Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Áttetsző viszonyok 1. Szamarat bottal verni,madarat kalitkába zárni,kutya nyakába koloncot kötni,ökör orrába vaskarikát dugni,liba torkát csőre húzni,medvebocsot forró lemezre tenni,tehén tőgyére szivattyút fogatni,fecske fészkét bottal leütni,darázs odújába mérget fújni. 2. Közben meg, tényleg, mindez az enyém,mutatnék körbe, de nem találom a kezem. 3. A szerelmesek, mondják, gyakranannyira azonosulnak egymással,hogy átveszik a másik tulajdonságait,megváltozik az ízlésük,átalakul…
Tovább
Valami Paul Verlaine Arthur Rimbaud-nak valami kicsinke szalon– feküdni félcsupaszonvalami várkastély alatt– nekünk most ennyi maradtígy menekülünk valami test ami pőre– világít barna bőrevalami kicsiny parázna– úgy tesz mikéntha fáznatiszta libabőr valami múlt ami itt volt– mintha kabáton – rúzsfoltvalami aprócska kertrész-ben a megvénhedt kertész– gondozza éppen valami abszint mert részeg– aki mindig a…
Tovább
Paul Williams: Dreaming the Graphic Novel A képregény története összefonódik a sajtó, a nyomdászat és újabban a könyvkiadás történetével: a 19. században szatirikus lapok hasábjain debütáló képregény az 1930-as évektől az Egyesült Államokban füzetekként lesz népszerű. A graphic novel, azaz a képregénykönyva kétezres években lesz anyagilag sikeres és társadalmilag elismert az Egyesült Államokban. Az áttörést…
Tovább
Jorge Luis Borges: Tangó, ford. Kürthy Ádám András 2019 novemberében jelent meg Jorge Luis Borges Tangó című kötete magyarul Kürthy Ádám András fordításában, amely a Jelenkor Kiadó rendkívül ambiciózus Borges-összkiadásának izgalmas intermezzója. Borges művei hazánkban a hetvenes évektől jelennek meg önálló kötetben, az első ilyen a Kozmosz fantasztikus könyvek sorozatában publikált Körkörös romok. A nyolcvanas…
Tovább
A kétség Sz. Cs. emlékének Gyötör a kétség, hogy mért vagyokinkább rosszul, mint sehogy. Halottbarátom fotóján egy mocsártükrében lógnak az égbe a fák.Kérgük fehére a felhőkbevesződve hamar úszna tovább –csakhogy a fotó szélcsendjenem hagyja cserben ott a nyomát. Fertőtlenítés „A könny a hagyma magva!” Mariann-nak Ma mintha sokkal tüskésebb volnéka tegnapinál, rózsásabb…
Tovább
Helyzetek a hatalom megváltoztatja az embert, ahogya kiszolgáltatottság is. meg a közhelyek, a gondolkodásisémák. utóbbiak például egyformává teszik azokat, akikakár a legfényesebb szelekbe is szerelmesednek bele, akára legőszintébb hittel. a hatalom megváltoztatja az embert.de mi nem? apám idézgette kamaszkoromban (perszeez is közhely!): ostoba, aki negyvenévesen ugyanúgygondolkodik, ugyanazt hiszi, mint húszévesen. akkormég elvhű voltam, nem akartam…
Tovább
Észrevételek a Negyed folyóirat III / 4 / 1 lapszámáról A Negyed az irodalmi nyilvánosságban relatíve fiatalnak számít, ugyanis 2017 óta jelenlévő lapról van szó, így érdemes lehet először a folyóirat őstörténetéről és egyedinek mondható szerkesztési eljárásairól szót ejtenünk. Bár a Negyed hagyományosan az online térben jelenik meg, azonban az első „őslapszám” még papíralapú volt,…
Tovább
A romantika szerette az átiratokat, mondja a tanár úr, és elnyúlik a padon. A lába kilóg az asztal alól. Zokni-szandál. Pesti értelmiségiek között ez a totál para, a peccatum originale. De egy profnál valahogy nem zavar. Lötyögteti a borát, és Schumannról mesél. Fesztelenül, hangosan gondolkodik koncert után. Most épp arról beszél, hogy Liszt egy levelében…
Tovább
Vass Norbert: Indiáncseresznye Volt néhány VHS-kazettánk, amelyeken a Disney mesedélután néhány tévéről felvett része volt. Amikor később visszanéztem az egyiket, nem értettem, miért hiányzik a Kacsmesék fele, végül nyugtáztam, hogy biztos a szalag vagy a felvétel hibája. Évek múlva tudtam meg, miért. Érdekes, hogy az eredeti félbeszakítás nem hagyott nyomot bennem. Nem mi döntjük el,…
Tovább
Hóember A közepe: hiány. Torkomban a gombóc.Öklömbe szorítom, kemény, hideg.Addig gyúrom, hempergetem szavakban,míg teste nő: így megragadható,birkózunk a fagyban kifulladásig,mert görget a teremtés kényszere,pedig legkésőbb tavaszra elolvada mindenkori hóember, de mostmég hízik, lassan nálam is nagyobb lesz,éjszaka az ablakon át merőn,világtalanul néz: gyerekkísértet. Nincs mit tenni Caplatunk a nagy büdös semmibekifeszített, keskeny és véges pallóna…
Tovább
Az Ókor folyóirat A líra határai című tematikus számáról Az Ókor című folyóirat 2020-as utolsó, tematikus száma nem egyszerűen Az antik líra határterületei című kutatási projekt (2019–2022) aktuális, „félidős” eredményeinek a seregszemléje, hanem fontos állomása annak a lassan két évtizede folyó magyarországi antiklíra-kutatásnak is, amelynek eredményeit a szélesebb olvasóközönséggel éppen a Marót Károly-díjas folyóirat igyekezett…
Tovább
Bereményi Géza: Magyar Copperfield Bereményi Géza nagyszabású könyvének műfaji önmegjelölése („életregény”) összetett kritikai elvárásokat kelthet az olvasóban. Az életrajzi valóság fikciós megjelenítésének igénye azt jelezheti, hogy a személyes-pszichológiai, a társadalomtörténeti és a szűkebben vett irodalmi megítélés szempontjai keveredhetnek (a társadalomtörténeti szempont meghatározó például Weiss Jánosnak a Jelenkor 2020/6. számában megjelent írásában). A könyv kritikai tétjei…
Tovább
Nélkülük Az évszakokban ott a halál sérthetetlen fensége.Hogy mint a növekvő ítélet, rám is rabság és kín vár.Az évszakokat hagyjuk itt, ez az egyedüli bizonyosság.Télkívüli élmény túloldali létünk. Nemlétünk.Nem menekülsz meg. Besoroznak a folyosón várakozva.Az őszben ott a túlélés gyengülő izommunkája,hogy az utolsó korhadt ágkar is átnyúlik, elér.Milyen az a távoli, rég elhullott, de ma…
Tovább
Böndör Pál: Vásárlási lázgörbe Böndör Pál lírai opusza a vajdasági magyar irodalom egyik kiemelkedő költői teljesítménye. Költészettörténeti pozíciója szerint köztes jelentéseket hordoz. Böndör az első nemzedékes symposionisták megújult beszédmódjának ismeretében építhette ki a maga költészeti gondolkodását, amely némely vonásában, banalizáló, ironikus, önironikus gesztusaiban már a következő nemzedék versnyelvi jellegzetességeire mutat. A kortárs költészet nyelvének kialakulásában…
Tovább
Eső 2021/1. Az ESŐ irodalmi lap számait rendszeresen képzőművészéti alkotások tarkítják. Ez interdiszciplináris hagyomány. Az áprilisi szám 152 oldalán 12 Baksai József-grafikát, -festményt csodálhatunk meg (Munkácsy-díj, 2001). Filozofikus, erősen biblikus víziókat találhatunk közöttük, amelyeket a borítón és utolsó oldalon megjelenő képek (valójában egy kép két részlete) foglalnak keretbe, amelyeknek címe: Kinyilatkoztatás. A lap az elmúlt…
Tovább
Alföld 2021/5. Májusi számunk középpontjában ezúttal a városi identitások állnak, elsősorban a debreceni, illetve alföldi építészet, épített kultúra, valamint ezzel is összefüggésben olyan szerzők írásművészete, mint Borbély Szilárd és Térey János. Borbély művészetéről egy nagyobb szabású kerekasztal-beszélgetés szól, Térey posztumusz memoárjáról pedig Szirák Péter és Horváth Péter írásai adnak számot. Mindezeken túl remek elbeszélésekkel és…
Tovább
Az én apáim Az én apáim Nyugatra szöknek. Impotenskarjaikkal ölelik anyámat, aki évek ótanem mossa ki az összeizzadt lepedőt.Mint nászajándékot, félreteszi a közelgődepressziónak. Az én apáim meztelenülindulnak útnak, lompos kutyáikat lenyírják,hogy pótolják kihullott hajukat.A hiány mindig érthetőbb.A testben új csatornákat nyit két szervközött a rák. Az én apáim fehér esőfelhőttolnak maguk előtt. Két háborúnyi nagyapalemázsált…
Tovább
Jan van den Boomen: Istenítélet Az Istenítélet nem egy szokványos M.A.G.U.S-regény, hiszen a 408. oldalig csupán két pofon csattan el, nincsenek hosszú harci jelenetek, nem ölnek meg minden oldalon egy tucat embert. Történik persze gyilkosság: Peluka Hamrayt, a helyi egyetem idős oktatóját belülről zárt ajtók mögött gyilkolják meg – ennek a rejtélyes esetnek a körülményeit…
Tovább
Prae 2020/4., Tempevölgy 2020/4. (Bevezetés) Többször jártam úgy korábban, hogy lett volna lehetőség a fantasyről, a szerepjátékról, vagy a videójátékokról írni konferenciákra, magazinokba, de egész egyszerűen nem volt hozzá kritikai distanciám és eszközkészletem. Viszont amikor nemrégiben felkérést kaptam az Alföldtől, hogy írjak a Tempevölgy és a Prae folyóiratok 2020/4-es számairól, akkor már több okból sem…
Tovább
Átadták a Zsoldos-díjat a hazai fantasztikus irodalom alkotóinak A fantasztikus irodalmat itthon is egyre nagyobb figyelem és érdeklődés övezi, amit jól mutat, hogy több, az akadémiai és blogos szféra közt elhelyezkedő műhely alakult ki az elmúlt évek során akár azzal a céllal, hogy ezeknek a műveknek a kritikai recepcióját bővítse, akár a diskurzus kezdeményezése miatt.…
Tovább
Bódi Katalin: Éva születése Az Éva születése nem egyszerű születéstörténet, inkább újjászületés. Abban az értelemben, hogy szerzője egy már élő, előttünk álló (heverő) festészeti, ikonográfiai „teremtmény” újraértelmezésére vállalkozik. A 20. század végének, 21. század elejének más értelmezőihez hasonlóan a cultural és gender studies, az új antropológiai nézőpontok és a visual turn újabb elméleti belátásaival felfegyverkezve…
Tovább
Credo, 2021/1. A Credo evangélikus folyóirat friss lapszáma kifejezetten esztétikus látvány. A kellemes tapintású papírra gömbölyű és markáns betűtípussal nyomott cím után a tekintet Ghyczhy György festőművész képének sötétebb tónusaira kalandozik. Az újságot kinyitva pedig a kellemesség érzetét növeli, hogy több helyen nagyméretű, színes és jó minőségű reprodukciókkal találjuk szembe magunkat, mint például Giovanni di…
Tovább
Simon Ferenc: A „Columbo-módszer” Ritka az olyan könyv, amelynek szerzője azzal dicsekszik, hogy az ő műve nem kerül könyvesbolti forgalomba. Létezőnek kell-e tekintenünk egyáltalán egy ilyen kulturális terméket? Megkapta-e a Országos Széchényi Könyvtár a kötelespéldányokat, azaz bekerült-e az alkotás nemzeti archívumunkba, hazánk kulturális vérkeringésébe? És egyáltalán hogyan lehet hozzájutni, ha már prés alá sodorta az…
Tovább
Ljudmila Ulickaja: A lélek testéről, ford. Morcsányi Géza, a verseket ford. Kántor Péter Ljudmila Ulickaja a rejtélyek asszonya, aki mindig váratlan fordulatokat tartogat az olvasók számára: többször hallhattuk már, hogy nem ír több regényt, mégis, a következő megjelent alkotása regény volt; verseit nem szívesen publikálta, és mégis, legújabb, 2019 novemberében megjelent A lélek testéről című…
Tovább
NEM kötelező: Kortársak és kimaradók – szöveggyűjtemény középiskolásoknak (szerk. Király Levente) A tízmillió fociedző és virológus hazájában közügy az irodalom is. Elég bedobni a magaskultúra állóvizébe, hogy egy klasszikus nem felel meg korunk társadalmi elvárásainak, és felrobban az internet. Tóth Krisztina interjúban kimondott, vitacunamit gerjesztő gondolata meg sem rezgette a nemzeti alaptanterv mélyen bebetonozott vaskorlátait,…
Tovább
A Jelenkor áprilisi számának margójára Határvonal. Vissza- és előretekintés. Vissza- vagy előrehaladás. Jelen, múlt, jövő és egyensúly vagy annak hiánya. A Jelenkor áprilisi számának indító gondolatai ezek. Kukorelly Endre Strand 3 című versében végképp összemosódik a lírai én és az olvasó érzésvilága, hiszen mire sem vágyódik manapság jobban az ember, mint a világ felfordulását okozó…
Tovább
A lapszám teljes terjedelmében letölthető innen. Április számunk középpontjában írói naplók, esszék állnak: Tőzsér Árpád, Gömöri György és Ferdinandy György írásai. Herczeg Ákos a 2020-as Alföld-díjasokkal, Nádasdy Ádámmal, Gerevich Andrással és Balogh Gergővel készített izgalmas beszélgetést. A költészetet Tóth Krisztina, Sumonyi Zoltán, Csehy Zoltán, Lövétei Lázár László, Kürti László, Kiss Dávid és Csobánka Zsuzsa Emese…
Tovább
Juhász Tibor Amire telik című kötetéről Iza vagyok a negyvenkettedik oldalról. A vers, amelyben csukott szemmel állok az erkélyen, már elhangzott. Most kifelé nézek a fejemből: néhány utcát látok, párhuzamos tömböket, kisebb épületeket, ismerős sarkokat. Látom az ábécével szemben ülő, szürke kabátos, micisapkás fickót. Állandóan itt szaglászik. Látszatra nem különb az ittenieknél, de a nézéséből…
Tovább
Oláh András: Fagypont alatt – Te, olvastad Oláh András legújabb kötetét, a Fagypont alatt-ot? – Sajnos még nem. Mikor jelent meg? – 2020-ban. A Magyar Naplónál. – És? Milyen? – Nagyon jó. Erős kötet. Bátran megállja a helyét az április bolondjai (2017) és a 2019-es válogatáskötete, a visszafelé mellett. – Értelek. Jó sok kötete jelent…
Tovább
Serge Bloch – Frédéric Boyer: Biblia. Az ősi történetek, fordította Pacskovszky Zsolt Érdekes könyv jelent meg az idei nyár végén: egy Biblia, vagy inkább egy képeskönyv a Biblia történeteivel. Ez így nem pontos megfogalmazás, mert nem a Biblia szövegeit olvashatjuk benne, hanem azoknak parafrázisait vagy inkább magyarázatait. Az lenne a helyes, ha a Biblia lapjaira rótt…
Tovább