Szaturnuszi mesék

Perzselt a késő délutáni nap. Szájharmonikázva mentem keresztül a lucernáson. A ve­tés végében erdő kezdődött. Ahogy fölpillantottam, szivárványszín legyezőformák bomlottak ki a hígkék égen. Volt ott az erdő és a lucernás között egy elvadult szőlő is, fehérre meszelt prés­házzal. Megint a napba néztem, és kinyílt a legyező, mint egy pávafarok. – Hány éves is voltál,…

Tovább
Jókai a „változékony” időben

A kötet végén áll Hansági Ágnes tanulmánya: A magyar Bouvard és Pécuchet – Egy ember, aki mindent tud? Meghökkentő ötlet: Flaubert utolsó, befejezetlen re­gé­nyéhez mérni Jókai Mór nem is igazán jelentős szatirikus kisregényét (Egy em­ber, aki mindent tud?) azon az alapon, hogy mindkét szöveg olvasható a „dilettáns” születését elbeszélő narratívaként. (A „dilettáns” ezúttal a modern…

Tovább
Átadtuk az Arany János-költőverseny díjait

Arany János születése 200. évfordulójának alkalmából alkalmából az Alföld szerkesztősége – az 1992-es, József Attila tiszteletére kezdeményezett „költői játék” mintájára – meghívásos költőversenyt hirdetett. A fölkért kortárs szerzőket olyan pályaművek elkészítésére biztattuk, amelyek megidézik, illetőleg a mai kor szemlélete számára élővé teszik Arany János versvilágát. A kiírás egyetlen formai megkötése az volt, hogy a beküldendő lírai műnek tartalmaznia…

Tovább
Családi kör, avagy a fekete tizennyolc árnyalata

Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1931. május 11-én a berlini Ufa-Palast-am-Zoo moziban be­mutattak egy filmet, amely máig hatóan megváltoztatta a mozgókép művészetét. Az M című mozi az expresszionizmus eszközeivel mondott el egy olyan rémtörténetet, amely már nem valami óriásira nőtt egzotikus állattal, vagy egy sok száz éves, halhatatlan gróffal riogatta a közönséget, hanem a köztünk járó, hozzánk…

Tovább
Gerevich András versei

Folyó Ciripelés és brekegés: hangfolyó éjjel az erdőben. A távolban átúszik rajta egy kéken és vörösen villogó néma mentőautó: Kháron diszkóhajója. Víz A légkondi búgása hideg hangfolyó. Beszívja a párás hőséget, hallod a gép gyomrából a csöpögést és csobogást. Lélegzeted, kipárolgásod és felszálló izzadtságod kicsapódik, lecsepeg, csövek és csatornák érrendszerén át csurog a tengerhez. Többmilliárd…

Tovább
Belső indián

„A fehér ember / mélyen, legbelül egy indiánt hordoz magában” (170.), állítja Sher­man Alexie Hogyan írjuk meg a Nagy Amerikai Indián Regényt című versében. Kontextusából kiragadva akár mottó is lehetne, de Alexie így folytatja: „Ezek a belső indiánok félvérek és / természetesen lovasnemzetből származnak. Amennyiben a belső indián férfi, akkor lehetőleg / legyen harcos, főleg…

Tovább
Múltunk — kortárs rálátásban

„Fortélyos félelem igazgat minket” – e József Attila-verssor motoszkált végig a fejemben, miközben a kortárs magyar drámáért Debrecenben, a Csokonai Színházban idén 11. alkalommal megrendezett DESZKA Fesztivál előadásait néztem. „S nem csalóka remény” – folytatódik a költemény (Hazám), de ez olyan nagyon már nem áll azokra a (közel)múltunkat feldolgozni szándékozó darabokra, amelyek az idei fesztivál…

Tovább
A lélek szárnyalna, a test pihenne

A GÖRDESZKA című programsorozat, azaz a XI. DESZKA Fesztivál keretében a gyermekeket és az ifjúságot megszólító színdarabfolyam záróakkordjaként a győri Vaskakas Bábszínház és az ESZME (Európai Szabadúszó Művészek Egyesülete) közös produkcióját tekinthette meg a fesztiválozó közönség apraja-nagyja. Fiatalok és idősebbek egyaránt, hiszen a 13 éven felülieknek ajánlott előadás már a meghúzott korhatárával jelezte: témájának komolysága…

Tovább
Nem félni tilos

A XI. DESZKA Fesztivál ötödik napján két Visky András-dráma színpadi adaptációjával is találkozhatott a közönség. Ám amíg a Júlia című, Ráckevei Anna csodálatos színészi képességeiről tanúbizonyságot tevő egyfelvonásos produkció tartja a monodráma műfaji jellemzőit, a Pornó – Feleségem története című Visky-műből készült előadás – a darabban megfogalmazottak minél hangsúlyosabb, a nézőket szinte már sokkoló kifejezése…

Tovább
Érzelemvezérelt történelem

Történelmi tények szőtte, soha el nem múló érzelmekről árulkodó hetven percet élhetett át az, aki a XI. DESZKA Fesztiválon megtekintette a Maléter Pálné Gyenes Judith „életmonológja” – azaz a vele folytatott tizenöt órás beszélgetés – alapján készített Pali című monodrámát.

Tovább
Száz oldal karácsony

A Legkisebb Jégkorszak a nagyon közeli jövőben játszódik: az olvasó egyszerre érez­heti magát otthonosan és idegenül. Az lehet az érzésünk, hogy ez na­gyon is a mi világunk, miközben mintha egy hollywoodi világvégefilmet néznénk. Me­lyikhez van több köze a regénynek az ábrázolt Budapestet és a benne élőket néz­ve, a mához vagy az elképzelt, de nem elképzelhetetlen…

Tovább
Történetnyi súly

Immár öt kötettel büszkélkedhet a Horizontok-sorozat, a Fiatal Írók Szövetsége és a Jelenkor Kiadó által életre hívott kezdeményezés, melyet Izsó Zita, Lesi Zoltán, Ur­bán Bálint és Zelei Dávid szerkesztenek. A Világtalanul? című világirodalomkritika-kötet és a portugál João Tordo Memory Hotelje (mindkettő 2015) után idén két versfordítás-gyűjtemény is megjelent, a Nobel-díjas ír Seamus Heaney Élőlánc, va­lamint…

Tovább
Fókuszálások

A Holnap Kiadó új sorozata arra vállalkozik, hogy bemutassa a magyar művészet- és művelődéstörténet egyes területeit a fiatal olvasóközönség számára, ismeretterjesztő jelleggel. Az elsőként megjelent kötet a magyar festészet történetének összefoglalására tesz kísérletet, a sorozat további kiadványai a belső borító tájékoztatása szerint a hazai építészet, színház, zene és népművészet történetét fogják bemutatni. A sorozat koncepciója…

Tovább
Závada Péter verse

Oidipusz (1) Magad vagy a táj. Ujjaid a fák csontsovány gallyai, kopár dombfejtetőd bástyává koronázza a lemenő nap. Pórul járt öreg, kikapart szemüregedben botorkálsz faltól falig, remegő kezed magad elé kinyújtod. Mintha a koponyába befelé látnának a szemek, a járásokon végighalad pillantásod, a széksorok párhuzamosai egyre beljebb terelnek, míg a színpad mélyén kigyullad a test…

Tovább
Hasonlatgépezet

Egyes számú döntés: nem fogok Závada Péter pályájának korábbi vagy párhuzamosan futó rétegeiben viszonyítási pontokat keresni a Mész című verseskötethez. A kötetborító egy befelé vezető utat kínál fel – a bejárat, a felfelé induló lépcsők még látszanak, az, ahová visznek, nem: engem persze az érdekel, ami odabent van.

Tovább
Megjelent az Alföld februári száma

A februári Alföld borítóján a szerzők nevei helyett csak egy szó áll: Pénz. A mellette lévő fotó egy apró szemetest ábrázol, benne fémpénzekkel. Az aktuális lapszám a „piszkos anyagiakkal” foglalkozik, s az írások és a fotók különösen jól rímelnek egymásra. A szövegek igyekeznek újszerű megvilágításba helyezni a központi témát, s így tesz Hofgárt Károly is:…

Tovább
Bóbita, Bóbita, dance!

A regény 466. oldalán a tizenkét éves Labancz Bianka – az Asztalizenéből ismerős, majd futólag a Protokollban is feltűnő étteremtulajdonos, jelenleg konyhabútorstúdió-vezető Labancz Győző kisebbik lánya – végigméri elrablóját: „Száznyolcvan cen­ti magas, vízilabdás alkat. / Hosszú lábát lefelé szűkülő / Piros nadrágba bújtat­ta. A piros nadrágot / A férfiakon, vagyis a piros nadrágos / Férfiakat……

Tovább
Irodalomtörténet fiataloknak?

Vannak könyvek, amelyek már célkitűzésüknél fogva megérdemlik a kritikus megelőlegezett bizalmát. Nényei Pál kötete mindenképpen ezek közé tartozik, hiszen nem­csak hiánypótló munka, de olyan területen vállal úttörő feladatot, amely az iro­dalomolvasás jövője szempontjából meghatározó jelentőségű. Noha az utóbbi évek­­ben számos kiadó és szakmai szervezet a korábbinál tudatosabban ügyel az iro­­dalom marketingjére, kimondottan kamaszoknak szóló irodalomnépszerűsítő…

Tovább
Takács Zsuzsa versei

A szürke ballonos álom újra kísértett A szürke ballonos álom újra kísértett. Egy vendéglő sarokasztalánál veled ültem, aztán másokhoz telepedtem, de a táskámat nálad hagytam. Időközben késő este lett, és mire visszajöttem, már nem voltál sehol. Egyedül maradtam a hodályszerű étteremben, gépzene szólt, táskám ott hevert a fehér abroszon, mint magányos test egy damasztlepedőn. A…

Tovább
Sal Hungaricum avagy a mesemondás sója

Kénytelen vagyok röviden mellébeszélni a mesélős kedvű Nádas Péter megejtően kar­csú, Forgách András kedves vonalvezetésű rajzaival ékesített esszékötetének, Az élet sójának. Mivelhogy nem tudom nem szóvá tenni a szerző kétezres években szü­letett esszéinek jellegzetes hanghordozását, a jellegzetesen hordozott hang té­makezelésének néhány jellemző példáját. Horthy István özvegye, vagy ha úgy jobban tetszik, a kormányzó Horthy Mik­lós menye,…

Tovább
Zalán Tibor versei

Tűnődések az elmondhatóságról Nehéz elmondani ami történetesen elmondhatatlan Persze minden elmondható csak a kimondással sérülnek az anyagon a varratok az eresztékek A kifejezés kudarca botrány a szégyent mégis könnyed mozdulattal hangyát a reggeliző asztalról söpörjük le Ami bent marad ami nem válik kívül láthatóvá és itt a láthatón a hallást is értsük pazarlón virágot bont…

Tovább
A normalitás őrjítő kényszere

Schein Gábor életművét utoljára 2009-ben gazdagította regény (Egy angyal önéletrajzai), azóta változatos formákban – versekben (Éjszaka, utazás), kisprózai alkotásokban (Megölni, akit szeretünk), valamint politikai, közéleti tárgyú esszékben, publicisztikákban (Esernyők a Kossuth téren) – alakult tovább a Schein-oeuvre. Legutóbbi, a tavalyi könyvhétre megjelenő, Svéd című regényét pozitívan fogadta a kritika. A „fajsúlyos alkotás” (Pogrányi Péter) vagy…

Tovább
Felelősségvállalás és áldozatszerep

Hogyan viselkednek a gyerekek, ha nem lépnek közbe a felnőttek? Ezt a kérdést többek közt William Golding klasszikusa, A Legyek Ura is fejtegette már, de a közelmúltban Janne Teller Semmi című regénye esetében is felmerült ez a dilemma. A 2015-ös évben a Tilos az Á Könyvek Vészkijárat-sorozatának két ifjúsági regénye, a 7 nap és a…

Tovább
Kovács András Ferenc verse

Visszhangzó villanella Dylan Thomasnak ifjú hódolat – „Do not go gentle into that good night” Dúlt napok rendje éj sarába vájt Féregjárat – nem véd a kósza héj. Rés, rés – szavak közt fény ragyog szabályt. Idős kor bölcsnek vél zavart irályt – Homályba vész, mit égi csóva, kéj, Dúlt napok rendje éj sarába vájt……

Tovább
Véget nem érő játék

Miklya Zsolt neve bizonnyal sokaknak ismerősen cseng, hiszen a szerző gyerekkönyvei mellett Cérnatánc című kötetével a felnőtt közönséget is megszólítja. Legfrissebb gyerekvers-gyűjteménye Schall Eszterrel együttműködve jelent meg 2015-ben a Móra Kiadónál Végtelen sál címmel. Miklya lassan két évtizede publikál, az Író Cimborák gyerekirodalmi műhely oszlopos tagja, a Parakletos Könyvesház egyházi kiadó szerkesztője, ahol alapvetően bibliai…

Tovább
Előfizetési akció

Még nem találta meg a megfelelő karácsonyi meglepetést? Szívesen kerülné a tömött sorokat? Van megoldás. Ajándékozzon éves vagy féléves Alföld-előfizetést szeretteinek 2017. január 15-ig 30%-kal olcsóbban. Az előfizetés elektronikusan itt lehetséges. Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Sikerekben Gazdag Új Évet kíván Önnek és Családjának az Alföld szerkesztősége!

Tovább
Jákob lajtorjája

Jakov Oszeckij naplója (1910)   Január 6. Több mint egy hétig betegeskedtem, ilyen súlyos beteg még sose voltam. Néhány na­pon át mintha csak álomban lettem volna, amelybe időnként beúszott anyám egy csésze teával, Vlagyimirszkij doktor meg más, ismeretlen valakik, akik részint igen kedvesek voltak, de a hátuk mögött állandóan felbukkant egy veszélyes, sőt fé­lelmetes alak.…

Tovább
Megjelent az Alföld decemberi száma

„Mindig vágytam rá, hogy téli könyvet írjak. A magam téli regéjét vagy karácsonyi énekét. Nem sziruppal nyakon öntve, természetesen. A hótakarónak megvan az a jó tulajdonsága, hogy egy darabig minden emberi tevékenység nyomát elfedi, ugyanakkor meglátszik rajta a legcsekélyebb szennyeződés is.” – írja Térey János az Alföld decemberi (előkarácsonyi) számában, a Herczeg Ákos által készített…

Tovább
A szívben az aggodalom

„Olyan gyerekek vagyunk.” – ezzel az ártatlan mondattal kezdődnek Gyarmati Fan­ni naplóbejegyzései 1935 februárjában, amelyek hol napi rendszerességgel, hol ki­sebb-nagyobb kihagyásokkal, heti vagy még ritkább, egy-egy időszakra visszatekintő összefoglalásokkal tizenegy éven át íródtak, s végül az 1946. szeptember 9-i be­jegyzéssel, immár egyes szám első személyben ily módon zárultak: „Belefojtom magam egy jelentéktelen, szellemeskedő Paul Morand-regénybe,…

Tovább