Irodalmi, művészeti és kritikai folyóirat
Kustos Júlia: Hullámtörő 2022. április 15-én három, a Jelenkor Kiadónál frissen megjelent verseskötetet mutatott be Závada Péter a Nyitott Műhelyben (Deres Kornélia: Box, Kustos Júlia: Hullámtörő, Horváth Benji: Emlékmű a jövőnek). Závada Péter szubjektív reflexióit, olvasatait egy háromrészes sorozatban tesszük közzé: másodikként Kustos Júlia könyvéről írt. Kustos Júlia Hullámtörő című könyve a szerző első kötete.…
Tovább
Szolláth Dávid: Mészöly Miklós A monográfia a hübrisz műfaja. Ab ovo aktualizálja azt az alaphelyzetet, melyben állításként tételeződnek a következők: (1) van egy olyan pillanat az irodalomtörténetben, amikor az adott monográfia szerzője többet tud a témában, mint más, vagy legalábbis van a fokalizációnak egy olyan pontja, ahonnan ő mutatja fel legadekvátabban tárgyát. (2) A címbe…
Tovább
Angyalkaparó Glenn Gould lát, látó A látó asszony először azt hitte, gúnyolódom,mikor azt mondtam, a szentimentalizmus szent.Majdnem kizavart a keskeny vályogházból. Szívesenírtam volna zongoradarabot róla Glenn Gouldnak,mondtam még utána valamiért. Olyat, hogy sírjaössze a száraz zongorát, hogy fényesedjen tőle acigány gettó széle, olyat, amitől felszámoljákmagukat a veszélyes algoritmusok. Erősen meglepődött,de bölcs maradt, beleszagolt a zsíros…
Tovább
Yasmina Reza: Babilon, ford. Kiss Kornélia Yasmina Reza neve nem ismeretlen a hazai színházba járó közönség előtt. Talán legismertebb és leggyakrabban játszott darabját, a Művészetet a francia ősbemutató után alig három évvel, már 1997-ben műsorára tűzte a Katona József Színház, de a vidéki teátrumokban is népszerű szerző, az előbbi darabját a debreceni közönség a Csokonai…
Tovább
Majd elnézem Pilinszky János 100 Vasgolyó a szemgödörben. Éjjelre sárga halak vergődnek a kifeszített sátortetőn. Angyalok ciripelik fel a halandók bánatát, miközben útra kelünk. Párna és paplan nélkül. Hideg szél és metronóm. Fokról fokra merül bennünk a megváltás reménye. Trapéz és korlát a téli sírkert. Egyenes labirintus visz. Visszafelé már nincs tapasztalat. Merénylet csak az…
Tovább
Grecsó Krisztián: Magamról többet Grecsó Krisztián 2020-ban Vera című regényével lett a Libri-díj közönségdíjasa – idén költőként újra elnyerte könyvével, melynek címe: Magamról többet. Mire számíthat az olvasó egy ilyen című verseskötettől? Nyilván a vallomásos költészet alműfajába sorolható versekre. Hogy többet árul el a költő magáról. Mint? Mennyivel többet? Mihez képest többet? Hiszen a többnek…
Tovább
Dallam, a látnok Babiczky Tibornak, a negyvenedikre Selyme a parton Futok az út szélén, a gyepen,lépteim fűszálak tompítják,majd homok, avar, kőzúzalék,egy helyen a töltésre ömlöttnapraforgódarán megcsúszikmindig a lábam, sikamlóssáválik a talaj, selymes érzés,mint a sár mifelénk, feketeföldön, nem ilyen fád homokon,tengernemjárta tengerparton. Párosujjú fut így, ujjaitkissé terpesztve fogva talajt,mintha lábujjhegyen surrannamögötted, észre ne vedd futtát,hisz…
Tovább
Horváth Benji: Emlékmű a jövőnek 2022. április 15-én három, a Jelenkor Kiadónál frissen megjelent verseskötetet mutatott be Závada Péter a Nyitott Műhelyben (Deres Kornélia: Box, Kustos Júlia: Hullámtörő, Horváth Benji: Emlékmű a jövőnek). Závada Péter szubjektív reflexióit, olvasatait egy háromrészes sorozatban tesszük közzé: elsőként Horváth Benji könyvéről írt. Az Emlékmű a jövőnek Horváth Benji ötödik…
Tovább
Befekszem az ágyba, leoltjuk a villanyt, hátat fordít nekem. A mellkasomig húzom a takarót. Nem bújok hozzá, sem ő hozzám. Ismerős ez, megrágott, unalmas. Az oldalamra fordulok. Az arcom alá helyezem a tenyerem, nagy levegőt veszek, hangosan ásítok. Nem moccan. Nem lehet, hogy máris elaludt. Megemelem a fejem, pislogó remegéseket keresek az arcán. Ebben a…
Tovább
Mikes Kelemen Zsigmond király nagyságán elmélkedik Úgy mesélik, mikor Zsigmond királyunkMegérezte Znaim ostromakor,Hogy közel a vég, a hadaitólBúcsút vett, a nagykapu elé járult, Bekérte magát a körülvett várba,A Szent Miklós templom boltja alattRendben lement a gyászmiséje, majdUtána, trónján érte a halála. Már azt hiszem, hogy csak a legnagyobbakTudnak a sértésről lemondani,Ami az élet. És van…
Tovább
A Helikon 2021/4. száma Irányok a gyerekirodalom-kutatásban címmel jelent meg, amely arra vállalkozik, hogy az Európa más országaiban zajló kutatóműhelyek eredményeit bemutatva felvillantsa a gyerek- és ifjúsági irodalom területén rejlő lehetőségeket, azokat az irányokat, melyek a hazai szakemberek számára is újabb megközelítési lehetőségeket nyújtanak. „A gyerekirodalom-kutatás – az utóbbi évekig – nem tartozott a magyar…
Tovább
Lukács Flóra: Egy sanghaji hotel teraszán; Makáry Sebestyén: Delta; Juhász Márió:A konyhában meg Elmore James szól; Katona Ágota: Kezdetben, mégis vihar FISZ Könyvek: 110–113. Négy friss, kifejezetten jól sikerült (első) kötet. A biopoétikai eltökéltség hatalmas erővel generálja a maga szövegeit, a növényi lét aprólékos metaforizálása és analógiákba rendezése az emberi létezéssel hatásos jellegzetesség. Az erdő…
Tovább
Elszámolás Igen, a feladat. Ha visszagondolok,azt hiszem, félreértettem valamit,amikor megkérdeztétek, hogyansikerült. Az előadás. A dolgozat.A távozás. Az érkezés. A látogatás.Az írás. Feladatnak véltem. Hogyrendben legyen, aminek nekifogtam.A bátorság. A helytállás. A szétszedés.Az összerakás. Aztán majd későbba szerelem. Ahogy elképzeltem.Akár a költők. Mert kötelességa harag is. A barátság. Hogy az isjó legyen. És ne csússzon félrea…
Tovább
Ó, a hajdani szegények Ó, a hajdani szegények,kik a lét peremén éltek,kik minden reggel reméltekvígabb napot, könnyebb létet,s mindegy, péntek vagy nem péntek,ettek, csakis böjti étket,híg levesnek, főzeléknek,örvendvén üres kenyérnek,kihagyták az estebédet,s éhomra vágtak az éjnek,ama hajdani szegények,adózván ínségnek, télnek,szinte a semmiből éltek. Újév, 1951 Vörös téren víg az ünnep,Vonul a nép mindenünnen,Vörös katonák ügyelnek,Vígan…
Tovább
Louise Glück Louise Glück költészetéről már sosem fogunk tudni elfogulatlanul beszélni: a Nobel-díj mellékhatása, hogy nehéz úgy megszólalni a díjazott szerzőkről, hogy az ne tűnjön túl soknak vagy túl kevésnek. Soknak, hiszen úgymond meg kell tudnunk látni, megmutatni végre bennük azt a nagyszerűséget, amely korábban is jelen volt – és kevésnek, hiszen hogyan is mondhatnánk…
Tovább
Valóság és fikció Villon költészetében Amióta a francia romantika újra felfedezte, Villonnak változatlanul erős a varázsa. Ez a varázs sokat köszönhet az életműben megszólaló lírikus és drámai Énnek, amely – azzal, hogy saját kudarcairól, gondjairól, fájdalmairól, szerelmi csalódásairól beszél – olyan hitelesnek látszik, hogy Villont még a XXI. századi olvasó is méltán érzi közel magához.…
Tovább
Marilynne Robinson: Háztartás, ford. Szabadkai Bernadett Marilynne Robinson Hemingway-díjas regényének megjelentetésével a Magvető Kiadó nagy hiányosságot pótolt – egy magyar közegben mindeddig ismeretlen remekművel gazdagította irodalmunkat. Bár a Háztartás (Housekeeping, 1980) Robinson első könyve, a magyar kiadó figyelmét, érthető módon, a több mint húsz évvel későbbi, világsikert aratott Gilead-sorozat hívta fel a szerzőre (magyarul Gilead,…
Tovább
Alföld 2022/4. Áprilisi számunk a költészet napja jegyében hagyományosan nagyobb teret szentel a líra műnemének. Kulcsár-Szabó Zoltánnal és Kun Árpáddal Lapis József beszélget Márai Sándor Halotti beszéd, illetve Domonkos István Kormányeltörésben című műveiről. Kántor Zsolt Tandori Dezsőről közöl esszét, Lőrincz Csongor és Bónus Tibor tanulmányai pedig József Attila írásművészetét tárgyalják. Balogh Gergő Závada Péter, Antal…
Tovább
(Die Toten von Zimmer 105) Úgy kell elmesélnem, mintha történet volna, anekdotikusan, elbeszélő múltban, addig a pontig, ahol a történet széttörik. Valami megmozdul, valami feloldódik a test belsejében. – Hagyjuk meghalni? – kérdezte hanyagul az orvos, aki hetente kétszer (szinte fölöslegesen, mert az osztályos nővér jobban kiismerte magát, az orvos pedig csak azt tette, amit…
Tovább
Esős reggel (Rainy Morning) Nem szereted a világot.Ha szeretnéd a világot, lennénekképek a verseidben. John szereti a világot. Van egymottója: „Ne ítéljetek,hogy ne ítéltessetek!” Ne vitasd ezt az értelmezést,miszerint nem lehetségesszeretni azt, amit az embernem hajlandó megismerni: a beszéd tagadása nema tudatosság elnyomása.Nézd meg Johnt, még ilyennyomasztó napon is dolgaitintézi odakint a világban.Az, hogy te…
Tovább
(Im Schlaf) Jogosítvány A Luchterhand Könyvkiadó két mérvadó személyisége, egy férfi és egy nő, felkeresett szüleim S-ben levő házában, hogy közösen végső döntésre jussunk egy prózakötet kiadásáról. A hosszadalmas megbeszélés végén félszívvel ugyan, de a kiadás mellett döntöttek. Elégedetten dőltem le az ágyra, hogy egy kicsit kipihenjem magam, miközben azok ketten átmentek a másik szobába,…
Tovább
A taxis, aki átvert (The Cab Driver Who Ripped me off) Pontosan, mondta a taxis,miközben a körforgalomnálbefordult a sarkon.Azok a hülye, kibaszott koldusok,tudod, azok a fickók,akik előre nyújtott kézzellépnek a taximhozpapír poharaikkal?Tudod, milyen gondjaik vannak?Tudod, mi a bajuk?Az, hogy agyatlanok.Mert semmit nem tudnak,mert ha lenne agyuk,megpróbálnánakmunkát találni.Tudod, mit mondott egyszer az egyikük?Azt mondta, hogy amit…
Tovább
Maticsák Sándor: A magyar nyelv eredete és rokonsága Maticsák Sándor a Debreceni Egyetem Finnugor Nyelvtudományi Tanszékének habilitált egyetemi tanára és tanszékvezetője. Számos önálló kötete jelent meg, amely érthető, élvezhető, de mégis kellően tudományos stílusban szól a „szélesebb befogadórétegnek”, az ún. „művelt nagyközönségnek”: pl. Vándorló napok. A hét napjainak megnevezése az európai nyelvekben (2006); The Beginnings…
Tovább
Nyárutó (Später Sommer) Ez a nyár végső hálaimája:Hol fülledt álmokkal telve most a lég,Halk pírba fordul lombkarimája,Habár az erdő még déli tűzben ég. Ezüstfelleg gomolyog a tájonS bukik a nap bűvkörébe boldogan –Fáradt kezünk nyugtatjuk egymáson,S szívünkön a szűk földi lét súlya van. Sirám (Klage) A mai nap is elszaladt hát,S hogy nem hozta üdvözlésed,Most…
Tovább
María Gainza: Látóideg, ford. Miklós Laura María Gainza argentin műkritikus és író. Első szépirodalmi műve negyvenéves korában jelent meg, Látóideg című prózakötetét tizenhat nyelvre fordítottak le, és 2019-ben felkerült a The New York Times Book Review száz legfigyelemreméltóbb könyvének listájára is. Magyarul Miklós Laura fordításában 2021 decemberében látott napvilágot a Sonora Kiadónál, amelynek egyik alapítója…
Tovább
Andreas Kotte: Színháztörténet. Jelenségek és diskurzusok, ford. Berta Erzsébet és Edit Kotte Andreas Kotte a Berni Egyetem Színháztudományi Intézetének alapítója, számos kutatás vezetője és egyetemi tankönyv szerzője, aki habilitációs értekezésében a magyar színház gazdasági feltételrendszerének 1980–1987 közötti strukturális változásait tárta fel. Magyarul 2015-ben jelent meg a Bevezetés a színháztudományba című kötete a Balassi Kiadónál, amelyet…
Tovább
Mészöly Ágnes: Márta evangéliuma Tavaly jelent meg a főként ifjúsági és gyerekkönyvíróként ismert Mészöly Ágnes újabb felnőtt olvasóknak szóló regénye. A távlat alkalmas arra, hogy a kortárs irodalom számára nehezen megragadható bibliai témájú epika olvasói recepcióját is bevonjuk a kritikai megközelítés szempontjai közé. Az első feltűnő jelenség, hogy a női író női főszereplőket középpontba állító…
Tovább
Tor Ulvenről első magyar nyelvű kötete, a Türelem megjelenésekor Versolvasás közben még mindig azt várom, hogy kapcsolatba kerülök azzal a valamivel, amit Isten híján a legizgatóbb titoknak tartok: az emberi személyiséggel. Kalandra készen még mindig arra számítok, hogy találkozom egy másikkal, akit megismerhetek. Tor Ulven verseit olvasva titokból sokat kapok, személyiségből kevesebbet. Személyiségből nála mintha…
Tovább
Bartusz-Dobosi László: Csengey Dénes Csengey Dénes író, politikus életművét egykori kultusza ellenére az 1991-es halála óta eltelt három évtizedben nem övezte tartós tudományos érdeklődés, igaz, a szekszárdi születésű, hajdani debreceni egyetemista irodalmi munkássága felé már az élete utolsó éveiben is csak kevesen fordultak figyelemmel. Ami többek között azzal is magyarázható, hogy bár íróként kezdte a…
Tovább
Kisbeszédek (Short Talks) Bevezetés Kora reggel volt, és hiányoztak a szavak. Azelőtt nem voltak szavak. Tények voltak, arcok voltak. Arisztotelész azt mondja, egy jó történetben minden valaminek a következtében történik meg. Három öregasszony hajladozott a mezőn. Mi értelme megszólítani minket?, kérdezték. Majd hamar világossá vált, hogy mindent tudnak, amit csak tudni lehet a havas mezőkről,…
Tovább