Megjelent az Alföld 2022. februári száma

Alföld 2022/2. Februári számunkat Nagy Károly Zsolt fotóösszeállítása illusztrálja, amelyet a bodrogkeresztúri zsidó temetőben készített, s amelyhez egy rövid kommentárt is írt Az Úr szőlőskertje címmel. Lanczkor Gábor legújabb, Sarjerdő című verseskönyében van egy vers, amely a keresztúri temető egyik sírját idézi meg – Winkler Frida sírja látható az egyik fényképen, Lanczkortól regényrészlet olvasható a…

Tovább
A hallgatás szólamai

Hallgatás. Poétika, politika, performativitás, szerk. Fodor Péter, Kulcsár-Szabó Zoltán, L. Varga Péter, Palkó Gábor A Hallgatás. Poétika, politika, performativitás tanulmánykötet a 2018-ban azonos címen – az ELTE Összehasonlító Irodalom- és Kultúratudományi Tanszéke és a PIM által – megrendezett tudományos konferencián elhangzott előadások „nem […] identikus gyűjteménye, hanem rétegzettebb és messzebbre vezető továbbgondolása” (13.). Az összesen…

Tovább
A hang mint forma?

A kortárs délkelet-ázsiai művészet „formalista” értelmezése (Oxford Art Journal 2020/43) Legalább az 1990-es évektől fogva egyre nagyobb szerepet kapott a művészetértésben a technológia. A kultúrát teljesen átrajzolta a harmadik ipari forradalom, korábban ismeretlen távlatok nyíltak a test-, a társadalmi nem-, a gyarmati múlt-, valamint a globális közösségértelmezések előtt. A kurátori gyakorlat is többnyire e változásokat…

Tovább
Fekete Vince versciklusa

Halálgyakorlatok (RINGLISPÍL) 1 Valahol otthon lenni, abban az időben,abban a saját időben, kinyújtott, elnyújtott időben, ami nincs, csak volt, demégis azt szeretnéd, hogy legyen, mert szorít,présel Ez az idő, és félő, hogy már a kötőszavak sem lesznek, mirehazaérsz, hova haza?, abba a múltba, az övébe,a tiedbe, a gyerekkorodéba, ahol ott van még nagyanyád, a kicsikonyhában…

Tovább
Az én hűlő helye

Légrádi Gergely: Nélkülem, nélküled Lassan másfél éve lesz, hogy postán megérkezett, és szinte azonnal, egy ültő helyemben el is olvastam Légrádi Gergely Nélkülem – Nélküled című regényét, az azóta eltelt hónapokban pedig a halogatás és a vándorlás sajátos koreográfiáját járjuk le a szöveggel. Egyik asztalomról a másikra pakolgattam, bevittem az egyetemre, hazahoztam, többször megjárta velem…

Tovább
Egy szó mögött

Mészöly Ágnes: Fekete nyár Vannak szavak, amelyeket nehezen mondunk ki. A szavaknak súlya van, erő van bennük. Bántani és szeretni is lehet általuk. Elkezdeni és befejezni is lehet valamit velük. Olykor azért félünk az elhangzottaktól, mert úgy érezzük, ezzel véglegesítettük azt, amit leginkább eltitkolnánk vagy meg nem történtté tennénk. A lényeg, hogy milyen érzelmet vagy…

Tovább
Ferdinandy György esszéi

Más Egyszer már megírtam Kagylócska történetét. Azt, hogy ez az arckép mennyire elnagyolt, csak most veszem észre. Az a könyv, a Kagylócska, négy részből áll. Az utolsót szívesen átírnám. De átírni utólag semmit se lehet. Ezért írom most ezeket a kiegészítő jegyzeteket. Barátom, Sz. Gyuszi sütötte el a viccet. Szakállas sztori, valaha ismerte Pest-Budán minden…

Tovább
„Az emlékek fénymagjai”

Acsai Roland: Mi dalol a madárban A görög μετάνοια (metanoia) kifejezés sokrétű tartalmi mondandója egytől-egyig beilleszthető Acsai Roland legújabb, saját gyerekkorát megidéző, „öregedés” verseket tartalmazó kötetébe. A lelki értelemben vett visszaemlékezés, életátgondolás során a költő „Az idő kulcslyukán beles / […] s meglátja a múltját.” (Rondel a múltról), amiről a legfeljebb középgenerációsnak nevezhető alkotó azt…

Tovább
Jenei Gyula verse

Kutyadal én nem tudom, mi a szabadság,de olvastam róla sokat. és vágytam is,mert akkor még hittem a költőknek,elhittem nekik,hogy az jó, anélkül élni sem érdemes.de nem tudtam, merre keressem,s hogy milyen lehet.és nem tudtam, hogy végülmit is keresek. én nem tudom, mi a szabadság.először azt hittem, fel kell nőni hozzá,hogy ne a szülő, a tanár,hogy…

Tovább
Egy város felmérése

A debreceniség mintázatai. Városi identitás és a lokális emlékezet rétegei a kora újkortól napjainkig 2020-ban két olyan kötet is napvilágot látott, amely címébe emelten foglalkozik Debrecen lokális identitásával. Térey János Boldogh-ház, Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai című posztumusz kötete már a megjelenést megelőző várakozásokkal is beteljesítette egyik – Debrecenben releváns – küldetését, hogy szavakba öntse,…

Tovább
Kívül-belül gyász

Térey János: Boldogh-ház, Kétmalom utca. Egy cívis vallomásai Térey János memoárja a szerző korai, váratlan és hirtelen halála miatt befejezetlen maradt. Elkészült és meg is jelent jónéhány fejezete, a kötetben beláthatóvá válik a szerkezete, íve, de éppen innen látszik az opusz töredékessége, helyenkénti vázlatossága. Az életművel nagyon is szoros kapcsolatba hozható építészeti-térszemléleti analógiával élve létrejött…

Tovább
Nagy Hajnal Csilla versesregény-részlete

Volja Talán költői túlzás hát szia, csak ideértél, nem, nem azt mondtam, hogy késtél, sőt, örülök is, hogy várnom kellett rád, megnyugtató, ismerlek, és ez azt jelenti, hogy teljes körültekintéssel abszolváltad a feladatot, igen, az ideérkezés feladatát, hogy biztos senki sem követett, meg ilyesmi, na, érted, gyere utánam, ez egy nagyon precíz gép, odafigyel a…

Tovább
Lerajzoljuk, hol a helyed a társadalomban

Rebecca Wanzo: The Content of Our Caricature – African American Comic Art and Political Belonging Egy rajz vagy rajzolt történet – legyen az Martin Luther King életét bemutató képregénykönyv, a Marvel Fekete párduca, a rabszolga-felszabadítást kommentáló 19. századi grafika vagy egy ironikus karikatúra – sohasem egyszerűen egy történetet vagy szereplőt ábrázol. A legártatlanabbnak tűnő rajzok…

Tovább
Határmezsgyén

Kele Fodor Ákos: A szív vége. Cigány Újmesék, illusztrálta Bán Sarolta Kele Fodor Ákos cigány újmeséinek gyűjteménye közel két esztendeje látott napvilágot. Nem tegnap volt, mégis érdemes a kötetről ebből a távolságból is írni. Nem csupán azért, mert mint minden remek könyv, úgy ez a mű is újra meg újra kézbe véve új és új…

Tovább
Kürti László versei

panorámatelek azt a ruhát vettem neked, amin az aranycsíkoktekergőztek. az örökkévalóságnak szeretünk,de mint az ünnepélyes, emelkedett pillanatok,feslenek, kopnak, málnak le rólunk, kikanyarognakalólunk, akár a boldog útjaink. pattan a csat,lehúzom rólad a blúzt, meztelenül a kopott szőnyegenegymásra emlékezünk. sírunk, félni már nincs mitől.majd fested magadra újra – szemspirál, rúzs, zöldes,kaméleonszínű szemhéj – életünk egykori kontúrjait. ékszerek,…

Tovább
Szerteágazó utak, párhuzamos univerzumok

Transzmédia. Interdiszciplináris tanulmányok, szerk. Fejes Richárd – Gregor Lilla Talán nem túlzás kijelenteni, hogy történetközpontú társadalomban élünk: behálózzák mindennapjainkat az elbeszélések, különböző narratívákkal találkozhatunk a reklámokban, társadalmi célú hirdetésekben, még a politika terepén is. Történetekbe menekülünk a valóság elől, amikor leülünk a kedvenc sorozatunk elé, felcsapjuk az aktuálisan olvasott regényünket, de épp akkor is, amikor…

Tovább
Olimpikonok versei

Lesi Zoltán: Magasugrás Volt egy időszak, amikor minden esszémet és kritikámat egy odaillő gyerekjátékra hivatkozva indítottam, nem csak a túlkomolyság moderálása érdekében, hanem azért is, hogy egy remélhetőleg közös, ismerős tapasztalatból indulhasson a gondolatmenet. Nemsokára ritka sakklépés-kombinációkra, majd fiktív videojátékokra lett (volna) szükség, hogy az analógiák működjenek. Ezért is meglepő, hogy ami a Magasugrás verseiben…

Tovább
Grammonként

László Noémi: Műrepülés, Kürti Andrea illusztrációival „A műrepülés egyes légi járművek olyan mozgása, figurák együttese,amelyeket a normál repülés során nem használnak.”(a kötet fülszövegének első mondata) László Noémi Műrepülés című kötete pontosan méri be a felnőtt illusztrált könyv tól-ig tartó képbeli határait. Nincs benne semmi báj, semmi tetszelgés. Fekete. Letisztult. Kürti Andrea jellegzetes és felismerhető alakjai…

Tovább
Sumonyi Zoltán versciklusa

Pompeji messze van 1. (A Vezúv) A nagybátyám akkor nálunk lakott,mert Misenumban horgonyzott a flotta.Anyám déltájt egy nagy füstoszlopotvett észre távol, mely elárasztottaa fél eget, mint piszkos, szürke lomb,amit a füstoszlop lassan kibont. Azt nem láttuk, hogy melyik hegyből tört föl.Anyám a bátyjának riasztva szólt,ki éppen akkor jött ki a fürdőből,s egy pergamentekercs fölé hajolt,hogy…

Tovább
,,Másféle felnőtt leszek”

Kóspallagi Írótanya Antológia, szerk. Borda Réka – Csete Soma – Vida Kamilla Megkockáztatom, hogy egy év tíz és húsz éves kor között minimum hárommal ér fel. Az idén negyedik alkalommal megrendezett Kóspallagi Írótanyára 15 és 19 év közötti fiatalok pályázhattak – a legfiatalabb és legidősebb résztvevő közötti életkort azonban a táborozók szövegeiből készült antológia ismeretében…

Tovább
Alvóbéka

Miklós Tamásnak A kezdetről beszélek, figyelj. Amikor reped, jössz; az a végszavad. Amikor morajlik a víz, amikor Héraklész-erejű árhullám ragad magával, visz, cibál, húz kifelé egy ismeretlen erő, lök előre, taszigál kíméletlenül, majd mint a dagályos tenger, húz, szív vissza a mitologikus idők grafitszürkéjébe, na, az a te időd, kicsikém; akkor jössz, nincs más megoldás.…

Tovább
Kortárs fórum: a szerző és a kritika viszonya (4.)

Az Alföld körkérdése arról, hogyan viszonyulnak az írók a kritikához 1. Alkotóként milyen a viszonya a kritikához, mennyire követi saját szakmai fogadtatását? Volt-e olyan kritika, amelynek hatása volt írásművészetére, elképzeléseire? Simon Márton: A kritika mindig érdekes, mindegy, hogy felvillanyoz vagy elkeserít, szóval a viszonyom jó, talán átlagos. Ritka kivételektől eltekintve mindent elolvasok, amiket a könyveimről…

Tovább
Megjelent az Alföld 2022. januári száma

Alföld 2022/1. Januári lapszámunk tanulmányainak középpontjában – Osztroluczky Sarolta, Halász Hajnalka és Szabó Marcell értelmezéseinek köszönhetően – József Attila költészete áll. A lapot ezúttal Markó Béla versei nyitják, s a költő legutóbbi kötetéről Stermeczky Zsolt Gábor kritikailag is szól. Horváth Eve, Falcsik Mari, Petőcz András, Ayhan Gökhan, Purosz Leonidasz, Tatár Sándor és Tőzsér Árpád verseket,…

Tovább
Tóth Krisztina verse

Háttér A Terek ciklusból A véres vízben kampós kötelek.A tetemet a fedélzetre vonják,hullámzó zátony, csillámló homokzsák,a résen kifordulnak a belek. A szonár befogta az éneket.Sok-sok halász jön, mind teszi a dolgát,késsel a fényes, tömör farokhoz lát,combig csizmában, vödrökkel temet. Süllyed a nap és fogy a bálnatest.Az óceánban gyűrűzik a dallam,a kék háttér most feketedni kezd,…

Tovább
Akárkik a Dóm téren

Jenei László: Bódultak Jenei László legutóbbi regénye internacionális bódulat. Nemzetközi, mert a mű hátterét a nagypolitika eseményei, az ideológiák tettekig fajuló akciói adják: ezekre épül a cselekmény, ezek motiválják, mozgatják a szereplőket, vagy legalábbis alapos ürügyül szolgálnak az 1936 nyarán játszódó regényben. Nemzetközi a szereplők mezőnye is: francia Yves, a baloldali nyelvtanár; algériai francia Simone,…

Tovább
Csehy Zoltán versciklusa

Uniformisok könyve (George Grimes: Craig Bryce, Camber Sands, 1995.) Egy láb. Átlagos.A homokban elmosódott mása. A levágott szárú farmeramputált részének fájdalmaárnyékot vet a láb izomzatára. Arc helyett láb, én helyett láb,identitás, szexus, lélek helyett láb. A hiány lába, féllábnyi férfi,a forró homok égette láb. Lépéskényszerbe kényszerülő,instabil láb. A kettős tagadások emberi álványzata. Nem nagy,nem kis,…

Tovább
Kortárs fórum: a szerző és a kritika viszonya (3.)

Az Alföld körkérdése arról, hogyan viszonyulnak az írók a kritikához 1. Alkotóként milyen a viszonya a kritikához, mennyire követi saját szakmai fogadtatását? Volt-e olyan kritika, amelynek hatása volt írásművészetére, elképzeléseire? Krusovszky Dénes: Minőségi kritikai élet nélkül nincs minőségi irodalmi élet sem. Vagy még egyszerűbben: kritika nélkül nem létezik kultúra sem. A kritikusszidás egy olyan gyakorlat,…

Tovább
Második karantén-napló

1. Amerikában Kamala Harris lett a több milliós többséggel és 306 elektori szavazattal megválasztott Joe Biden alelnöke, ezért különösen aktuálisnak érzem azt a filmet, amit nemrég láttam az angol televízióban. Ez egy 2016-ban Amerikában kiadott könyvön alapul, aminek a címe „Hidden Figures” – ez fordítható „Rejtett számok”-nak vagy „Rejtett alakok”-nak, s lényegében három fiatal afro-amerikai…

Tovább
Autofikciók, avagy kettős karanténban

Naplófeljegyzések 2020-ból 2020. szeptember 3. Olvasom a Literán A hét csodája – Sopron, alkony című tárcát – remek kis lírai helyzetkép arról, hogyan találkozik a szerző (Jánossy Lajos) az apja Sopronjával, hogyan élvezi – a Cézár vendéglő udvarra vezető boltívei alatt üldögélve – egy zenésztársaság eszmecseréjét, hogyan merül el közben maga is az emlegetett zeneművek…

Tovább
Kortárs fórum: a szerző és a kritika viszonya (2.)

Az Alföld körkérdése arról, hogyan viszonyulnak az írók a kritikához 1. Alkotóként milyen a viszonya a kritikához, mennyire követi saját szakmai fogadtatását? Volt-e olyan kritika, amelynek hatása volt írásművészetére, elképzeléseire? Csehy Zoltán: Én kifejezetten szeretem a kritika bizonyos műfajait, és egy-egy szellemesen vagy éleslátóan megvilágító erővel megírt kritika sokszor akkor is érdekel, ha a tárgya…

Tovább