Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Egy protestáns látogató feljegyzéseiből, 1744 Ahhoz képest hogy Krisztus urunkjászolának szénáját-szalmáját őrzik itta bécsi kapucinusok templomábana golgotai töviskoszorú egy tövisével együttmindez vagy másfélezer éves ésigen jó állapotban vanAmi pedig a Heródes által megöltgyermekek csontjait illeti(azok is itt láthatók)megjegyeztem: – a Biblia szerint ezek kicsinygyermekek voltak s a csontok itt bizonytúl vastagok – mire a minket…
Tovább
Alföld 2024/8. Augusztusi lapszámunkat hagyományosan a nemzetközi irodalom köré szervezzük. Fordításokat közlünk Paul Murray, Margaret Elysia Garcia, Pedro Carmona-Alvarez, Jaroslav Hašek, Virginia Woolf, Federico Preziosi, Claudiu Komartin, Daniela Vizireanu, Tim Foley műveiből – Gula Marianna, Gyukics Gábor, Vajna Ádám, Száz Pál, Réder Ferenc, Kerber Balázs, Mihók Tamás, Bagi Orsolya tolmácsolásában. Kilátó rovatunkban Halász László a…
Tovább
Alföld 2024/6. Verset Sumonyi Zoltántól, Terék Annától, G. István Lászlótól, Szita Szilviától, Stummer Attilától, Acsai Rolandtól, Karácsonyi Zsolttól, Tatár Sándortól, Nyirán Ferenctől, Gömöri Györgytől, prózát Benedek Szabolcstól és Lipcsey Emőkétől közlünk. Kilátó rovatunkban két nagyinterjú jelenik meg: Kulcsár Szabó Ernővel Sipos Balázs és Szabó Marcell, Gömöri Györggyel Juhász Tibor beszélget. Tanulmány rovatunkban Balogh Gergő a…
Tovább
Gömöri György: Alkonyi séta Az 1934-ben született, jelenleg Londonban élő, irodalomtörténészként és a lengyel irodalom fordítójaként is ismert Gömöri György tizenötödik magyar verseskötete, az Alkonyi séta leginkább olyan, mintha az olvasó elé kiterítettek volna egy különböző tér- és idősíkokat tartalmazó tablót, amelynek a szerző a számára valamiért fontos pontjain ott hagyta a nyomát, illetve egyes…
Tovább
Széljegyzet Casanovához Casanova Bragadino szenátor házában lakikés míg a szenátor él nincs gondja semmireCasanova szépen hegedülmesterien kezeli ujjait és ez előnytjelent a nőknél akik közülnem mind hord szoknyát van aki fiúnak öltözikCasanovát izgatja a kétneműségde igazából neki a hölgy megtáncoltatása a fontos(nem kell hogy közben énekeljen is)bár nagyobb élvezet énekesnőt ágyba vinnimint ál-apáca-ringyót aki melleslega…
Tovább
Alföld 2023/11. Novemberi lapszámunk Kilátó rovatában Vida Gáborral Korpa Tamás beszélget Kolozsvárról és az Ahol az ő lelke című regényéről, Visky Andrást pedig Prontvai Vera kérdezi a Kitelepítésről. Verset Szijj Mártontól, Géczi Jánostól, Németh Zoltántól, Kürti Lászlótól, Acsai Rolandtól, Gömöri Györgytől, Zemlényi Attilától, Tóth Kingától, Szabó Krisztinától, Horváth Evétől és Oláh Andrástól, prózát Mécs Annától,…
Tovább
Mari álma, járványidőben Ez a vonat nem térben megy, hanem időben.Sokszor megáll, egyre többen szállnak le róla,olyanok is, akiket jól ismertem gyerekkoromban.Reméltem, hogy velem maradsz,és nem szállsz le, hogy segítsél egy utasnak,akinek csak idáig szólt a jegye,vagy akinek átszállást rendelt a céljaegy másik, gyorsan tovarobogó vonatra. Teleki József naplójából Látogatóban voltam LunevillébenStanislas száműzött lengyel királynál,*meghívott…
Tovább
Alföld 2023/1. Januári lapszámunk középpontjában a líra áll. Tanulmány-rovatunkban Kulcsár Szabó Ernő Illyés Gyula kései pályafordulatát a hangzást is nyomatékkal kitüntető versértelmezések révén veszi górcső alá, Pinczési Botond pedig a magyar műballadai hagyomány felől értelmezi Petri György életművének egy szeletét. G. István László a kortárs magyar és angol nyelvű költészetet vizsgálja Emanuel Bouju epimodernista kategóriáinak…
Tovább
Alföld 2022/6. Júniusi számunk tanulmányai a 20. századi magyar költészet körében vizsgálódnak: Konkoly Dániel Babits Mihály, Juhász Gyula, Balázs Béla, Karinthy Frigyes, Németh Andor és Tamkó Sirató Károly költeményeiben figyeli meg a telefon és a rádió megjelenését, Pataki Viktor Radnóti Miklós, Balogh Gergő Pilinszky János, Bakó Endre pedig Szabó Lőrinc egy verséről értekezik. Bakó Endre…
Tovább
Alföld 2022/4. Áprilisi számunk a költészet napja jegyében hagyományosan nagyobb teret szentel a líra műnemének. Kulcsár-Szabó Zoltánnal és Kun Árpáddal Lapis József beszélget Márai Sándor Halotti beszéd, illetve Domonkos István Kormányeltörésben című műveiről. Kántor Zsolt Tandori Dezsőről közöl esszét, Lőrincz Csongor és Bónus Tibor tanulmányai pedig József Attila írásművészetét tárgyalják. Balogh Gergő Závada Péter, Antal…
Tovább
Forrás, 2022/1. A Forrás folyóirat 2022-ben megjelent első száma nemcsak az évszám tekintetében hozott változást, hanem a lap 2000 óta ismert arculatában is megújulás tapasztalható e januári kiadás esetén. A borítón megtalálható Milorad Ksrtić Szerelmes festő című képe, a lap utolsó harmadában pedig további alkotások kaptak helyet ugyancsak Krstićtől. Ezekről a „kettős portrékról” értekezik Kurdy…
Tovább
1. Amerikában Kamala Harris lett a több milliós többséggel és 306 elektori szavazattal megválasztott Joe Biden alelnöke, ezért különösen aktuálisnak érzem azt a filmet, amit nemrég láttam az angol televízióban. Ez egy 2016-ban Amerikában kiadott könyvön alapul, aminek a címe „Hidden Figures” – ez fordítható „Rejtett számok”-nak vagy „Rejtett alakok”-nak, s lényegében három fiatal afro-amerikai…
Tovább
Alföld 2021/9. Szeptemberi számunkban verseket olvashatnak olyan kitűnő szerzőktől, mint Szálinger Balázs, Markó Béla, Buda Ferenc, Miklya Zsolt, Gömöri György, Nyirán Ferenc, Pauljucsák Péter és Juhász Róbert. Halasi Zoltán eposz-, Sopotnik Zoltán versregényrészlettel jelentkezik. Prózát közöl Szathmári István, Kalapos Éva Veronika, Borda Réka és Posta Marianna. Esszérovatunkban Neszlár Sándor afrikai útirajza, valamint Halász László és…
Tovább
A lapszám teljes terjedelmében letölthető innen. Április számunk középpontjában írói naplók, esszék állnak: Tőzsér Árpád, Gömöri György és Ferdinandy György írásai. Herczeg Ákos a 2020-as Alföld-díjasokkal, Nádasdy Ádámmal, Gerevich Andrással és Balogh Gergővel készített izgalmas beszélgetést. A költészetet Tóth Krisztina, Sumonyi Zoltán, Csehy Zoltán, Lövétei Lázár László, Kürti László, Kiss Dávid és Csobánka Zsuzsa Emese…
Tovább
Májusi lapszámunk letölthető innen. Tartalomjegyzék – 2020. május Szépirodalom TAKÁCS ZSUZSA verse: Esküvői ebédNYIRÁN FERENC versei: Jugó; Bakancslista; Az írástudó üldözéseMÁRTON LÁSZLÓ: Olvadás (novella)FALCSIK MARI versei: Újév reggelére; A szomjúhozók; Az utolsó nyíregyi nyárDEMÉNY PÉTER verse: ProspektusBÁNDI MÁTÉ versei: Nosztalgia hibákkal; Közepesek elégiájaMÁTYÁS GYŐZŐ: Képrapszódia (novella)GÖMÖRI GYÖRGY versei: 1615, újév: Molnár Albert Rimaynál; Békássy elindul…
Tovább
Régi glossza Petrihez „Minden költő infantilis”, Mert folyton-folyvást szeretetre vágyik. De ezt szavakkal veszi meg. Szinte megvész a szeretetért. Aztán vagy szeretik, vagy nem. Egyébként tudjuk: „kit anya szült, Az mind csalódik végül”. És kit nem szült anya? Visszatérés Zbigniew Herbert emlékének Inkognitó úr elgondolkodik milyen lenne ha egyszer álruhában térne vissza szülővárosába sűrű bajusszal…
Tovább
Collegium Josephinum 44 őszét egy katolikus internátusban éltem túl. Itt naponta Ave Máriát kellett imádkoznunk, ami nem lett volna baj, de hozzá térdelni is kellett, amit (mint zsidóból lett buzgó református) eléggé rühelltem. A koszt is alig volt ehető, még ma is borzongok a káposztás buristól. A „kedves nővérek” sem voltak mindig kedvesek. Féltek persze…
Tovább
„Mindig vágytam rá, hogy téli könyvet írjak. A magam téli regéjét vagy karácsonyi énekét. Nem sziruppal nyakon öntve, természetesen. A hótakarónak megvan az a jó tulajdonsága, hogy egy darabig minden emberi tevékenység nyomát elfedi, ugyanakkor meglátszik rajta a legcsekélyebb szennyeződés is.” – írja Térey János az Alföld decemberi (előkarácsonyi) számában, a Herczeg Ákos által készített…
Tovább
Az Alföld októberi száma az 1956-ra emlékező tematikus blokk köré szerveződik. Ulrich Gábor felkavaró grafikái különleges atmoszférát kölcsönöznek a folyóiratnak, és a szépirodalmi rovatot nyitó Kovács András Ferenc- és Marno János-versek hangulata sem felhőtlen. „Vége / a napnak, örülsz, hogy beletörődhetsz, / mégsem látod értelmét örömödet / megosztani bárkivel.” (Marno János: Kezdetben a düh) A…
Tovább