Dmitrij Danyilov versei

Az élet megy tovább (Жизнь продолжается) Van úgyHogy egyszer csak puffElkezdődik valamiValami olyanAmi még nem voltVagyishogy voltDe nem mostHanem egyszer régen Félelmetes dolgokTörténnekKatonai hadműveletIndul meg példáulAz egyik ország csapataiÁtlépikA másik ország határátÉs akkor aztán nincs megállásLövöldözés légitámadásokHadüzenetekMindkét oldalrólEgyesek támadnakMások védekeznekMind fenyegetik egymástA felek üzengetnek a világnakElőrenyomultunkEnnyi és ennyi kilométertKilőttünkGyerekes egy szóEz a kilőttünkMint a játszótérenKilőttünkEnnyi…

Tovább
„Látjátok, feleim: sosem volt nagyobb gyilok…”

Töprengések egy kalandozáskorabeli óangol hősköltemény fordítása közben Annak ellenére, hogy a kalandozó magyarok nyugati irányú portyái-hadjáratai a 933-as merseburgi vereség után megritkultak, alig néhány évvel az említett vesztes ütközet után egy magyar sereg a hun Attilán is túltéve egészen az Atlanti-óceán partjáig eljutott. A 937-es esztendő történéseiről számos európai forrás beszámol, ám egyetlen hazai írott…

Tovább
„Míg szívverésem nem igazolta…”

Keats olvasása közben E lapszámban olvasható szonettek Keats rövid életének különböző alkotói periódusaiban keletkeztek, de összekapcsolja őket közös témájuk: az intenzív élmény, amit egy nagy műalkotással való szembesülés kiválthat. A verseket valós események ihlették.[1] 1816 októberében Keats meglátogatta Cowden Clarke-ot, aki néhány napra kölcsönkapta egy ismerősétől George Chapman 17. századi Homérosz-fordítását.Az éjszakát a szöveg olvasásával…

Tovább
Ismeretlen szerző verse

A brunanburhi csata (The Battle of Brunanburh) 1. Ezesztendőben Athelstan király, harcosok ura,főség-adó fejedelem, szintúgy fivére,Edmund herceg, örök-idős hírtnyertek hadakozásban kardok élével5. Brunanburh mellett. Pajzs-falakat rontottak,véd-palánkot vertek vasak csapásaivalEdward fiai. Ezen kiválóságotőseiktől örökül kapták, hiszencsatában gyakran vertek idegeneket,10.      védtek hazát és hont. Veszett az ellen,felföldiek és hajó-úsztatók   holtan hulltak. Hadfiak vérefolyt a földön, napkeléstől   reggel-időben,…

Tovább
William Carlos Williams verse

A veréb (THE SPARROW) Apámnak Ez a veréb aki idejön, hogy az ablakomnál üljön, inkább egy költői,mint természeti igazság. A hangja, a mozdulatai,a szokásai – az, hogy mennyire szeret a szárnyával verdesnia porban – mind ezt bizonyítják; persze, csak a bolhákmiatt csinálja, de a megkönnyebbüléstől vággyal telitüdőből felkiált – ez inkább a zenére jellemző,mint bármi…

Tovább
John Keats versei

Amikor először pillantottam Chapman Homéroszába (On First looking into Chapman’s Homer) Beutaztam a dúsgazdag világot,s megnyílt előttem sok szépséges állam,megfordultam több sziget-tartományban,hol Apolló-hű költők a királyok.Hatalmas tájról jöttek híradások,hol vak Homérosz trónol birtokában;tiszta derűjére mégsem találtam,míg Chapman bátor szóval nem kiáltott.Én meg – mint aki égre néz s befogegy új bolygót a távcső-optikán;vagy mint Cortez,…

Tovább
Georgi Mickov versei

Amikor sírunk (Когато плачем) Amikor Patrokloszt siratjukaz Íliász olvasásakor,és megrendülve nézzük„a halál kegyetlen művét”,(ez a verssor Kavafiszé),aki el nem ismer semmit, nem fogad elváltságdíjat, nem tűr halasztást,saját kifürkészhetetlenségében rejtezik,és mi csak nézzük, nézzük,ahogy holtan fekszik a talajon,mert még mindig vonzó és szép,nemcsak az ő halálát siratjuk,akaratlanul magunkat is elsiratjuk benne,azt, ahogy a halál Akhilleusz nélkül…

Tovább
A. K. Ramanujan versei

Egy folyó (A River) Maduraiban,a templomok és költők városában,akik városokról és templomokról énekeltek, nyarantaegy folyó kis patakká apada homokban,lecsupaszítva annak bordáit,szalmát és női hajat,ami eltömíti a zsilipkapukata rozsdás rudaknála hidak alatt, rajtuk mindenholjavítások foltjai,a nedves kövek csillognak, mint álmoskrokodilok, a száraz köveknapon ejtőző, borotvált vízibivalyok. A költők csak az árvízről énekeltek. Ő ott volt egy…

Tovább
A sztereotípiák hasznáról és káráról

Marta Fülöpová: Feleselő képek. Magyarok és szlovákok egymásról alkotott képe a 19. századi szlovák és magyar prózában, ford. Dobry Judit Marta Fülöpová felvidéki magyar irodalomtudós 2014-ben megjelent szlovák nyelvű doktori értekezésében vizsgálta a szlovákok és magyarok megjelenítését a 19. századi szlovák és magyar prózában. E disszertációt adta közre 2021-ben a Kalligram Kiadó Dobry Judit fordításában.…

Tovább
Rachel Cusk Körvonal-trilógiája és a mintha-regény

Rachel Cusk: Körvonal; Tranzit; Babérok, ford. Kada Júlia Rachel Cusk kanadai születésű, Angliában élő írónő Körvonal-trilógiája az életmű meghatározó része. Bár Cuskot regényei tették ismertté, a memoárjai nyomán vált hírhedtté. A 2001-es, szókimondó A Life’s Work (kb. Egy élet munkája) az anyává válás tabuit feszegeti, míg a 2012-es Aftermath (kb. Utóhatások) egy válásról ad kicsit…

Tovább
Julien Sorel az NDK-ban

Ingo Schulze: Jóravaló gyilkosok, ford. Nádori Lídia Kevés olyan kortárs német nyelvű szerző van, akinek egy-egy, a saját hazájában megjelent kötetét rögtön követi annak magyar nyelvű fordítása itthon, minek következtében minimális időeltolódással, de a magyar olvasó folyamatosan értesül az adott szerzői életmű aktuális alakulásáról. Ezen kevesek közé tartozik Ingo Schulze, akinek 2020-as Die rechtschaffenen Mörder…

Tovább
A titokban végbement hőstett

John Milton: Visszanyert Paradicsom, ford. Péti Miklós A Visszanyert Paradicsom expozíciója azt ígéri, hogy az elbeszélő olyan hőstettet tár majd az olvasó elé, amely az egész világ működését meghatározta, ám teljes titokban zajlott, korábban nem tudott róla senki. Furcsa, öntudatlan visszhangja ez annak, ahogyan Péti Miklós fordítása megtöri egy világirodalmi jelentőségű életmű viszonylagos ismeretlenségét a…

Tovább
Alámerülés, felemelkedés

Jennifer Egan: Manhattan Beach, ford. Simon Márton A chicagói születésű író Magyarországon sajnos még mindig a kevésbé ismert amerikai alkotók közé tartozik, holott nincs híján sem a szélesebb körű, sem az irodalomszakmai elismeréseknek. Első regénye, a halott nővére után kutató lány európai utazása során feltáruló, forrongó 1960-as éveket bemutató The Invisible Circus (1994) később alapjául…

Tovább
Mark Strand versei

A kert (The Garden) Robert Penn Warrennek Ragyog a kertben,a gesztenye fehér lombján át,apám kalapjának karimáján,amikor a murván sétál.A kertben, az időn kívül,anyám mamutfenyő széken ül:fény tölti meg az eget,a ruhájának hajtásait,mellette az összegabalyodó rózsákat. És amikor apám lehajol,hogy a fülébe súgjon valamit,amikor felkelnek indulásra készen,és a fecskék cikáznak,és a Hold és a csillagok együttlebegnek…

Tovább
Eavan Boland versei

Karantén (Quarantine) A legrosszabb óra volt a legrosszabb évben,a legrosszabb korszak legkeményebb telén.Egy ember elindult a dologházból a feleségével.Gyalog mentek – mindketten gyalog – észak felé. A nő beteg volt az éhezéstől, nem bírta az iramot.A férfi fölemelte és a hátára vette.Így mentek nyugat, nyugat, majd észak felé.Éjjel, fagyos csillagok alatt érkeztek meg. Reggel holtan…

Tovább
Távozás a paradicsomból, vagy szökés a pokolból?

Pavel Baszinszkij: Szökés a paradicsomból. Lev Tolsztoj élete és futása, ford. Goretity József A világirodalom egyik legnagyobb alakja, Lev Nyikolajevics Tolsztoj élete és munkássága mind a mai napig foglalkoztatja a nagyközönséget. Akár jártas valaki az orosz irodalom és kultúra területén, akár nem, Tolsztoj nevével és leghíresebb alkotásaival kétségtelenül találkozott. Művei és filozófiája a kortárs irodalomra…

Tovább
Don Quijote Angolszásziában

Az elmúlt évtizedekben feléledő világirodalom-diskurzusok egyik nagy hozadéka annak felismerése, hogy akármennyire is kötődik egy írás- vagy életmű saját lokalitásához és kulturális környezetéhez, szerencsés kulturális transzferekkel egészen eltérő kontextusban is újjászülethet. A német földön Hegel, Schelling és Fichte árnyékában elvesző Karl Christian Friedrich Krause aligha gondolta volna, hogy halála után spanyol értelmiségiek az ő „krausista”…

Tovább
Fohász a látásért

Lelki alkatom a kirándulókéval ellentétes. „Miért mentél oda?” – kérdeztem egy nagy kirándulótól. „Mert ott van” – válaszolta megvetően. Hát én nem azért megyek oda. Hanem azért, mert tudom, hogy mi van ott. Vagy legalább sejtem. Ebben persze van egyfajta sznobéria, hiszen az ember kiválasztja magának Párizst vagy Bolognát, Stuttgartot vagy Lendvát. És van egyfajta…

Tovább
Lenyűgöző véletlenek

Wisława Szymborska: A növények hallgatása, ford. Csordás Gábor, Kellermann Viktória Wisława Szymborska költészetére jellemző a precizitás, a finomság, a folytonos párbeszéd és a humor. Fontos témái közé tartozik az emberi lét, a hétköznapiság, a figyelés a részletekre. Szymborska olyan apróságokra koncentrál, amelyeket egy átlagember nem vesz észre, és épp emiatt olyan fontosak Szymborska megfigyelései, mivel…

Tovább
Ioan F. Pop versei

innen már visszaforgathatatlan (de acum nu mai putem da înapoi) visszából lett előre.és senki sem gyújt már fényt kietlen pupillánkba.megvadult csendek tespednek az éj petyhüdt bőre alatt,a füstszínű partra vonuló görcsök közt.az életről pedig megtudtam dolgokat a meg nem születettektől.a hozzánk csobbanó űrhullámokat megtöri az éj hangja.az idő viharos múlásában ragadt gesztusok közt.elfogytak szavaink, melyekből…

Tovább
Jennifer Elise Foerster versei

Árny versek (Shadow Poems) (részlet) Úgy tűnt, a háború a végéhez közeledik. A még el nem hurcolt névtelen embereka nyári szárazságra hagyták termésüket. Íjjal szájukban, észrevétlenül haladtak,pisztrángért, kristályért gázoltak át a folyón,a keleti domboldalon sűrű venyige. A napfelkeltét figyelve utaztak napokig,a nádasban elveszve mindent hallottak. Földigilisztát, mennydörgést,tegnapi mohát, a reggel türelmes partjait. Ereklye    (Relic) Egy…

Tovább
Michal Tallo versciklusa

A sötétség könyve (Kniha tmy) (részlet) III a tengerhez utazom. a tengerben semmi sem él, de nem senki, hiszen útközben a helyiek legendákat mesélnek klánokról, amelyek tagjai önként merültek a felszín alá, és örökre a vízben maradtak. nem értem a helyiek nyelvét, ezért történeteket találok ki. a tengerhez autó visz, ami nem az enyém. az…

Tovább
Ezt a szobát nem lehet megenni

(Táto izba sa nedá zjesť) A szüleim beírattak a rajzszakkörbe. Ülök a szakkörön, rágom a ceruzám végét, mintha a szobám lenne, a fülesemben szól a metál. Kértem Silviát, hogy jöjjön ő is, de nem akart. Ülök a teremben, nem ismerek senkit, ha kiveszem a fülest, csak a ceruzák kapirgáló hangját hallani, meg az óra ketyegését…

Tovább
Elena Hidvéghyová-Yung versei

Címerkép: királynő hollóval (Kráľovná s havranom v erbe) Mélységes az éj; elhalt minden, csak az éjszakailények távoli hangjahallatszik kintről, s te megint ugyanazt a rítust végzed:visszaadod a sötétet a sötétnek,kétségbeesetten keresed a fényt. Megidézeda fény minden alakját, s az ősrégi oltár előtt előhúzodkebledből a férfi arcképét,a férfiét, aki halálra sebzett: megidézedaz igazságot és a jóságot, demindenekfelett a szerelmet – s ha feljebb emeled tekinteted,az értékes ikont elhomályosítja egy másfajta…

Tovább
Transzkulturalizmus és ubikvitás

A magyar irodalom szlovák nyelvű regényeiről Tanulságos vállalkozás megfigyelni az irodalomtörténetnek mint a romantikában kialakult műfajnak az egyes stádiumait, átmeneteit, válságát, kiterjesztését, hiszen a műfajok – mint ahogy az irodalomtörténet műfaja is – változnak az időben, új kihívásokra adnak választ, új lehetőségekre reflektálnak. Egy rövid esszé terjedelme arra kevés, hogy érvényes áttekintést lehessen adni erről…

Tovább
A te szobád

(Tvoja izba) Ütemezni Endre szobájából átköltözöl a nappaliba. A döntés hátterében az áll, hogy mégis a nappaliban dolgozz, és amikor átviszel néhány dolgot, akkor eszedbe jut, hogy ott maradj. Nem viszel át mindent, nincs kedved; állsz a szobában, nézed a bútorokat és a tárgyakat, és azon töprengsz, hogy mit tartasz másodlagosnak az életedben, mi nélkül…

Tovább