Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Három okból nehéz Deres Kornélia második kötetéről, a tavaly megjelent Bábhasadásról írni. Az egyik ok az alakuló életmű linearitásának elvárása, hogy valamiféle folytonosság legyen benne. Az első kötet és annak recepciója irányvonalakat jelölt ki, ítéleteket előlegezett, s mintha ezek szerint kellene haladni tovább. A második ok a kiemelt interpretációkkal áll összefüggésben, hogy számba kellene venni…
Tovább
A kortárs médiatechnikai kondíciókat találóan sűrítő Letöltés. Média- és kommunikációtudományi könyvsorozat második köteteként Kolozsváron megjelenő könyv borítója a nyomtatott, az analóg és a digitális kultúra reflexív átjárásait jelzi. A Kriza János Néprajzi Társaság Fotóarchívumából származó fénykép (torockói menyasszonyi népviseletbe öltözött lány ruháját lehajolva igazítja egy idősebb asszony) önmagában is izgalmas elemzésre invitál, a testtartások által…
Tovább
Új sorozatunkban arra teszünk kísérletet, hogy a lapunkhoz közel álló szerzők aktuális könyveiről kérdezünk meg irodalmárokat – írókat, kritikusokat, szerkesztőket –, s kérjük véleményük rövid kifejtését. Három kérdésben igyekszünk hol tágabb összefüggéseket firtatni, hol részletkérdésekbe belemerülni, odafigyelve mind a mű által megszólított hagyományra, mind a kötet már meglévő kritikai visszhangjára. Elsőként Juhász Tibor Salgó blues…
Tovább
Végre! – akár így is fogadhatja a magyar társadalom-, kultúra- és irodalomtudományos közvélemény Jan Philipp Reemtsma csaknem hatszázötven oldalas grandiózus munkájának magyar fordítását. A multimilliomos szociológus-germanista Vertrauen und Gewalt. Versuch über eine besondere Konstellation der Moderne című szövege 2017 novemberében jelent meg Bizalom és erőszak a modern társadalomban címmel Papp Zoltán fordításában, az Atlantisz gondozásában.…
Tovább
Magyarországon talán még nem érzékelhető olyan módon, mint nemzetközi szinten, hogy az irodalomtörténet-írás – ismét – kihívás előtt áll: a nagy szerzőkre koncentráló monográfiák, a szoros szövegolvasatok elégtelenségével szembesül. Az a két diszciplína, amellyel az irodalomtörténet-írás immár tartósan és eredményesen lép dialógusba, a kultúratörténet és a kommunikáció- és médiatudomány. E dialógus első és legfontosabb belátása…
Tovább
Ahogy Szilágyi Zsófia is írja könyve utószavában, az abban olvasható tanulmányok sokat köszönhetnek annak a munkának, amely Kosztolányi első két novelláskötetének, a Boszorkányos estéknek és a Bolondoknak a kritikai kiadását készítette-készíti elő. Aki azonban ennek alapján száraz adathalmozásra, nehézkesen követhető okfejtésekre számít, annak – jó értelemben – csalódnia kell. A kötet tanulmányai megannyi érdekes kísérletként…
Tovább
Lehet-e ma még hiteles második világháborús regényt írni? Hát még németet? Azt hihetné az olvasó, hogy ezt a témát, sőt műfajt az elmúlt 70 év, azon belül mindenekelőtt az 1950/60-as évek, a „tarvágás” irodalma kimerítette. A Gruppe 47 olyan nagy alakjai, mint Heinrich Böll, Siegfried Lenz, Günter Grass, Alfred Andersch, Wolfdietrich Schnurre, a frontkatona kálváriáját…
Tovább
Az 1972-ben született francia szerző eredetileg 2008-ban napvilágot látott, és azóta sok-sok hazai díjat és jelentős nemzetközi érdeklődést kiváltott regénye 2017-ben jelent meg nálunk, egyelőre nagyrészt visszhangtalanul. A majdnem hatszáz oldalas regény csakugyan nem könnyű olvasmány: huszonnégy fejezete egyetlenegy, mondatokra alig tagolt belső monológból áll, melyet mindössze három helyen tör meg egy – stílusában a…
Tovább
A Nyugat + Zombik, bár nem az első könyvformátumú képregény (graphic novel) Magyarországon, kétségtelenül az első, amelynek elkészültét és megjelenését médiafigyelem kísérte, és amelynek terjesztését a nyomtatásban megjelenő irodalmat népszerűsítő marketingstratégiák segítették. Csepella Olivér diplomamunkaként induló, majd közösségi finanszírozásból megvalósuló, végül könyvesbolti terjesztésben elérhetővé tett munkája a folyamat minden részében indulatok kereszttüzében állt és áll.…
Tovább
Divat és szürrealizmus Ez a tanulmány arra vállalkozik, hogy a szürrealizmust, a két háború közti periódus egyik legismertebb művészeti mozgalmát a divattal együtt vizsgálja, feltételezve azt, hogy a divat tanulmányozásának helye van a művészetről szóló diskurzusban, és erre jó példa a divat összefonódása a szürrealista képzőművészettel. Bár régóta élénk vita folyik arról, hogy a tervezői…
Tovább
Pető Péter első regényének kulcsa elbeszélőjének retorikai megalkotottságában rejlik. Kívülről a figura már elsőre is izgalmasnak látszik: Kóbor Tamás ifjú (ex)futballbíró mesél északkelet-magyarországi, az alcím ajánlata szerint: világvégi focipályákon vele vagy kollégáival megesett történeteket. Ahogy a regényben mondja: sztorizgat. Nagy terhet visel ez az elbeszélő, hiszen önreflextív történetmesélése közben mintegy akaratlanul, ám szükségszerűen referál a…
Tovább
A modern irodalom és irodalomértés ugyanúgy mítoszokkal, kulturális beidegződésekkel terhelt, mint bármely megelőző korban volt. Persze ez a tézis lényegében másképp is megfogalmazható: terheltség helyett beszélhetünk gazdagságról. A dilemmával, amely a két típusú megfogalmazás közötti választás kényszerében foglaltatik, az irodalomtudományos munka időről időre, vagy akár mondatról mondatra, a vizsgált korszaktól függetlenül minden értekezőt szembesíthet. Ez…
Tovább
G. István László legújabb verseskötete, a Nem követtem el nem egyedülálló. Értsük ezt úgy is, hogy nem áll egyedül az életművön belül: előző könyvének szövegeit is egy nagy vállalkozás fogta össze, a mostaniban hetvennégy – címük szerint – védőbeszédet olvasunk, s tematikusan is kapcsolódik a korábbi évek verseihez (hit, apa). Hogy a könyv az irodalomtörténetben…
Tovább
„Vannak, akik egy ideje már hol meglepődve, hol bosszankodva veszik tudomásul, hogy akárcsak Fernando Pessoa ládájából, Roberto Bolañóéból is egyre-másra kerülnek elő a kiadatlan művek”; ezzel a mondattal indítja Christopher Domínguez Michael mexikói irodalomkritikus Roberto Bolaño legújabb könyvéhez, A science fiction szelleméhez írt előszavát. A 2016-os spanyol kiadást követően egy évvel, a 2666 után, ismét…
Tovább
„A Nagy Erdély-regényt most sem tudom megírni […]. Különben Erdély ma már egy kisregény csupán, zsugorodik, és unja mindenki, elege van belőle, fárasztó, lerágott csont…” – írja Vida Gábor tavaly megjelent önéletírásában, illetve állítása szerint: regényében, amelynek műfaja nem pusztán absztrakt irodalomelméleti probléma, hanem egyben az olvasóval kötött szerződés kérdése is (26–27.).
Tovább
2012-ben vaskos kötet jelent meg az Európa Könyvkiadónál, Vaszilij Grosszman Élet és sors című regénye, kiegészítve Hetényi Zsuzsa műelemző, életrajzi és kiadástörténeti tanulmányával (A vesztes győztesek és túlélő áldozatok könyve). Az eredetileg 1960-ban befejezett és szinte azonnal betiltott, először 1983-ban francia nyelven olvasható mű első moszkvai kiadására 1988-ig kellett várni, ekkor jelent meg az Oktyabr…
Tovább
Első pillanatban meghökkentőnek tűnhet, hogy egy egész könyv szól egyetlen liftútról, Dániel András legújabb kötetének azonban alapélménye, hogy rendkívül szórakoztató módon ejti egyik ámulatból a másikba olvasóit.
Tovább
Nehéz az elején kezdeni Szijj Ferenc Növényolimpia című regényét, mivel az első fejezet címe (Álomszerű tisztánlátás) után csupán egyetlen szó található szögletes zárójelben: „[Hiányzik.]” (7.) Ám ez a nyitány is sokat elárul az ábrázolt világról és a benne tévelygő szereplőkről; a hiányos könyv képzete ugyanis éppilyen hiányos, eredet és a magyarázatokhoz szükséges támpontok nélküli életekkel…
Tovább
A Boldog Észak egyik norvég jeleneténél tartottam. Aimé Billion, két ápolt meglátogatása között, benn ül a szolgálati kocsijában, egy kis flakonból fertőtlenítő szert nyom a tenyerére, majd gondosan szétdörzsöli. Részletekbe menően elkezdtem leírni a mozdulatot a tárgyi környezettel együtt, és közben észrevettem, hogy Karl Ove Knausgård módszerét követem a kidolgozásban. Aztán a jelenet nem illeszkedett…
Tovább
2008 és 2014 között minden évben új Cormac McCarthy-fordítás került a közönség elé. Pár év kihagyás után, mivel a legfrissebb művek már olvashatók magyarul, a szerző egy viszonylag korai, 1973-as regényét adta ki a Magvető. A könyvek megjelenése mellett a szerzőt és a műveket népszerűsítő panelek is megszokottá váltak, mint például az, hogy Harold Bloom…
Tovább
Bár a Dettikéről és más istenekről és A Völgy, írta Tárkony szinte mindenben különböznek, mégis előszeretettel emlegetjük párban a két könyvet. Ennek nem csak az az oka, hogy mindkettő a Csimota innovatív, bátran kísérletező kiadói programjának köszönhette a megszületését. Feltételezhető, hogy az a verbális és/vagy ikonikus szövegek szintjén megszülető minőség tette kézenfekvővé a rokonítást, amely…
Tovább
Szirák Péter: Jó estét kívánok, nagy öröm számunkra, hogy ilyen sokan eljöttek. Úgy látszik, az irodalomnak jót tesz, ha szövetkezik valamivel, például a hittel és annak megvallásával. Ez nem is amolyan puszta szövetkezés persze, mert – ahogy ezt az előadásokból is megtudhattuk – az irodalom és a hitvallás (tanúságtétel) mindig is szorosan összefüggött. Erről a…
Tovább
(bev) Noha a köztudatban (a közoktatásból is következően) Kassák az egyetlen magyar avantgárd költőnk-írónk, szakmai berkekben egyáltalán nem meglepő és nem új keletű, ha valaki arra törekszik, hogy többszereplőssé tegye a magyar avantgárd történetét. Számosan dolgoztak és dolgoznak ez ügy érdekében, egyik közülük Balázs Imre József, aki az erdélyi magyar avantgárd történetének megírása után most…
Tovább
Henry James egyszer állítólag azt írta, nem szabadna olyan korokról regényt írni, melyek több mint ötven évvel a szerző jelene előtt játszódnak, hiszen nem rendelkezhetünk kellően hiteles tudásról egy emberöltővel korábbi világról. Ezt a gondolatot azonban először egy ausztrál írónővel, Geraldine Brooksszal készült interjúban olvastam, aki nemzetközi bestsellert írt az 1666-os angliai pestisjárvány kitöréséről, egy…
Tovább
Négy elbeszéléskötetet – Vonalkód (2006), Hazaviszlek, jó? (2009), Pixel (2011), Pillanatragasztó (2014) – követően jelent meg 2017-ben Tóth Krisztina Párducpompa című, tárcanovellákat tartalmazó könyve. A négy korábbi kötet szerkezete egyaránt szigorú logikát követ. A Vonalkód 15 történetét a zárójeles alcímükben is jelzett vonalmetaforika köti össze; a Hazaviszlek, jó? 51 szöveget tartalmaz, öt ciklusra bontva, a…
Tovább
Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij elvileg gyógykezelés céljából, valójában azonban a benne tomboló, jó ideig csillapíthatatlannak tűnő játékszenvedélye kiélése érdekében az 1860-as évek közepén Bázelben járt, ahol a Művészeti Múzeumot meglátogatván beleütközött Hans Holbein A halott Krisztus című remekművébe. A szenvedésektől eltorzult arcú Jézust ábrázoló kép akkora hatást gyakorolt rá, hogy ettől kezdve nem hagyta nyugodni a…
Tovább
Kertész Erzsi első „állatos” kötetének borítója, mérete, de még a tapintása is egy újhullámos kávézó itallapjára emlékeztet – a könyv kényelmesen kézben tartható és lapozgatható, barna és kék színek dominálnak a címlapján, ínycsiklandó sütemények, koktélok, fagylaltok és bögre feketék rajzai díszítik. És mancsok. A Cerkabella kiadásában megjelent Állat KávéZoo meséi ugyanis a dzsungelben játszódnak, ahol…
Tovább
Terék Anna első könyve a 2007-es Mosolyszakadás volt, ezt követte négy év múlva a második, idén pedig a harmadik verseskötet, s nemrég drámákat is publikált (Vajdasági lakodalom). A debütáló könyv nem ölelt fel nagy korpuszt, illusztrációkkal együtt alig hatvanoldalnyi, de már abban érzékelhető volt az az egyéni hang, ami a 2011-es Duna utcában erőteljessé vált.…
Tovább
„Ebben a városban járunk.” A szó legszorosabb értelmében. Debrecenben vagyunk, a város legsötétebb bugyraiban, ahol túlélni csak a mindennapos ügyeskedéssel lehet, ahol a bűnözés egy természetes folyamat, megélhetési lehetőség, vagy az egyetlen út ahhoz, hogy magunkat és a minket körülvevő világot el tudjuk viselni.
Tovább
A XII. DESZKA Fesztiválnak vannak rejtett, s ennek a jelentős színházi eseménynek csak a vége felé feltáruló összefüggései. A fesztivál utolsó előtti napján, április 13-án bemutatott Vakok című előadás fiatal, brassói származású rendezője, Nagy Botond ugyanis annak a Kiss Csabának, pontosabban az ő Sirály-rendezésének a hatására fordult annak idején a színházcsinálás felé, akivel szintén az…
Tovább
