Edgár portugál szakos volt a pesti bölcsészkaron. Utána tíz évig különböző iskolákban tanította a nyelvet, és különböző könyvkiadóknak fordított ugyanebből a nyelvből. Utána – még mindig nyelvismerete jóvoltából, illetve a nyelvtudáson alapuló kinti kapcsolatok révén – parafát és festett fajanszlapokat, úgynevezett azulézsót forgalmazott. Vállalkozása életképesnek bizonyult, olyannyira, hogy nem győzte az adminisztrációt, így tehát könyvelőt…

Tovább
Leszámolás az élet misztikumával

Szijj Ferenc: Ritka események Szijj Ferenc új kötete rendkívül nyugtalanító. Nem azért, mert túlontúl tragikus eseményekről szólna, hanem mert úgy üresíti ki az élet bármely vonatkozásában értett csodálatosságának gondolatát, hogy olvasás közben kétségbe vonjuk még azt is, hogy valaha rendelkezett-e egyáltalán ilyennel. A költemények e hatását elősegítik a költő poétikájára jellemző befelé forduló versvilág pillanatképekre…

Tovább
Győri László versei

Ép ésszel mire mész? Vess búzát az Északi-sarkon,forró égövön ültess fenyőfát,dideregj a délszaki parton,izzadj, ha mész-mész a jégmezőn át – ép ésszel mire mész? Kérj bocsánatot a sértőtől,tettesd a sértettet, hogyha sértesz,a dühöt vedd a megértőtől,ne válaszolj annak, aki kérdez – ép ésszel mire mész? Gyönyörködj abban, ami ocsmány,ne kötekedj a gonosz gazokkal,ne láss át…

Tovább
Fecske Csaba versei

A megbocsátó Feleségem emlékére fészekből kilökött fiókatehetetlenül vergődtéla kemény és hideg földönelérhetetlen magas volt az égsenki sem tanított meg a szárnyaidat használniszüleidnek fontosabb dolga akadtvizet hordani a tengerbehomokot a sivatagbajó ha célja van az embernekküzd érte végül eléri vagy ha nemörömét leli saját magábanvilággá mentél hamuba sült pogácsa nélkülamit kerestél nem találtad talán nem is…

Tovább
Élő Csenge Enikő versei

Álmomban megmutattam a tengert tetszettpedig hát iszonytatóés ami iszonytató attól te félni szoktálés amitől félni szoktál az felzabál tégeddehát mit tehetnékne vigyelek el a tengerheza horizontig nyúló sószaghozhomokhoz és sziklákhoz és kövekhezne mutassam meg neked a thalassám csak azért mert félszmert búvóhelyekre kuporodvaremegsz mint a kocsonyareszketsz mint a nyárfalevélmonddmiért vagy egy beszari alakhát nem nyugtat…

Tovább
Zalán Tibor versciklusa

Felezőszonettek A közhelyekről A közhelyekről próbálták meg győzködni egymásthanyatló levelezésük ezen szakaszábanValójában tanácstalanok s gyámoltalanokvoltak Megmerítkezés és feleszmélés közöttkutattak a keskeny ösvény után De inkább apusztulás hálója felé sodródtak Képernyőnsziget és matrac Egy film amit nem néz meg senki A filmet majd nem nézi meg senki A matrac aszigetnek ütődik A pusztulás hálójábanszétrobban a képernyő…

Tovább
Fenyvesi Orsolya kisprózái

Barátném Van nekem egy barátnőm, aki mindig tudja, mit mondjon nekem a halálról, és engedi, hogy gyakran felemlegessem. Állítja például, hogy én, ha majd találkozom vele, pofán vágom, és ellovaglok a naplementébe. Ez tetszik, mert tényleg nem tűröm a pimaszságot, ugyanakkor általában hirtelen és örökre leszek szerelmes. Ha panaszlom, hogy nem tudok másra gondolni, csak…

Tovább
Tőzsér Árpád versei

A képmutogató halála Álmainak légyszemoptikája mutatja:idegen volt/lesz múltjában s jövőjénekkoporsójában is, mindig és mindenhol.Idős korának all-sky kamerája különö-sen sokdimenziós: egyszerre mutatjaa halál utáni kocsonyás esetlegessége-ket, s láttatja a Max Planck-i világál-landón inneni/túli nyüzsgést. Azokkala mikrorészecskékkel érez sorsközös-séget, melyek még az ok-okozat törvé-nyén is kívül vannak. A római ókor sa-cer lényei ők (saját magát is köztük…

Tovább