Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Alföld 2021/5. Májusi számunk középpontjában ezúttal a városi identitások állnak, elsősorban a debreceni, illetve alföldi építészet, épített kultúra, valamint ezzel is összefüggésben olyan szerzők írásművészete, mint Borbély Szilárd és Térey János. Borbély művészetéről egy nagyobb szabású kerekasztal-beszélgetés szól, Térey posztumusz memoárjáról pedig Szirák Péter és Horváth Péter írásai adnak számot. Mindezeken túl remek elbeszélésekkel és…
Tovább
Az én apáim Az én apáim Nyugatra szöknek. Impotenskarjaikkal ölelik anyámat, aki évek ótanem mossa ki az összeizzadt lepedőt.Mint nászajándékot, félreteszi a közelgődepressziónak. Az én apáim meztelenülindulnak útnak, lompos kutyáikat lenyírják,hogy pótolják kihullott hajukat.A hiány mindig érthetőbb.A testben új csatornákat nyit két szervközött a rák. Az én apáim fehér esőfelhőttolnak maguk előtt. Két háborúnyi nagyapalemázsált…
Tovább
Jan van den Boomen: Istenítélet Az Istenítélet nem egy szokványos M.A.G.U.S-regény, hiszen a 408. oldalig csupán két pofon csattan el, nincsenek hosszú harci jelenetek, nem ölnek meg minden oldalon egy tucat embert. Történik persze gyilkosság: Peluka Hamrayt, a helyi egyetem idős oktatóját belülről zárt ajtók mögött gyilkolják meg – ennek a rejtélyes esetnek a körülményeit…
Tovább
Prae 2020/4., Tempevölgy 2020/4. (Bevezetés) Többször jártam úgy korábban, hogy lett volna lehetőség a fantasyről, a szerepjátékról, vagy a videójátékokról írni konferenciákra, magazinokba, de egész egyszerűen nem volt hozzá kritikai distanciám és eszközkészletem. Viszont amikor nemrégiben felkérést kaptam az Alföldtől, hogy írjak a Tempevölgy és a Prae folyóiratok 2020/4-es számairól, akkor már több okból sem…
Tovább
Átadták a Zsoldos-díjat a hazai fantasztikus irodalom alkotóinak A fantasztikus irodalmat itthon is egyre nagyobb figyelem és érdeklődés övezi, amit jól mutat, hogy több, az akadémiai és blogos szféra közt elhelyezkedő műhely alakult ki az elmúlt évek során akár azzal a céllal, hogy ezeknek a műveknek a kritikai recepcióját bővítse, akár a diskurzus kezdeményezése miatt.…
Tovább
Bódi Katalin: Éva születése Az Éva születése nem egyszerű születéstörténet, inkább újjászületés. Abban az értelemben, hogy szerzője egy már élő, előttünk álló (heverő) festészeti, ikonográfiai „teremtmény” újraértelmezésére vállalkozik. A 20. század végének, 21. század elejének más értelmezőihez hasonlóan a cultural és gender studies, az új antropológiai nézőpontok és a visual turn újabb elméleti belátásaival felfegyverkezve…
Tovább
Credo, 2021/1. A Credo evangélikus folyóirat friss lapszáma kifejezetten esztétikus látvány. A kellemes tapintású papírra gömbölyű és markáns betűtípussal nyomott cím után a tekintet Ghyczhy György festőművész képének sötétebb tónusaira kalandozik. Az újságot kinyitva pedig a kellemesség érzetét növeli, hogy több helyen nagyméretű, színes és jó minőségű reprodukciókkal találjuk szembe magunkat, mint például Giovanni di…
Tovább
Simon Ferenc: A „Columbo-módszer” Ritka az olyan könyv, amelynek szerzője azzal dicsekszik, hogy az ő műve nem kerül könyvesbolti forgalomba. Létezőnek kell-e tekintenünk egyáltalán egy ilyen kulturális terméket? Megkapta-e a Országos Széchényi Könyvtár a kötelespéldányokat, azaz bekerült-e az alkotás nemzeti archívumunkba, hazánk kulturális vérkeringésébe? És egyáltalán hogyan lehet hozzájutni, ha már prés alá sodorta az…
Tovább
Ljudmila Ulickaja: A lélek testéről, ford. Morcsányi Géza, a verseket ford. Kántor Péter Ljudmila Ulickaja a rejtélyek asszonya, aki mindig váratlan fordulatokat tartogat az olvasók számára: többször hallhattuk már, hogy nem ír több regényt, mégis, a következő megjelent alkotása regény volt; verseit nem szívesen publikálta, és mégis, legújabb, 2019 novemberében megjelent A lélek testéről című…
Tovább
NEM kötelező: Kortársak és kimaradók – szöveggyűjtemény középiskolásoknak (szerk. Király Levente) A tízmillió fociedző és virológus hazájában közügy az irodalom is. Elég bedobni a magaskultúra állóvizébe, hogy egy klasszikus nem felel meg korunk társadalmi elvárásainak, és felrobban az internet. Tóth Krisztina interjúban kimondott, vitacunamit gerjesztő gondolata meg sem rezgette a nemzeti alaptanterv mélyen bebetonozott vaskorlátait,…
Tovább
A Jelenkor áprilisi számának margójára Határvonal. Vissza- és előretekintés. Vissza- vagy előrehaladás. Jelen, múlt, jövő és egyensúly vagy annak hiánya. A Jelenkor áprilisi számának indító gondolatai ezek. Kukorelly Endre Strand 3 című versében végképp összemosódik a lírai én és az olvasó érzésvilága, hiszen mire sem vágyódik manapság jobban az ember, mint a világ felfordulását okozó…
Tovább
A lapszám teljes terjedelmében letölthető innen. Április számunk középpontjában írói naplók, esszék állnak: Tőzsér Árpád, Gömöri György és Ferdinandy György írásai. Herczeg Ákos a 2020-as Alföld-díjasokkal, Nádasdy Ádámmal, Gerevich Andrással és Balogh Gergővel készített izgalmas beszélgetést. A költészetet Tóth Krisztina, Sumonyi Zoltán, Csehy Zoltán, Lövétei Lázár László, Kürti László, Kiss Dávid és Csobánka Zsuzsa Emese…
Tovább
Juhász Tibor Amire telik című kötetéről Iza vagyok a negyvenkettedik oldalról. A vers, amelyben csukott szemmel állok az erkélyen, már elhangzott. Most kifelé nézek a fejemből: néhány utcát látok, párhuzamos tömböket, kisebb épületeket, ismerős sarkokat. Látom az ábécével szemben ülő, szürke kabátos, micisapkás fickót. Állandóan itt szaglászik. Látszatra nem különb az ittenieknél, de a nézéséből…
Tovább
Oláh András: Fagypont alatt – Te, olvastad Oláh András legújabb kötetét, a Fagypont alatt-ot? – Sajnos még nem. Mikor jelent meg? – 2020-ban. A Magyar Naplónál. – És? Milyen? – Nagyon jó. Erős kötet. Bátran megállja a helyét az április bolondjai (2017) és a 2019-es válogatáskötete, a visszafelé mellett. – Értelek. Jó sok kötete jelent…
Tovább
Serge Bloch – Frédéric Boyer: Biblia. Az ősi történetek, fordította Pacskovszky Zsolt Érdekes könyv jelent meg az idei nyár végén: egy Biblia, vagy inkább egy képeskönyv a Biblia történeteivel. Ez így nem pontos megfogalmazás, mert nem a Biblia szövegeit olvashatjuk benne, hanem azoknak parafrázisait vagy inkább magyarázatait. Az lenne a helyes, ha a Biblia lapjaira rótt…
Tovább
Újvárad, 2021/1. Minden kezdet nehéz, akár egy közmondás megöröklött és folytonos újragondolásra váró terhe. Ezen a nehézségen pedig még az sem könnyít, ha élünk azzal a nagyon is megalapozott gyanúval, hogy valójában minden kezdet csupán újrakezdés, valamilyen kulturális technika, gyakorlat, mintázat, ethosz nem azonos módon történő megismétlése abban a hagyományban, melyben kiszakíthatatlanul bennfoglaltatunk. Ilyen elszánt…
Tovább
Keletlenül Haninak Álmomban pucér pincérek szolgáltak felegy tengerparti vendéglő teraszán,fürgén, elegánsan cikáztak a citrom-sárga abroszú asztalok között,nem bánom, mondtam a lányomnak, egyszer énis megkóstolhatom a tenger gyümölcseit,öröm engedelmeskednem a lányomnak,álmaihoz igazítanom a napvilágot,egy palack fehérbort is rendeltünk,mivel úgy tudtuk, pénz áll a házhoz mégmásnap, épp annyi, amennyiért még nemkerülsz magadban szégyenpadra a tükörelőtt a…
Tovább
Kutyaszem Kutyaszemekkel ébredtem reggel. Kevésbéláttam a színeket. A szivárvány hét sávjahelyett fakó árnyalatok tömbjei úsztakát egymásba, mint akinek higanycseppcsúszkál a szemgolyóján. A tükörbenlátszott, mind a két szemem egy kutyáé.Megörültem, mostantól hűségesen követlek,akárhová mész. Nem számoltam azzal,hogy a kutyatekintet irritáló. Hatalmasterheket tettem arra, akire néztem. Mindenkijárását felhőként ülte meg a súly, enniadni, simogatni, sétálni vinni, egyáltalán,kezdeni…
Tovább
Ricardo Piglia: Az eltűnt város, ford. Kertes Gábor Az argentin író regénye Kertes Gábor fordításában, a FISZ Horizontok sorozatának 13. köteteként, a Kalligram Kiadó gondozásában látott napvilágot. Az Éjjeli vadászat után ez Piglia második magyarra fordított regénye, és amint Cselik Ágnes utószavából és a könyvesboltok kirakatából megtudhatjuk, nem egyedül képviseli hazánkban generációját, kortársa volt például…
Tovább
Bódi Attila: Pax Kezdetben vala az irónia. Abból pedig megszületék a mű. De nem pusztán megszületik, hanem el is hal. Mert a világ alkotója, aki eljön erre a világra, olyan, mint egy kamasz, aki azt sem tudja, miért van e földön. Bódi Attila Jézus-története meglepő és elgondolkodtatóan mulatságos. Mert mi van akkor, ha kiderül, hogy…
Tovább
A második erdő Az ágya feletti képenolyan sűrű erdő,mint egy gyertyákkal telepakolt torta.Ha elkezdeném számolni a fákat,valószínűleg pont addig jutnék,amennyi idős lesz néhány nap múlva,de felesleges lenne ünnepelni,úgysem fogna fel belőle semmit. A nővérek azt mondják,már egy ideje nem beszél,ezért betűtésztával etetik.De ahogy egyedül hagynak minket,megnyalja a száját,és szóba hozza a kiszáradt folyót. Mert mindenki…
Tovább
Moskát Anita: Irha és bőr Az emberek állatokról alkotott képe nem oszlik el egyenletesen a kultúra minden szeletében. Az állatok képességeiről való téves gondolkodás (például hogy az állatok nem gondolkodnak) az emberi kultúra számos területén megfigyelhető, és olykor még azt is bizonygatni kell, hogy ez a kép csakis félrevezető lehet az evolúció bevonása nélkül. Ugyanakkor…
Tovább
Moskát Anita: Irha és bőr Az emberi faj születése óta vaskörömmel kapaszkodik a világot megmagyarázó mítoszokba, amelyek letisztultan, univerzális formában értetik meg a Föld lakóival azt, hogy hogyan kerültek ide, ki alkotta meg őket és milyen céllal. Azonban az elmúlt évszázadban a tudomány exponenciálisan növekvő befolyása és az egykor elképzelhetetlennek tűnő találmányok beáramlása a hétköznapokba…
Tovább
Kollár Árpád – Grela Alexandra: Félbevágott március Március idusáról nekünk, magyaroknak nem csak, illetve nem elsősorban Julius Caesar neve jut eszünkbe, hanem Petőfié, Táncsicsé, Vasvári Pálé, Jókai Móré… és biztos vagyok benne, hogy mindenki, aki most olvassa ezt a recenziót, tudná még folytatni a névsort. Az 1848. március 15-ei eseményekre, miként tavaly, úgy idén is…
Tovább
Rög „Akit őrültekházában ápolnak, az legalább valaki.”(Fernando Pessoa) Megint az angyalhullás, és én megint a leesőketszámolom. Rög, a szerzetes, aki a templom alattiállatkórházban segédkezik, gyógyszereket hoz nekem.Beteg állatok auráját fogja fel, azokból készíti, mondja,és ez már meg sem rémít, fel sem készít semmire. Töröttcsontokat, széthúzott gerinceket látok magam előtt, mikoriszom az első üvegcséből. Kicsit félek…
Tovább
László Noémi: Műrepülés; Kürti Andrea rajzaival Szabadesés, énkeresés, szomorúság, félelem, álom és valóság közti lebegés tapasztalatát járja körül a 2020 tavaszán megjelent Műrepülés, amely voltaképpen két médium, két alkotó szerencsés viszonttalálkozásából jött létre. Kürti Andrea illusztrátornak és László Noémi költőnek nem ez az első együttműködése, a csíkszeredai Gutenberg kiadónál megjelent Bodzabél című verseskötet 2017-ben a…
Tovább
Jenei Gyula – Verebes György: Légszomj Jenei Gyula magyartanár (szolnoki Varga Katalin Gimnázium), költő, szerkesztő, újságíró, 1998 óta alapító főszerkesztője az Eső irodalmi lapnak. Jómagam Az időben rend van kötetnél kapcsolódtam munkásságához (FISZ, 2011), jelen kötet pedig évtizeddel később már az Eső Könyvek és a Szolnoki Művészeti Egyesület együttműködésében jelent meg. A címötletet Molnár H.…
Tovább
Lipták Ildikó: Csak neked akartunk jót; Jásdi Juli rajzaival A kabátunkra nem igazán szoktunk nagy figyelmet fordítani, egészen addig, amíg egyszer csak el nem tűnik. Lipták Ildikó ifjúsági regényében ez a mozzanat indítja el a cselekményt. A könyv főhősével, Lillával könnyen tudunk azonosulni, a történet ugyanis E/1-ben íródott, ez pedig azt a hatást kelti az…
Tovább
Bogdan Suceavă: Éjszaka valaki meghalt érted, ford. Vallasek Júlia Hányféleképp lehet kiírni magunkból a romániai kommunizmust? Erre a kérdésre az elmúlt évtizedek számos magyar regénye kínál alternatívát. A legismertebbek közt említhetjük Tompa Andrea, Dragomán György, Bodor Ádám, Vida Gábor köteteit, de a listát jócskán bővíthetjük tovább. A rendszerváltás előtti hétköznapokat a túléléshez elengedhetetlen állandó ügyeskedés…
Tovább