Hamuháza Kacifánt főfelügyelő idegesen fészkelődött a székén, Aztán megvakarta barna vizslafülét. – Itt valami nem stimmel – mondta ki félhangosan, Aztán fölállt katonás rendben tartott íróasztala Mögül, megigazgatta maga alatt a széket, És rögtön vissza is ült rá, amint az szokása volt fejtörés közben. Jó félórával ezelőtt, amikor elhagyta otthonát, És elindult a kapitányságra (Méltóságteljes,…
TovábbAlföld
Tornai József versei
Nincs semmi az égen Nincs semmi az égen, csak a Nap, süti eszelősen arcomat. Hányadik, nem számít, ez a nyár, az idő úgy mállik, mint a sár. Kilencvenegy éved nem a vég, hátha még elér egy hajnal-ég? Verseket is írsz, lám, bármelyik éppúgy beszél tisztán, mint eddig. A bátyja Ugyanúgy főzi a lekvárt, mintha a…
TovábbNemes Z. Márió novellája
A zene szelleme Teslár Sámuel honvédszázados lábait a rosszemlékű segesvári csatában tépte le egy ágyúgolyó. A százados gyanútlanul haladt embereivel egy csalitoson át, amikor hirtelen ólomba merült a világ. Teslár orra vére eleredt a légnyomástól, először azt hitte, megsüketült, aztán elkezdte hallani és tapintani a zajt. Csodálatos volt. A század katonái teljesen megzavarodtak, az egyik…
TovábbA mezőgazdálkodás vége
Oravecz Imre „faluregény”-folyama, a sorozat harmadik, úgy tűnik, befejező darabjával, amely a (talán nem igazán megkapó) A rög gyermekei változatot rögzítette végleges főcímként, majdnem szimmetrikus szerkezetet tár fel a mintegy száz évet felölelő cselekmény, az Árvai- (illetve egy időre, minthogy Amerikában lehull az ékezet, Arvai-)család története mögött. Míg az Ondrok göndre (2007) az Amerikába való…
TovábbMagánhalálok
Fiatalember, azokból vajon lehet-e vinni, kérdezte egy férfi, majd oda mutatott, ahol a fellépőknek kellett volna ülniük. A lapszámokra gondolt, melyek az est főszereplői számára kikészített asztalon magasodtak. Szerintem majd csak a beszélgetés után, válaszoltam, és közben a megtelt fogadótér széksorain ülőkön futtattam végig a tekintetem. Mások is a közönséget fürkészve ütötték el a csúszással…
TovábbTóth Krisztina verse
Tériszony A Terek ciklusból Többször elment a régi házukig, de végül aztán sose csengetett be. Nézett a jegyzékben az új nevekre, az a lakás már egész más úgyis. Hát ez a pasas meg mit bámul itt? – egy lakó végigmérte, beengedte. Igen, a kilencedik emeletre, ő is pont oda, elindult a lift. Tudja, szabadkozott, minden…
TovábbZalán Tibor verse
Egy omlás fázisai Először kényszerítette térd re magában az embert A pál inkák tornyaiból ellátni a tengerig A partokon feh érlő csontvázakig A szépség mindig áldozattal jár Mint egy kórboncnok könyékig mocsokban Az esztétika iszapjában megmerítkezve fulladásig Aztán csak rálegyint Odébb rak ja magától a tárgyakat A magány az emlékek eltávol ításával kezdődik Nem fél…
TovábbKöltészet és poszttruth
Balajthy Ágnes: Szeretettel köszöntöm Kemény István József Attila-díjas költőt, írót a debreceni könyvhéten. Először épp az előző mondatban szereplő titulusaidra szeretnék rákérdezni. Tóth Krisztinától hallottam egyszer, hogy ha nem irodalmárokkal kerül egy társaságba, nem szereti magára azt mondani bemutatkozásnál, hogy költő. Inkább üvegfestőként szokta megadni a foglalkozását, mert az olyan szakma, ami könnyebben elfogadható az…
TovábbKántor Péter verse
Mindig történik valami Egy ideje folyton attól rettegsz, hogy megkérdezik, mit csinálsz mostanában, hogy éppen mit csinálsz. Tudod, hogy nem valószínű, de ha megkérdeznék mégis, hisz tulajdonképpen valakinek meg kellene kérdeznie, de ha nem, hát nem, akkor te kérdezed, és ha ilyenkor valaki látna, rögtön felállna a metróban vagy a villamoson, az hétszentség, hogy…
TovábbA szorongás és félelem legkedvesebb meséje
Abban az évben, amikor életbe lép az atomrobbantási kísérletek betiltását tartalmazó szerződés, amikor Valentyina Tyereskova Föld körüli pályára áll a Vosztok-6 űrhajóval, amikor a Szabolcs-Szatmár megyei Aporliget rákapcsolódik az országos elektromos hálózatra, és ezzel befejeződik Magyarország villamosítása, amikor a Móra Ifjúsági kiadóban megjelenik Gergely Márta A mi lányunk című könyvének újrakiadása (az 1918-19-es évek idején…
TovábbVadernisztikus
Elkéstem, ketten már megelőztek. Borovácz Tünde és Pataki Viktor publikált már ugyanis egy-egy jó tollú, inkább review, illetve inkább analizáló, de mindkét esetben szelídebb, rekapituláló jellegű recenziót Vaderna Gábor új könyvéről, A költészet születéséről (Verso, 2018/1.; It, 2018/1.). Könnyű nekik, fiatalok, nem többgyerekesek, (még) nem kell olyan sokat vizsgáztatni, adminisztrálgatni. Sokat vizsgáztat, ráadásul két fiúgyermek…
TovábbA hallgatás hangja
Szirák Péter: A 2010-ben megjelent A hóhér háza döntően önéletrajzi ihletettségű, ahogy a többi regényedben is van sok minden, ami a családod, a felmenőid életével kapcsolatba hozható. Ha tényleg önéletrajzot írnál, s ennek mondjuk az lenne a címe, hogy „Korán s későn”, és ennek az önéletrajznak itt most el tudnád mondani a szinopszisát, akkor az…
TovábbUtazás a Zöld-foki-szigeteken
A Zöld-foki-szigetek tegnap és ma A Zöld-foki Köztársaság (portugálul Cabo Verde, kriolu nyelven Kapu Verdi) szigetállam Afrika legnyugatibb pontjától hat-hétszáz kilométerre nyugatra, az Atlanti-óceánban. Nevét arról a zöld növénytakaróval borított félszigetről kapta („zöld fok”), amin ma Szenegál fővárosa, a két és fél milliós Dakar fekszik. Ezen a földnyelven nőtt az első összefüggő vegetáció, amit 1440…
TovábbCsempék és panelek sorsa
„Nem kedveltem a családon belüli ügyeket. Túl jól ismertem már a szeretetnek álcázott gyűlölködést, mégsem voltam képes átlátni a hazugságok és elhallgatások szövevényén.” (25.) Mint sok más bűnügyi történet, Molnár T. Eszter Szabadesés című regénye is egy elhívatással kezdődik. Peter Brennert, egy jól menő ügyvédi iroda állandó alkalmazottját keresi főnöke kora hajnalban telefonon. Egy fiatal,…
TovábbA neoviktoriánus állatorvosi szörny
Sarah Perry azon kortárs brit szerzők sorát gyarapítja, akik előbb voltak irodalomtudósok, mint regényírók, s szövegeik gazdag történelmi hátterét rendszerint doktori disszertációjuk témája és későbbi kutatásaik inspirálják. Néha remekművek születnek az akadémiai és a nagyepikai írásmódok keveredéséből, mint például A. S. Byatt (Mindenem, 2006) vagy Sarah Waters (A szobalány, 2016) esetében; néha pedig olvasmányos, sikerre…
TovábbPetőcz András versei
Az idő visszaforgatása valaki újból és újból visszagondol, valamire, ami megtörtént valaha, valamire, ami mindennapjai része lett, és amit nem tud elfelejteni soha már valaki újból és újból bejárja az utakat, jól ismert otthonok felé jól ismert lépcsőkön kapaszkodik felfelé, fel, egyre feljebb, míg el nem jut valami ismeretlenbe valami ismeretlenbe, ami már nem az…
TovábbTompa Andrea: Az olvasás adománya
Kedves debreceniek, kedves meghívóim, kedves olvasó emberek! Köszönöm ezt a meghívást, bevallom, nehezen álltam rá. Úgy érzem, az íróktól, költőktől, művészektől ma sokat várnak a nyilvánosságban: legyünk magvas és felelős gondolatok kimondói, kritikusak, kemények, humorosak, bátrak. Továbbá még szépek is, és lehetőleg szimpatikusak, előbbit mindenképpen a női szereplőkkel kapcsolatban szokták elvárni, ha netán egy…
TovábbPál Sándor Attila versei
A sirály balladája Az ébredés sokkal nehezebb, mint ahogyan azt bárki gondolná. A szem csupán helyzetjelző fényszóró. Ülni saját, már közömbössé vált, tehát érzékelhetetlen szagodban, a besüppedő matrac szélén. Vándorlás az üres szobákon át. Éhség nélküli evés, gépies kávé- adagolás. A mosogatás megnyugtató tárgyiassága, a kosz, majd a hab lefoszlása az edényekről, a tiszta,…
TovábbMarkó Béla versei
Hátrahagyott ars poetica Csak közvetett bizonyítékaim vannak arról, hogy mit takar az éjszaka, egy-két részletet kideríthetek talán, amikor reggel a hegyek mögül felgyűrődik néhány szürke felhő, akár a szennyes ruha egy töredezett szélű hatalmas kosárban. A fiókban heverő súlyos kalapácsból és az összeszorított szájú harapófogóból próbálom kitalálni, hogy milyenek a szegek, amelyeket Krisztus tenyerén és…
TovábbEgy madárgrófkisasszony emlékiratai
„[S]enki nem olyan lett volna, amilyennek leírom, ha nem velem történik meg mindaz, ami megtörtént” (97.) – mondja emlékiratában Demény Péter Vadkanragyogás című regényének narrátor-főszereplője, Katerina. Hasonlóan önreflexív gondolatok szövik át a teljes művet, ahogy az események között sorrendiséget és ok-okozati viszonyokat próbál felállítani az elbeszélő, egy őrgróf lánya valahol egy németek lakta vidéken, miközben…
Tovább„Kedves V.!”
Kilenc év anyagát, verseit rendezte kötetbe a szerző Nevezd csak szeretetnek című könyvében, amelynek címe – bár nem Visky javaslata volt, ahogy egy interjúból kiderül – nyitottságával, viszonylagosságával, megengedő gesztusával csalogat és párbeszédre invitál. Bátor cím, mivel nem fél a szeretet elkoptatott és veszélyes szavát a könyv élére tenni, mi több, a szövegek a későbbiekben…
TovábbTőzsér Árpád verse
Világ-advent Várakozunk. Megszoktuk. Mindig várunk valamit. A gyermek a felnőttkort, a felnőtt a megunt kormány bukását, s az öregember a Lét nevű kávézóban ül, s várja a Főurat, hogy lukas életét kifizethesse. Mosta- ni várakozásunkról csak ennyit: valahogy immár túl hosszúra nyúlik. Vergilius fél évszázadig várta Satur- nus eljövetelét, s már csak kétszer tíz évet…
TovábbTérey János versei
Málnaföldek mindörökre Málnaföldek mindörökre, A homokbucka tövében az erdő, S te? Fiatalságod fogságában, Apád idénymunkásaként. Hajnali személyvonat Elsárgult üvegén át nézed A mindörökre szóló málnaföldeket. Milyen intim, szobaszerű egy személyvagon. Üveg alatt, fekete-fehér képeken a tenger. Foltozott, fekete műbőr ülésen Utaztok apád földjére, s a földről a piacra. Szerelmedet úgy hívják, Malina. Mutatóujjával nem csak…
TovábbAlternatív történelem a társadalmi trauma feldolgozására
A hatalom mint szükséges és elkerülhetetlen rossz minden közösség természetes velejárója. A hatalmi viszonyok között pedig a legfontosabb az ellenállás, mert ahol jelen van a hatalom, ott jelen van az ellenállás is. Az irodalom közvetlen és közvetett lehetőséget nyújt az ellenállás kifejezésére, mely hatásosan és kíméletlenül szembeszegül a politikai túlkapásokkal, megmutatja a társadalmi visszásságok éles…
TovábbAz emlékezet tükörcserepei
Hogyan lehet elmesélni emberi történeteket tereken, tárgyakon keresztül? Szécsi Noémi új regénye – sok egyéb, már többek által vizsgált szempont (testpoétika, gender stb.) mellett – „az emlékezet tükörcserepeinek szedegetésével” (110.) mintha erre is választ keresne. Az Egyformák vagytok beilleszthető a szerző történelmi regényfolyamába, amennyiben a Bárdy család történetének krónikája felől teszünk kísérletet az értelmezésre, de…
TovábbPszichedelikus geopolitika és bűvös szociográfia Észtországból
Követni igyekszem a pár éve meglódult, lendületes exportnak köszönhetően láthatósági mellényt kapott észt könnyűzene legfontosabb tendenciáit, és alig telik úgy el hónap, hogy ne hallgatnám meg Arvo Pärt valamelyik kompozícióját. A kortárs észt irodalomról viszont szégyenletesen keveset tudok. Nem mentség, hogy alighanem vagyunk ezzel így még páran. A kötetekre, amelyeket most ismertetni készülök, az idén…
TovábbVisky András verse
Irgalom meghalni otthon, saját ágyban, ingben, meztelen könyvek között meztelenül, meghalni mindenkinek, váratlanul, mintha egyenesen az égből kapnál ajándékot, elvesz egy kéz, elragad önmagadtól, megnyugodni, ahogyan Péter pap hirdeti vasárnaponként a tóközi kőszószékről, Kolozsváron, ötvenhét éves korában megnyugodott, mondja, és valami bibliai szakaszt olvas föl a lehetetlen összefüggések révült hitével, meghalni tárt szemekkel, mielőtt a…
TovábbEgy helyben toporgás
Vannak olyan verseskötetek, amelyek bármennyire egységesként kínálkoznak is föl olvasóik számára, idővel egyre inkább a túlzsúfoltság és a széttartás benyomását keltik. Az ilyen könyvek azért okoznak csalódást, mert bár bennük rejlik egy karakteres, megkapó, figyelemre méltó versvilág, de szerzőjük és szerkesztőjük érzékelhetően képtelenek lemondani arról, hogy minél több költeményt beillesszenek a kötetbe, akár azon az…
TovábbLátni azt, hogy hol vagy
Szirák Péter: Tíz évvel ezelőtt beszélgettünk utoljára Debrecenben, s emlékszem, hogy az elején nem voltál elégedett a térrel. Kicsit átmozgattuk a székeket, és azt mondtam: Íme, egy igazi színházi ember. Ezt akkor túlzásnak érezted. Most itt vagyunk a XII. DESZKA Fesztiválon, mely úgy született, hogy a Drámaírók Kerekasztalának tagjai, többek közt Háy János, elhatározták, legyen…
TovábbMiklya Zsolt versei
Félni való „Persze, hiszen neked fontosabb félnivalód van…” (Patrick Ness – Siobhan Dowd) Szerettem félni, mondaná, szobasarokban vártalak, sötét sarokban, álmos délután után. Futottam volna én veled, indultam volna, mondaná, de nem szól, nem beszél, mióta, nem tudom. Futottam boldogan, anyától el, sötét szobába és a fal mellett, szekrény mögé rejtőztem el, ölbéli kisgyerek. Nem…
Tovább