

Az Alföld szerkesztősége kezdettől rendszeresen részt vesz a debreceni irodalmi nagyrendezvények koncipiálásában és szervezésében. Az 1971-ben indult Debreceni Irodalmi Napokról szóló tudósításokat, illetve az előadások szerkesztett szövegét a lap 1975 óta évente közli. A ’90-es évek elejétől a programsorozat szakmai irányítója Aczél Géza volt. 2015 óta Szirák Péter a rendezvény kurátora. Néhány emlékezetes tanácskozás címe:…

Tovább
Az Alföld Stúdió

Az Alföld Stúdió az Alföld folyóirat mellett több évtizede működő tehetséggondozó műhely. Létrejöttének ötlete valamikor a hatvanas évek közepén a Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Irodalmi Intézetében született meg, a Budapestről vendégprofesszorként Debrecenbe járó Szabolcsi Miklós elképzelése nyomán, Juhász Béla és Fülöp László akkori fiatal oktatók támogatásával. Ennek az egyetemi időszaknak három neves, pályára álló szépíróját ismerjük: Kurucz Gyulát, Oravecz Imrét és Várkonyi Anikót. És számos későbbi kritikust,…

Tovább
Az Alföld-díj

Az Alföld szerkesztősége már a 60-as évektől adott kiemelkedő szerzőinek nívódíjakat. Ez a gesztus a 70-es évektől a Debreceni Irodalmi Napok megnyitójához kötődött, s a kitüntetés maihoz hasonló szokásrendjét az 1978-ban alakult új szerkesztőbizottság alakította ki. 1993-tól lett a kitüntetés neve Alföld-díj, melynek fő támogatója Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata. Ettől az évtől a pénzjutalom…

Tovább
Az Alföld könyvek

Más irodalmi folyóiratokhoz hasonlóan 1998-ban az Alföld és a Csokonai Kiadó Alföld könyvek címmel sorozatot indított a laphoz kötődő, a folyóirat korszerű irodalmi elkötelezettségét támogató munkatársainak műveiből. A sorozat szerkesztője Aczél Géza, tipográfusa Kass János volt. A megjelent 23 kötet: Szegedy-Maszák Mihály: Irodalmi kánonok (tanulmányok, 1998) Szirák Péter: Folytonosság és változás. A 80-as évek prózájáról (monográfia, 1998) Kulcsár Szabó Ernő: A megértés alakzatai (tanulmányok, 1998) Angyalosi Gergely: Kritikus…

Tovább
Az Alföld folyóirat története adatokban

Az Alföld történetéről: Juhász Béla: Jegyzetek az Alföld történetéhez, Alföld, 1990/7, 66-76. Aczél Géza: Ötven év, Alföld, 2000/6, 3-7. Az Alföld ötven éve, Adatok és dokumentumok, Írta és összeállította: Simon Zoltán, Alföld Szerkesztőség, Debrecen, 2000 Rend és kaland. Az 50 éves Alföld antológiája, Szerkesztette: Aczél Géza, Debrecen, 2003 Az Alföld repertóriuma 1959-1969, összeállította Sebők Vilma,…

Tovább
Személyi változások

2015 végén az Alföld folyóiratot megjelentető Alföld Alapítvány kuratóriumában és a lap szerkesztőségében is jelentős személyi változások történtek. 2015. december 31-vel leköszönt főszerkesztői posztjáról Aczél Géza, aki 1978-tól olvasószerkesztőként, 1990-től főszerkesztő-helyettesként dolgozott a lapnál, 1993-tól pedig főszerkesztőként irányította a folyóiratot. Az Alföld Alapítvány kuratóriuma benyújtott pályázata alapján Szirák Pétert választotta meg új főszerkesztővé. Ezzel egyidejűleg…

Tovább